Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-20 / 200. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ära 60 fillér 1959. augusztus 20, vasárnap A népliatalom ünnepe Irta; Fekszi István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke \ Ikotmányunk megszületésé- nak 10. évlordulóját ünnepli ma népünk. Mert bár négy évszázadon keresztül folyt kísérlet egy haladó alkotmány létrehozására a különböző mozgalmak résziről, s nagyon sokat beszéltek hazánk egykori urai az „alkotmányosságról”, csak 1949. augusztus 20-án születhetett meg legfőbb törvény, amely a dolgozók alapvető jogait és kötelességeit szabályozza. A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme nyújtott lehetőséget a magyar munkásosztálynak, é, pártjának, hogy évtizedes harcainak eredményit alkotmányunkkal koronázza. S amikor legfőbb törvényünk születésének évfordulóját ünnepeljük, hálával gondolunk azokra, akik segítettek létrehozni és megalkották a dolgozó nép alkotnylnyüt. 1949. augusztus 20. új fejezetet 'jyított népünk életében. Iv'eáBzhnt a dolgozók politikai jogfosztottsága és azok lettek hazánk urai, akik addig kívül maradtak a hatalom gyakorlásából. Népünk alkotmánya kimondja: „Magyarország Nép- köztársaság”... „A Magyar Nép- köztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama”.,. „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé; a város és falu dolgozói választott és népének felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” „...minden hatalom a dolgozó népé”. IT nnél a mondatnál tömörebben nem lehet kifejezni történelmünk nagy fordulatát. Urak országából valóban a dolgozóké lett hazánk. 1939-ben — Horthy parlamentjében — a felsőházban 5 herceg, 37 gróf, f5 báró, 39 főpap és 9 gyáros terpeszkedett. A mi országgyűlésünk összetétele forradalmi módon megváltozott. 169 munkás, 75 dolgozó paraszt, 78 értelmiségi képviseli dolgozó népünket. A helyi tanácsok útján a dolgozók tízezreit vonta be a né.ihatalom az államszervezésbe. Egyedül Szabolcs-Szat. már megyében 8260 a tanácstagok száma. Néphadseregünkben, rendőrségünkben, munkásőrségünkben a dolgozó nép fiai védik szocialista hazánkat minden külső és belső ellenségtol. A Magyar Népköztársaság állama... „harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen...” A gyár, a bank, a kereskedelem többé nem a kizsákmányolás eszköze nálunk. Nagyot nőtt iparunk termelése, megsokszorozódott az ipari munkások száma. Az évek mindegyike alatt 65.000 ember kapott új munkalehetőséget, s tíz év alatt több, mint félmillió dolgozó lépett munkába. A munkások reálbére 1958- ban 45 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. A lakosság fogyasztása ugyanebben az időben 60 százalékkal nőtt. {Vf a már nemcsak jobban, de egészségesebben és tovább is élünk. Nem vagyunk már az ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál országa. Orvosi ellátottságunk színvonala magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké. Lakosságunknak ma már jóval több, mint a fele részesül ingyenes orvosi kezelésben, kórházi ápolásban, kedvezményes gyógyszer-ellátásban. Megyénkben is megduplá- zódot a kórházi ágyak száma. Megkezdtük a 260 ágyas fehér- gyarmati kórház építését. A műveltség sem a kiváltagosak monopóliuma már. Az egész nép előtt megnyílt a művelődés kapuja. A felszabadulás előtt 16 egyetemen tanulhattak nagyrészt a kiváltságosak gyet- mekei. Ma 30 egyetem 31.000 — főként munkás és paraszt származású — diák sajátítja el a tudományt. Megyénkben kétszer annyi az általános iskolai tantermek száma, mint 20 esztendővel ezelőtt. A nevelők száma háromszorosára, a középiskolák és diákotthonok szama kétszeresére, az óvodák száma háromszorosára nőtt. F elszámoltuk az analfabétiz- must, filmszínházakat és kultúrházakat építettünk szinte valamennyi községben. Olvasó néppé vált a magyar. Alapvető változáson ment keresztül a mezőgazdaság is. Évszázados elmaradást pótolt a földreform. 