Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-01 / 152. szám

KELKTMAGYARORSZÄG 4 1353. TÜLIUS-1,. SZERDA Uj filmek bemutatója Halnaptól játssza a nyíregyházi Béke filmszínház az „Emília Galotti ’ című magyarul beszóló német filmet. I Fokozzák vonzó hatásukat nótanácsaink a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében P ÁRTUNK KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK decem­beri határozata leszögezi, hogy társadalmunk átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével válik teljessé. Ezért az előttünk álló egyik leg­fontosabb társadalmi feladat a falu szocialista átalakítása. Ez bonyolult és sokrétű munkát igénj^el, mert a gazdasági fel­tételek megteremtésével egy- időben az emberek gondolkodá­sát is fejleszteni kell, hogy meg-, értsék: a termelőszövetkezeti gazdálkodás kiterjesztése egy­formán érdeke az egyes csa­ládoknak és népünknek. A nömozgalom feladata ezen a téren kettős: egyrészt az egyénileg gazdálkodó paraszt- . asszonyok gazdálkodásának ered­ményességét segíteni, miköz­ben formáljuk gondolkodásuk ELŐADTAK NORVÉGIÁBAN EGY 14 EVES EIU OPERÁJÁT A norvégiai Haldenben előad­ták Rune Andersen 14 éves ifjú zeneszerző .,Az éjjeliőr gyerme­ke” című operáját. Az opera szö­vegkönyvét Rune Andersen ta­nára írta 30 évvel ezelőtt, 13 éves korában. hevesebb eső Várható időjárás szerda estig: : tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. A nyugati megyékben felhő-lelszakadozás. Főként kele­den sok helyen eső. Elénk, he­lyenként erős északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán 15—18 fok kö- jzött. Távolabbi kilátások: kevesebb ieső, lassú felmelegedés. A szélesvásznú Kert-mozi ban a „Nercbunda" című olasz film kerül vászonra. Három e kislány - a Ssabadtéri lámpádon Néhány szó a Déryné Színház előadásáról A Déryné Színház még nem lokozoit csalódást, — irtuk a va- ' sárnapi előadás előtt. Hozzáte- Ihetjük’ most sem csalódtunk. — ijól előkészített, gondos, igényes előadást kaptunk ezúttal is a népszerű faluszínháztól. Ha kü­lönösebben nem is dicsérhetjük, !jó érzéssel emlékszünk vissza az estre. A daljáték Schubert, a nagy. 2eneköltő életéből meríti témá­ját, Schubert zenéjének feldolgo­zásával, Ez, a zene szépsége, fe­lejthetetlen dallam-tárháza a daljáték igazi értéke, s ennek [hatása alatt tudjuk megbccsá- itani a szöveg gyengeségeit, olcsó frázisait. A rendezés aprólékos színpadi mozgás-megoldásokkal hgyekezett pótolni a szöveg sok­szor hiányzó tartalmi részét, s ezért többször túlzásokba esett. Néhány sokszor látott fogást is alkalmaztak, mint amikor Tschöij papa tükör elé képzeli magát, szemben állva a titkcsrendőirel. Ezek apróbb bosszúságot jelentet­tek az igényesebb nézőknek. De a zene kárpótolt mindenért, s azt jó tolmácsolásban, élvezetes elő­adásban hallhattuk. A nagy klasszikusok egyik ismertetőjele, hogy műveik időtállóak. Schu­bert- zenéje a mához is szól, dal­lamainak kristálytisztasága, ér­zelmi telítettsége megtalálja az utat a ma emberének szívéhez is. Ezért kerül a Három a kis­lány című«dal,játék is újra és új­ra a pódiumra, mintegy összege­zéseként Schubert népszerű mu­zsikáinak. Schubert barátját alakító Né­meth József nevet keli elsősor­ban feljegyeznünk az emlékezés tionyveoe. Szepesengesu hangja, megnyerő iátéka az est legna­gyobb erőssége volt, Partnere, Meggyesi Erzsi Médi szerepében ugyancsak sok tapost kapott, tel­jesen megérdemelten. Kettejük jelenete vált az előadás legszebb, mind hangban, mind játékban teljesen átélt részévé, az egy- másrataláiás perceiben. Nem feladata e kis írásnak, hegy részleteiben elemezze az előadást.. összegezve meg kell ál­lapítani, hogy — néhány gyen­geségtől eltekintve, a gondosság igényesség méltánylásával — szép estében volt része a sza­badtéri sz'npad vasárnap esti kö. zör.ségének. Vizsgáztak a balettiskolások , Szombat este. mintha tündöklő kis pillangók szállták volna meg a Szabadtéri Színpadot, llregbek, forogtak, per­dültek a tánc kecses mozdulataival. Vizsgáz­tak a József Attila