Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-18 / 167. szám

1959. JÚLIUS 18, SZOMBAT KELETMAGYAROHRZAG s A német egység kérdése a németekre tartozik A genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ülése Genf, CMTI): A külügyminiszte­rek csütörtöki ülése csaknem há­rom és fél óra hosszat tartott. Az ülésen, amelyen Selwyn Lloyd el­nökölt, elsőnek Herter amerikai külügyminiszter szólalt fel. Felvetette a kérdést, hogyan folyjék a további munka? A szer­dai ülés végén Herter javasolta, hogy egymást követően vitassák meg a Nyugat-Berlinre vonatkozó kérdéseket. Herter e javaslatára Gromiko ugyancsak szerdán kije­lentette: tekintet nélkül arra, mi­lyen rendben vizsgálják meg a Nyugat-Berlinre vonatkozó kérdé­seket, a német vegyesbizottság kérdése és Nyugat-Berlin kérdése összefügg egymással. A csütörtöki ülésen Herter meg­ismételte javaslatát. Kijelentette, azzal kell kezdeni a vitát, hogy megvizsgálják a berlini kérdésben június 16-án a három nyugati ha­talom részéről előterjesztett ja­vaslatokat. Az amerikai külügyminiszter terjengősen megismételte mind­azt, amit a nyugati miniszterek már nem egyszer előadlak a ber­lini kérdésben elfoglalt álláspont­juk igazolására. Ugyanakkor nem válaszolt arra a döntő kérdésre, amelyet a szovjet küldöttség már többször felvetett: hogyan állíthatják, hogy ko­molyan akarnak tárgyalni a Szovjetunióval a berlini kér­désről, amikor görcsösen ra­gaszkodnak a nyugat-berlini megszállási rendszerhez? Ezután Selwyn Lloyd tett né­hány megjegyzést. Utalt arra, hogy nyugati részről bizonyos za­var támadt annakidején a június 19-én előterjesztett szovjet javas­latokat illetően, de ezt a félreér­tést azóta tisztázták. Ugyanakkor a brit külügymi­niszter utalt a június 19-én elő­terjesztett szovjet javaslatok ru­galmasságára is, különösen ki­emelve Gromiko egy kcráboi nyi­latkozatának azt a részét, amely­ben a szovjet államférfi hangoz­tatta, ha a német vegyesbizottság­ra tett javaslat elfogadhatatlan lenne bármelyik .-német állam ré­szére, a négy nagyhatalom ajánl­hat a két német állam Kormá­nyainak olyan együttműködési formát, amely alkalmas az eléjük utalt kérdések megoldására. Couve De Murville francia kül­ügyminiszter felszólalásában in­kább a fennálló nehézségeket domborította ki, amelyek vélemé­nye szerint még mindig nem csök­kentek. Ezután Gromiko emelke­dett szólásra. Lényegében felszólí­totta tárgyaló pertnereit, kezdjék meg azoknak a kér­déseknek konkrét megvitatá­sát, amelyekben már kiala­kultak az álláspontok, és Igyekezzenek megegyezésre jutni azokban. Válaszolt a szovjet javaslatokkal szemben korábban elhangzott bí­ráló megjegyzésekre és rámuta­tott, ezeket a bírálatokat az okoz­ta, hogy nyugati részről eredeti­leg nem értették meg jól a szov­jet javaslatot, illetve félreértették annak céljait. Az elsősorban meg­oldandó kérdésekről szólva hang­súlyozta, nyilvánvaló, hogy az egyik ilyen kérdés Figyelembe véve a nyugati kül­ügyminiszterek most elhangzott kijelentéseit — mondotta nyil­vánvaló, hogy immár jobban meg­értik a szovjet javaslatokat és. ez. örömmel kell fogadni. Ami a nyu­gat-berlini kérdés átmeneti ren­dezését illeti, meg kell állapodni abban, hogy mennyi ideig tartson az átmeneti időszak. Rámutatott, hogy e kérdésben a megegyezés minden lehetősége adva van. A szovjet külügyminiszter ez­után több olyan megjegyzést tett, amellyel tisztázni igyekezett a né­met vegyesbizott&aggal kapcso­latban felmerült problémákat. Megállapította, hogy a német ve- gyesbizottsag gondolatát a tárgya­láson először a Nyugat vetette fel és a Szovjetunió kezdettől fogva nem emelt kifogást a nyugati terv e pontja ellen. Később azonban az történt, hogy midőn a Szovjet­unió részletesebben kifejtette ál­láspontját a német vegyesbizott­ság kérdésében, a