Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-17 / 166. szám
1953. JŰLIUS 11, PÉNTEK keihmaüisbur*íAü 5 Élénk vita a genfi értekezleten a német vegyesbizottság felállítása körül Gént', (MTI): A külügyminiszterek genfi értekezletének szerdai ülésén nem hangzott el hosz- szabb felszólalás. A tanácskozás inkább fe közvetlen beszélgetés, kérdések és válaszok Jegyében folyt. Mindenekelőtt az elnöklő Couve De Murville francia külügyminiszter intézett kérdést a szovjet küldöttséghez. Első kérdésében lényegében arra kérte Gromikot, világítsa meg közelebbről, milyen kapcsolatban áll a berlini kérdés és a német vegyesbizottság kérdése? Másodszor azt kérdezte a szovjet küldöttségtől, vajon a német vegyesbizottság kérdésének felvetése azt jelenti, hogy ezzel együtt ismét felvetik az egész német kérdést? Couve De Murville hangoztatta, hogy aggályai vannak a német vegyesbizottság felállításának megvitatása miatt. Ez véleménye szerint nehézségeket okozna, mivel ismét az értekezlet napirendjére kerülnének az egész német kérdéssel összefüggő vitás problémák, s megítélése szerint ezek megvitatása a jelen pillanatban nem nyújtana reményt gyakorlati eredmények elérésére. Gromiko szovjet külügyminiszter kérdései és válasza Ezután Gromiko szólalt fel. Kijelentette, hogy válaszol a feltett kérdésekre, de előbb ő intézett négy kérdést a nyugati k üldöttségekhez: 1. Mi a nyugati küldöttségek világos álláspontja a Nyugat- Berlin ideiglenes státuszára és a német vegyesbizottság/felállítására vonatkozó szovjet javaslatról? 2. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttsége a tanácskozás kezdetén még helyeselte a német vegyesbizottság felállítását. Vajon a három küldöttség miért vesztette ei érdeklődését a kérdés iránt, miután a szovjet küldöttség konkrét javaslatot terjesztett elő a bizottság felállítására és feladatainak meghatározására? 3. Vajon a nyugati küldöttségek hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői a német vegyesbizottságban egyenlő jogokat élvezzenek és e bizottságon belül mindkét fél közös megegyezésével döntsenek az egyes kérdésekről ? 4. A genfi tárgyalások első szakaszában a nyugati küldöttségek azt állították, hogy nem akarnak békeszerződést erőszakolni Németországra. A Szovjetunió most azt javasolja, hogy a két német állam a német vegyesbizottság keretében találjon közös megegyezéssel alapot a békeszerződés előkészítésére. Vajon a nyugati hatalmak miért nem támogatják most ezt? Herter kijelentette, hogy Gromiko nagyon érdekes kérdéseket tett fel, s megígérte, majd válaszolnak ezekre a kérdésekre, de arra kérte Gromikot, hogy előbb ő adjon választ Couve De Murville kérdéseire. Gromiko kijelentette, hogy a szovjet küldöttség szívesen hajlandó kiegészítő felvilágosításokat adni. Mindenekelőtt rámutatott, hogy a Nyugat-Berlin ideiglenes státusára és a német vegyesbizottság felállítására vonatkozó két szovjet javaslat között logikus kapcsolat van. A német vegyesbizottság létrehozásának felvetése nem volt váratlan, vagy meglepő, amint azt Couve De Murville állította, hiszen erről a bizottságról már volt szó az értekezlet kezdetén, — A szovjet küldöttség annakidején abból indult ki, hogy a német kérdés gyökeres megoldását úgy lehetne biztosítani, ha békeszerződést kötnének Németországgal. A tárgyalások alatt azonban kiderült, hogy egyelőre nem lehet megegyezqi