Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-26 / 204. szám
rt lóg proletárját,egyssűIjeteGl! XVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ára 50 fillér 1959. AUGUSZTUS 26, SZERDA jaDDODDDODDDDnaDDDnaannaanoocxrootxmDnoQQDDaQ Váljanak otthonokká a művelődési házak! Sok-sok millió forintot tesz ki az az összeg, amely ösz- szességében jelzi a társadalmi megmozdulások mértékét megyéinkben, a kultúrházak építése terén. Nagy szüksége volt községeinknek, falvainknak a kultürházakra, hiszen az iskolán, vagy tanácstermen kívül sehol sem nyílt alkalom összejövetelre, előadások tartására. Az iskola ilyen célú lefoglalása nemcsak kényelmetlen, hanem részben egészségtelen is, mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Elsősorban azonban semmi vonzerőt nem gyakorol az emberekre. Már pedig az emberek igényesek. És éppen ezért kell szólnunk arról, hogy községeink nagy része megfeledkezett erről az igényességről. „Gombamodra” nőttek ki kultúrházaink is megyénkben, akárcsak az iskolák vagy más létesítmények. Kis ta- ! nyatelepülések dicsekszenek szép épületekkel, amelyek ma már számtalan színielőadás, ünnepség, ismeretterjesztő előadás színhelyei voltak. A kultúrházak betetőzött falai egymás után hívták életre a különböző művészeti csoportokat, telepítették meg a mozit, alakították ki az előadói gárdát, s lavinaszerűen formálták a település, a falu, község egész kulturális életét. A társadalmi erők megmozgatása azonban legtöbbször csak addig tartott, amíg a falakra tető került, a színpad deszkái elkészültek, s a belső festés is, úgy, ahogy. S a kultúrházak most valahogy úgy festenek megyénkben, mint az első nekirugaszkodás alkalmával, sőt, valamivel gyengébben, mert azóta is telt az idő, használódott _ az épület. Legtöbb helyen megtervezték a kisebb helyisége- £ két, hogy ebből klubszoba, ebből társalgó, olvasóterem, vagy más hasznos szoba lesz, de egy-két egyszerű széken kívül más nem mutatja, hogy mi is volt velük az eredeti cél. Igen sok helyen lomtárak lettek ezek a kisebb helyiségek. Mert . úgy gondolkoznak az ilyen helyeken: itt a nagyterem, a színpad, öltöző, filmvetítés is van, a kultúrház a célnak megfelel. S az erőket, a pénzt más célodra kell mozgósítani, felhasználni. De valóban befejezett e a kultúrház építése a nagyteremmel? Vajon, szolgálja e így a művelődési háznak minden feladatút? Nem! Nagyon találó az a név, amelyet legkevésbé használunk ezekkel az épületekkel kapcsolatban: művelődési otthon. ‘ Ezeknek szó szerint otthonoknak kell lenniük, egy-egy kö- 4 zösség kulturális otthonának, ahol nem csak a művészetek, a művelődés, az ismeretek, a politikai tisztánlátás, hanem a tanulni, művelődni vágyó ember otthon érzi magát. A színpad kell, de a színpad nem minden! Legalább annyira kell egy szoba, kényelmes bútorzattal, tisztasággal, télen meleggel és jó levegővel, rendes világítással, ahol a betérő munkás, dolgozó paraszt jól érzi magát, és vágyik oda, vágyik a könyvek, folyóiratok, a viták, a művelődési otthon hétköznapi élete után is. Ne csak az ünnepnapok vonzzák a tömegek nagyobb részét, hanem a hétköznapok is, a meleg, barátságos hangú ismeretterjesztő kiselőadások, keskény- filmvetítések, a könyvek, a megbeszélések, a szakkörök vitái, és megannyi más, amit a hétköznapok teremtenek. Ne színház, vagy mozi legyen csak