Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-20 / 200. szám
Ti* évesek az állami gazdaságok Ma kettős ünnepet ülnek az állami gazdaságok dolgozói, ezen a napon van megalakulásuknak és alkotmányunk törvénybe iktatásának 10. éves fordulója. 1949. decemberében Barabáson alakult meg az állami gazdaságok ideiglenes megyei központja. 3500 katasztrális hold szántó és mintegy 300 katasztrális hold gyümölcsössel kezdték meg munkájukat. Ebben az időben 6—7 darab régi Cortmck és Fordsön traktor á'lt rendel- ' kezésükre, melyet földbirtokosoktól és kulákoktól vettek igénybe. A rossz, elhanyagolt földeken és ilyen gépesítési fok mellett alig tudtak 6—7 mázsás termésátlagot elérni. A dolgozók munkakörülményei sem voltak a legrőzsásabbak, munkásszállásról és üzemi konyhákról. fürdőkről nem igen beszélhettünk. Az irányító szakvezetők és a dolgozók irodákban, ládák tetején feküdtek. A z eltelt 10 esztendő alatt ^ hatalmas utat tettek meg állami gazdaságaink. Ma már földterületük igazgatósági szinten meghaladja a 60.000 holdat melyből gvümölcsös közel 10.000, hold. Szarvasmarha-állományuk közel 9500 darab. Gépesítés terén is mintegy 450 darab traktorral rendelkeznek, melynek nagyobb része univer- sális. 42 aratógép és 45 kombájn. A gépesítés fokozásának következtében korszerű talajművelést és agrotechnikai eljárást tudnak biztosítani. Ebben az évben is a talajművelést 100. a vetést 100, a növényápolást 90, a gabonabetakarítást 9R, a fejést 60 százalékban gépesítéssel tudták megoldani. A gépesítés fokának növekedése megmutatkor zik a termésátlag növekedésében is. Míg 1956-ban búzából holdanként 8.9 mázsát tudtak előállítani, ma 11.5 mázsát állítanak elő. De bármelyik területet Vizsgáljuk, mindenütt »komoly előrehaladás tapasztalható. Vannak üzemek, amelyek kimagasló eredményeket értek el ebben az évben. Például a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság búzából 293 holdon 19.65 mázsás, rozsból 445 holdon 15,50 mázsás, őszi árpából 214 holdon 20.19 mázsás, tavaszárpából 18 mázsás, zabból 50 holdon 17 mázsás termést ért el. Jó eredményt tud felmutatni a Csen- geri Állami Gazdaság, ahol őszi árpából 19.20 mázsás, vagy a Nyirmadai Állami Gazdaság, ahol- őszi árpából szintén 19.50 mázsás átlagtermést állítottak elő.. A gépállomány növekedésé- nek eredményeképpen az egy traktoregységre jutó terület. 1956. évi 460 holdról 220-ra csökkenti, mely lényegében a jövőre rézve a talaj jobb megművelését és a terméshozam emelkedését fogja biztosítani. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1956- hoz viszonyítva 2423 literről 2800 liter fölé emelkedett, rövidesen elérik a 3000 litert. A terméshozamok növekedésével párhuzamosan évről-évre javult a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzete. Az elmúlt években több. mint 300 lakás épült, úi munkásszállások építésével, réei épületek korszerűsítésével, ma már közel 3900 dcügozó részére l^het embe-i e1- helyezést biztosítani az üzemi munkásszállásokon, ezenkívül OTP hitellel mintegy 350 családi házs* ém'tettek maguknak adol- go7ók. Jelenleg 4 orvosi rendelő, 6 fürdő, zuhanyozó, 33 üzemi konyha ran állami gazdaságinkban. Kulturális vonatkozásban üzemeink el vannak látva mozjnró^oj^v,*!' ezenkívül több. mint 8000 darab sz’miro- dalmi és szakmai könyv áll ren- da'b-zésükre. <4 A dolgozók élet-színvonalának növekedését mutatia az a tény. hogy az egv dolgozóra iutó átlagos havi iövedel«m 1953-hoz viszonyítva 53 százalékkal növeedett. 