ebben a kérdésben. A német békeszerződés megkötésével önmagától megoldódott volna a berlini helyzet is. Mivel azonban a békeszerződés kérdésében nem sikerült megállapodni, a szovjet küldöttség átmeneti megoldást javasolt. A német vegyesbizottság ugyanabban az időszakban fejtené ki tevékenységét, amíg Berlinre vonatkozóan érvényben lenne az átmeneti időszak. Ha a németeknek a vegyes- bizottságban sikerülne megegyezésre jutniok a békeszerződés előkészítése és megkötése ügyében, akkor mindazok a problémák, amelyek jelenleg az értekezlet előtt vannak, állandó jelleggel megoldódnának. A nyugati küldöttségek azonban kételkednek benne, hogy a német vegyesbizottság munkája sikeres lehet. A szovjet küldöttség véleménye szerint ez helytelen álláspont. Amíg csak elméletileg beszélnek valamilyen kísérletről, mindig egyformán fel kell tételezni a pozitív, vagy negatív eredményt. Az eredmény csak akkor válik ismeretessé, ha a kísérletet végrehajtják. Ebben az esetben a németeknek meg kellene adni az alkalmat a kísérlet végrehajtására, vagyis arra, hogy leüljenek a - tárgyaló- asztalhoz és egymás között rendezzék ügyeiket. Nyugat igyekszik elhárítani a resrresbi^ottsáu kérdésének megvitatását STERILIZÁCIÓ AZ INDIAI SZÜLETÉSSZABÁLYOZAS SZOLGÁLATÁBAN Hivatalos jelentés szerint India mindkét nembeli lakossága körében egyre népszerűbbé válik az önkéntes sterilizáció a születésszabályozás érdekében. 1956-ban mindössze 5815 sterilizációs operációt hajtottak végre. A sterilizációk száma 1958-ra már 18.559-re emelkedettkérdés ideiglenes rendezése és a német vegyesbizottság íelállítása között? Kijelentette, ellene van annak hogy a két német állam — kormányszinten tárgyalásokat kezdjen. Azt állította, hogy bizonyos ellentmondás mutatkozik a német békeszerződésre vonatkozó szovjet tervezet és a legutóbbi szovjet javaslatok között. Ezt az ellentmondást abban látja, hogy míg a szovjet bpkeszerződéstervezet lehetőséget nyújt arra, hogy előmozdítsák a két német állam közeledését, addig a mostani szovjet javaslatokban nem lát biztosítékot erre. Gromiko válaszában hangsúlyozta, hogy nincs semmitéle ellentmondás a békeszerződés-tervezet 22. cikkelye — amire Selwyn Lloyd célzott — és a német vegyesbizottság feállítasára tett szovjet javaslat között. A békeszerződés-tervezet a két német állam közeledésének szükségességéről szól és előírja, hogy a hitleri Németország ellen vívott háborúban szövetséges hatalmaknak elő kell mozdítaniok ezt a közeledést. A német vegyesbi- zottságról szóló javaslat ugyanazt a célt szolgálja és ha a nagyhatalmak megegyezésre jutnának e bizottság létesítésében, akkor ezzel gyakorlati segítséget adnának a németeknek ahhoz, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Herter megjegyezte: több kérdés és vélemény hangzott el, s azt javasolta, hogy a legközelebbi ülésen pontról-pontra vitassák meg a berlini kérdést. Gromiko kijelentette, a szerdai ülés lefolyása azt a benyomást keltette benne, hegy a nyugati hatalmak igyekeznek elhárítani a német vegyes-bizottság kérdésének megvitatását. Rámutatott hogy négy kérdést intézett a nyugati hatalmakhoz és e kérdésekre nem kapott választ, holott ő részletesen válaszolt a nyugati küldöttségek kérdéseire. Az elnöklő Couve De Murville ezután javasolta, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön 15.30 órakor tartsák. A