a művelődési házak nagy része! Ne csak a szakkörök találják meg érdeklődési területüket itt! S ehhez elengedhetetlen, hogy megkezdődjék a kutúrházak építésének második harci szakasza, a belső építkezés, a szépítés, a berendezkedésért folyó társadalmi harc. A tizenötéves távlati terv írja elő: legyenek a kultúrházak hazánk felszabadulásának tizenötéves évfordulójára valóban otthonokká! Nem véletlen, hogy a nagyobb gazdasági és társadalmi erőkkel rendelkező járási kultúrházak általában szívósan küzdenek már évek óta a belső berendezettség mind magasabb fokáért. Nézőtér-megemelés, klubszobák létesítése, a könyvtár bevonása, függő yök, szőnyegek vásárlása, mind- mind ezt a célt szolgálják. Miért folyna oly következetes munka például a kisvárdai járási művelődési házban, ha nem a látogatottság kedvéért? Miért kívánnak a meglévő nagyterem mellé az udvarra szabadtéri színpadot is építeni? A mátészalkai járási kultúrház miért építkezik a kutúrházon belül, több tízezer forint befektetéssel és társadalmi munkával? A művelődési házak felépítéséért tündöklő méretű és erejű társadalmi munka folyt az utolsó évek alatt megyénkben. Páratlanok ezek az eredmények! Nem kétséges, hogy ugyanolyan eredményei lesznek a most következő berendezési munkáknak is, amelyek az építéssel együtt jelentik majd egy-egy közösség áldozatkészségét, megértését népünk művelődési ügye iránt. Háromszáz mázsás cukorrépatermést vár a tiszaszalkai Rákóczi Tavasszal alakult a tiszaszalkai Rákóczi Termelőszövetkezet, melynek tagjai csaknem valamennyien szorgalmas gazdák. — Különösen értenek a beregi hidegtalajok ápolásához, pedig ez nem könny ű • dolog. Tavasszal az eső, nyáron a száraz meleg hátráltatja a munkát, s így az egyéni gazdák sohasem értek el 150 mázsánál magasabb cukorrépatermést. A Rákóczi Termelőszövetkezet gondos gazdái viszont most kitettek magukért. Mely talajmúveles után vetették ezt az értékes ipari növényt, s a saraboláson kívül négyszer kapálták, s megmentették a barkótól és más kártevőktől. A gondos munka gyümölcse: rekordtermés. Azt lehet mondani, hogy a járásban ők egyedül érnek el ilyen magas, csaknem háromszáz mázsás holdankénti átlagtermést. u. V. Mint óriási léggömb, messziről fénylik a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság víztornya. Az 50 köbméteres tartály falai teljesen hőszigeteltek, így télen-nyáron elegendő vízzfel látja el a gazdaságot. (Foto: Hammel.) • izenöt-liűszezer italait vár a Nyírség központja — \ „Rajkó zenekar“ a Szabadtéri Színpadon — Mi lesz a Stadionban f szeptember hatodikén? ' \ Komócsin elvtárs a Megyei Ifjúsági Találkozón ^□□□□□□□□□□□DaamDaaaaDnaaaoonnnmnnnnnnnnn A közelmúltban pársoros hírt adtunk arról, hogy szeptember hatodikán Nyíregyházán Megyei Ifjúsági Találkozó megrendezésére kerül sor. Azóta megalakult a találkozót előkészítő Megyei Rendezőbizottság, elkészítette a nagy esemény gazdag programot felölelő forgatókönyvét. Belepillantottunk: Találkozás az Irodaháznál Szeptember hatodikára a megye területéről 15—20 ezer fiatal ad egymásnak randevút a megye- székhelyen. Csak egy jellemző adat: a kisvárdai, a mátészalkai és a fehérgyarmati járásokból összesen ötezer szervezett fiatal érkezését jelezték. Illetékes helyen megtudtuk, hogy a megye valamennyi KISZ alapszervezete elküldi képviselőjét a találkozóra. A vonaton