Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-16 / 165. szám
1959. JÚLIUS 16, CSÜTÖRTÖK KELET« AGYA RORS5EAG s Kasszem miniszterelnök beszéde az iraki forradalom évfordulóján Bagdad, (MTI): Irakban szerdán már második napja tartottak a július 14-i forradalom első évfordulójának ünnepségei. Kedden a nagy katonai díszszemle, szerdán pedig a lakosság felvonulása szerepelt az évforduló ünnepi műsorának középpontjában. Abdel Karim Kasszem miniszterelnök kedden este a katonai akadémia tisztiavató ünnepségén beszédet mondott. Nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint közölte, hogy a jövő év január 6-tól, a hadsereg napjától kezdve újból szabadon működhetnek a politikai pártok. Bejelentette még, hogy új alkotmányt készítenek elő, amelyről népszavazáson döntenek. Másfél éven belül pedig, vagyis a jövő év végéig újra megválasztják a nemzeti tanácsot. A miniszterelnök kijelentette, hogy Irak baráti együttműködést kíván a kölcsönös megbecsülés és a jószomszédi politika alapján minden arab, vagy nem arab országgal. — Kapcsolataink a baráti kommunista, vagy szocialista államokkal és más baráti országokkal a kölcsönös érdekek alapján fejlődnek — hangsúlyozta Kasz- szem. — Semleges, békeszerető állam vagyunk — mondotta, — amely barátságra törekszik az egész világgal. Heves szócsata az angol alsóházban az Angliában elhelyezett amerikai nukleáris fegyverek miatt London, (MTI): Az angol alsóház ülésén heves vita kerekedett az amerikai nukleáris fegyverek miatt. Frank Beswick munkáspárti képviselő felszólította Macmillan miniszterelnököt, közölje, miben állapodott meg Eisenhower elnökkel az Angliában elhelyezett amerikai atomfegyverek felhasználásának módjairól. Macmillan kijelentette, hogy megbeszélései kielégítőek voltak, de azok tárgyát nem szándékozik nyilvánosságra hozni. A képviselő erre ingerülten talpra ugrott és azt kiáltotta miniszterelnöknek: „Micsoda mokrácia ez? Nincs jogunk megtudni, hogy egy nap majd milyen körülmények között leszünk kénytelenek öngyilkosságot elkövetni?” Macmillan azzal védekezett, hogy „nem szolgálná a közösség érdekeit”, ha részleteiben nyilvánosságra hoznák az angol- amerikai megállapodást. Ezután Hughes munkáspárti képviselő felszólította a kormányt, tiltakozzék az Afrikában tervezett francia atomkísérletek ellen. Macmillan ismét kitérő vádé- laszt adott. a Tovább fart az athéni kirakatper Sztrájkba lépett télmillió amerikai acélipari munkás Pittsburg, (AP—Reuter): Kedd éjfél után egy perccel sztrájkba lépett félmillió amerikai acélipari munkás, megállt a munka az Egyesült Államok hatalmas acélipari üzemeiben. Szerdára vi r. radó éjjel az elnéptelenedett üzemek kapui előtt elfoglalták helyüket a sztrájkőrök. A szakszervezetek és a munkáltatók több mint két hónapja folyó tárgyalása eredménytelen maradt. Eisenhower erőfeszítései sem tudták megakadályozni, hogy a sztrájk a szakszervezetek által kitűzött időpontban megkezdődjék. Athén. (MTI): Az athéni hadbíróság kedd délutáni ülésén a védelem tanúi, Bakladzsisz, Maria Zvolu és más ismert politikusok tettek vallomást Glezosz védelmében. Dukasz, az ismert görög író hangsúlyozta, hogy a világ közvéleménye követeli Görögország nemzeti hősének szabadonbocsátását. Divarisz, a Demokratikus Unió elnevezésű párt funkcionáriusa kijelentette, hogy mint egykori bíró, a bírósági eljárás anyagának és a vádiratnak az ismeretében arra a következtetésére jutott, hogy a vádat nem támasztja alá semmiféle konkrét adat. A védelem tanúi és a vádlottak visszautasították a bíróság elnökének azt a kísérletét, hogy az atom- és rakétatámaszpontok létesítése ellen vívott harcot a , kémkedés bizonyítékaként” tüntesse fel. Az elnök nehéz helyzetében arra kényszerült, hogy megtagadja saját nyilatkozatát. A világ közvéleménye továbbra is feszült figyelemmel kíséri a Glezosz és társai ellen indított hajszát. Indonéziából, Finnországból. a Szovjetunióból, Romániából, Kínából és a világ legkülönbözőbb országaiból tömegesen érkeznek tiltakozó táviratok a görög követségekre, a görög kormányhoz, a görög királyhoz. Különböző társadalmi szervezetek, írók, tudósok, ismert közéleti személyiségek és egyszerű dolgozók emelik fel tiltakozó szavukat a görögországi jogtiprás ellen. Tiltakozó táviratok Az éghetetlen „3\eptunit“ A drezdai fatechnológiai és rostkutató intézetben „Neptunit” néven új, éghetetlen építőanyagot dolgoztak ki hajók számára. Ezzel