javaslatot elfogadták. A szovjet párt- és kormány- küldöttség lengyelországi útja Varsó. (MTI): Az MTI varsói tudósítója jelenti: Hruscsov elvtárs megérkezett Varsóba. Az utcák mentén, amerre kíséretével autójuk elhaladt, száz meg százezer ember üdvözölte. Még a nyugati újságírók és lapok is elismerték, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség meleg, sőt forró fogadtatásban részesült. Mindez annak a megnyilvánulása volt, hogy az elmúlt években a két nép viszonya bensőségesebb lett, erősödött a kölcsönös bizalom. — A Szovjetunió vezetőinek lengyelországi tartózkodása a genfi értekezlet idején — állapították meg Varsóban — ismételten világos figyelmeztetés a Nyugat számára, hogy Lengyelország határainak biztonsága a Szovjetunió és az egész szocialista tábor biztonságával azonos. A közelgő lengyel felszabadu- lá'' dátum semmiesetre sem kedvez a nyugatnémet militarista körök számára. Az egész lengyel felszabadulási ünnepségsorozat, Hruscsov jelenléte méltó válasz a nyugatnémet revansista köröknek, amelyek Lengyelország biztonságára törnek, s az Odera- Neisse határ megváltoztatásáért szállnak síkra. Lengyelországban bizonyosra veszik, hogy Hruscsov egész sor jelentős politikai beszédet mond Lengyelországban. E beszédek iránt a tömegekben igen nagy az érdeklődés. Jónéhány tucat külföldi tudósító érkezése arra mu' tat, hogy a közvélemény érdeklődése — Genf mellett — világszerte Hruscsov lengyelországi látogatására összpontosul, Varsóban úgy tudják, Hruscsov Lublinba utazik majd és 20-án tér vissza Varsóba. Ismeretes, hogy Lublin volt a népi lengyel- ország fővárosa. Itt alakult meg az első népi kormány, körülbelül' ugyanolyan szerepe volt a felszabadulás első napjaiban, mint Debrecennek. — Egy bizonyos — állapítják meg a szovjet küldöttség megérkezése után Varsóban — a len. gyelországi látogatás még szorosabbra fűzi nemcsak a Szovjetunió és Lengyelország, de Lengyelország és a többi népi demokratikus államok viszonyát is. Az elkövetkező tíz nap kétségtele-! nül ennek jegyében zajlik le —* hangoztatják a lengyel fővárosban. Hz amerikai acélgyárosok elutasították a szakszervezet javaslatát New York, (MTI): Mint a Reuter jelenti, az acéliparosok szövetsége szerdán este visszautasította a sztrájkoló dolgozók szakszervezetének azt a javaslatát, hogy egyeztető bizottság elé terjesztik a vitát. Cooper, a gyárosok szóvivője kijelentette, hogy „nincs szükség harmadik félre-’ a vita megoldásához. A sztrájk egyébként tart. Az acélöntödékben és a kemencéknél csak karbantartó szolgálat folyik. Fennegan, akit Eisenhower eí- nök közvetítőül bízott meg, rövid tárgyalást folytatott a dolgozók és a gyárosok megbízottjaival, majd csütörtökön visszautazott Washingtonba, hogy jelentést; tegyen Mitchell munkaügyi miniszternek. Tordai György: UBRYK m BORBÁLA TÖRTÉNETE (Kegeny) Két termés, dupla haszon. — A Hajdúsági Gyógyszergyárban. — Miért nem beszélünk róla? — Debreceni tudósítónk jelenti. Csárdások. — Levelesládánkból. — Orvos a mikrofon előtt. — Keringek szárnyán. — Vajon mit tett Dimitrij a húsz év alatt, hogy megmentse Borbálát? Lehetséges, hogy részéről csak kaland volt? Vagy meghátrált az akadályok elől, elfelejtette Borbálát, megnősült, s nem is gondol többé a történtekre? Egyetértettek abban, hogy ez lehetetlen. Elolvasták Dimitrij leveleit, s ezek az írások egy becsületes, egyszerű