Mű­velődési Ház balettisko- llásai. Nem első eset már fiz évek során, hogy ) gyermekeket táncolni hátunk színpadon, de ha- |scmló körülmények kö­zött még nem igen lát­tunk. Az est körülölelte a színpadot, reflektorok színözóne káprázatos szépségeket emelt ki előttünk, mert szép volt, a szemnek és a szívnek I egyaránt. Talán balett­nek a legelfogultabb szülő se nevezte, de a .mozgásban jelen volt a >könnyűség, a fegyelme­zettség és mindaz csirái­ban, amit évezredek alatt gz emberi szándék a táncnak kölcsönzött. Szép volt a szemnek, gyakorlatlanságban is, — ahogy tíz év körüli gyermekek képesek meg­oldani a nehéz felada­tot, — akkor lett volna megdöbbentő, és hide­gen meghökkentő, ha minden az óramű pon­tosságával megy, mert. ez megtagadta volna a tánc gyermeki jellegét. A közönség —• a szülők, — pedig gyermekeiket akarták látni. És ez te­remtett élő kapcsolatot a színpad és nézőtér kö­zött. Evek során sok vita folyt arról, hogy hasz­nos-e a balettoktatás a gyermekeknek. Az ér­vek mindkét oldalon szép számmal esnek tat­ba, s a válasz igen ne­héz. De összevetve az érveket, még mindig marad valami plusz, és ez az, hogy a gyermek önfegyelmet, fegyelme­zett mozgást, a többiek­kel összecsendülő tevé­kenységet tanul, s ez a próbák hosszú során át beleivódik tudatába. Vé­gül is feltétlenül hasz­nosnak kell tartani a táncoktatást, ha a nyil­vános szereplésről, a vizsgáról nem mondhat­juk el ugyanezt. De er­ről kár lenne vitatkozni, mert sok szülő úgy gon­dolva, hogy megéri a látvány szépsége a vizs­ga káros hatását. Mert. káros, mivel felkelti a gyermek szereplési, ön- kelletési vagyat, és jó- adag ideg izgalommal jár. Lehet, hogy éppen ezek­nek a szülőknek van iga­zuk, a felnőttek szem­pontjából: megéri. És hozzátéve: ezen az ala­pon (hogy t. i. káros,) mindenfajta vizsgát, ahol nyilvános szereplés van, igy az iskolai osztály- vizsgákat is, törölni kel­lene a gyermekek életé­ből. A szombat esti balett- vizsga nagy szépségeket tárt elénk. Sok szülő nem ismerte meg otthon rakoncatlankodó gyerme­két a színpad fegyelme­zett kis táncosában. Te­gyük félre a vitát, s is­merjük el, hegy sokat haladtak egy esztendő alatt, s megérdemlik a bizonyítványt, a tapsot. átalakítását úgy, hogy minél többen meggyőződjenek a ter­melőszövetkezet előnyéről és ne akadályozói, hanem kezdemé­nyezői legyenek az új paraszti élet megteremtésének. Másrészt segítséget adni a termelőszövet­kezeteknek, hogy az ott dolgo­zó nők munkájukkal gazdagít­sák a termelőszövetkezetet; a szövetkezeti asszonyok munká­ja és életkörülményeik a fejlett szocialista gazdasági formával együtt fejlődjenek. [FŐTANÁCSAINK eddig v'ágzett munkájukkal is komolyan hozzájárultak a falu közvéleményének kialakításá­hoz. így a pedagógiai, anya- és gyermekvédelmi, háztartási, jo­gi, művelődési és gazdasszony- körök munkája közelebb hozta egymáshoz az egyéni és terme­lőszövetkezeti asszonyokat. A megyei szinten megtartott tsz- és egyéni paraszlasszonyok tanácskozását követő járási és községi találkozókon, tanácsko­zásokon ismerkedtek egymás életével, munkájával, problémá­jával az asszonyok. Ilyen talál­kozók voltak Rohodon, Vaján, Nagykállóban, Kótajban, Nyír­egyháza városban, ahol arról beszélgettek, hogy minek kö­szönhetik megváltozott életüket, s ennek további javítása érde­kében mit akarnak lenni. Külön tanácskoztak nő taná­csaink a termelőszövetkezeti asszonyokkal különböző szinten, s megbeszélték velük azokat a feladatokat, melyeknek végre­hajtása hozzájárul a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­hoz. Községi és termelőszövetkezeti . ..nötanácsaink egyre többet fog­lalkoznak a termelési kérdé­sekkel és a munkafegyelem megszilárdításával. Ezt bizonyít­ója a szamostatárfalvi Ady Ter­melőszövetkezet .-notanátsansk'1 baromfitenyésztéssel Jkaffigsolatos---. felhívása is, melyhez. írásban hét termelőszövetkezet: nő dol ­gozói csatlakoztak.