megtörték az angol gyárak' monopóliumát; a kanadai azbesztrostból Angliában készített mar- nit alul marad a bazaltrostokból és szervetlen kötőanyagból előállított Neptunittal szemben. A Szabolcs-Szatmár megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói nagy figyelemmel kísérik azokat a híreket, amelyek Manolisz Glezosz, a hős hazafi sorsáról érkeznek. A Glezosz-per tárgyalása, az aljas vádak, a bíróság cselszövései arra indították a dolgozókat, hogy egyöntetűen tiltakozó táviratot küldjenek a görög kormányhoz. A távirat hangoztatja: „Mi, a nyíregyházi Nyomdaipari Vállalat dolgozói a legmélyebben elítéljük a görög kormánynak azon cselekedetét, melyben Manolisz Glezoszt hamis vádak alapján meghurcolják, illetéktelen hadbíróság Ítélkezzék felette. Követeljük a hős görög hazafi azonnali szabadonbocsátását.” A tiltakozás 45 nyíregyházi nyomdász nevében szól. A mándokiak Glesosséri A Magyar—Szovjet Barau Társaság tagjai széleskörű mozgalmat indítottak az Akropolisz hősének, Manolisz Glezosz életének megmentéséért. Felkérték a falvakban élő MSZBT tagokat, hogy távirataikat mielőbb juttassák el az illetékesekhez és fejezzél: ki tiltakozásukat. Mándokon. a községi filmszínházban esti előadás előtt tartottak tiltakozó gyűlést és közel 300 ember kérte a távirat mielőbbi eljuttatását a görög követséghez, francia és algériai Mm sarazaaiitsaasa ilÁMTia, (iUli): AZ egtráZ úiuSz uusadajimat felháborította az a uagusus esemeny, amelynek ko- veiAeznaényekent egy olasz gyermek esett aidozatur az algériai szabadságharcosokat üldöző kolo- iiahstak: terrorcselekményének, ruint jsnreretejf, kolonaiista ügynökök Olaszország ban merényletet követtek el Nayeb M. Oha- med Bourlouí tuniszi újságíró eilen, A roobanás aidozata azon- uan Rolanao Kovái, egy tíz éves olasz kisfiú lett A gyermek életet vesztette, öt másik gyermek pedig megsebesült, Olaszországba is eljutott az algériai szennyes háború írja r-y/si kapcsolatban az Unita, •—■ Tévedett, aki azt hitte, hogy ez a háború francia belügy és hazánkat nem érintheti, összeom- iott az az állítás, hogy „atlanti szövetségesként” kell állásiioglaL- nunk e háborúval kapcsolatban, „szolidárisnak kell lennünk a nyugati határok védelmével Afrikában.” Ha elfeledkeztünk az Algériában és a párizsi rendőrségen megkínzott szabadságharca, sok jajkiáltásáról, ha elfeledkeztünk a „vörös kéz”, a szabadság- harcosok ellen küzdő terrorszer- vezet rémtetteiről, most egy ártatlan olasz gyermek tragikus halála eszünkbe juttatja ezt A közelmúltban hozták nyilvánosságra a Szovjetunióban 1959. január 15-én megtartott népszámlálás eredményeit. A népszámlálás megállapította, hogy a Szovjetunió lakosainak száma 208.826.000 fő. Az 1939-es adatokhoz viszonyítva a lakosság 18.15 millió fővel gyarapodott. A Szovjetunió egész területén a népesség növekedése 1939-cel szemben 9,5 százalékos volt, Egyes vidékeken \ azonban, például a Távol-Keleten 70, Közép-Ázsiában és Kazahsztánban 38, Kelet-Szibériá- ban 34, az uráli területeken pedig 32 volt a lakosság növekedési százaléka. Míg a Szovjetuniónak az 1939-es adatok szerint két városa volt, amely több mint millió lakossal birt: Moszkva és Leningrád, ez év elejére Ukrajna fővárosa, Ki- jev is elérte az egymilliós szintet. 'E három milliós város lakossága (1000 főben): Moszkva 5032, Leningrád elővárosokkal 3300, Kijev 1102. Ezen kívül a következő 22 város lakossága a félmilliót meghaladta: Baku 968, Gorkij 942, Harkov 930, Taskent 911, Novoszi- birszk 887, Kujbisev 816, Szverd- lovszk 777, Sztálino 701, Tbiliszi 694, Cseljabinszk 688, Odessza 667, Dnyepropetrovszk 658, Kazán 643, Riga 605, Rosz* *ov-na-Donu 597, Sztálingrád 591, Szarátov 581, Omszk 579, Ufa 546, Minszk 509, Jereván 509. . A negyed- és félmillió lakossal bíró városok száma 32, a 100.000 — negyedmillióval bírók száma pedig 91 volt, úgy, hogy a Szovjetuniónak összesen 148 100.000 lakoson felüli nagyvárosa van, amelyeket térképünk közöl, JAMAMOTO Ogecu japán festőművész a „Fuzsijama májusban” című festményét N. SZ. Hruscsovnak ajándékozta. Hruscsov a képet a keleti kultúra múzeumában helyezte el. ★ — HOLLYWOODBAN filmet készítenek a kubai forradalomról és Fidel Castróról. A film szcenáriumát a Kubát kitűnően ismerő Ernst Hemingway írja. SZOVJETUNIÓ NAGYVÁROSAI l o kosok szama <939 1959 1939 1959 millión felüt ★ 1/4-1/2mimó között- o O 1/2-1 millió között o o )00000-1/Zf millió között a 4