ember őszinte érzéseiről tanúskodtak. Az ilyenek nem hagyják el egykönnyen szerelmüket, nem szegik meg adott szavukat. De vajon megkísérelte-e máskor is, hogy megszöktesse Borbálát? Megtudta-e, mi történt vele? Sok-sok kérdést teltek fel egymásnak, de ezekre csak Dimitrij adhatná meg a választ. Riviére-t az üggyel kapcsolatban más dolgok is érdekelték. Az orvoshoz fordult. — Hogyan maradhatott Borbála életben ilyen hosszú időn át, ha :sak kenyeret és vize' kapo't? Az orvos helyett Lázár páter álaszolt: — Valóban csodával határos, hogy ivén körülmények között életben maradt. Nagy része volt ebben az öreg Krisztina nénének, aki mindennap vitt a batyujában valami ennivalót a kenyéren kívül, ha mást nem, egy fej hagymát. Ez a bolondos öreg Krisztina emberségesebb veit, mint ott valameny- nyien... Sokáig beszélgettek még. Búcsúzáskor megállapodtak abban, hogy masnap este újra találkoznak az orvos lakásán. Riviére együtt indult el Lázárral. — Beszéljen Ágotával, páter — mondta Riviére. — Próbáljon rá hatni, hogy a bíróság előtt csak az igazságot vallja! Semmi mást, csak a tiszta igazságot! Lázár vállalta. ★ Másnap Lázár atya érkezett legkorábban az orvos lakására. Izgatottnak látszott, és alig várta, hogy Riviére és Donecki megjöjjön. — Magas vendég érkezett Krakkóba — mondta —, Falcinelli papai nuncius. Érkezése után Ba- worski jezsuita rektorral tanácskozott, és csak ezután kereste fel Galecki érseket. Ebben a pillanatban belépett Riviére, és már az ajtóban érdeklődött: — Ágotával tudott beszélni, Lázár páter? — Beszéltem vele. Semmire sem akar emlékezni. Irtózatos félelem látszott a szemében. Mindenre csak bólogatott. Azzal búcsúztam el <ő- le, hogy Isten előtt is kedves, ba az igazságot vallja, és könnyít a lelkiismeretén. Közben megérkezett Donecki ügyész is. Már az előszobából hallani lehetett, hogy nem egyedül jön. Egy magas, szőke hajú, dús szakállú férfival lépett be. — Uraim! Engedjék meg, hugy bemutassam önöknek kedves ismerősömet — kis szünetet tartott, hogy a hatás annál nagyobb legyen —» Dimitrijt. — Bemutatom önöknek — ismételte — Dimitrijt, Barcinski Dimitrij urat! Mindhárman meglepetten ugrottak fel, és Dimitrijhez léptek. Az orvos örömében átölelte Dimitrijt. — Ha tudná, mennyit emlegettük! Hogy került, ide? Dimitrij helyett az ügyész válaszolt: — Ma délelőtt éppen a per iratait tanulmányoztam, amikor a hivatalszolga jelentette, hogy egy; ember keres, aki mindenképpen; beszélni akar velem. Sürgős dolgomra hivatkozva elutasítottam, s' azt üzentem, hogy jöjjön két hét múlva! De a szolga pár perc múl-' tán újra bejött azzal, hogy az ember nem távozik, míg nem beszélhet velem. Dühösen kérdeztem az illető nevét, s a szolga megmondta: ,,Barcinski Dimitrij”. A Dl-, mitrij név hallatára felkiáltottam^ és a következő pillanatban már a folyosón voltam, hogy magam vezessem be. No, és most itt van; közöttünk. S itt a jegyzőkönyv isj a vallomásáról. — Ezzel kivette táskájából a jegyzőkönyvet, és; diadallal lobogtatta. — Ezúttal mi nem a jegyzőé1 könyvre vagyunk kiváncsiak — hűtötte le Grodzyskí doktor az ügyészt —, hanem Dimitrijt magát szeretnénk hallani. Kérjük önL kedves Dimitrij, mondjon éT mindent, amit Borbála történetéről tud!. (EqlytXDtpA^\ I mindig nem világos előte, hogy ' mi a pontos összefüggés a berlini Ezután Selwyn Lloyd angol külügyminiszter megjegyezte: még
