Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
K KLETMAU V A HORSZ.AG 1959. MÄJUS 17, VASÄRNAP Érdek? Szerelem? A mai lányoknak címezve Mindjárt leszögezem: ne gondolják, hogy a szerelemről akarok ezúttal elmélkedni. De úgy gondolom, egy 17 éves fiú is beleszólhat a vitába. Én már hosszabb ideje gondolkodom azon, amit látok. Csak végig kell mennem késő délután, es- lénként a korzón — vagy a Sóstón — és újra elemtárul a kép: 14—16 éves szerelmes fiúk, lányok kéz a kézben — az sem ritka, hogy karolva — sétálnak. • Érdek, vagy szerelem? — így hangzott el a vitaindító kérdés. Én nem akarok belemélyedni: kell az anyagi is, de a tiszta érzés kilombosodhat már miná- lunk. Mégis: Az utóbbi kérdéshez kapcsolva mondókámat, nem fér a fejembe, hogy a mai lányok egyrésze — nem általánosítok — . könnyelmű gondolkodású. Ma nem nehéz megismerkedni az említett lányokkal. Pedig itt kezdődik már a háborítatlan, békés családi élet megalapozása. Ismerek nem egy fiút, aki olyan véleményen van: mit, a mai lányok könnyelműek... Innen is ered szerintem hogy aztán néhányan úgy gondolkodnak: miért ne kössek ér- dekházaságot, hogy minél köny- nyebben legyen motorom, vagy autóm...? Érdemes ezen elgondolkodni. Ugye lányok? J. h. Nyíregyházi. Szülői „jog“-e az anyagiaskodás? A szerelem ma, és mindig megszépíti a házasságot. Éppen ezért helytelen az, hogy fiatalokat a szülői szigor akar erőszakkal egymáshoz kötni. Véleményem és tapasztalatom szerint a mi szocialista rendünk nem töri le a gyermek —különösen az idősebb gyermek — önállóságát. Tanácsot adjon a szülő, beszéljen őszintén gyermekével a hivatás és párválasztás kérdésében egyaránt. De ne használja fel tekintélyét erőszakos beavatkozásra, gyermeke érzéseinek eltiprására. Hogy világra hozta gyermekét, felnevelte fiát, lányát, ez még nem jogcím arra, hogy anyagi érdek, vagy más előnyök miatt egy nemkívánatos házasságba kényszerítse. A szülő nerrj önmagának neveli a gyermekét, hanem elsősorban a társadalom számára. Már pedig a közösség egyedekKérdések —- Jelelclek —nyertesek Pajtások! A ma egy hete feltett kérdéseinkre is sok válasz érkezett. Ezúttal is úgy cselekedtünk, hogy a nyertesek nevét húzás útján állapítottuk meg.' Eszerint a legutóbbi kérdésekre adott helyes feleletekért Gajdos Mária Nyírgyháza, Körte utca 8, Német Antal Pap. Kossuth utca 204 és Hamicskó Klára Nyíregyháza, Simái út 4 sz. alatt lakó pajtások részesülnek könyvjutalomban. A könyveket a jövő hét folyamán postán küldjük el. E HETI KÉT KÉRDÉSÜNK: 1. Milyen megyei kiránduló helyeket ismertek és mit tudtok azokról? 2. Milyen nagy ünnep lesz legközelebb és hogyan készültök rá? A megfejtéseket a kővetkező címre küldjétek: Keict-Magyar- ország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Sztálin tér 21. A borítékra írjátok rá: „Gyermekrovat,” bői tevődik össze. Minél több boldog ember él egy országban, annál erősebb a társadalma is. Tehát az anyák ne erőszakolják gyermekeiket komoly érzések nélküli házasságba, hanem neveljék úgy, hogy az önmagukirányította életük minden tekintetben kifogástalanul boldoggá tegye őket. Miután Pista és Anna „vonzalmára” nem lehet életet alapozni, nyíltan tárják ezt fel szüleik előtt. Fiatalok. Szórakozzanak, táncoljanak akár együtt, akár külön, de mondják meg, hogy házasságra nem gondolnak. Az anyák pedig várják ki türelemmel azt -a?, időt, amikor a két fiatal megtalálja azt, akivel örömmel és szívesen megosztja gondját, örömét. C. F.-né, Nyíregyháza. Záró sorúU Sok, sQk levél jött az indított vitával kapcsolatban. Csak a legérdekesebbek közlésére volt lehetőségünk. A vitát ezúttal lezárjuk G. F.