Kelet-Magyarország, 1959. június (16. évfolyam, 150-151. szám)
1959-06-30 / 151. szám
ins?. JÚNIUS 33, KUDU EELETMAGYARORSSCAti Saját beruházással ' gyarapsxunak a nyíregyházi tsz-ek A nyíregyházi termelőszövetkezetek egyre több or. álló kezdeményezést valósítanak meg, hogy korszerűbbé tegyék gazdaságukat. A sóstóhegyi Zalka Máté Tsz a Sertéstenyésztő Vállalatnál bevált liaztatókhoz hasonló modern, olcsó létesítményt et>it saját erőből. A Súgván Tsz ugyancsak fiaztatót épít előre gyártott faelemekből: 20 férőhelyeset 25 ezer forint értékben. A Virágzó Föld Tszben társadalmi munkával készítettek nyolc darab nagyméretű permetező kádat. A Zalka Mátéban most fejezik be társadalmi összefogással az istálló átalakítását, aminek eredményeként egy öt vagonos magtárhelyiséghez jutnak. Ilyen átalakítást vegez az Úttörő Tsz is. A seriésfiaz tatónak egyáltalán nem alkalmas épületet alakítják át termény raktárnak. örosi jegyzet A Nyíregyháza közelében fekvő Oros községben alig találni embert a faluban. A határban van mindenki. Az, aki otthon van, az imént jött csak, de már megy is vissza a határba. Ki szénát hord be, ki burgonyát, ki mást. Seré- Inyen folyik a munka mindenütt a termelőszövetkezet és az egyéni Igazdák földjein. Azt tartják, hogy j igyekezni kell a dologgal, mert a llegkisebb késedelem is károkat okozhat. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai hétfőn reggel 15 holdon burgonyaásásba kezdtek. Ez- Izel szerdán délben már végeztek. | Emellett elvégezték az egyéb növényápolási munkákat, s a napokban 8.5 holdon megkezdték az ősziárpa gépi aratását. Ebben a termelőszövetkezetben az idén jelentősen megkönnyíti a munkát az, hogy a gabonaterület több mint kétharmadán összesen 190 holdon géppel aratnak, 75 holdon pedig kézierővel végzik az aratást, Az eddigi becslések szerint az iidei terméskilátások jobbak a ta- Ivalyinál és holdanként körülbelül ■egyikét mázsás többletre számítanak. Nagy igyekezettel dolgoznak a község egyénileg gazdálkodó dol- igozó parasztjai is. A növényápo- llasi munkákban sehol nincs elma- |radás és kapásaik szépen fejlődnek. A községben 90 holdon már 'harmadszor permetezik a szőlőt és I végzik a kötözést. A szőlő és a ’35 holdnyi gyümölcsös szépen ke_ít, minden remény megvan hát a gazdag termésre. A község határában elvétve találtak burgonyabogarat is. A községi tanács irányításával a veszély Elhárítására megszervezték a burgonyabogár elleni védekezést. Dűlőfelelősök járják a határt, akik időben jelzik, ha valahol veszély ütné fel a fejét. Az örosi dolgozó parasztok fel készültek az aratásra, a termelőszövetkezetiek is készen várják a lmunka kezdetét. Felkészült a föld- 'müvesszövetkezet is. Az aratás- eséplés ideje alatt mozgóboltot indítanak a határba. Hűs;tő italt aratópálinkát, szerszámokat, élelmiszereket és trafikárut visznek magukkal, hogy az aratást végzők helyben vásárolhassák meg ezeket a cikkeket. Négyszázezer forint új burgonyából Igazuk volt azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek megkezdték a csíráztatott korai burgonya nagyüzemi termelését, mert a jövedelmezőség itt mutatkozik meg igazán. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet 30 holdon termelt az idén korai burgonyát s holdanként 57 mázsa átlagterméssel 16 ezer forint haszonra teltek szert. A 30 holdról lekerült 409 ezer forint értékű új burgonya 200 hold búza termésével vetekszik. — Ez a két szám önmagáért beszél. Ma este ritka színházi élmény: flz ember tragédiáját mutatja he a Csokonai Színház Nyíregyházán A vállalkozás nem mindennapi. Madách Imre drámai költeményét színpadon bemutatni már magában véve elismerésre méltó dolog, sok színváltozása, kosztüm-igényessége, sok szerepe révén. S mindezt vendégjátékban! Ezért előre köszönet illeti a Csokonai Színház társulatát, hogy áldozatos munkává’ Nyíregyháza számára is biztosítani kívánják a ritka színházi élményt. Ma és holnap este a Szabadtéri Színpadon kerül sor a remekmű bemutatására, kiváló szereposztásban. Az előadás mindkét napon este fél kilenckor kezdődik. „GÓLYA" n községfejlesztési tervek végrehajtása A községfejlesztési