Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-21 / 169. szám
KELETMAGYARORSZAG 19E0. JÚLIUS 22, SZERDA ÚTKERESÉS JtxenkilencmUiiós „szabad keret66 A íekervényes mezei utakon a motorkerékpár magasra verta fel a szürke, forró port. Az egyik oldalon kiterjedt tábla földeken keresztek sokasága sorjázott, míg a másikon a darabkákra szabdalt kukorica, burgonya, répa és más vetemények húzódtak meg. Mintha el akarták volna nyomni egymást. A panyolai „Szikra” Termelő- szövetkezet könyvelőjével beljebb. a keresztek között álltunk meg. A tarlóból rögtönzött téglaház, fclysmkavics, tégla és egyéb építőanyagok halmaza emelkedtek ki. A sürgölődő, nap • barnított emberek hosszú, istálló-alapnak kinéző árokba hordták az anyagot. ■ •— Az elnökünk nem járt itt? — kérdezte Máthé Bála, — öt keressük. — Most nem — felelte az idősebb eementkeverő. Jó munkát kívánva, tovább robogtunk. • — Mivel itt nincs — toldotta meg bíztatóan — az aratásnál kell lennie. . Szerencsénk volt. Az aratókkal beszélgetett. A tábla végénél tartottak, többen már „kiszorultak’', s ezekkel tárgyalt: Merre, hogyan tovább? ' — Szorít a? aratás — magyarázta gondterhelt arccal. — A száz holdból még jócskán van. s csak most tudtam dűlőre vinni a tagokkal az aratógép beállításának dolgát. A napokban megkapjuk. s akkor megelőzzük az egyénieket. A termés szép, és önti majd s magot. 4 kalászok valóban gyönyörűek. a szemek teltek. A búzakalászok engedelmesen hajoltak le a kaszák előtt, hogy a marokszedők ölébe, onnan pedig a kötélbe kerüljenek. Az istentelenül tűző naptól az útmenti diófák árnyékába húzódtunk. A kérdések és válaszok kereszttüzében igyekeztünk fényt deríteni arra, megteszi-e a száznyolcvan fokos fordulatot a termelőszövetkezet a közösségi éle*, a közösségi gazdálkodás kialakításában. Mezősi István új elnök vezénylete alatt? Mert az alig kéthónapos ténykedéséből is sikerült már némi következte’ést leszűrnünk. ' — Kijövetelemkor nemcsak kész termelési tervet, hanem bevetett területeket találtam — mondotta. — Úgy éreztem, nagyobbacska üzemben kisparaszti termelési elvet igyekeztek megoldani. Az alig több mint háromszáz holdat majdnem tizenöt növényfajtával vettették be. Sokalltam a száz hold kalászost, keveseltem a munkaigényesebb, de nagyobb hasznot hozó kony- haker észetet, g cukorrépát, és napraforgót. — Ügy gondoltuk — szólt közbe Szabó Guszti bácsi, a volt elnök — vetünk elég búzát, ne kelljen a szomszédtól venni. Azonban azt kifelejtették a Rzámí ásból, hogy az összterme- lési értéket és főleg a kiosztásra kerülő nem a tagok, hanem a kenyeretváró szájak számával kell elosztani. Mezősi t Ívtárs túlnézett a termelőszövetkezet kapuján, és szakszerű termelési módszerek bevezetésével minél több termést akar kicsikarni a földből. — Célkitűzéseim megvalósítását — magyarázta a körülötte ülőknek — nagyban gátolta a munka szervezetlensége, a laza fegyelem és az egyenlősdiség. Megmondom őszintén, ezek felszámoláséért ragaszkodtam a területfelosztáshoz és a premizálási rendszer kidolgozásához. Ha egyeseknek nem is tetszik, akkor is érvényesítjük. Különben azelő't a hatvanhat tagból negyvenen—ötvenen jártak dolgozni. Ma hetvenen a-atnak. Papp Lajos bácsi máscdmagá- val tag, és öten álltak ki! Gyors számolást végeztünk. A családtagok száma meghaladja a kétszázat. Hetvenen dolgoznak. Tehát harmincnégy százalék. Valóban, még lehetne javítani ezen az arányon. 