nyugati hatal­mak egyszerre hűvösebb magatar­tást kezdtek. tanúsítani az erede- ileg áítaíuk felvetett gondolattal szemben.. Gromiko üdvözölte Selwyn Lloydnak azt a kijelentését, hogy a szovjet elgondolások rugalma­sak, helyesen híva fal Lloyd a fi­gyelmet arra a tényre, hogy ané- net vegyesbizottságnak nemcsak azt a formáját lehet megvitatni, amely a szovjet javaslatban sze­repel, hanem más formát is. Gro- miko sürgette, tegyenek kísérletet arra, hogy ha a szovjet javaslatban vá­zolt forma elfogadhatatlan­nak bizonyulna, más, kölcsö­nösen elfogadható formát ta­láljanak. Gromiko rámutatott: a nyugat­német küldöttség és a nyugatné­met kormány magatartásából lát­szik, hogy a bonni kormány és küldöttsége ellenzi a német vegyesbizottságra tett javaslat bármilyen tormában való megvitatását A szovjet külügyminiszter fel­hívta az értekezlet többi résztve­vőjét, használják fel befolyásu­kat a német szövetségi kormány­nál, és győzzék meg Adenauer kancellárt, Brentano külügymi­nisztert és Grewe nagykövetet ar­ról, hogy e javaslat megvitatásá­tól nem kell félniök. A szovjet külügyminiszter ez­után Herter egyes kijelentéseire válaszolt. Herter a német vegyes­bizottságról kijelentette, hogy nem lehet a németekre bízni a béke- szerződés kérdésének megvizsgá­lását. Gromiko felhívta a figyel­met, hogy a szovjet álláspont szerint a német békeszerződés kérdésé­nek megvizsgálása a németek által e folyamatnak nem a legutolsó szakasza lenne, Nyilvánvaló, hogy a német bé­keszerződést a Hitler ellen viselt háborúban szövetséges hatalmak­nak kell végső formába önteniök, s ez lenne a békeszerződés ki­dolgozásának befejező szakasza. A szovjet küldöttség véleménye szerint semmi veszély nincs ab­ban, ha a német békeszerződés kérdését előbb maguk a németek’ is megvizsgálják. Ebből egyetlen más félnek sem származhat kára. Gromiko ezután kijelentette, hogy különbség mutatkozik abban a módban, ahogyan a német egység kérdését megközelítik. A szovjet tárgyalófél véleménye szerint a német egység kérdése a németekre tartozik és nekik kell dönteniök benne. A nyugati ha­talmak e konferencián is sokat hangoztatták azt az óhajukat, hogy szeretnék, ha Németország egyesítése mielőbb megvalósul­na. Ennek a sok kívánságnak azonban ellentmond az a tény, hogy kifogásokat emelnek minden olyan gyakorlati lépés ellen, amelyet az egyesítés útján kelle­ne tenniük. Gromiko végül utalt azokra a kérdésekre, amelyeket már ala­posan megvitattak és amelyek­ben a szovjet küldöttség vélemé­nye szerint ideje megegyezésre jutni. E kérdések: 1. a Nyugat- Berlinben állomásozó csapatok létszáma, 2. az a javaslat, hogy ne tároljanak _ atom- és rakéta­fegyvereket Nugat-Berlinben. (Megjegyezte, hogy a szovjet kül­döttség véleménye szerint immár jó alap van a megegyezésre eb­ben a pontban,) 3. a Nyugat-Ber- linből a Német Demokratikus. Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló ellenséges propaganda és felforgató tevé­kenység' megszüntetése. Ezután Grewe nyugatnémet nagykövet szólalt fel és ismét élesen elutasította a két német állam közeledésének minden le­hetőségét, tárgyalásainak minden formáját. Felszólalásából kide­rült, hogy a nyugatnémet küldöttség el­lenzi az értekezlet sikeres befejezésének minden formá­ját. Bebizonyosodott továbbá az is: Németország egyesítését, nyu­gatnémet részről úgy képzelik el, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság bekebelezi a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Grewe kereken kijelentette, véleménye szerint nincs alap arra, hogy az értekezlet sikerében reményked­ni. lehessen. Dr. Lothar Bolz, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere röviden válaszolt Gre­we kirohanásaira, s azt mondta, a Német Demokratikus Köztársa­ságnak nincs szüksége arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, illetve az NSZK-nak ezen az értekezleten jelenlévő küldöttsége elismerje. Kijelentet­te, a német nép számára a német vegyesbizottság megalakítása rendkívül fontosságú, s a német nép többsége egyet­ért abban, hogy a két német államot érdeklő kérdéseket békés úton kell rendezni. A német nép zöme azt várja, hogy megkezdődjenek a két né­met állam tárgyalásai. A Német Demokrátikus Köztársaság min­dent meg fog tenni, hogy a né­met vegyesbizottság munkája gyümölcsöző legyen. Az értekezlet csütörtöki tanács­kozása ezzel végétért. A külügy­miniszterek úgy határoztak, hogy a legközelebbi hivatalos ülés idő­pontjáról később döntenek. 15 éves a Szabad Lengyelország Hatalmas munkás lakónegyed létesült Oswiecinben (Auschwitz), Lengyelország kgiagyobb vegyipari létesítmé­nye körül. Ma már 15.000-en é nek ezen a településen. Lengyelország legnagyobb vegyipari létesítményében, az Oswiecinben lévő Vegyipari Művekben megkezdődött a szintétikus gumi gyártása. Valószínűleg sokáig elhúzódik az amerikai acéimunkások sztrájkja New York. (MTI): Immár har­madik napja tart az amerikai acélmunkások sztrájkja. A sztrájk megszűnésére egyelőre nincs ki­látás, hatása pedig érezhető sok más iparágban is. A félmillió acélmunkáson kívül 25.000 vasúti, szállítási és szén­ipari dolgozó is sztrájkol. A sztrájk következtében az Egyesült Államokban 300.000 ton­nára becsülhető az acéltermelés­ben mutatkozó kiesés. New York-i tőzsdei jelentések t érint a külföldről importált acél ára tonnánként 10—15 dol­lárral emelkedett. Szárazabb idő Várható időjárás szombat estig: felhőátvonulások, többhelyen még futó eső, keleten helyenként zi­vatar. Mérsékelt légáramlás. A hőmérséklet nyugaton kissé emel­kedik, keleten alig váltlozik. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet 22-25 fok közölt, délkele­ten helyenként 25 fok felett. Távolabbi kilátások: szárazabb idő, fokozatos femelegedéssel, Napi krónika. — Debreceni tu­dósítónk jelenti. — Érdemes hul­ladékot gyűjteni. — Félévi mér­leg. — Szív küldi szívnek szíve­sen. — Nyári dalok: zenés, iro­dalmi összeállítás. A Pravda tudósítójának kommentárja a genfi értekezletről Moszkva, (TASSSZ): P. Nau­mov,. a Pravda tudósítója a gen­fi tanácskozás munkáját kom­mentálva, arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy a nyugati mi­niszterek ki akarnak térni a szovjet küldöttség-javasolta né­met vegyesbizottság kérdésének megvitatása elől. A vegyesbizott­ság létrehozása ellen semmiféle érvet nem tudnak felhozni. Ál­láspontjuk csupán azzal magya­rázható, hogy nem akarják előbbrevinni a német kérdés megoldását és a német békeszerződés meg­kötésével végérvényesen ren­dezni a berlini kérdést, A külügyminiszterek július 15-i ülése után megerősödött az a benyomás, hogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország legutóbbi tanácskozásain, — legalábbis bi­zonyos kérdésekben — felülke­rekedtek azok a szélsőséges erők, amelyek ellenzik a nemzetközi együttműködést, Bonn nyomásá­nak engedve, A jelekből ítélve, egyes nyu­gati minisztereknek nincs bá­torságuk ahhoz, hogy az őt megillető helyre állítsák Bonnt és a nemzetközi fe­szültség enyhülésének érde­keit helyezzék előtérbe. Ha a nyugati hatalmak az! obstrukciót és a nemzetközi együttműködés szabotálását célzá bonni politika tehetetlen eszkö­zének szerepét töltik majd be továbbra is Géniben — írja Nau­mov — elkerülhetetlenek lesznek a nehézségek az értekezleten. Aj tudósító felhívja a figyelmet:, A miniszterek nem azért gyűltek össze Géniben, hogy kedvébe» járjanak a hidegháború bonni, fáklyavivőinek, hanem, hogyi megkeressék az elodázhaia&iáia nemzetközi kérdések kölesemébe« elfogadható megoldásait; a nyugat-berlini probléma átmeneti rendezése

Next

/
Thumbnails
Contents