1949-től pedig mezőgazdaságunk történetében pá. ratlan jelentőségű átalakulás folyik. Ez a mozgalom'1959. elején új lendületet vett. Az illám, és szövetkezeti szektor im már az ország szántóterületének több mint fele. 275 termelőszövetkezet működik megyénkben és közel másfélszázezer holdas területen. Nagyot nőttt a falusi élet színvonala. Soha olyan jól nem éltek a dolgozó parasztok, mint ma, soha nem volt olyan nagyarányú lakásépítkezés, — korszerű lakásokról van szó —mint ezekben az években. Kevés az olyan ház, ahol ne lenne rádió, motorkerékpár. kerékpár. Külön lehetne szólni a ruházkodás, étkezés területén végbement óriási fejlődésről. IJ gy gondolom, ennyi is elég ahhoz, hogy érzékeltetni tudjam azt az óriási fejlődést, amelyet alkotmányunk tízéves fennállása óta értünk el. Mindezek után az is érthető, miért ragaszkodnak a dolgozók a munkásosztály pártjához, népi rendszerünkhöz, miért követik hűen annak politikáját. Az 1956-os ellenforradalom ideológiai, politikai előkészítői is tisztában voltak azzal: nyíltan nem támadhatják az alkotmányt, rendszerünké'. Ezért a szocialista demokrácia lényegének meghamisításával akarták elérni céljukat Emlékezzünk vissza, hogy a revizionisták mennyire melengették a „tiszta demokrácia”, a „vegytiszta törvényesség”, a dolgozók becsapásra szolgáló burzsoá jelszavait. Mindenki láthatta, hová vezetett a gyakorlatban a „tisz!a demokrácia”. Az államhatalmi és államigazgatási — a dolgozó nép által megválasztott — szervek helyett „nemzeti Bizottságok”, „forradalmi bizottságok”, „munkástanácsok” formájában olyan szerveket hoztak létre, amelyekben a dolgozók dühóit ellenségei, a volt kizsákmányoló osztályok maradványai, a régi rend levitézlett urai kaptak helyet. Az ellenforradalom úgy értelmezte a „nagyobb szólás-szabadságot”, hogy már Minds zent/ is nyíltan hirdethette restaurációs törekvéseit. A „nagyobb js fekvési szabadságot” a gyakorlatban a kommunisták és a haladó erők ellem pogromok jelentették. Szabad volt az utcán lincselni, a börtönökből kiszabadult közönséges bűnözőknek zavartalanul lopni, rabolni. [V em kell tovább folytatni a felsorolást, hogy megértsük, mi lett volna alkotmányunkból, ha győz az ellenforradalom. A magyar dolgozó nép idejekorán látta, hogy veszélyben van a munkások hatalma és ezért támogatta a pártot, a kormányt az ellenforradalom leverésében, az ország konszolidálásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésé- . vei még nagyobb sikereket mondhatunk magunkénak. Egy- •"> inkább teljes megvalósításra kerül alkotmányunk valamennyi paragrafusa, az ipar é. a mezőgazdaság nagyarányú telődésével, a ' ndó emelkedésével. Nagy utat tettünk meg az eltelt tíz esztendő során. S most, amikor alkotmányunk születésnapján felidézzük a hatalmas eredményeinket, nem szabad megfeledkeznünk a jövő tennivalóiról, amelyeket az alkotmány a jogok mellett kötelességként ír elő. „...a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a Magyar Népköz- társaság gazdasági