Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-04 / 155. szám

1953, JOUUS 4, SZOMBAT KELETMAGTARORSZÄO 8 Fabarakkok hellén Ságvári-teícpi gondok ** # üfszáíezcr zsák Tárja az áj terményeket — Valamikor itt fabarakkok húzódtak, ' Még negyvennégy után is volt belőlük, pedig az egyiket, szétspriccelle . egy bomba. A Derkovits utca öreg nyug­díjasa a hősök temetője felé int. — Egészen addig álltak a ba­rakkok,' benne lakott a szegény­ség. Valóságos nyomortanyák voltak, a harmincas években. De már hiába kutatjuk a ba­rakkokat, Helyükben frissen épült, és épülő házak. A szem­köztinek is vályoggal tele az ud­vara. A hajdani kerékagyig süp­pedő sár íhelyén makadám út. — Ott, ahol a temető van, a ti- zennégyös háborúban ott volt a „purgatórium”, a boncház, meg a többi. A katonakórház naponta „ter­melte” a halottakat. S a sok kereszt árnyékábah éheztek á „Friedman'-telep la­kói. Ez volt a mai Ságvári telep múltja Nyíregyházán. Munkásnegyed a város peremén Ma talán kétezernél is több lakója van már a telepnek. Csi­nos utcácskák, boltok, kerékpá­rok és motorkerékpárok — ahogy végigsétál itt az ember. A gyer­mekek sem játszanak a porban, inkább a könyvtárban lehet meg­találni őket. Nappal férfiakat iáiig látni. A telep legngyobb- részt vasutas, vagy más foglal­kozású munkásokból áll. Sok a virág, nagy a csend. Munkásne­gyed ez itt, ahonnan eljárnak dolgozni az emberek, s ahol az éjjeli műszakosok nappal al­szanak. A város elég távol van. Ezért a telep némileg önálló életet él. Ehhez, azonban szükség lenne legalább egy jó mozi, egy na­gyobb kultúrház, és — ahogy az igények mutatják, — nagyobb könyvtár. Az egyetlen makadám út sem old meg mindent. Gon­dolkozni kellene ezen, mert a mozihelység — ami kultúrhá; is, — kicsiny és elhanyagolt. A filmvetítés eddig szünetelt, mosl a nötanács kezelésében lesz rend­szeresítve. A könyvtár tavaly létesült, de már is nagyobb a; igény a -mintegy ezer kötetnél Gondolkozni kell ezeken, mer bármily' nagy is a haladás i barakk-lakásoktól, a harminca: évektől napjainkig, nem elegen dó éppen ennek a negyednek ahol munkások laknak. Kultúráiig központot kel kiépíteni I Egy félreeső utcában, szembei egy üzlettel áll a kultúrház, benne egy kicsi helyiségben a könyvtár. Most múlt, egy éve, hogy létesült. Az év megmutatta, hogy igen nagy szükség volt rá. A könyveket agyonolvasták már, s ha csökken az olvasók száma, az azért lenne, mert nem talál­ni újat, érdekeset a könyvtár­ban. Szinte naponta jönnek, ér­deklődnek: van-e már új ellát­mány? Sashalmi Pálné, a könyvtáros minden délután háromtól hétig van a könyvtárban. Közben me- sedélutánokat tart a gyermekek­nek, intézgeti a műsorom dél­utánok, estek ügyeit azzal a gár­dával, -— főként asszonyokkal, -— akik minden megmozdulásban benne vannak. Nem félnapot, ha­nem sokszor egész napnál is többet tölt a közösség dolgával. — De amikor az emberek há­lájával találkozom, — mondja nagyr átéléssel, — úgy érzem, kár­pótolva vagyok. Mert mi történt a múltkoriban is? Egy idős nénike állított be tíz deka cukorkával: — Fogadja el, igazán fogadja el! Egy zacskó cukrot nem lehet pénzzel kifizetni! Hálás emberek laknak errefe­lé! Hálásak azért is, hogy olvas­hatnák. Hálásak a néhány mű­soros délutánért, a gyermekek meséztetéséért. Előre sok be­széd folyik már a moziról, s nem a szűk, igénytelen helyiség a gond, hanem az, hogy hétköz­nap is játszanak. Ki vannak itt éhezve az emberek a kulturális életre, mert 1 a város messzecs- kén esik, oda bemenni felér egy kis kirándulással, az itteniekneü. Kulturális központot kell kiala­kítani kultúrházzal, könyvtárral' lehetőséget keresni az anyagi el­látottság megjavítására. SB. A 'Tcrmcnyforgalnii Zsákclláto Vállalat megyei kirendeltségénél érdeklődésünkre elmondták, hogy összesen mintegy ötszázezer da­rab zsákból áll a készletük. Ez a mennyiség bőven fedezi megyénk szükségletet, tehát a különféle termények betakarításánál, szállí­tásánál nem lesz probléma. Mintegy kilencvenezer darab új zsákot