Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959. JULIUS 5, VASÁRNAP KELETMAGYARORMAG 5 Külföldi szövetkezetek életéből Kettős ünnep Szövetkezeti iskola Tanganyikában A szövetkezeti mozgalom az egész világon hódít. Ez a mozga­lom Kelet-Afrikában negyedszá­zada vette kezdetét. Ma Kenyá­ban, Ugandában és Tanganyiká- ban 2000 szövetkezet működik. Ezek tagjai főleg benszülöttek. A nagy fejlődés megkövetelte a szövetkezeti oktatás szervezését. A három állam 1951-ben Kenyá­ban, '1954-ben Ugandában, majd Tangahyikában alapított egy-egy szövetkezeti iskolát. A tanulási időben könyvvitellel, szervezési kérdésekkel, szövetkezeti joggal, történelemmel, a szövetkezetek típusaival és a világ szövetkeze­ti . mozgalmával ismerkednek meg. Fogyasztási szövetkezetek Mongóliában A6 Mongol Népköztársaságban *28ir,fíermelő és fogyasztási szö­vetkezet működik. Ezek 260 ezer tagot: - tömörítenék. A forgalmat 90 áruház, 470 kisebb üzlet és 28ÖÖ eladó bonyolítja le. A szö­vetkezetek látják el a lakosságot — a főváros kivételével — áru­cikkekkel. Termelöszövetkezetek Indiában í Indiában a hitel- és értékesí­tő-^szövetkezetek mellett egyre több termelőszövetkezet is alakul. Az indiai földművelők általában kis területeken termelnek, ezért gazdaságos az összefogásuk. Szö­vetkezésük lényege, hogy a föl­det közösen művelik, de a belte­rület mindenkinek a saját tulaj­dona. Bizottságot választanak, amely felelős az igazgatásért, s az készíti el a termelési tervet is. A tagok munkabért kapnak. Egyes helyeken a bevitt föld, máshol a végzett munka arányá­ban. Nők a román fogyasztási szövetkezeti mozgalomban A Román Népköztársaságban több, mint ötmillió tagot szám­lál a fogyasztási szövetkezeti mozgalom. A fogyasztási szövet­kezetek igazgatósági tagjainak sorába 8.886, a felügyelőbizottsá­gokba 1011 nőt választottak be. A fogyasztási szövetkezetek III. kongresszusán 120 nőküldött vett részt, 20 szövetkezeti elnök. Diploma-dolgozatok Csehszlovákiában A Csehszlovák Köztársaság két kereskedelmi főiskoláján az ál­lami kereskedelem oktatása mel­lett nagy súlyt fektetnek a szö­vetkezeti kereskedelem problé­máira is. A tanszékek munkájá­ban, mint külső tagok, részt vesznek az országos szövetkezeti központok legkiválóbb szakembe­rei is. A hallgatók egyetemi ta­nulmányaik alatt gyakorlati mun­kákat végeznek s a szövetkezeti kereskedelem területére pályázó hallgatók ennek megfelelő témá­jú diplomata-dolgozatokat készí­tenek. Kettős ünnepet köszöntének a Nemzetközi Szövetkezeti Nappal a nyírbátori FJK könyvesboltjának dolgozói. Ün­nepük a szövetkezeti dolgozók nagy nemzetközi seregszem­léjét, és azt. hogy háromszoros „Kiváló dolgozók”. Sallai Ernő és Vályogos Irén bolti dolgozók jó munkáját dicséri a kitüntetés. Ez év első felében közel 200 ezer forint ér­tékű könyvet adtak el. (Foto: Dorogi M.) Tizenegy esztendő mérlege a kisipari szövetkezetekben R földmüvesszövetkezetek fejlődése A grafikon a földművesszövet­kezetek részjegyalapjának száza­lékos növekedését szemlélteti. TIZENEGY ESZTENDEJE, hogy megyénkben megala­kultak a kisipari termelőszövet­kezetek. Az úttörők még keve­sen voltak. Mindössze 115 dol­gozó tömörült az akkor megala­kult hat szövetkezetben. Ha visszapillantást teszünk a szö­vetkezeti mozgalom által meg­tett útra, el kell ismernünk, hogy a dolgozó kisiparosság azó­ta erős, egészséges szövetkezeti mozgalmat hozott létre, amely minden tekintetben biztosítja fö­lényét a magánkisiparral szem­ben. Azóta ezrek előtt tisztult meg a horizont. Bebizonyoso­dott, hogy a szövetkezet alkal­mas szervezete a dolgozó kis­iparosságnak, s egyben fő for­mája az önkéntes, szocialista