-.Vagy a kü­lönböző mozgalmak elindítása: Például: konyhákért, „Keltess' több baromfit,” tisztasági moz- - galom stb, melyek keretében- a termelőszövetkezetek portája-" nak rendbentartását vállalták az asszonyok. Ennek eredmé­nye már megtalálható a nagy- kállói Zöld Mező, a kótaji Üj Élet, a tiszadobi Táncsics és még több termelőszövetkezet­ben. Mindez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezet nő tagjai azon fáradoznak, hogy még gazdaságosabbá, jövedelmezőb­bé tegyék termelőszövetkezetei­ket. [FŐTANÁCSAINK POLITI­1 KAI NEVELŐ MUNKÁ­JA hozzájárult ahhoz, hogy ma már általában elmondhatjuk — kevés kivételtől eltekintve, — hogy a termelőszövetkezetben dolgozó nők lelkesen kiveszik részüket a termelő munkából, magukénak -érzik a termelőszö­vetkezetet, harcolnak- a terme­lőszövetkezet vagyonának meg­őrzéséért. Ami pedig a nők társadalmi felemelkedését és a női egyen­jogúság megvalósulását jelenti, ez is csak a’ termelőszövetke­zetben válik a nők számára gyakorlattá. Munkaegységre dol­goznak és aki többet teljesít, annak több munkaegységet ír­nak a javára és többet is ke­res. A nők egyenjogúságának érvényrejuttatásához hozzátar­tozik az is, hogy a nők a vezetés­ben is helyet kapjanak. El kell azonban mondani, hogy ezen a téren még termelőszövetkeze­teinkben is sok a tennivaló. Nőtanácsaink sem tettek meg ennek érdekében mindent. Igen kevés helyen tataijuk meg a nőket a Sajnos még olyan hebtSfl fifPb afrl 3 ^z tagságának többségét nők, ké­pezik. Ezen- a téren még nagy feladatok várnak nőtanácsaink­ra, hogy sokkal következsieseb- ben harcoljanak a nők .megbe­csüléséért, az arra alkalmak nők vezetésbe való bevonásáéit, A TERMELŐSZÖVETKE­ZETBEN VÉGZETTTÍÍUN- KA mellett továbbra is elsősor­ban az asszonyok gondja' a csa­lád ellátása, a gyermek nevelé­se. Ezért szükséges, hogy” nő- ianácsaink fokozott gonddal se­gítsék a termelőszövetkezeti asszonyok problémáinak 1 meg­oldását. Elsősorban, ygy,'. 'Rogy szorgalmazzák az idény-napkö­zik, bölcsődék indítását, [".ahol szakszerű felügyelet alatt - van gyermekük, amig ők. a.fiyezön dolgoznak. Ahol lehetőség” van rá, ott háztartási kisgép'..pieg- .vásárlásával, segítség a nők "ház­tartási munkáját. Érré is , van mar példa egy pár te;nj|j§szö- vetkezetnél, de ez még. koránt sem kielégítő. De nem. íqsebb feladat a nők politikai és.szak­mai képzésének elősegítése. Megismertetni, a termelőszövet­kezeti nő dolgozókkal azokat a határozatokat és rendeleteket, amelyek a tsz-ben dolgozó.nők­re vonatkoznak. Ehhez ac(v se­gítséget a megyei nőtanács ál­tal kiadott írásos anyag, ami a társadalom-biztosítást ismerteti, és az Országos Nő tanács rövide­sén megjelenő kiadványa, amely részletes tájékoztatást ad a kü­lönböző, nőkre vonatkozó ren­deletelvről. Nőtanácsaink felvilágosító, ne­velő munkájukkal segítsék’ elő, hogy a nők aktívan vegyenek részt a nagy mezőgazdasági munkában, mely a termelőszö­vetkezet gazdasági megerősíté­sét, a tagság nagyobb jövedel­emét. biztosítja. Nevelómunká.iu- kat úgy végezzék, hogy az az asszonyok számára meggyőző Tegyen. A nömozgalom csakis ügy tud még eredményesebb munkát végezni, ha fokozza " Vonzó hatását a tsz. és.-az egyé­nileg dolgozó paraszt asszo­nyokra, melynek eredménye­képpen tovább erősödik a • ter­melőszövetkezeti mozgalom me­gyénkben is. i-: Valant Sándorné, és Béres- And­rásáé, a Megyei Nötanács mun­katársai. HANGSZIGETELŐ - FALFESTÉK A new-yorki Acustic Chemical új falfestéket gyárt, amely«', tíz decibellel csökkenti a szcrbáJaa be­szivárgó hangokat. Az új .fsttíes- ték hangszigetelő tulajdónsSgát egy látexen alapuló- aproszwnczés anyagnak köszönheti. ■ -. »jo; .---------------- - "V.19S? SEB — HEG NÉLKlpP A pekingi kórház orvosai,-' új technikával gyógyítják a -sebeket: összevarr ás, vagy kapcsok .helyett különleges „gumikenőcsöt‘i irksz- náinak, nem marad' heg» tv®? új eljárás fájdalommentes. .*í<r* scosa gs- ' . .:*?- ■ . Híradásslbarsm. turbínáré-L — Debrgcaöj^Ií ktánika." —Mázáról, filmekrekisfet '.Kiapadhatatlan erő. — A zene ^nagymesterei. — Gyer- mekmíiiSsSSK *».-: «Bocsánat, -.cgv. percre. — Pergő ritmusok,

Next

/
Thumbnails
Contents