Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-14 / 163. szám
A holnap emberei (Riport a 2, oldalon.) Befejezték az aratást (Tudósítás a 3. oldalon.) fll4f xvi. évfolyam, 163. szám Ára 50 fillór 1959. JÍLIUS 14, KEDD Meleghangú sorok (Riport a *• oldalon.) Aki a moltját megtalálta (Riport a 4. oldalon.) MÉLTÓ TETTEKKEL^ A márciusi párthatározat hírül adta, hogy az ősz folyamán összeül pártunk VII. kongresszusa. Nyilván, ez a kongresszus nemcsak a kommunisták ügye, hanem kihat az ország, a megye valamennyi dolgozójának munkájára, életére. S az az élénk készülődés, amely leginkább a szocialista munkaverseny újjászerveződésében, a 3 éves terv legfontosabb mutatószámainak már ebben az esztendőben való teljesítésére irányuló törekvésben jut kifejezésre, tükrözi a dolgozók öntudatát, érettségét. A legtöbb dolgozó tudatában van annak, hogy nem kül- sőséges demonstrációra van szükség, hanem a legnemesebb tettekre, kifejezést adni korunk vezérlő eszméjének, annak, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga! A több és jobb termeléssel, az önköltségcsökkentéssel, a takarékossággal a fokozottabb gépesítéssel, a munka termelékenységének fokozásával olcsóbb, minőségileg jobb és több tennék jut a dolgozók asztalára, gyorsabban emelkedik jólétünk, élet- színvonalunk. Mindez a legszorosabb kapcsolatban van pártunk új kongresszusával, amely minden bizonnyal új határköve lesz szocialista fejlődésünk útjának. Az előkészületi időszak — bár valamennyi dolgozó ügye — mégis különösen fontos feladatokat ró a kommunistákra, pártszervezeteinkre és pártszerveinkre. Lényegében két fő irányban kell megosztani a figyelmet, két fő területre kell összpontosítani az alkotó tettvágyat. Az egyik gazdasági irányú tennivalókra vonatkozik. Az időszerű feladatok maradéktalan végrehajtása rendkívül fontos dolog. Az ipari tervekből sorra kerülő tennivalók, az önköltségcsökkentés, termelékenység stb. elvek betartása, mezőgazdaságban az á aratás, cséplés, ' másodvetés, tarlóhántás, talajelőkészités 3 ősziek alá, az állattenyésztés feladata, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a kereskedelem és közlekedés stb. részterveinek jó végrehajtása nem szenvedhet csorbát. Mindezt a márciusi határozat szellemében kell végrehajtani. A másik pártszervezeteink belső életének megszilárdításával függ össze. Mindenekelőtt rendszeres pártéletre van szükség. A taggyűlések, vezetőségi ülések az életdiktálta problémákkal foglalkozzanak. A kommunistákat bízzák meg a tömegek közti eleven munkával. Beszélgessenek a tömegekkel, magyarázzák meg a párt politikáját, hogy figyelhessenek rá, hogy aktivizálódhassanak, hogy lüktető élet folyjék a falun és a városon egyaránt. A tömegekkel együtt készülődjünk a nagy eseményre. Ezért ne legyen csak befeléfordulás akkor, amikor a pártszervezetek belső megszilárdításán fáradozunk. Szükséges a nyilvántartások egyeztetése, a tagjelöltek helyzetének rendezése, a tagdíjfizetések felülvizsgálata, a párt- j= oktatási év jó előkészítése, és pártmegbízatások adása kinek- kinek képessége, munkaterülete szerint. p A pártszervezeteknek fontos teendőik vannak olyan irányban is, hogy már mostantól kezdve rendszeresen készüljenek a vezetőség újjáválasztására, a küldöttek kijelölésére és a beszámoló taggyűlés megtartására. Ez a taggyűlés csak akkor felel meg jellegének, csak úgy lesz valóban munkaértekezlet jellegű, ha alapos elemző munkával felmérik a pártszervezetek: mit tettek eddig, hogyan látta el feladatát a vezetőség egyenkint és összefüggésében? Egyben tanítson is a beszámoló taggyűlés: mutassa meg, hogy' milyennek kell lennie a lenini vezetőnek. Helyt álltak-e szik- laszilárdan az osztályharcban, a revizionista és szektás nézetek tisztázásában az ellenforradalmat követő időben, menynyire tudtak előrehaladni a demokratikus centralizmus elvének alkalmazásában, a kollektív vezetésben, a bírálat, önbírálat meghonosításában. A pártszervezet kommunistái oda- adóan, szerényen vették-e ki részüket a dolgozó tömegek vezetésében. Számos hasonló kérdésre kell feleletet adni. Mindez azt teszi szükségessé, hogy a pártvezetőségek tervszerűen dolgozzanak, gondolják el, beszéljék meg előre a megoldandó feladatoat. A feladatok nagyoknak látszanak az előrehaladásunk diktálta mércének megfelelően'. A nagy feladat azonban nem megoldhatatlan feladatot jelent. Előrelátás, céltudatos cselekvés, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása minden nehézség közepette kulcs a kezünkben. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy méltóan készüljünk elő pártunk nagy seregszemléjére, eddig megtett útunk értékelésére és további fejlődésünk irányának kijelölésére. A Központi Statisztikai Hivatal félévi jelentése Az ipar 9 százalékkal termelt többet, a mezőgazdaság termésátlagai jobbak a múlt évinél, a lakosság jövedelme és vásárlása 8 százalékkal emelkedett, 3,3 milliárd forint a takarókban A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1959. első félévében a népgazdaság fejlődése minden területen meggyorsult. Különösen nagy volt a fejlődés a II. negyedévben, amikor az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata nyomán kiszélesedett a munkaverseny-moz- galom. Már az év kezdetétől fogva jelentősen előrehaladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása; a félév végén az ország szántóterületének több mint fele a szocialista szektorhoz tartozott. A félév folyamán növekedtek a lakosság jövedelmei. Ipar Az első félévben az állami ipar —előzetes adatok szerint — körülbelül 9 százalékkal termelt többet, mint 1958 első felében és ezzel mintegy 3 százalékkal túlteljesítette az első félévi termelési tervét. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakulása. Az év első felében a nehézipari vállalatok körülbelül 13, a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok mintegy 3 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel ezelőtt. A nehéziparon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a gépgyártás, a villamosgépipar és az építőanyagipar termelése. Fellendült a mezőgazdasági gépgyártás is. Az egyes fontosabb iparcikkek termelése 1959 első felében a következőképpen alakult: Az 1959. Az 1958. I. félévi I. félévi termelés termelés mennyiségben %-ban Szén, millió tonna 12.5 104 Villamosén ergia, millió kwrt 3366 109 Kőolaj, ezer tonna 446 115 Acél, ezer tonna 856 104 Hengerelt acél, ezer tonna 573 108 Alumínium, ezer tonna 21.7 118 Autóbusz, darab 722 103 Tehergépkocsi, darab 1799 104 Traktor, darab 1103 176 Rádiómüsorvezető, ezer darab 147 73 Televíziós műsorvezető, ezer darab 34.7 214 Nitrogénműtrágya, ezer tonna 109 227 Szuperfoszfát-műtrágya, ezer tonna 117 119 Égetett tégla, millió darab 668 131 Cement, ezer tonna 673 112 Pamutszövet, millió m2 107 96 Gyapjúszövet, millió m2 11.4 91 Cipő (bőrlábbeli), ezer pór 8406 106 Sör, ezer hektoliter 1631 109 Cigaretta, millió darab 7135 90-,nnnmnnmnirp~ianDmmDDmamDaaDOCP3aroDaDOo Az 1959. évi terv és különöser a Központi Bizottság határozata az ipar számára azt a feladatot tűzte ki, hogy emelje a műszaki színvonalat/és fokozza a termelés gazdaságosságát. A Statisztikai Hivatal jelentése ismerteti az c téren elért eredményeket, ugyanakkor rámutat arra, hogy vontatottan haladt a diéselprogram végrehajtása, egyes új termékek típusainak bevezetése. Az első félévben az állam’ iparban az egy munkásra jutó termelés 3 százalékkal haladta meg az 1958. I. félévben elér. szintet. (A KB határozata az ét egészére 5 száza’ékcs termelékenységnövelést irt elő.) Mezőgazdaság 1359. első hónapjaiban jelentősen fellendült a termelőszövetke zeti mozgalom. A tavaszi műnkén megindulásakor, március végén, amikor a termelőszövetkezetek éveleji szervezése lényegében már befejeződött, 4517 termelőszóvetkezet volt az országban, 1010-el több, mint az előző év végén. A termelőszövetkezetek március 31-i szántóterülete 3,378.000 kát. hold volt, az ország összes szántóterületének 36.1 százaléka. Az egész szocialista szektor szántó- területe az összes szántóterület 50.3 százaléka volt. 1959. március végén 1363 termelőszövetkezeti község volt az országban. A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésével összefüggésben jelentősen növekedett a mezőgazdasági munkák gépesítése. 1959. első félévében megnőtt a műtrágya felhasználás is.. Az ez évi termésátlagok az ez évi becslések szerint meghaladják a múlt . évi eredményeket, Vágóállatokból — a vágósertés kivételével — az év első hat’ hónapjában lényegesen többet1 vásároltak fel, mint egy évvel ezelőtt, tejből 11, tojásból 11 százalékkal volt nagyobb az első félévi felvásárlás, mint tavaly.’ Borból 720 ezer hektolitert vásá-í roltak fel, 72 százalékkal többet,I mint egy évvel ezelőtt. Külkereskedelem 1959. első félévében a behozatal 17 százalékkal, a kivitel 14 százalékkal voit nagyob, mintegy évvel ezelőtt. A kivitelen belül, közel másfélszeresére nőtt a fi-» nommechanikai és híradásteclmi-i kai cikkek exportja. Közlekedés A közlekedés összes ágaiban az első félévben mintegy 12 százalékkal több árut szállítottak, mint 1958 azonos időszakában, Az utasok száma nyolc százalékkal nőtt. 4 lakosság jövedelme és vásárlása Az egész lakosság pénzbevétel»: az első félévben nyolc százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A pénzbevételek növe-l kedese részben összefügg az év’ eleje óta hozott kormányintézkedésekkel. (Nyugdíjemelés, pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetésének emelése a családi pótlék emelése.) A lakosság ta-’ karekbetétállománya a félév föl; amán egymilliárd forinttal nőit és június 30 án meghaladta-, a 3.3 milliárdot. A kiskereskedelmi eladás 8 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Egészségügyi és kulturális eredmények A népesség száma 1959. elsdj felévében mintegy 25.000-rel nőttj A kórházi ágyak száma a félévi végén meghaladta a 70.000-et. A3 általános iskolák nyolcadik évfolyamát 108.000 tanuló fejezte be, a középiskolákban több mind 30.000-en tettek érettségi vizsgád és mintegy 5300-an fejezték be egyetemi és főiskolai tanulma-j nyaikat. A televízió-előfizetók száma a- félév folyamán mintegy 12.000- reí, több mint 27.000-re emelkedett.