nemrég kaptak a gyárból, s ezekben a gondosan, tisztán tartott zsákokban kizárólag vető- magvakat tárolnak, illetve szállí­tanak. A felvásárláshoz és sEállíü tághoz kétszázezer darabot tud-« nak kölcsönadni az állami gazda*? Ságoknak, termelőszövetkezetek­nek, illetve egyénileg dolgozók*? nak. Ezen kívül most javítják és tisztítják a tavalyról visszama­radt körülbelül százötvenezer zsákot, hogy a szükségletek ide­jén ezeket is hasznosítani tudjak* Az aprómagvak, a borsó és a. burgonya betakarításához is meg­felelő mennyiségíi zsákot tárol­nak. Legjobb úton a gazdagodás felé Csaknem négymillió forintot JorditanaH korszerűsítésre a nvrkarázi Május 1 Tsz-ben Szórakozó fiatalok tavaszi belépések idején a tava­lyi 78-ról 250-re emelkedett a Május 1. Termelőszövetkezet tag- ■ jainak száma. — Erősödött-e ezzel a növeke­déssel a szövetkezet? —* kérdez­zük az elnöktől. Elmosolyodik- a kérdésen. — Meghiszem azt! — feleli rá.: — Olyan gazdák jöttek közénk,: akik a munkában és a módban, is elsők voltak mindig. Kapásból' sorolja a neveket. Éa mindegyik név mögött olyan epei—, bér áll, akire számíthat, a sző-' vetkezet. Szemes József 16 hol-, das, Ungcdi János ugyancsak 15. holdas közápparaszt. Aztán Ká- kapin János, Kiss Mihály,. Si- - mon László és Pető Ferenc np-j vét halljuk. Megtalálták a helyüket Vajon megtalálták-e számítá­saikat, helyüket a nagyüzemi gazdálkodásban ezek az embe­rek? Megtalálták. Szemes József a most épült új termelőszövetkezeti központ vezetője lett. Ungodi Já­nos, aki 16 hold földjének műve­lése mellett mezőgazdászi okle­velet szerzett, a termelőszövetke­zet mezőgazdászaként dolgozik, i Pető Ferenc, aki eredményesen, foglalkozott zöldségtermesztéssel,' most munkacsapatvezető a közü3 gazdaság 20 holdas kertészetében. Tekintélyes gazdáK, tekintélyes- munkakörben. S mindenki azt,, végzi, amire a legalkalmasabb,! amihez a legjobban ért. A gazdagodás tértéi Még érzik karjukban a napi munka fáradalmait, de az új pinpong-asztalt mégis csak kipróbálják a fcnyeslitkei szövetkezet KlSZ-fiataljai. A nagy csata sötétedéskor abba marad néhány percre —* míg behordják a felszerelést, — s aztán folytatódik a „házibajnokság”. (Hammel József felv.) Nagy fába vágták- a fejszéjü­ket a nyírkarásziak. Jól gazdál­kodtak a múlt esztendőben .és szép jövedelemre tettek szert. Jövedelmük nagy részét most ar­ra használják7 fel, hogy gazda­gabbá, erősebbé tegyék gazdasá­gukat. Kétmillió kétszázezer fo­rintot föröífának saját erejükből gazdaságuk korszerűsítésére, s ezenkívül másfélmillió forint ál­lami hitelt- káptak. Ez összesen hárommillió hétszázezer forint. Szép summa. Ebből már lehet csinálni valamit. — A másfélrniliiós állami hitel­ből egy 100 férőhelyes tehénistál­lót és egy 4Ó férőhelyes sertés- fiaztatót 'építünk az idén. A sa­ját pénzűlík fölhasználásával pe­Meleg idő Várható időjárás szombat es­tig; ma még helyenként élénk nyugati* északnyugati, holnap délnyugati szél. A nappali felme­legedés kissé fokozódik. Várható legnihgásabb nappali hőmérséklet szombaton 24—27 fok között. Távolabbi kilátások: meleg idő. Kisyárdái mozaikok. — Piaci íéta. .— Beszélgetés egy mérnök- nŐfcefc»«* Megkezdődött az üdü­lési idény. — Szív küldi szívnek éívewfti, — Vidám szombat este. dig egy dohanycsomozo epuletet,' egy dohánypajtát cs egy 650 köb­méteres betonsilót építünk. Ezen­kívül rendbehozunk egy sor. gazdasági épületet és létesítünk még két mélyfúrású kutat is, — újságolják a szövetkezetben. A termelőszövetkezet tagjai tudják, hogy az állami hiteit vissza is kell fizetniök. S ez csak egyféleképpen lehetséges: ha jövedelmezőbbé teszik gazdasá­gukat. Ezért határozták el, hogy növelni fogják állatállományukat. Az a tervük, hogy az év végére az eddig 60 darabból álló szarvas- marhaállományukat 100 darab­bal növelik, s ezenkívül 138 darab sertést nevelnek az idén. — Ami a takarmányt ílle’i, nem kell félnünk. Ez biztosítva van, — mondja Bíró elvtárs. Hozzáteszi még, hogy csak kuko­ricájuk van Í3l holdon. A zöld­takarmány