át­alakulásának. Ma ötvenhárom kisipari szö­vetkezetünk van, kétezer-kilenc- százötvenegy dolgozóval a me­gyében. S ha azt vizsgáljuk, hogy ez a közel háromezer em­ber mit tett és mit tesz ezekben a napokban is a nép jólét foko­zásáért, kedvező képet kapunk. A kezdet jó volt, s ezt a fejlő­dést súlyosan megzavarta az a sok kedvezőtlen jelenség, amely a revizionista nézetek nyomán kapott lábra. S a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez hason­lóan kárt okozott a kisipari szö­vetkezeti mozgalomnak is. Ennek ellenére a mozgalom megindulá­sától kezdve tölti be hasznos hi­vatását, amely a lakosság igé­nyeinek kielégítését szolgálja. A ktsz-ek alapvető feladata, hogy jóminőségű, bő választékú ter­mékeket gyártsanak, elsősorban a lakosság megrendelésére, illetve a kereskedelem számára, nem utolsó sorban viszont exportmeg­rendelésre is. A FEJLŐDÉS ÖRVENDE- TES. Meg_ kell említeni, hogy ma már a kisipari szövet­kezetek nagyrésze rendelkezik a kor igényének megfelelő techni­kai felszereléssel,- amely megkí­méli a dolgozókat, könnyebbé teszi a munkát, mindamellett ki­Mi történt Haklikékkal ? ?nr. , „,Az ember — rengeteget ki­bír. Születik és élni, örülni akar. Látni a napfényt, és nagy sze­let kenyeret enni. Küzd, hogy mielőbb révbe jusson, tartal­mas, gazdag napokat tudhas­son maga után. “Gyúla bácsi bölcselése ez, áz immár, hetvennyolc esztendős Ha kük bácsié. Hallgatom sza­vait; melyekkel félszázadot ele­venít újra csak úgy rendezetle­1Ä ;>j pej l nj^ahogy éppen emlékezete íel-felvillantja a tegnapokat... ,. ,t£z öröksége. Szomorú örök­ség.^ Csak gond, csak „nincs” ' és hágjon nagy nyomorúság. A hő'gy : homályosuló ifjúságát élesztgeti, sötét árnyék borul te­kintetére. Már „pulya” korá­ban cselekednie kellett. Hat gyerek sírt már otthon, amikor — 'beütött a világháború. Gyu­la -bácsiról sem „feledkeztek meg” az urak, behívták és ne­ki is ordítva kellett rohanni Ferenc Jóskáért — a halálba... Szerencséjére fogságba került és így megmenekült a végtől. Teltek a napok és az ő élet­rendje „tótágast” állt. Odakint jött rá, hogy egy hajítófát se ért az addigi élete. Különösen a forradalom napjaiban érezte ezt... Hazajönni... vissza a falu­ba, és ott is hozzákezdeni... Égett a Vágytól, míg... — . Tizenkilencben, hazatéré­sem éftáh sikerült! A Tanács- köztársaság egyik napról a má­sikra ért bennünket, azt sem tudtuk, hol kezdjük el. Tizes tanácsot alakítottunk, aminek az elnökévé engem jelöltek. Sokat, igaz, nem csináltunk, de egyszer legalább megmutat­tuk a falunak, hogy mi is az a jóllakás... Még most is jól em­lékszem. Tavasz volt, vetni kel­lett. Felkerestük az uraságot, hogy adjon vetőmagot. Fenye­getőzött, majd húzódozott, ké­sőbb meg „értett a szóból”. Ve­tettünk is, hogy legyen mit arat­ni. De azt már más végezte el... Pedig mennyire vártuk az ara­tást... a kenyeret... Baj volt már, mi is mozgósítottunk, de a fehér románok már a Tiszáig értek. Nyíregyházától fordultunk vissza... Kisvárdán fogták el Gyula bá­csiókat. Ügy volt, hogy Baktá­ra viszik őket, és Holényi, Csá- szi tanár és a többiek sorsára jutnak... De az idő amn: érlelt, sikerült megmenekülnie. De kenyér, az még kevesebb lett ezután. Négy kiló kukorica­liszten tengődött a nagyobbodó család — egy hétig. Az uraság kilökte, a módosabbak nem ad­tak neki harmadost, sőt, még a kisvárdai szőlősgazdák is gú- nyclgatták: „Kommunistának nuku föld”. így mondták, és Haklik bácsi fogai közé szorí­totta az igazságát. — Az éhhalál környékezte a családomat. Már azt hittem, mind a hat gyermekem elpusz­tul, velünk együtt, amikor be­köszöntött a „szerencse”. Csor­dás lettem Anarcson. Hej, de sokat