Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-27 / 204. (205.) szám
fl patronázsmunka néhány tapasztalata Nyírbogdányban A Népbolt Vállalat kommunistái még tavasszal kaptak megbízást: segítsék a nyírbogdányi szövetkezeteket. Heteket töltenek községükben. Ismerkednek a közösbeliek életével. Barátságot kötöttek az egyénileg dolgozó parasztokkal is. Valahányszor szót váltottak velük, mindig szóbake- rült a szövetkezetbeliek munkája, eredményé. Érveltek, vitatkoztak, oszlatták a kételyeket, erősítették a nagyüzemi gazdálkodásba vetett hitet. Jelentősen hozzájárultak a két szövetkezet területének és létszámának megkétszereződéséhez. Deák elvtárs, a Népbólt Vállalat igazgatója és a többi dolgozók azonban nemcsak a tavaszi időszakban teljesítették hűen megbízásukat, hanem továbbra is együtt maradtak a szövetkezetiekkel Ha erős a pártszervezet... Miután felmérték, hogv elég gyenge a partéiét, a két termelő szüvétkezétben, egyik legfontosabb feladatuknak tartották ennek megjavítását. Ugyanis, hiányosan tartottak vezetőségi üléseket, a taggyűlést pedig összevonták a községi párt-alapszervezettel. Nem bontakozott ki megfelelően a közösben dolgozó párttagok aktivitása, kezdeményezőkészsége, önálló pártszervezet létesítését segítették elő, s a nyolc kommunistához legutóbbi taggyűlésükön újabb öt becsületes dolgozót javasoltak felvételre. Egyhangúan szavaztak bizalmat Támba Miklós, a tsz elnökének felvétele mellett is. A pártmunkára vonatkozóan tervet készítettek, rendszeressé teszik a pártrendezvényeket.. A segítségadással megbízott kommunista csoport — melynek tagjai Deák, Bacsinszki, Kurucz és Raduciner elvtársak, valamint a vállalat pártszervezetének titkára, főkönyvelője — abban is jelentős segítséget nyújtott, hogy a tavaszi szám- és területbeli fellendülés után viszonylag gyorsan rendet teremtettek a munkaszervezésben. Az új belépők és a régebbi tagok közül néhányan különböző vezető beosztásba vágytak. Ez önmagában nem hiba. Egyesek azonban azt hitték, munka nélkül is lehet eredményeket elérni. Ez ellen a káros nézet ellen meggyőzéssel küzdöttek s elérték, hogy a vezetői tisztségben dolgozó szövetkezeti tagok becsülettel megálltak helyüket a termelő munkában is. Ennex eredményeként a tavalyi 12 mázsa átlagos gabonaterméssel szemben az idén 15 mázsás átlagot értek el, jelentősen többet, mint a még egyénileg dolgozó parasztok. Figyelemmel kísérték az osztályellenség ténykedését, akik így ágáltak: „Lennétek még ti cselédek!” Szerették volna eltántorítani a szövetkezeti útra lépett dolgozókat. A kommunisták, a becsületes szövetkezeti tagok ébersége azonban megakadályozta aknamunkájukat. S az eredmények láttán a nyár folyamán újabb hat dolgozó paraszt kérte felvételét a közösbe Soltész Imre tekintélyes dolgozó paraszttal az élen. Mit hoz a málna és a szamóca? Hiábavaló a pártmunka, ha nincsenek megfelelő gazdasági éredmények. Az átlagtermések növekedése, a fegyelem javulása és egy. sor tényező igazolja a politikai munka hatását. Javasolták, fejlesszék az állatállományt, növeljék a takarmánybázist, hneg- felélő arányú beruházást eszközöljenek. Szavuk meghallgatásra talált. A Rákóczi Tsz 40 darab sőremarhát értékesít 70 ezer forint jövedelemmel. A Petőfi Tsz 30 darab előhasi üszővel gyarapítja állatállományát. Ezek elhelyezéséről is időben gondoskodnak:. 