terveket nagy sikerrel hajtják végre szerte a tiszalöki járásban. Most kerül műszaki átadásra az új tiszavasvári tűzoltószertár, Tiszadadán az új óvoda és napközi otthon. Befejezéshez közeledik a tiszadobi új kéttantermes iskola építése. Jó- zsefházán épül a nevelői lakás. Tiszavasvári külterületein építik az orvosi rendelőket, ahol hetente egy-két napig lesz orvosi rendelés. Ilyen orvosi rendelő épül Szorgal- matcs-telepen, Bashalmán és Kál. mánházán is. Rz ittas emberi nem mellbe szúrta az Dorogi János nyíregyházi lakos a Vendéglátó Vállalat 16. számú italboltjában nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott április 30-án délelőtt. Tovább nem akarták kiszolgálni, ezért tiltakozott a boltvezetőnél, Kardos Sándornál. Kardos megmagyarázta, hogy a fennálló rendelkezések értelmében ittas embert nem szabad kiszolgálni. Dorogi erre feldühödött és tettleg bántalmazta a boltvezetőt, aki a bántalmazást viszonozta. Dorogi ezután hazament a lakására és lefeküdt. Délután felkelt, megebédelt s egy konyhakést vett magához, hogy a rajta esett sérelmet megtorolja. Elment a 16. számú italboltba, ahol Kardosnak megemlítette a délelőtti esetet. — Kardos megmagyarázta, hogy ő csak a fennálló rendelkezéseknek tett eleget. Dorogi erre előkapta a konyhakést és a boltvezetőt msll- beszúrta. A szúrás a jobb mellkason a mellbimbó alatt hatolt be. Mindjárt jön az orvos . . . akarlak kiszolgálni, italbolt vezetőjét s megsértette a jobb tüdő alsó lebenyét is. Dorogi Jánost letartóztatták. — Kiderült, hogy lopásért és orgazdaságért már többszörösen büntetett előéletű személy, akit a nagy- kállói elmegyógyintézetben is kezeltek hűdáses elmezavar miatt, amit az iszákos életmód is nagyban befolyásolt. Tettéért, szándé- dos emberölés bűntettének kísérletéért rövidesen a Megyei Bíróság előtt felel. Lehet, hogy hangzatosabb nevet is adhattak volna e furcsa szerkezetnek készítői, de bizonyos, nem a jó név találgatása, inkább a gazdaságosabb munka elősegítése sarkallta őket. Messziről‘valamiféle gémes kútnak néz ki a gólya, amely — hogy néven nevezzük — nem egyéb, mint a kazalrakást könnyítő elmés szerkezet. Régóta törték fejüket a Tiszavasvári Állami Gazdaságban, hogy a pillangós takarmányok kazlazásánál adódó levélzúzódást, miként lehetne elkerülni. Így készült a gólya terve. Miután többezer mázsa takarmányról van szó, érdemes volt megvalósítani. Az alap — mintegy körhinta főtengelye — körbe fordítható. A felső szár végén négy kampós vas markolja fel az előzőleg oda- hüzott boglyát. (Az odaszállítást zetorvontatassal látják el.) a felhúzásnál is Zetor segít Egy csigával húzzak meg az alsó szárat, s a boglyányi rakás megemelkedik. Kellő magasság eseten egy- ember rögzíti a csiga láncát, helyére fordítja a rakományt, és kezdődhet élőről a művelet. Most még annyit tökéletesítenek rajta, hogy a megemelésnél kisebb motorral kívánják helyettesíteni a Zetort, ami újabb megtakarításhoz vezethet Munkában a „gólya”. (Hammel j, Őt tanya rasárnapja A tanyavilágban elég egyhangúak a vasárnapok. Ritka a mű- seros est, a szórakozás. Ezt az egyhangúságot akarja száműzni a városi nőtanács a nyíregyházi ta- nyabokrokbói. Most vasárnap öt tanya asszonyai részére műsoros- estet rendeztek, s a Vajda-bokori tanácskirendeltság termében megalakították a nötanácsot. Az alakulás alkalmával ízelítőt kaptak a tanyasi asszonyok, miként tehetik tartalmassá, élénkké hátöznapjai- kat a nőtanácsban. Őszre szabóvarró, főző tanfolyamot rendeznek s több javaslatot valósuanak meg. Az asszonyok nagyrésze messziről, négy-öt kilométerről jött az összejövetel színhelyére, voltak olyanom is, akik még soha nem vettek] részt ilyen műsoros esten. — A részvevők jól érezték magukat. Aj nyíregyházi asszonyok, a Bünte-i tésvégrehajtó Intézet munkatársai] három egyíelvonásos színdarabbal,; énekszámokkal, kultúrműsorral! szórakoztatták a közönséget. Oj j‘ színfolt ez a nőtanács munkája-., ban, a szétszórt tanyabokrok lá-! nyainak, asszonyainak összefogása, segítése. Csak dicsérni lehet hogy ezután se hagyják magukra a megalakult nőtanács tagjait, fagylalt délutánt, baráti