és autóbuszokon érkező fiatalok — valamennyien egyöntetű ruhában érkeznek Nyíregyházára — a Beloiannisz téren, az Irodaház előtt találkoznak, ahol a Honvédzenekar a kora reggeli óráktól térzenét ad. Tíz órakor kezdődik a szabolcs- szatmári ifjúság színpompás felvonulása, a gyülekező helytől a Petőfi parkba, ahol a nagygyűlést tartják. A gyűlés előadója Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára lesz. Itt adják át a jutalmakat a termelésben, a kongresszusi munkaversenyben és a takarékosságban élenjáró megyei szervezeteknek. Itt lesz a „Fergeteges“ Már jóelőre gondoskodtak méltó kultúrműsorról is. Ebéd után ugyanis a Szabadtéri Színpadon kulturális találkozót tartanak, a megye 14 legjobb tánccsoportja, 8 énekkara és 3 zenekara részt- vételével. Többek között fellép az ököritófülpösi „Fergeteges” táncegyüttes, a petneházi, túrri- csei és ajaki tánccsoport, a nyír- csaholyi és balkányi énekkar stb. Kellemes meglepetés lesz már a koradélutáni óráktól kezdve a városi Stadionban is. Debrecen, Miskolc, Gyula és Nyíregyháza legjobb salakmotoros versenyzői mérik össze tudásukat. A találkozón „500-asok” szelik majd a kanyarokat. A szünetben, s majd később a helyi, bajnoki rangadó- labdarúgó mérkőzés félidejében sem lesz „üres” perc. Ekkor mutatkozik be nagysikerű műsorával a Mátészalkai Cigányegyüttes. „Barátság bál“ a Tiszti klubban Már most nagy az érdeklődés a Megyei Ifjúsági Találkozó egyik kiemelkedő kulturális eseménye iránt is. Erre a napra ugyanis Nyíregyházára érkezik a KISZ Központi Bizottságának arany* 'éremmel kitüntetett VIT-díjas művészegyüttese. Az érdeklődésre való tekintettel a Rendezőbi- zottság úgy határozott, hogy a találkozó előestéjén, szeptember 5-én, nyolc órai kezdettel a nyíregyháziaknak, és a nyíregyház! járás belieknek tart előadást a nagynevű együttes, míg vasárnap este a vidékieknek tartják fenn a Szabadtéri Színpadot. Mint megtudtuk: a művészegyüttessel « „Rajkó zenekar”, a tánczenekar, a harmonikaegyüttes és kitűnő népdalénekesek érkeznek Nyíregyházára. ötletes esemény zárja le a napot. A Helyőrségi Tiszti Klubban 21 órától hajnalig tart majd a „Barátság bálja.” Még ebben a hónapban teljesítik tavaszi-nyári összevont tervüket a Nyírteleki Gépállomás dolgozói A Nyírteleki Gépállomás dolgozói eredményes munkát végeznek a tavaszi-nyári terv teljesítésének sikeréért. A párt- kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny eredményeként a tavaszi-nyári összevont tervüket például július 31-ig 72.9 százalékra teljesítették. A verseny során különösen az aratás-cséplés idején születtek szép eredmények. A gépállomás dolgozói a gépi ' aratási tervet 110.4 százalékra, a kombájnara- tási tervet pedig 181.7 százalékra teljesítették. A traktorosok között folyó versenyben Lippai István lett az első, aki 102.5 százalékos teljesítményt ért el. — Majkrics András második, Spicz- müller György pedig harmadik helyre került ebben a versenyben. Eredményesen folyt a verseny, a kombájnosok között is. Pazar' András kombájnos például 131.5 százalékra, Tóth András pedig 130.5 százalékra teljesítette tervét. A gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben a csépléssel egyidejűleg folyik a silókombájnolás is. Ez a munka is jól halad. A gépállomáson egyébként úgy számítják, hogy a cséplést hamarosan mindenütt befejezik*