5 többre telne a termelcszövatkezet erejéből. Például: a hat held kertészetüket gyakrabban kapálhatnák meg, és ez még nagyobb hasznot hozna. — Elnök elv‘árs! Meg lesz a munkaegységenként! ötven forint? — vetette közbe valaki. — Ha még nagyobb egyetértésben és még odaadóbban dol- gazunk — nyugtatta meg Mezősi elvtárs a tagokat — feltétlenül! Hiszen mindenből jók a terméskilátások. Az ötven hold rizs, ha besikerülne, akkor még különösen. Nem hiszem, hogy eddig is lenne ok a panaszra. Az igaz, munkaegységenként még csak tíz forint értéket fizettünk ki, de annal biztosabb az évi kitartásunk. .. Mert lesz miből osztani! A jövőről is sok szó esett. A vezetőség úgy tervezi, a .növény- termelést es állattenyésztést teljesen átszervezik. Például a száraz konyhaker észetüket öntözésre állítják át. A takamriny- bázist már ez esztendőben megteremtették és istállókat épí'e- nek az új tanyaközpontjukban. Kiselejtezték a jószágállományt, és a tizenkét jól tejelő tehén helyett Ötven lesz. Fehér hússertéstörzset állítanak be, tovább- szaporításra Néhány termelőszövetkezeti tag a fejét csóválgatta a tervek hallatára. Még szokatlan nekik a távolabbi jövőbe látás, hunyorgatnak, de lassan megszokják a mind erősebb fényt. S akkor együttesen állnak a kommunista elnök mellé, akit ma még többá-kevésbá hivatalnoknak néznek és hite lenkedve hallgatnak. Az igaz, hogy az íróasztal mellől hívták el, mivel a fehérgj/armati járási földművesszövetkezeti központ főagronö- musa volt. Azonban ott is megáll a a helyét és becsületes munkájáért nemrég vette át a „Kiváló földművesszövetkezeti do) gozó” jelvényt! A föld szerelme se ő, melyet parasztgyerekks- az édesanyja tejével szívó t r gába. Azért is merte válla hogy rendbeszedi a pany „Szikra” TermelőszövetÉ szénáját a Kiss Lajosok Papp Lajosokkal, Szabó <? távokkal és másokkal ey tésben és bízik abban, zárszámadás után eloszll den kétkedés vele szem Varg A korábbi hónapokban erősen csökkent a szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma. Várható volt ez, mert ez idő tájt a falusi dolgozók pénzbevételei jóval kevesebbek, mint az ötzi hónapokban. S bizony, nagyon meggondolják, mit mire költenek. Azonban az áruforgalom csökkenését az is előidézte, hagy a szövetkezeti üzletekből kivon- j ták aZ értékesíthetetlen árué k- kekst, s azok értékével kevesebb lett az árukészlet. A szövetkezetek gyakran meg keresték felsőbb szerveiket hitelt kértek árukészletük e- lásére. A hetekben megk? és beszerezhetik az őszi é áruféleségeket. Azonban minden szövetkezet veszi be az állami hiteit. A M illetékesei például két*7 tak Bel konyhán, míg vették a rendelkezésű pénzt. BalkáiSTb" • A kánikula mé de a balkányi kezet máris k kívánatos idé bereknek hogy a zy köszönt lyen ga/ tartja Err boÉ táA szövetkezetek részt vesznek a termelő• szövetkezeti látogatások szervezésében TSbb, mint i A szorgos aratási időben találtak módot szövetkezeteink, a termelőszövetkezetek látogatásának szervezésére. Legalább tizennyolc látogatás volt az utóbbi időben. A földművesszövetkezetek örömmel vesznek részt a szervezésben. Többek közt a kótaji szövetkezet elősegítette, hogy harmincöt egyéni gazda meglátogassa a helyi „Új erő” termelőszövetkezetet és onnan gazdag tapasztalatokkal térjenek haza. A nyírbogdányi körzeti vezetőség pedig az egyik napdélutánján ülésezett. A gyűlés után a vezetőségben lévő sényői egyénileg dolgozó parasztokat meghívták a helyi- termelőszövetkezetbe. Hadd nézzenek körül a közös portán. A szövetkezetek ezután is rendszeresen bekapcsolódnak a termelőszövetkezeti látogatások szervezésébe, hogy még egyénileg gazdálkodó vezetőségi és egyszerű tagjaik gyorsabban megértsék: nemcsak , a fogyasztásban hanem a termelésben is össze kell fogniuk. A járási székhelyek kör. jaiba naponta érkéz könyvek. Különösen a magyar írók és a vilá, klasszikusai iránt van deklödés. A boltok fo bizonyítja, hogy a do rasztok körében a ki talált és ma már a fai terjesztés a megyei ö? 70 százalékát teszi ki/ Segítik a termelőszövetkezet Tuzséron A tuzséri körzeti szövetkezet dolgozóinak kongresszusi felajánlásában fontos helyet foglal el a termelőszövetkezetek rendszeres A két . term könyvelési A* munkáját r segítségnyv' A porcsalmai szövetkezet még hatszázezer forintért vásárolhatna, de tétovázik, Baktalórántházán nincs a cipőben választék és konfekciÓ3 üzletében rém kapható téli áru. A számláján pedig tetemes ösz- szeget őrizget, Még számos szövetkezet gon* délkörük íw c ___ ... 4
