Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-23 / 171. szám
Világ prmlmtánmi XVI. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM £;a SO fillér 1959. JÚLIUS 23, CSÜTÖRTÖK JDDaDDODCDDnoDDDDDannnnDannannnoDDCxiaaDnoDan Nyolcvanötmilliő forint |-| atalmas összeg. Pedig pontosan ennyit fordítunk ez évben a megye községeinek fejlesztésére, hogy eltüntessük a múlt nyomorúságának nyomait is. A munka, amelynek elvégzésére száz- és százezer ember fogott öcsze ebben a megyében, nagy feladatot jelent. Arról van szó, hogy száműzzük Be- regből a sarat, hogy minél több épület adjon ízelítőt az igazi kultúrából, gyújtson világosságot az itt-ott még megbúvó sötétség helyett. A mi falvainkban több pedagógus, több orvos kell, egészséges gyermekek és egészséges felnőttek kellenek, akik képesek megbirkózni jelenünk egyre fokozódó követelményeivel. Az újarcú, egészséges faluért áldozzuk ebben az évben a nyolcvanötmillió forintot. Ennek az összegnek a felét nyújtja segítségül falvaink- nak a nép állama, a másik felét a község dolgozói adják össze pénzben és munkában. A statisztika adatai szerint a községfejlesztés terén ebben az évben ugrásszerű a változás, 1956-ban még mindössze 16 millió forintot költöttünk erre a célra, ma már majdnem az ötszörösét. Általános a vélemény, hogy a megye lakossága szívesen vesz részt a községfejlesztési tervek készítésében, ellenőrzésében és végrehajtásában. És egyre inkáb az a gyakorlat, hogy a községfejlesztési tervben szereplő feladatok megoldása a lakosság igényeit elégíti ki, az elvégzett munkák minősége megfelelő, a pénz- és az anyag kezelése megnyugtató. A községfejlesztési tervek végrehajtása során hangsúlyozni kell a tanács végrehajtó bizottságainak szerepét, felelősségét. Igen lényeges, hogy fontos — központi — feladatnak tartsák ezt a tennivalót, s alaposan készítsék el a terveket a megyénk legtöbb községében. Nem egy példa van arra, hogy a tanácsok már az elmúlt évben megkezdték a felkészülést az idei községfejlesztésre. A tanácstagok ezer és ezer beszélgetés alkalmával kérték a lakosság véleményét: melyek a legfontosabb problémák, amelyek megoldásra várnak. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a dolgozók nem maradtak adósok a javaslatokkal, lelkes hangulatban tervezgették, s gondolkodtak a megoldás lehetőségein. Csak természetes, hogy ezek után sikeres tanácsülések következtek. Itt közel kétszeresére emelték a hozzájárulások összegét. Ezt abban a megyében tették, ahol hosszú évszázadokon keresztül alig épült rendes lakóház, ahol a nyomor ezerszámra szedte áldozatait. Ma már arra is van erőnk, hogy a korszerű családi házak elé betonjárdát építsünk a falvakban, egászségházat, orvosi rendelőt, nevelői lakást létesítsünk. A legtöbb községet meg lehetne említeni, ha a legjobbakról beszélünk. Mert a beregdaróci dolgozók éppúgy igyekeznek, —- hogy közelebb jussanak a városi emberek színvonalához, a kultúra, a szórakozás lehetőségeinek megteremtésével, — mint a nyíregyháziak, akik már más gondok megoldásán fáradnak. Bármennyit tettünk is ma, sosem elég. Mindig jön valami, ami még kellene és amit meg is valósítanak. Elég, ha megemlítjük Nyírszöllős példáját. Az elmúlt évben villanyhálózatot. művelődési otthont avattak ebben a kicsiny községben. Egy-két évtizede mit sem tudott róluk a megye, s az itt élő emberek sem tudtak mások életéről. Ma a rádió szól, filmet vetítenek, a legtávolabbi országok lakóival ismerkednek. . Látjuk tehát: a községfejlesztés fontos politikai munka. Az nem csupán a tanácsok feladata, hanem abból jelentős részt kell vállalniuk a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfront-bizottságainak, a tömegszervezetnek. Nincs ezzel baj, s mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a községek fejlesztése falvaink társadalmi ügye lett. Ebben az évben eddig öt művelődési otthonnal, 39 ezer négyzetméternyi járdával, 10 híddal, 36 közkúttal, 9. orvosi lakással, 21 iskolai tanteremmel, 19 kilométer belvízlevezető csatornával lettek gazdagabbak a szabolcsi, szatmári emberek, s újabb ezer- hétszáz négyzetméternyi parkterület szolgálja a munka utáni pihenést, szépíti a községeket. Jó helyre kerültek az állam és a lakosság milliói! Kovka János. REMIK JÁNOS 2800 MÁZSA GABONÁT TAKARÍTOTT BE KOMBÁJNNAL A Nyirtassi Állami Gazdaságból jelentették, hogy a három kombájnos között folyó aratás, veresnyben Remik János lett az első, aki 225 holdról aratta le kombájnnal a gabonát. Erről a területről 2860 mázsa terményt takarított le. Versenytársa, Szilágyi András 118 holdról 1552 mázsát, Hiba János pedig 113 holdról 1800 mázsát takarított be. Képriport a 3. diaion. (loti: í... 1. >i } Holnap a reggeli órákban érkezik Nyíregyházára a komszomolisták VIT smlókaravánja Mint már korábban hírül adtuk, a szovjet VlT-küldöttek autókaravánon utaznak Becsbe. Útban