100 férőhelyes tehénistállót építenek. Növelik a juhállományt is. A dolgozók foglalkoztatása érdekében a patronálok javasolták: létesítsenek kertészetet. A málna és földieper termesztése igen jövedelmező. Holdanként 18 ezer forintot hozna. Felajánlották segítségüket, hogy városunkban, eset- leg*.JS4iskolccn elárusító helyet létesítenek a szövetkezetbelieknek, ha a helybeli piacon nem tudják értékesíteni termelvényeiket. Bog- dány híres almatermő tájon van. Százezreket, milliókat könyvelnek el almából. Ez is hozzájárult, hogy ebben az évben már kétszer osztottak előleget. S hogy ez folyamatos legyen a Rákócziban, újabb 30 holdat gyümölcsö- sítettek. Arra is kiterjedt a patronálok figyelme, hogy a silöta- karmányt ne földdel, hanem műS%ép termés, jfó vezetés a 87amo§kéri ílj Elel Termelőszövetkezetben (Tudósítónktól) Keveset hallott eddig a megye a szamoskéri Űj Élet Termelőszövetkezetről. Legfeljebb annyit, hogy az 1950 március 14-én alakult közös gazdaság kiállta az 56-os és az azelőtti vihart és megállóit a talpán. S most elérkezett áz Űj: Élet Tsz egy olyan lépcsőfokra, mikor szerény munkálkodásukra felfigyelhetünk. Az Üj Élet Tsz jelenleg 300 holdon gazdálkodik, harminchét taggal. Közöttük hat nyugdíjas. Istállójukban 72 vegyes szarvasmarha, 143 sertés és 8 ló van. Rögös útról jutott a mai útra a gazdaság. Hosszú évekig a rendszertelen gazdálkodás, a gyenge vezetés miatt nem tudtak felülkerekedni a bajokon. Ez év tavaszán kezdődött a megtisztulás. Először átszerveztük a pártszervezetet, majd a szövetkezet vezetésben csináltunk rendet, a tagság leváltotta a régi elnököt és helyeve Csernyi Lászlót, az ököritófülpös: tanácselnököt választotta meg. Tavasz óta a termelőszövetkezet és a vezetőség közötti viszony örvendetesen megjavult és ami szintén jó, naponta segít a párt- szerveze t a termelési gondok megoldásában. A közös erőfeszítésnek köszönhető, hogy ebben az évben jó jövedelemmel zár a tsz. Ez új munkakedvet csinál a tagságnak. A növénytermelésben összesen tizennyolcán dolgoznak, nekik kell gondoskodni a 300 holdas tábla gondozásáról, ápolásáról, betakarításáról. S derekasan elvégzik a munkát. A gyakorlatban teljesíti a téesz a párt március 6-i határozatát, több mint 15 százalékkal magasabb terméshozamot érnek el mint a múlt évben A tervezett 38 forint 60 fillér helyett 40—42 forintot akarnak osztani egy-egy munkaegységre. Csak néhány adat az idei szép termésről: őszi búzából (72 hold földön) 10,5 mázsa holdankénti átlagot terveztek, a tényleges: 12,60 mázsa, őszi árpa: 44 hold, tervezett átlag 12 mázsa, tényleges 14 mázsa, kukorica: 30 hold, tervezett átlag 15 mázsa, várható 18 mázsa, s'.b. Búzából 2,6 mázsával, őszi árpából 2 mázsával termeltek többet, mint az egyéniek. Sck sagítséget ad a munkához a gépállomás is. Komlóssy Béla a JB. munkatársa Mátészalka anyaggal fedjék le. A javaslatot megfontolják. Az idén vásároltax egy—egy Zetort, a Rakóczi-beliek egy törpe mindenesgépet. A Pe- tőfi-ben kutat létesítenek, 10Ó férőhelyes tehénistállót építenek. Szélesítik a kulturális lehetőségeket: legutóbb televíziót vásároltak. A kettős könyvvitel meghonosításában r-r a Népbolt Vállalat főkönyvelőjének dicséretére legyen mondva — is értek el eredményeket. A számvitel áttekinthető, a nyilvántartás naprakész, s most már szakmai továbbképzésben is részt vesznek a szövetkezeti könyvelők. További célkitűzések A község dolgozóinak döntő többsége a szövetkezeti utat választotta. Fontos feladatuknax tartják a dolgozók öntudatának, jellemének formálását. A kommunistákat helytállásra, a kitűzött feladatokért való lelkesedésre, egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre nevelik. Javítani kívánják a pártrendezvények