összejöveteleket rendeznek részükre és segítik a fiatal nötanácsot." HodosI vasárnap Mire a fényképezőgép elkattant meg is érkezett Vásá- rosnaményból a járási egészségügyi szolgálat orvosa. A sok apróság közül egy sem volt beteg, de jött az orvos, megmutatják neki r kicsinyeket Tiszaszalkán is, hiszen nem kerül egy fillérbe sem a csecsemők vizsgálata. A fiatal mamák közü1 többen elmondták, hogy őket bizony csak akkor látta orvos gyermekkorukban, ha már életveszélyben voltak. De pénz híján mennyi gyermekhez nem jutott még cl akkor sem az orvos. Bizony gyakori látvány volt akkor a kúkoporsót cipelő szülő. — Csikós felv. — Milyen is lehet egy falusi vasárnap itt a Túr partján, az isten hátamögötti Nagyhódoson, ahol még villanyfény sincs? Olyan mint a többi nap? Nem egészen. Bár igaz, a nyájat ilyenkor is kihajtják a kövér legelőkre, a jószágot megetetik, ünneplőbe öltöznek a szatmári parasztok. Aztán következik az ebéd. s a délutánba hajló napot, ki itt, ki ott tölti. Benépesülnek a kapualjak, s meghányják vetik a világ sorsát, a falu múltját és jövőjét az emberek. Előkerülnek a kártyák is, s egyik parti követi a másikat sötétedésig. A fiatalok hűsűlést keresnek a Túr vizében vagy sétálgatnak a ligetek között. Ma azonban már nem ilyen egyhangúak a vasárnapok. Bár igaz, hogy a lakodalom mindig újság egy ilyen helyen. Különösen akkor, ha a menyasszony vagy a vőlegény távoli vidékről való. Vasárnap is ez volt az egyik nagy szenzáció a faluban, hiszen Ózdról hozták a meI nyecskének valót s félszáz család volt hivatalos a lagzira. Nó- táskedvű legényekkel, koszorús lányokkal gördültek végig a csilingelő szekerek a falun, s a cigányok húzták rendületlenül. Ennek a napnak azonban volt egy másik érdekessége is. A termelőszövetkezeti falut patronáló Nyíregyházi Terjnenyíorgalmi Vállalat kulcúrgárdája látogatta meg a hodosiakat. Szíves szóval, lacipecsenyével fogadták a régi barátokat. Sörrel öntötték le az út porát, hogy aztán szálljon a dal, s felcsendüljön a muzsika a kultúrott- honban. Gondoskodtak a vállalatiak arról is, hogy ezen n napon kigyulladjon a fény. Ag- regátort hoztak s beszerelték a villanyt. Jöttek ünneplők, szórakozni vágyók Rczsályból, Tatárfalvá- ról, Méhtelekről. A sátor mellett muzsika szólt, legény mulatott, a zöld gyepen pedig rök- tönzött röplabdamérkőzések zajlottak. Rozsályi lányok, nyíregyházi fiúk, s nagyhodoslak. Móí tarkábbá, gazdagabbá tette ezt a- vasárnapot a rozsályi iskolások tornabemutatója, mókás játékai, s bizonyította, hogy ma már más egy falusi vasárnap mint ezelőtt tizenöt esztendővel. Igazán dicséretes az a tevékenység, amelyet Laczkó János, a rozsályi iskola igazgatója végez e tekintetben. Sok nézője akadt a falusiak közül ennek és sokat is derültek. Az idősebbek, mint Kádár Bálint és Bakk Józsi bácsi is a húst keresték. Sört ittak, a sátor előtti lócán beszélgette« a jövőről, arról, milyen is lesz a sorsuk a közös gazdaságban, így telt a délután, amikor megkezdődött a kultúrműsor. Meglelt a kultúrház, felgördült a függöny. S a hodosiak sokat derültek Árokszállási János kon- feransz számain, Ladányi Adél Férjet keresek című monológján, Szatmári Irér.ke énekszámai nagy sikert arattak, s a csasztuska brigád is remekelt, melyben a falu és a vállalai dolgozói között régebben kialakult kapcsolatokat öntötték rí mekbe. A Kaszárnyában ial-Jta- n.yában, a Süt a hold és Mi a baj?, című egyfelvonáscs jelenetek szereplői sok kaca.it csaltak a nézők arcára. Követésre méltó az a példa, amelyet a Terményforgalmi Vállalat vezetősége, kommunistái, kiszeseú dolgozói nyújtottak. Abban faluban adtak kultúrmüso amelyet segítenek. Azokkal téesz tagokkal szórako: együtt, akiket ők is segí‘e. az új útra térésben. A műsot után megszólalt a zene éí a fia* falok táncraperdültek. Öreg este volt, amikor elbúcsúztál egymástól vendégek és vendég látók. Csak egy kis szakág m-= radt meg, mindenkinek, melyf akkor tűztek az ünneplők me lére, amikor azok beléptek kultúrterembe. „Terményforg' mi Vállalat és a Hodos • T. község dolgozóinak találkozó 1959. június 28.Emlékezni fognak ra valamennyien. iL