az osztrák főváros felé, holnap reggel érkeznek Nyíregyházára. Már a határon köszöntik Másfélezer forintos ráfordítással megszépítik a nyíregyházi ruhaüzemet Július első hete óta nyári „nagytakar.táson” fáradoznak a nyíregyházi ruhaüzemben. Már befejezték az egyik üzemrész fiatalítását, melynek során új festéssel, a helyiségek korszerűsítésével tették higiénikusabbá a munkatereiket. Emellett nagy- jelentőségű;. ihtézkedésre is sor került. Eddfjj a munkahelyek fűtését vaskályhákkal oldották meg, és a téli ryápekon bizony nem minden esetben tudták biztosítani a kellő hőmérsékletet. Most 5 darab új, nagy cserépkályhát építettek a munkatermekbe, agy kisebb teljesítményi? új kályhát is beépítettek és átrakattak két régebbit. Az üzem teljes rendbehozásával augusztus harmadikára lesznek készen. Akkorra összesen közel 150 ezer forintot fordítanak a fentebb felsorolt fejlesztési munkákra. megyénk fiataljai a komszomoljs- tákat, és amerre elhaladnak dísz-, kapuk fogadják őket. Nyíregyházát a nagyszámai autóbusz- és személygépkocsi-j kaiaván holnap, 24-en hét-nyolc' óra között érik el. Ebtől ar alka-^ lomból a városi ifjúsági alapszer-' vezetek virágcsokrokkal, jelvényekkel kedveskednek majd a vendégeknek. A Bocskai utcán, a modern SZTK rendelőintézet előtt ma estére már elkészül az ízlésé*- kivitelű díszkapu, orosz nyelvűi üdvözlő mondattal. A karaván pihenőhelye a Búza, tér lesz, ahol félórányi időt töltenek el a komszomolisták, és találkoznak Nyíregyháza dolgozóival, az ifjúsággal. Innen útjukat két irányban folytatják: a küldöttség egyik fele Miskolc, míg a másik rész Debrecen felé haladva vesz irányt Budapest, majd később pedig a Világifjúsági Találkozó színhelye felé. ÍJj gyümölcsöst telepítenek a uapkori Petőfi Tsz-ben Jól halad megyénkben a hordás Hí. A nyírbátori járásban tízezer holdon végeztek tarlóhánfást Hétfőn indul az általános cséplés A napkori Petőfi Termelőszövetkezet tagjai sokat foglalkoznak ázzál a tervvel, hogy az elkövet kező évekre jövedelmezőbbé tegyék gazdasagukat. Az idén például elhatározták, hogy 20 holdon új gyümölcsöst telepítenek majd. Erre a célra 65.000 forint állami hitelt használnak fel. A telepítési munkaiatokat a betakarítás után, az őszi hónapokban kezdik meg. A területet mór ki is jelölték, ahol alapos talajforgatást végeznek majd. Úgy tervezték, hogy az új telepítésű gyümölcsösben túlnyomórészt Jó- náthán almát termesztenek. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya főagronómusának tájékoztatása szerint ezen a héten igen nagy erővel indult meg megyeszerte a terménybehordás. A legjobban a nagykállói és a nyírbátori járásokban folyik ez a munka, de dicséretre méltóan dolgoznak a vásáros- naményi járás parasztjai is. A nagykállói és a nyírbátori járásokban a termény 60 százalékát hordták már be a szérűkre, s ezen a héten ezekben a járásokban — hasonlóan más járásokban is — befejezik a hordást. Örvendetesen megindult a tarlchántás és a másodvetés is. Az esős idő miatt nem tudtak hordani a dolgozó parasztok, de jól kihasználták a csapadékos időjárást. A leginkább homoki talajú járásban — a nyírbátori járásban — eddig közel tízezer holdnyi tarlót szántottak fel, s háromezer holdat be is vetettek másodnövényekkel. A termelőszövetkezetek másodvetésük 60 százalékán rövid tenyészidejű kukoricát, 40 százalékán muhart, kölest és csillagfür- töt vetettek, az egyénileg dolgozó parasztok erre alkalmas területük mintegy 20 százalékán vetettek kukcriciát, 80 százalékán pedig csillagfürtöt, muhart és kölest, Nagy szükség van a másodnövényekre, hiszen takarmányból a nyári szárazság következtében bizonyos kiesés mutatkozik, ezért a takarmányt másodivövenyekke! szükséges pótolni, A esillagíürt vetésével viszont megfelelő talajerőutánpótlást, biztosítanak. A hordás dandárja ezekre 3 napokra esik. A tiszalöki és a nyíregyházi járásokban azzal gyorsították meg a hordást, hogy, mind a téeszek, mind az egyénileg dolgozó parasztok szárítják a kereszteket. Ez a példa követésre inéHo. A mezőgazdasági osztály jwa- solja, hogy megyénk parasztsága végezze el a répaíéléknél, a burgonyánál és kukoricánál a gazbló kapálást. Az utóbbi napok esőzései ugyanis kedveztek a gyomok fejlődésének, s elszívják a tápanyagokat a kultúrnövények elől. Érdemes komolyan venni a javaslatot, hiszen a szakemberek: véleménye szerint a gazoló kapa-1 lás a burgonyánál tíz mázsával, a cukorrépánál mintegy 15 mázsával jelent magasabb termés-; hozamot átlagosan egy-egy holdon. Néhány helyen már folyik A csíylás, de a tájékoztatás szerint1 - sőrénkben általánosan hétfőn; ] indul meg a kenyérgabona. csép~ 1 lése, Szép dohánytermés Ígérkezik a mátészalkai Zalka Máté TSZ földjén. Keresztesi Pisia bácsi, és a dohányos csapat íübti tagjai nagy gonddal ’ égzik a seronkövetkező gazoló kapálást, (Foto; ílasamcLj A csengeri' szülőotthon