1958-ban 649.000 forint prémiumot, és 2.075.000 forint nyereségrészesedést fizettek ki állami gazdaságaink vezetőinek és dolgozóinak. Ebben az évben a dolgozók jutalmazására 1,866.000 forintot irányoztak elő, és ebből jelenleg mintegy 600.000 forint kerül kiosztásra. E megbecsülésen keresztül egyre inkább kezd kialakulni az állandó törzsgárda. Az állandó dolgozók aránya 1953- ' tő 42.3 százalékról 54.4 százalékra emelkedett. Ez magaután vonja a dolgozók szakmai képzettségének növekedését Az elmúlt esztendőben mintegy 700 dolgozó vett részt szakmai oktatásban. A dolgozók felelősségérzete egyre nagyobb. A pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny is arra mutat, hogy a gazdaságosság felé haladnak megyénk állami gazdaságai. Mintegy 10 millió forint felajánlást tettek, melyet július 20-ig már 44 százalékban telVerseny J 9 Szinte egyszerre érett kasza alá Ro- hodon, az Új Élet Tsz-ben 350 hold kalászos. Közben be kellett takarítani 50 hold takarmányt is. A szőlőben, gyümölcsösben és zöldségesben szintén sürgetett a munka. Nem ok nélkül fájt tehát abban az időben a vezetőség feje. Az aratás megkezdése előtt értekezletet tartott a párt- szervezet vezetősége, amire meghívták a gazdasági vezetőket is, A feladatok felmérése ut-n elosztották a munkaerőt. Két 11—11 kaszásból álló munkacsapatot alakítottak. Az egyik csapat vezetője Hódi András párttag, a másiké Ferenczi Béahol mindenki nyert jesítettek, és jelenleg 70—75 százalékos teljesítési szinten állnak. ( ’ azdaságaink a gazdálko- dás javítása mellett egyre szélesebb körben, egyre sokoldalúbban segítik a tsz-eket. Ebben az esztendőben több, mint 40 tsz. patronálását vállalták. Segítséget nyújtanak politikai, gazdasági megszilárdulásukhoz. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy állami gazdaságaink a fejlődés első szakaszán túljutottak. A következő hónaookban és években legfontosabb feladat a szocialista építő munka gyorsítása. M®g kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek egyes gazdaságok munkája, eredményei között mutatkoznak. A gyenge eredménnyel dolgozó állami gazdaságok működésének megjavítását, eredményesebbé tételét a tsz-mozgalom további erősítése is parancsoióan megköveteli tőlünk. Igen nagy figyelmet kell fordítanunk a táj- jellegnek megfelelő termelési szerkezet kialakítására, a tájtermelés fokozására, gazdaságainknak tovább kell növelni az árutermelést, a 100 holdra jutó árukibocsátást. A nagy feladatok megoldá^ sához rendelkezünk helyi ismeretekkel bíró vezetőkkel, fegyelmézett, odaadó munkáskollektívával. Ma már kezd egyre szélesebb méreteket ölteni a szocialista munkaverseny, mely ténylegesen tartalommal van megtöltve és kezdenek kialakulni a szocialista munkabrigádok. Ezt a mozgalmat a pártkongresszus tiszteletére indított verseny tapasztalatainak felhasználásával az őszi betakarítási, szántás-vetési munkálatoknál tovább kell szélesíteni. Pártunk, kormányunk megbecsüli az állami gazdaságokat és nagyra értékeli eredményeiket. Bizonyítja ezt a jubileumi ünnepség, de bizonyítja az a 600.000 forint és azok a kitüntetések, amelyek most kiosztásra kerülnek. Babolcsi Pál MED05Z megyei elnök. Három csoportba osztják a művelődési intézményeket r Ailami támogatás a végzett munka arányában A következő hónapokban, illetve 1960. elején, megvalósítják azokat az elgondolásukat, amelyekkel a művelődési otthenok tevékenységét még eredményesebbé kívánják tenni. A Művelődésügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt úgynevezett katasztert dilit össze. a Magyarországon fellelhető művelődési házakról. Erre azért van szükség, mert jóllehet tudják, hogy a fővárosban és vidéken mintegy ötezer művelődési intézmény — ház, o.thon, terem — működik, nincs pontos kép arról, hogy ezek mennyül-e felelnek meg a követelményeknek. Szambaveszik az eddig elért eredményeket, a berendezést, a felszerelést is. Az állami támogatást a jövőben — az eddiginél sokkal inkább — a végzett munka arányában állapítják meg. A művelődési intézményeket három csoportba csztj ák: művelődési házaknak ezentúl azokat az épületeket nevezik, amelyek legalább ötszáz férőhelyes színházteremmel, színpaddal, korszerű technikai berendezésekkel, kellő számú öltözővel, 8—10 szakköri szó ával és állandó könyvtárral rendelkeznek. Az ennél kisebbek a művelődési o.thonok, amelyeket az új besorolásban a művelődés egy-egy ágára alkalmas termek követnek majd. Ezek elnevezése előreláthatólag művelődési kör, olva- sószcba lesz. El akarják érni, hogy minden művelődési ház és . otthon kapjon önálló, vagy leteti könyvtárt. Kijelölik a megyei, illetve járási művelődési házakat is, amelyek mintegy művelődési központként tanácsadással, gyakorlati példákkal segítik majd a megye, illetve a járás népművelőig művészeti együtteseit. A megyei, illetve járási művelődési házak, amelyek közül nyolc már az idén megkezdi a munkát, új munkatársakat is kapnak. Tevékenységüket a Népművelési Intézet irányítja majd. Felkarolják azokat a kezdeményezéseket is, amelyek elsősorban Vas, Szolnok és Bács megyében bon akoztak ki- Itt néhány helyen összefogtak a társadalmi és a tömegszervezetek és közösen gondoskodnak egy-egy művelődési ház anyagi és erkölcsi támogatásáról. Hét és félmillió forintos nyereség Az fmsz-ek második negyedévi eredményeinek összesítése a napokban történt meg. A szövetkezetek hét és félmillió forint tiszta nyereséget mondhatnak magukénak. Tekintélyes összeg ez és méltán csillantja meg a tagságban azt a reményt: az év végén szép visszatérítést kapnak áruik értékesítése, és vásárlásaik, valamint részjegyeik után. A szövetkezetek dolgozói igyekeznek minden hasznos módszert alkalmazni az áruforgalom nőve-' lésére, a költségek csökkentésére, a közösségi értékek megóvására. Serkentőleg hat rájuk a kongresszusi verseny kibontakozása. Ennek köszönhető már az előző negyedév kiemelkedő sikere. Például a kiskereskedelmi áruforgalmi térvet 112 százalékra teljesí'ették. S a növekvő forgalom melletti helyes költség- gazdálkodással csaknem másfélmillió forintot takarítottak meg. Természe esen ezzel is nőtt a már említett tiszta nyereség. la párttitkar lett. Mindjárt ott, a vezetőségi értekezleten versenyre hívták egymást csapataik nevében: Ki arat többet, jobban, kevesebb szemveszteséggel? Közben beköszöntött a kánikula. Meg kellett gyorsítani az aratást. Az ara.ógép és a kézi kaszák nyomában két traktor is törte a tarlót. Mindenki tudta, hogy mindannyiuk- nak több lesz a jövedelme, ha az év legnagyobb csa.ójában győznek. És győztek! A két verseny "'ó csapat a cSéplésnél sem pihent. Azt is befejezték, s az eredmények . miatt senki sem szégyenkezhet. Őszi árpáttól 19 és búzából — homokos terüle eken — 13 mázsás holdan- kénti átlagtermést takarítottak be. A versenyzők megadták helyüket a . gabonabetakarításban. A számokat nézve Hódi András cs-*patí lett az első, mivel holdanként átlag 30 kilogrammal • több szemes erményt csépeltek el az általuk ietakarított terűiéiről. A legfontosabb pedig: ebben a fontos munkában a verseny a szőve kezet valamennyi tagjának hasznára vált. Asztalos János A szelíden nompólygő folyam a karján tartja a községet. Az. ragaszkodással tűri, hogy ébressze a tiszai szél, és meleg nyáron friss fuvolattal hűsítse a levegőt, melybe bele-bele suttog a tiszai zene, a tiszai fűzesek dalárdája. Tiszadada. Talán onnan ered a neve, hogy a csöppnyi település a hajdan a Tiszát tartotta anyjának, dadájának. A Tisza óvta meg haragos tarajával a túloldali ellenségtől, a Tisza adott halat, vizet a szomjazó vándornak, békességet a vízen sikló csónakoknak. A kis település, a Tisza egyik édesgyermeke sok vihart megélt és ielcsepredett. Felnőtt. Manapság megközelítőleg négyezer ember lakja Ti- szadadát. A dadai ember most is hagyományosan tiszteli a Tiszát. Mikor szél csapkod a tornácon, az öreg tiszai magyarok azt mondják: kopogtat a tiszai szellem. Miért, miért nem, arról nem beszélnek: lassan feledésbe megy a légi legendaféle, s új legendák formálódnak. Mai, igaz legendák, amiket a józan ész és az emberi összeíogás teremt. Legendák, melyeket a dadaiak írnak kemény öklükkel, okos eszükkel... Ez a legenda nagyonis igaz. Arról szól, milyen lesz az a kenyér, ami sohasem fogy el, sőt minél többen eszik, annál nagyobbra nő. A falu kenyerét nem ráolvasással, mesés titkok keresésével dagasztják, hanem kemény elszántsággal, ösz- szevetve a vállakat, a falusi vezérkar intő szavára. Jó néhá- nyan még félrehúzódva figyelnek. De a falu haladóbb, merészebb kezdeményezőbb része nem várakozik. Pöfög a gép a közös gazadság tábláján, pereg a szem a zsákokba, dagasztják az új kenyeret a két termelő- szövetkezetben. Ez a kenyér, — a szövetkezet — most Dadán is a falu napja. Ekörül forog sok minden, körülié zajlik a falu élete, erről beszélnek az emberek kakaskukorékoláskor, napkeltekor, komolyan, mókásan, elgondolkozom A szövetkezet, igen — előttem a kenyér, való igaz, szép, kívánatos, de nem tudom milyen a belseje. Így elmélkedik a parasztember. Mély töprengés közepette tanácsadó után néz, aki felokosítja, belevágja-e hát a bicskát... A falu vezérkarától várja a tanácsot. A vezérkarnak lehet hinni, hisz a maguk- formáju parasztemberek, kérgestenyerű napszámosok ülnek a község kcrménykerekénél. Ezek az emberek igazán nem akarhatnak rosszat a tulaj dofri kenyerespajtásoknak. Eddig soha nem vezették rossz útra a falut. Néhány esztendeje még nem volt Dadán csak mécses, lámpa, most áram világít; nem volt gyógyszertár, most van; nem volt kultúrotthon, most van; és még sok minden van, ami nem volt. S a falu vezérkara azt szeretné, ezután is sokminden legyen, ami még nincs. Ezen munkálkodik a vezérkar, O-osz János, a tanács vb. elnöke, az egykori béres és a többiek. Az egykori, hajnalosi uraság kisbérese most János, Jani fiam, ö-sém, elnök ejvtárs. A falu ú.gy tiszteli, és kedveli, mint a a családban a nagyfiút, aki erős, bátor, előrelátó, a család támasza, mert a szülők mér öregszenek .a ki'^bbek pedig még gyermekek. És. Orosz Jánosnak, a mezőgazdasági akadémiát végzett elnöknek nem idegen a falu, a parasztemberek őszinte bizalma. Keltében, fektében együtt van a faluval, többet az emberek közt, mint az irodá2 MI