erőinek fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapí ása és a népi demokrácia rendjének erősítése...” mindmind fontos, felelősségteljes feladata az állampolgároknak. ju1 ljünk és dolgozzunk az alJ u kotmány kívánalmai szerint. S ha büszkék vagyunk az elmúlt évtized történelmi jelentőségű eredményeire, egyúttal megfogadjuk, hogy a következő évek során túlszárnyaljuk elért eredményeinket. Mint ez a nyár, kibontja szirmai roppant virágként most a nép. Hangos szavát a költők írják, dalát a szellő hordja szét. Kenyerét hú kezek dagasztják, csókját hűs ajkak ízlelik, évszázadok meghallják lantját, s felnő, megnő a hegyekig. Történelemre válaszolva millióhangú nóta száll, egy nemzedék most eldalolja, hogy van hite — és joga mar, Hogy nem bitangok kedvtelés«, nem rozsdás fillérért veszik, s hiába többé e vidékre nem ontja vérét, s könnyeit! Óvják már minden bimbó sorsát az új napok partjainál. Ezt lásd és éld át, s Magyarország ezernyi ízével kínál. Kertésze légy, vagy katonája, munkása, vagy énekese: szellemed, szíved hasznát látja, s élettel rakhatod tele. Hová a szikra fénye ért el, soha nem alszik ki a láng: vérrel, munkával, szenvedéllyel állunk ki érted, hű hazánk! Győri Illés György: Tízéves fennállását ünnepli a nyíregyházi Dózsa és Üitürő TermeleszevetSiezet Tíz éve alakultak a nyíregyházi Dózsa és Úttörő Termelőszövetkeze ek. Az elmúlt évtized alatt gazdag, jóhírű szövetkezetté fejlődtek. Együtt maradtek a nehéz időkben is, szilárdan álltak mindenféle bomlasztó hatással szemben. Tagjaik ma adnak számot tíz évi tevékenységükről. Az ünnepélyre meghívták a. szomszédos termelőszövetkezeteket is, így a Dózsa: a Ságvári, a Búzakalász, a Béke őre Termelőszövetkezetek tagjait, valamint a patronáló üzemek: dohányfermentáló, az épületszerelő, a Húsipari Vállalat stb. dolgozóit. Az Üt'.örő: a Virágzó Föld, a Zalka Máté, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetek tagságát latja vendégül és az Állami Áruház, a Mezőgazdasági Gépjaví'.ó, a Keletmagyurországi Faipari Vállalat, a Finom- mechanika dolgozóit. Az ünnepélyt a szövetkezetek területén a szabadban tartják, e célra sátrakat állítottak fel. Délelőtt 10 órakor nagygyűléssel veszi kezdetét az ünnepség. A Dózsa Termelőszövetkezetben I'ié- kopa István, az Úttörőben Ka- jati Sándor elvtárs az előadó. Utána a szövetkezetek elnökei számolnak be a tíz évi munka eredményeiről. A munkás—paraszt találkozó jegyében közös ebéden vesznek részt a vendégek, majd kultúr- és spor .műsor szórakoztatja őket. A műsor keretében a termelőszövetkfczeteK és a patronáló vállalatok kulnírcso- pertjai lépnek fel. Reggelig tarló Tsz-bál zárja b(* az évtorduló ünnepségeit (b. a.) Nyíregyházi írniuk ások a szabolcsi községekben Az Alkomány ünnep keretében megyénkben több helyen munkás—paraszt találkozóra kerül sor. A Dohányfermentáló Vállalat dolgozói Nagygécre mennek. Itt a délelőtt folyamán meglá ogat- ják a helybeli termelőszövetkezetet, megnézik a szövetkezeti tagság eredményeit. Délben közös ebéden vesznek részt. A délutáni ünnep nagygyűléssel veszi kezdetét, melynek előadója Magyar László, a gyár dolgozója. Ezután kultúrműsor szórakoztatja majd a vendégeket, este pedip táncmulatsággal ér véget a találkozó. A Mélyépítő Vállalat dolgozói Gacsályba, a MÁV Fűtőház dolgozói pedig Zajta községbe látogatnak el. Közös programma! igyekeznek még szorosabbra fűzni a munkás—paraszt barátságot. Világ proletárjai egyesü/jetek f Musztus