-né szavaival: „Minél több boldog ember él egy országban, annál erősebb a társadalma.” Idejét múlta, elítélt dolog ma, a mi társadalmunkban érdekházasságra erő- szakolni a fiatalokat. Megvannak a feltételek mindenki számára, hogy lehetőséget teremtsen családi életének megalapozására. Bár lezárjuk a nyílt vitát, azért intő szavunkat nem hallgathatjuk el. Kicsendült valamennyi jóakarata. levélből, hogy az érdek és szerelem kérdésében nagy felelősség nyugszik a szülők vállán. De a felnövő nemzedéknek is határozottnak, erősnek kell lenni, hogy a múltból még ittmaradt egészségtelen szokás ritka eseteiben is megtalálják a szükséges tennivalókat. ÉRD EK ES Lehetséges-e derült égből villámcsapás? Igen, lehetséges, de nagyon ritka jelenség. Az esőcseppek villamos töltésüek. Ha azonban a2 apró esőcseppek elpárolognak — pl. ha esés közben szárazabb levegőbe jutnak — a villamos töltés a láthatatlan vízpárában, a levegőben megmarad. Így lehetséges ezután, hogy a vízpárában lévő villamostöltés és a földfelszín között látható és hangot is adó kisülés jöjjön létre. Ez egy- ben bizonyíték arra, hogy a derült égből történő villámcsapás nem „csoda”. Hogy mennyire rit- ka jelenség, mutatja az a szólás- mondás is, hogy „úgy hatott rám, mint derült égből a villámcsapás'’. Mióta használják a fésűt fésülésre ? Az ősember először kezének öt újját használta a haja „rendezésére”, továbbá a fejbőr vakarására, mert ez utóbbi volt a fésű első rendeltetése. Az első fésű használata az írott történelem előtti korba nyúlik vissza, hisz őskori leleteken is láthatunk már fésűket. Az első fésűk halak bordáiból készültek és csak évezredek múlva készítettek mesterségesen fogazott fésűket. Miért repülnek alacsonyan a fecskék eső előtt ? A fecskék eső előtt azért repülnek alacsonyabban, mert a nedvesedé levegőben a táplálékul szolgáló rovarok szárnya a beszívódó nedvesség hatására elnehezül és emiatt a rovarok nem tud- nak magasabb rétegekben röpköd-' HASZNOS Jókedttű sorok Sauerbruch professzor rendkívül elfoglalt orvos volt. Egyszer Münchenben három orvosnövendéket kellett levizsgáztatnia, amikor megszólalt a telefon, s kérték, hogy sürgősen menjen a hegyekbe, egy turistaszerencsétlenséghez. Gyors elhatározással autójába ültette a három megrökönyödött orRontó Jani és a tulipánok Rontó Jani engedetlen, rossz fiú volt. Letöredezte a bokrokról a friss hajtásokat, abban telt öröme, ha a parkban leszakíthatta, s szétszórhatta az illatozó, kedves virágokat. Naphosszat rótta az utcákat, a tereket, megtépázta a virágzó gyümölcsfákat, összetaposta a frissen vetett ágyasokat. Egyik napon a városka parkjában fut- kározott. Keresztülgázolt a virágokon, s éppen a piros tulipánokon. Egyszercsak, mintha a földből termett volna elő, egy nagyon öreg, pirossapkás, hosszú-hosszú szakállú apóval találta magát szemközt, aki még Janinál is alacsonyabb volt. Mutatóujjával fenyegette Janit: — Ejnye, ejnye fiacskám, miért bántod a virágokat? Jani fitymálva válaszolt: — Mi köze hozzá? Azt csinálom, ami jólesik, nekem senki ne parancsoljon! Ekkor aztán villámot szórt az apó szeme: — Ügy?... Hát tudd meg, hogy én vagyok a tulipánok apja. Hatalmamban áll, hogy büntetésből téged is tulipánná varázsoljalak. S ezt meg is teszem... Valami nagyot villant, s Jani nekilódult a szaladásnak. Igenám, de a föld nem eresztette, fogta, húzta a lábait. Kétségbeesve nézett körül: odanőtt a tulipánok közé, teste inas szál volt, feje pedig jókora piros kehely. Az apó eltűnt. Jani állt, állt, aztán sírva- fakadt. Kövér liar- matcseppek peregtek le a kehelyről, s mindegyiket szomjasan itta a föld■ Aztán gyerekek közeledtek. Fogócskát játszottak. Egyikük éppen a tulipánokon rohant keresztül. Jani rettenetes fájdalmat, nyomást érzett. Szára megtört, földre hajolt, s ő ott szenvedett napokig, míg egy másik gyereknek meg nem akadt a szeme rajta: — Jaja de szép virág, kár hogy eltörli De azért megyeic és leszakítom... S amíg a léptek közeledtek, Janit a szélnél is jobban borzongatta a halálfélelem. Sikítani, ordítani szeretett volna. — Csak még egyszer lehetnék Jancsi, csak még egyszer mehetnék haza, anyukához! Többé soha nem bántanám a virágokat — sóhajtotta. S abban g szempillantásban otthon, az ágyban találta magát. Anyukája hajolt fölé: — Ébredj te lustaság. mert elkésel az iskolából! Attól kezdve Jani nem bántotta a virágokat, sót, szorgalmasan kertészkedett és senkinek nem engedte, hogy letörje a fák ágait, bántsa a kedves, Mates virágokat... sy. í. syj vosnij vendé keket, s útközben folytatta a vizsgáztatást. Az első növendéke feletetevel nem volt megelégedve. Megállította a kocsit. „Tessék kiszállni, ön nem tud semmit” szólt. Hason.óképpen járt a másik növendék is, akit valahol a Felső-Bajor hegyekben hagyott teljesen lakatlan vidéken. Ezt látva a harmadik növendék dadogva megszólalt egy idő múlva: „Professzor úr kérem, engem most azonnal tessék megbuktatni” — „Miért?” — kérdezte csodálkozva a tudós. „Azért, mert itt egy vasútállomás van.” — hangzott a felelet. Ez az orvosnövendék sikeresen levizsgázott. Az egyik professzor szokása szerint roppant szórakozottan álldogált a villamoson. Egyik kezével a fcőrfogantyúba kapaszkodott, a másikban pedig egy csomagot tartott. „Segíthetek önnek valamiben?” — lépett hozzá szolgálatkészen a kalauz. „Igen, hogyne — válaszolt kedvesen a professzor — legyen szíves addig' megfogni a fogantyút, míg előkeresem a jegyemet.” „Na, megint csúffá tettél bennünket!” — korholja egy színi előadás után Kovácsné a férjét. „Hogy-hogy? Hiszen az előadás kitűnő volt” — hangzik a védekezés. „Az igaz, de hogy tudtál egy Schiller darabnál állandóan szerzőt kiabálni?” „Oszkár! A legelső alkalommal amikor megcsalsz, én megölöm magam!” — fenyegetőzik a kissé csapedárnak ismert Oszkár menyasszonya. ”És — érdeklődik Oszkár — mit fogsz tenni a máso:j,|o’az öltözködésről Igen sok nő és férfi gondja az? öltözködés. Ezért fordultunk a Kisker, ruházati boltjának vezetőjéhez; feltárcsáztuk a 35—23-át. Újságíró: — Boltvezető elvtárs? Néhány hasznos és aktuális információt szeretnék kérni az öltözködésről. .. Boltvezető: — Állok rendelkezésére. Újságíró: — Milyen öltözködést ajánl erre a májusi időszakra? Boltvezető: — Ilyenkor még csalóka az idő, elkél a szövetruha. De akinek melege van, elóg, ha nylon-pulóvert, vagy nylon blúzt vesz fel. Igen jól beválnak erre az időre, amikor a gyapjú már túl meleg. Szépek, tetszetősök is, előnyük, hogy könnyen kezelhetők, moshatók... Újságíró: — A nyári melegben is jó a nylonholmi? Boltvezető: — Nyáron már több a panasz a nylonra, különösen nagy melegben, mert tartja a levegőt, nem szívja magába a test párolgását. A nylonokat ezért a legelőnyösebb ebben az időszakban hordani. Újságíró: — És a nyári időszakban milyen öltözet a legnépszerűbb? Boltvezető: — Nyáron a tropikál és a ballon válik be leginkább. Az idén különösen nagy sikerre számíthat az impregnált ballon, meg a sanzsál, színtjátszó ballonanyag. Ez igen hálás vise-: let, elegáns, jól mosható. Kedveli: a közönség. .. Újságíró: — Férfiak az idén nyáron mit hordjanak? Boltvezető: — Korábban volt divatban a panama ing. Most: megint divatba jött. 6