kellett lenyelnem. Hogy­ne, amikor úton-útfélen így kia­báltak utánam a nagygazdák: „Nézzétek, csordás lett a tízesta­nács vezére...!” Még a kerese­temet is házról-házra járva szedtem össze, hogy megmene­küljek a szégyenletes éhhalál­tól. Tűrt, szenvedett, de nem tört meg. A legnehezebb években is megmaradt kommunistának... Amikor aztán jöttek a szovjetek Gyula bácsi régi ismerősei, már az első órákban cselekedett. Pártszervezetet alakított, meg kézbe vette a földosztás dolgát is. Hiába fenyegetőztek a föld- birtokosok, és szántatták ki a levert karókat. Gyula bácsiék visszaállították. Aztán már ve­tettek — és arattak is. A föld­művesszövetkezettel kezdte a paraszti élet szebbé tételét, és most a téesz egyik legmegbe­csültebb tagja. Ott volt a közös gazdálkodás bölcsőjénél is, azó­ta kétszer lehelt lelket a fiata­lokkal együtt a szövetkezetbe. Másodszor már véglegesen — így mondja, és tekintete csupa bizalom. Vele tartottak gyerme­kei is, és ma ott a család a termelőszövetkezetben. Ott, ahol lassacskán már el is felejtik, hogy mi történt velük hosszú éveken, át... Varga Gyula. váló termékeket állít elő. E fej­lődéssel párhuzamosan szakmai­lag is sokat fejlődtek a szövetke­zetek. A lakosság javítási és szolgáltatási igényeinek kielégí­tése mellett még ahhoz is volt és van erejük, hogy mindig a leg­keresettebb cikkeket gyártsák a kereskedelem számára. A kisipa­ri szövetkezetek munkájának jó­híre azt bizonyítja, hogy a soro­zatban gyártott és nem megren­delésre készült termékek is ki­váló minőségűek és keresettek. Jelenleg komolyabb probléma az igények kielégítésével kapcsolat­ban nincs. A termelésnek nincs akadálya, hiszen a technikai le­hetőségek mellett a gazdasági feltételek is adva vannak. Ma már egészséges, tágas és világos üzemházak épültek Rakamazon, Fehérgyarmaton, Nyíregyházán Nagykállóban sokmillió forintos beruházással. S ahogy a népgaz­daság érdekei megengedik, úgy fejlesztik tovább a megye vala­mennyi kisipari szövetkezetét. ISIPAROSOKKAL KEZD- 1%. xÉK a munkát, s tizenegy év után nagyobbrészt öntudatos szövetkezeti tagokkal folytatják. A közösségben rejlő erő, a helye­sen felhasznált lehetőségek nyo­mán fejlődik a szövetkezeti dol­gozók tudata, népi rendszerünk segítőkészsége elismert mindany- nyiuk előtt. Ezért nem érhetett el eredményt 1956-ban, az ellen- forradalom idején támadó ellen­ség. Demagógiájával szembeszáll­tak a szövetkezetek tagjai, szi­lárdan kiállták a próbát és meg- védték a szövetkezeteket. Ennek is eredménye, hogy ma már jól élnek az ott dolgozók. Csak egyetlen példával akarjuk ezt bi­zonyítani: az utóbbi két év alatt több mint száz kisipari termelő­szövetkezeti tag épített magának új, korszerű lakóházat. Emelkedett a szövetkezetek va­gyona is. Közel húszmillió fo­rintot tesz ki a megye kisipari termelőszövetkezeteinek vagyo­na, amellyel végzik nagyon szükséges munkájukat. Mert a termelés is állandóan fejlődik. Az elmúlt évben például 141 millió forint értékű árut ter­meltek a megye szövetkezeti tagjai, s túlteljesítették éves tervelőirányzatukat. Az igyekezet nagyszerű. Csak azt kérjük: így tovább! Taglétszám Jó kezdeményezés Beregsurány tsz. községben a szövetkezeti boltkezelő az asszo­nyok kívánságára reggelenként felveszi a megrendelést. Napköz­ben becsomagolja a kért árut és este csak fizetniük kell a vásár­lóknak. Az ésszerű munkaszerve­zés nemcsak a vevők, haneea * bolti dolgozó munkáját is .. jfejfeRri ban megkönnyíti. Külölfesénj nyári munkák idején haszrtbs, ez. és jó lenne, ha megyénk mennyi falusi bolti d^i^H megvalósítaná e helyes keaoeíHiS,, nyezéstj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents