Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-21 / 169. szám

KELETMAGYARORSZAG 19E0. JÚLIUS 22, SZERDA ÚTKERESÉS JtxenkilencmUiiós „szabad keret66 A íekervényes mezei uta­kon a motorkerékpár magasra verta fel a szürke, forró port. Az egyik oldalon kiterjedt táb­la földeken keresztek sokasága sorjázott, míg a másikon a da­rabkákra szabdalt kukorica, bur­gonya, répa és más vetemények húzódtak meg. Mintha el akar­ták volna nyomni egymást. A panyolai „Szikra” Termelő- szövetkezet könyvelőjével bel­jebb. a keresztek között álltunk meg. A tarlóból rögtönzött tég­laház, fclysmkavics, tégla és egyéb építőanyagok halmaza emelkedtek ki. A sürgölődő, nap • barnított emberek hosszú, istál­ló-alapnak kinéző árokba hord­ták az anyagot. ■ •— Az elnökünk nem járt itt? — kérdezte Máthé Bála, — öt keressük. — Most nem — felelte az idő­sebb eementkeverő. Jó munkát kívánva, tovább ro­bogtunk. • — Mivel itt nincs — toldotta meg bíztatóan — az aratásnál kell lennie. . Szerencsénk volt. Az aratókkal beszélgetett. A tábla végénél tartottak, többen már „kiszorul­tak’', s ezekkel tárgyalt: Merre, hogyan tovább? ' — Szorít a? aratás — magya­rázta gondterhelt arccal. — A száz holdból még jócskán van. s csak most tudtam dűlőre vinni a tagokkal az aratógép beállításá­nak dolgát. A napokban meg­kapjuk. s akkor megelőzzük az egyénieket. A termés szép, és önti majd s magot. 4 kalászok valóban gyö­nyörűek. a szemek teltek. A bú­zakalászok engedelmesen hajol­tak le a kaszák előtt, hogy a marokszedők ölébe, onnan pedig a kötélbe kerüljenek. Az istente­lenül tűző naptól az útmenti diófák árnyékába húzódtunk. A kérdések és válaszok kereszttü­zében igyekeztünk fényt deríteni arra, megteszi-e a száznyolcvan fokos fordulatot a termelőszö­vetkezet a közösségi éle*, a kö­zösségi gazdálkodás kialakításá­ban. Mezősi István új elnök vezénylete alatt? Mert az alig kéthónapos ténykedéséből is si­került már némi következte’ést leszűrnünk. ' — Kijövetelemkor nemcsak kész termelési tervet, hanem be­vetett területeket találtam — mondotta. — Úgy éreztem, na­gyobbacska üzemben kisparaszti termelési elvet igyekeztek meg­oldani. Az alig több mint há­romszáz holdat majdnem tizenöt növényfajtával vettették be. So­kalltam a száz hold kalászost, keveseltem a munkaigényesebb, de nagyobb hasznot hozó kony- haker észetet, g cukorrépát, és napraforgót. — Ügy gondoltuk — szólt köz­be Szabó Guszti bácsi, a volt el­nök — vetünk elég búzát, ne kelljen a szomszédtól venni. Azonban azt kifelejtették a Rzámí ásból, hogy az összterme- lési értéket és főleg a kiosztás­ra kerülő nem a tagok, hanem a kenyeretváró szájak számával kell elosztani. Mezősi t Ívtárs túlnézett a termelőszövetkezet kapuján, és szakszerű termelési módszerek bevezetésével minél több termést akar kicsikarni a földből. — Célkitűzéseim megvalósítá­sát — magyarázta a körülötte ülőknek — nagyban gátolta a munka szervezetlensége, a laza fegyelem és az egyenlősdiség. Megmondom őszintén, ezek fel­számoláséért ragaszkodtam a területfelosztáshoz és a premi­zálási rendszer kidolgozásához. Ha egyeseknek nem is tetszik, akkor is érvényesítjük. Külön­ben azelő't a hatvanhat tagból negyvenen—ötvenen jártak dol­gozni. Ma hetvenen a-atnak. Papp Lajos bácsi máscdmagá- val tag, és öten álltak ki! Gyors számolást végez­tünk. A családtagok száma meg­haladja a kétszázat. Hetvenen dolgoznak. Tehát harmincnégy százalék. Valóban, még lehetne javítani ezen az arányon. 5 több­re telne a termelcszövatkezet erejéből. Például: a hat held kertészetüket gyakrabban ka­pálhatnák meg, és ez még na­gyobb hasznot hozna. — Elnök elv‘árs! Meg lesz a munkaegységenként! ötven fo­rint? — vetette közbe valaki. — Ha még nagyobb egyetér­tésben és még odaadóbban dol- gazunk — nyugtatta meg Mező­si elvtárs a tagokat — feltétle­nül! Hiszen mindenből jók a terméskilátások. Az ötven hold rizs, ha besikerülne, akkor még különösen. Nem hiszem, hogy eddig is lenne ok a panaszra. Az igaz, munkaegységenként még csak tíz forint értéket fizettünk ki, de annal biztosabb az évi ki­tartásunk. .. Mert lesz miből osztani! A jövőről is sok szó esett. A vezetőség úgy tervezi, a .növény- termelést es állattenyésztést tel­jesen átszervezik. Például a szá­raz konyhaker észetüket öntö­zésre állítják át. A takamriny- bázist már ez esztendőben meg­teremtették és istállókat épí'e- nek az új tanyaközpontjukban. Kiselejtezték a jószágállományt, és a tizenkét jól tejelő tehén he­lyett Ötven lesz. Fehér hússer­téstörzset állítanak be, tovább- szaporításra Néhány termelőszövet­kezeti tag a fejét csóválgat­ta a tervek hallatára. Még szo­katlan nekik a távolabbi jövő­be látás, hunyorgatnak, de las­san megszokják a mind erősebb fényt. S akkor együttesen állnak a kommunista elnök mellé, akit ma még többá-kevésbá hivatal­noknak néznek és hite lenkedve hallgatnak. Az igaz, hogy az író­asztal mellől hívták el, mivel a fehérgj/armati járási földműves­szövetkezeti központ főagronö- musa volt. Azonban ott is meg­áll a a helyét és becsületes mun­kájáért nemrég vette át a „Ki­váló földművesszövetkezeti do) gozó” jelvényt! A föld szerelme se ő, melyet parasztgyerekks- az édesanyja tejével szívó t r gába. Azért is merte válla hogy rendbeszedi a pany „Szikra” TermelőszövetÉ szénáját a Kiss Lajosok Papp Lajosokkal, Szabó <? távokkal és másokkal ey tésben és bízik abban, zárszámadás után eloszll den kétkedés vele szem Varg A korábbi hónapokban erő­sen csökkent a szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma. Várható volt ez, mert ez idő tájt a falusi dolgozók pénzbevételei jóval kevesebbek, mint az ötzi hónapokban. S bizony, nagyon meggondolják, mit mire költe­nek. Azonban az áruforgalom csökkenését az is előidézte, hagy a szövetkezeti üzletekből kivon- j ták aZ értékesíthetetlen árué k- kekst, s azok értékével keve­sebb lett az árukészlet. A szövetkezetek gyakran meg keresték felsőbb szerveiket hitelt kértek árukészletük e- lásére. A hetekben megk? és beszerezhetik az őszi é áruféleségeket. Azonban minden szövetkezet veszi be az állami hiteit. A M illetékesei például két*7 tak Bel konyhán, míg vették a rendelkezésű pénzt. BalkáiSTb" • A kánikula mé de a balkányi kezet máris k kívánatos idé bereknek hogy a zy köszönt lyen ga/ tartja Err boÉ tá­A szövetkezetek részt vesznek a termelő• szövetkezeti látogatások szervezésében TSbb, mint i A szorgos aratási időben ta­láltak módot szövetkezeteink, a termelőszövetkezetek látogatásá­nak szervezésére. Legalább tizen­nyolc látogatás volt az utóbbi időben. A földművesszövetkeze­tek örömmel vesznek részt a szervezésben. Többek közt a kótaji szövetkezet elősegítette, hogy harmincöt egyéni gazda meg­látogassa a helyi „Új erő” ter­melőszövetkezetet és onnan gaz­dag tapasztalatokkal térjenek haza. A nyírbogdányi körzeti veze­tőség pedig az egyik napdélutánján ülésezett. A gyűlés után a veze­tőségben lévő sényői egyénileg dolgozó parasztokat meghívták a helyi- termelőszövetkezetbe. Hadd nézzenek körül a közös portán. A szövetkezetek ezután is rendszeresen bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti látogatások szervezésébe, hogy még egyénileg gazdálkodó vezetőségi és egysze­rű tagjaik gyorsabban megért­sék: nemcsak , a fogyasztásban hanem a termelésben is össze kell fogniuk. A járási székhelyek kör. jaiba naponta érkéz könyvek. Különösen a magyar írók és a vilá, klasszikusai iránt van deklödés. A boltok fo bizonyítja, hogy a do rasztok körében a ki talált és ma már a fai terjesztés a megyei ö? 70 százalékát teszi ki/ Segítik a termelőszövetkezet Tuzséron A tuzséri körzeti szövetkezet dolgozóinak kongresszusi felaján­lásában fontos helyet foglal el a termelőszövetkezetek rendszeres A két . term könyvelési A* munkáját r segítségnyv' A porcsalmai szövetkezet még hatszázezer forintért vásárolhat­na, de tétovázik, Baktalórántházán nincs a ci­pőben választék és konfekciÓ3 üzletében rém kapható téli áru. A számláján pedig tetemes ösz- szeget őrizget, Még számos szövetkezet gon* délkörük íw c ___ ... 4

Next

/
Thumbnails
Contents