színvonalát, a tömegszervezetex munkáját. Különösen az ifjúság nevelésére fordítanak nagy gondot. Pártonkívülieket is bevonnak a pártoktatásba, állandóvá teszik a szövetkezeten belüli fel- világosító munkát. Van még tennivaló a közös vagyon védelmében, gyarapításában is. Növelik a felelősségérzetet a közös vagyon és a munkaegység iránt, öntudatra épülő fegyelmet teremtenek. Segítséget kívánnak adni a munkaszervezés további tökéletesítéséhez, a nagyüzemi gazdaság ‘ irányításához, különböző üzemágak kialakításához. A Népbólt Vállalat kommunistái sokat tettek a nyírbogdányi szövetkezetek gazdasági, politikai erősítéséért. Keresik azonban tovább a segítségadás különböző formáit. A munka során tapasztalatokat szereztek, ezeket értékesítik. Feladataikat a felszínre kerülő kérdések alapján határozzáx meg. Ehhez viszont szükséges, hogy továbbra is rendszeresen látogassák és segítsék a bogdá- nyiakat Nagy Tibor lem elég csak jól leemelni Ennyi jó hírrel még soha nem találkozott az ember a termelőszövetkezetekben, mint napjainkban. Ha hivatalos mázsakönyvek nem igazolnák, sokszor már túlzott dicsekvésnek tűnne, ahogy az eredményekről beszélnek. A 14—15 mázsás átlagtermésekkel úgy dobálóznak a cséplőgépek mellett, mint évekkel ezelőtt a 8—10 mázsával. A minap ököritón jártunk, ahol a Szamosmenti Termelőszövetkezet raktárosa hasonló eredményeket jegyeztetett velünk a noteszba, őszi árpából 70 holdon 16 mázsa 70 kilós átlagot értek el, zabból 17 holdról 14 mázsás átlagot takarítottak be. Őszi búzát 270 holdon termeltek, a cséplésnek akkor a kétharmadánál tartottak és már 28 vagon terményt vett át a raktáros. Körülbelül 40—42 vagon termésre számítanak, ez olyan 16 mázsa körüli átlagtermésnek felel meg. Néhány hold jó fekvésű talajon ilyen eredményt elérni könnyebben lehetséges, de 270 holdon, ez már szót érdemel. Dicséretes ez az eredmény, büszkék lehetnek rá! Azonban... Ezekben a napokban nemcsak azt jegyezheti fel az érdeklődő a szövetkezetekben, hogy milyen termést értek el, hanem egyebet is. A nyíregyházi Dózsa TSZ korábban 1000 mázsa kenyérgabona eladását tervezte az államnak, most a jó termés láttán úgy döntöttek, hogy 2400 mázsát adnak el. A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben 1100 mázsa helyett 1600 mázsát adnak el és így sorolhatnánk a többieket is, ez az általános. Az ököritói Szamosmenti TSZ azonban kivétel. Augusztus 25-én még egy mázsa kenyér- gabona eladásáról sem tudtak beszámolni. A télen készült tervük szerint 10 mázsás átlagterméssel számoltak, ami 27 vagon össztermésnek felel meg. (Ebből is illet volna valamit eladni, mert akik a műtrágyát gyártják Péten és a Vörös Csillag-traktor- gyáriak is kenyéren élnek.) — Mondjuk ez a 27 vagon termés kellett a tagságnak, (3.5. kiló munkaegységenként), vetőmagnak és a különböző alapokra, de hogy még most sem jusson eladásra, amikor holdanként 6 mázsával — összesen 15 vagonnal többet termeltek, mint a tervük volt, ez már egy kicsit visszás dolog. Semmiféle szívességről nincs szó, hiszen tisztességes árat kapnak a gabonáért a parasztok, a szövetkezetiek pedig még külön nagyüzemi felárat is kapnak. Amikor a jó termés okairól beszélgettünk Csernyi László raktárossal, elsősorban a traktorszántást és a műtrágyát dicsérte. Azt is elmondta, hogy az őszi vetéshez többszáz mázsa műtrágyával rendelkeznek, az őszi árpa talaját pedig a traktor már elő is készítette. Beszélni lehetne arról is, hogy a munkásosztálynak mennyi köze van ahhoz, hogy ők a volt uradalmi földeken ilyen nyugodtan, maguknak termelhetnek, de ne menjünk ilyen messzire, csak napjaink árucseréjét nézzük és akkor minden hosszasabb gondolkozás után rájönnek az ököritóiak is, hogy a 15 vagon feleslegükből illene valamit el is adni. Jól termelni még nem teljes dicsőség. — Több, olcsóbb iparcikket csak úgy vásárolhatnak, ha fölös terményeiket értékesítik az államnak. CSIKÓS BALÁZS. Télen-nyáron az utcán Szaporán hunyorgatok, igy igyekszem előre a vakító napsütésben. Kis enyhülés végett bemenekülők a Tanácsháza árkádjai alá, mikor megcsiklandozza az orromat a frissen sült sütemény Hala. Azonnal a pénztárcám után kapok, mert ennek a csábításnak nehéz ellenállni, s félszemmel elégedetten állapítom meg, hogy mindenki hasonlóképpen jár. Hosszas szemlébe kezdek a kiflik, zsemlyék, pogácsák, bucik, kalácsok felett, és csalódottan fedezem fel, hogy sóskifli — nincs. — Nem kapunk — mondja Csáki néni sajnálkozva, és én, kénytelen vagyok megelégedni egy vajaspogácsával. — Hű, de meleg van — kezdem a beszélgetést, — elég lehet egész nap itt állni. — Megszoktuk már — mosolyog a néni, — aztán még mindig jobb, mint télen. Védekezünk is ezzel-azzal — és a nagy szalmakalapra, meg a szódásüvegre mutat. — Egy fonott kalácsot kérek' — Két kiflit! — Sóskifli nincs? — hangzik közbe-közbe, s én türelmesen álldogálok, pogácsámat tnaj- szolgatva. — Kint vagyunk mi lélen, nyáron — folytatja — most ebből él a család. Én hadiözvegy vagyok, öreg szüléimét, meg 3 gyereket tartok el a sütemény árulás bál. A kislányom már segíteni is tud. — Oldalra ryjz, ahol Évike nagy ouzgalommal osztogatja a zsemlyéket. — Aztán mikor tudnak a legtöbbet áruim? — kíváncsiskodom. — Ősszel, tavasszal, ilyenkor napjában 2003 —2500 kifli is elmegy. Legnehezebbek a téli hónapok. A forgalom is kisebb, meg aztán egész nap kint állni a hidegben... Rendszerint váltjuk egymást. Ügy látom, itt szeretik a tisztaságot, miközben a fehér kötényt, a tiszta papírokat, a patyolat kendőt nézem, amivel a kosarat letemették. — Tudja fejezi be az eszmecserét Csáki néni — mindig arra törekszünk, hogy eleget tegyünk az emberek óhajának. Télen, nyáron igyekszünk, friss, sokféle süteményt árulni...-k — Népszabadság van? Ludas Matyi? — nagy a forgalom az újságárus bódé környékén. Bocskai Béláné meg- törli egy kicsit a homlokát — cudar meleg az a bódé — s máris mosolyogva fordul a vevő felé: Nők Lapfát? Tessék — Mit kérsz kisfiam? Pajtás? Jönnek-mennek az emberek. — Hát ez az én világom — néz rám az asszony — emberek, újságok, könyvek... — Már 4 éve minden reggel átolvasom a lapokat, hogy mindenkinek ízlése szerint ajánlhassak. Nem is hinné, mennyire rá van írva az arcokra, mi érdekli őket. Ezzel szórakozom: megpróbálom kitalálni: mivel foglalkoznak, s eszerint ajánlok.., — Hogy mikor olvasnak legtöbbet? — Télen. Ez az én tapasztalatom. Leginkább képes lapokat, a Ludas Matyit, a napilapokat keresik... és tudja, mi az érdekes? Az emberek a helybeli eseményekre, hírekre kíváncsiak nagyon... — Ó, vannak itt jő könyvek is! — élénkülök meg, s nézegetni kezdem a polcokat. — Vannak bizony. A járókelők főleg Jókait szeretik, a Vidám könyveket, a külföldi klasszikusokat. Látja, nem unatkozom én itt soha. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon fnflag, de elterelem a figyelmemet erről kis olvasással, nézegetéssel, beszélgetéssel. Időként kimegyek egy kicsit a bódé elé, topogok, de kirázom magamból a hideget, vagy levegőzöm, aztán vissza. Szeretem a munkámat... az em* bérekét... S ez így folyik télen, nyáron.., (bodnár) t