is elegendő. S hogy a növénytermesztés is jövedel­mezzen, szorgosan végzik a nö­vényápolási munkákat. A kuko­ricát háromszor kapálták meg, és harmadszor kapálják a cukor­répát és a takarmányrépát. A sa- rabolást nem is számítják bele. Gondosan ápolják a 24 holdnyi termőgyümölcsöst és több mint 10J holdnyi új telepítésű gyümöl­csösüket. Szemet gyönyörködtető a 70 holdas dohány is. Ebből ta­valy csak 45 hold volt, jövőre meg már 100 holdon termeszte­nek - dohányt. Azt mondják, ér­demes gondot fordítani rá, mert szépen jövedelmezett. A nyírkarászi Május 1. Ter­melőszövetkezet megerősödése, gazdagodása a tagok jövedelmét is növeli. Egy munkaegységre 62 forintot terveztek az idén, a ve­zetőség azonban nem titkolja, hogy ez jóval magasabb lesz. Mert megvannak a feltételek hoz­zá. Ez a termelőszövetkezet a leg­jobb úton halad a megerősödés, a gazdagodás, a boldogulás út­ján. A még egyénileg gazdálkodó nyírkarászi dolgozó parasztok is kíváncsian várják, milyen ered­ménnyel zárják az idei eszten­dőt a közösben. S bizonyos, hogy a termelőszövetkezetiek büszkék lehetnek majd eredményeikre. Ezzel búcsúzunk tőlük mi is, amikor leszáll az este Nyírká­rászra, és a földekről hazafelé igyekeznek az emberek. I Fonyó János.■ Szorgos munkával Amit az élőnaatár nem mutat... Ki tudna megmon­dani, hány csodálója volt már Nyíregyhá­zán a Bessenyei szo­bor előtt lévő élonap- támak? „Bennszülöt­tek” és városnéző vi­dékiek állnak meg napközben előtte, s úgy igaz: május óta ez a k!s dolog a me­gyeszékhely szenzá­ciójává nőtte ki ma­gát. Tavasztól nyárig, ősztől télig mutatják az élő növényszámoK és betűk az évet, a hónapot és a napot. A ritka látvány ámu­latában sekan kér­dezték már maguk­ban: hogyan győzik ezt a munkát napról- napra? Mert még nem fordult elő, hogy egy nap továbbzöl- dellt volna a szobor előtti, földdarabon... A járókelők csak a naptárt látják, s ko­rántsem gondolnak arra, hogy ezt a fel­adatot a Városgazdál­kodási Vállalat falai dolgozója, Szanyi Má­ria látja el. S hogy ezúttal szólunk róla, — annak története van. Még márciusban született az elhatáro­zás. A városgazdál­kodási „kiszisták” meghányták-vetei- ték: mit tehetnek a párt felhívásának valóra váltásáért, a takarékosságért, a vállalat gazdagodá­sáért? Nem kellett soká töprengeni, inert a leleményes „ifik1’ jobbnál-jofcb ötlete­ket sorjáztak. És ekkor szólt hal­kan Szanyi Marika is. Ö, mint a parkok és a terek gondozója. ápolója önként vál­lalta, hogy munka­időn kívül „forgatja” a napokat az élőnap- tárcn. ­Két' hónap telt el azóta. És ahogy leg­utóbb összesítették a vállalások teljesíté­sét, kitűnt, hogy Ma­rika hatvan órát tel­jesített társadalmi munkában az élőnap­tár körül. Szép kis összeget ér ez forint­ba átszámítva. Es Marika ezért nem kért semmit. Sőt. Meglepődött, amikor jutalmul szabadnap­ra engedték. Igaz, a naptár minderről nem . oe- szél, de a krónika sorokba foglalja Sza­nyi Marika nevét. Egy máj fiatal dicsé­retes leltét,.. — gyal — Középparasztok a szövetkezetben dik esztendeje!,'áll a szövetkezet élén. .iónne. Késő délutánba hajlik már az idő, de még javában folyik a munka Nyírkárász község hatá­rában. Dologidő van. A Május 1 Termelőszövetkezet árpatáblájá­ban kombájn zúg. Tizenhét hol­lón aratják az árpát. Benn í községben, a termelőszövetkezel régi központjában, ahol magtár is van, — már teregetik, szárít- latják a szemet. , Igyekeznünk kell, mert hama­rosan vágnunk kell a kenyér gabonát is, — mondja Bíró Já­nos, az ' elnök, aki immár ti-ze­Az idén 300 holdon aratnak kenyérgabonát ebben a szövetke­zetben. Ebből 112 holdon kom­bájn végzi .a munkát, a többit azonban kézzel vágják, mert az egyik tábla . erre van, a másik meg másfelé. Az ősziek egy ré­szét még í^y vetették. Szerte­szét. Nem a-^ízövetkezetiek, ha­nem az egyéniek,- Azok, akik a tavaszon már szakítottak a ré­givel és az új utat, a közös gaz­dálkodást választották. S ilyenek sokan voltak Nyírkárászon. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents