Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-14 / 111. szám
1939. MÁJUS 14, CSÜTÖRTÖK KRLETMAOT A RORS/-ÁG 3 Hogyan készül a kenyér ? Akik a It'gjobh kenyerei sütik a Tárosban NYÍREGYHÁZÁN, a Zsdánov utcán van a II. számú pékség, ahol az „öregok” brigádja és az „ifik” brigádja minőségi versenyben van. Jelenleg az ifiké a j,babér”, áprilisban és május első tíz napjában ők értek el jobb eredményeket. Az ifik tizenhatan vannak és valamennyien KISZ- tagok. Jóni Sándor a brigád vezetőjük, aki apáskodik az ifi csa* Iádban. Egy hónapja váltak külön-a fiatalok az öreg szakmunkásoktól és kötöttek munkaverseny szerződést az „öregekkel”, Rozsnyai József brigádjával, Limlom mentesítés EZEN A HÉTEN éjszaka dolgoznak az ifik a pékségben. Este hét .órakor kezd munkához Ben- kei Kálmán szitás, hogy nyolcra, mire Jóni Sándor bejön, kezdeni lehessen a dagasztást. A • raktárból talicskán kihordja a 80 mázsa kenyérnekvaló lisztet, és a zsákokból a villanyerővel működő szita garatjába önti. S hogy mi minden van a lisztben! — Nagyon kell ám a szitálás, rpert sokminden kerül ki a zsákokból! — mondja a szitás. — Különösen a csereliszteknél fordul elő sok idegen tárgy. A felöntő garatban a rostély fel fogja a tojást, evőkanalat, és kisebb edények is akadnak. Ezeket nyilNcgyc/ci* darab két! KÉT DAGASZTÓGÉP DOLGOZIK. Egyenként három ember munkáját végzi el a gép. — Még. pedig nagyon nehéz munkát! — jegyzi meg Jóni. — Nem leányálom a dagasztás! Egy-egy dagasztó csészében négy mázsa kenyérnek való tészta készül és szinte nyög a gép, ahogy a gépkar dagaszt. Az ember segít a gépnek: oda tolja a kar alá a tésztát, ha kemény, akkor vízzel hígít' és kellő időben sóz és keleszt. Jóni Sándornak sok évi tapasztalata van, tudja ho- gj'an''lehet ízletes, jó kenyeret sütni. — Hogy mi a jó minőség titka? Nagyon fontos a jó időbeosztás. Nem lehet lazsálni a pékségben, mert a csészékből kifuthat a tészta, a szakajtóból a nyerskenyér, s ha a kemence nincs jól fütve, akkor rosszul sül ván a gazdasszonyok a .liszteszsákban felejtették, vagy a cserélő boltban nem vigyáztak. A malmokból hozott lisz sem mentes idegen anyagoktól. Ezt magam is láttam. A szitá- láskor nagy kosár búzaszem,, papírok, plombák, zsákdarabok s egyéb holmik maradtak a szitában. A liszt minőségéről a brigád- vezető is véleményt mondott: — A nagykállói, tiszalöki, nagy halászi és a kisvárdai malom őrleményéből szeretünk sütni, tőlük kapjuk a legjobb minőségű'lisztet. Viszont a nyírbátori malom lisztjére csak azt mondhatom, hogy „tűrhető”. tilos kenyeret sütnek legen kétkiló 23 dekára egészíti. Kell a váltás, mert bizony a munkás csuklója reggelre nagyon megérzi azt, hogy 80 mázsa-kenyeret adagoltak ki. Szalagrendszerben dolgoznak. Dcnka Miki és Kozma Miska veszi kézbe a kimért kenyérnek- valót; gyúrják, hajtogatják, vek- nyialakúra formázzák, aztán p szakajtókosárbá teszik a kelesztő kocsira. „ „Virgolás, abslagolás, vislizés,. féngli...” —: ilyen német szavakat hallani tennelés közben a pékségben. Értenek a szakma régi nyelvén, s úgy látszik, jobban, esik az idegen szót kimóndani, mint az előbbiek helyett azt, hogy „feladás, formázás” ' stb. Fontos, hogy tudják miről van szó. . A KEMENCEMUNKÁSOK tízkor kezdenek sütni. Krámos Istr- vánnak és két vetőtársának közreműködnek az adagolók: a sütőés meg is éghet a kenyér. Vigyázni kell a kelesztésre.a da- gasztásra', és arra is, hogy a víz, meg a levegő hőmérséklete megfelelő legyen. A- TÁBLAMUNKÁSGK kilenc őrára jönnek. Fehér trikóban, rövid nadrágban, papucsban, fülig lisztesen dolgoznak a táblánál. A fehér sapka alól mosolyog a piros arcuk. Csillog a szemük, mikor mondják, hogy „büszke vagyok a szakmára, arra, hogy az ifi brigádban dolgozom Jóni szaktárssal!” Nádasdi Bandi és Borsi Miska egymást váltják a reszorton: az egyik „kicsipi” a kétkilós kenyérnek való tészta adagot a dagasztócsészéből, a másik pedig a mérlapátra helyezik a szakajtóból a nyers kenyeret, s a vetők a hosz- szúnyelü vetőlapáttal ügyesen bánva a kemencébe tolják. Az egyik kemencében 400 hőfokon 7—8 percig sül a kenyér', „héjjazik", aztán kiszedik és vízzel megmosdatják. A mosdatás háromszor ismétlődik, s ettől kap szép fényt a kenyér. A másik kemencében 220 fokon 50 percig sül ropogósra, pirosra, ízletesre. Téglási István berakó és Resán Mihály kisütő bizony megizzadnak a kemencék mellett, mire reggelre a 4000 darab kétkilós kenyér kikerül a kemencékből a raktárba, és Bozsó László minőségi ellenőr ízlelés és vizsgázás után kimondja, hogy „vihetik előadni”. Ö értékeli a brigád munkájának minőségét. Az Ilik túltesznek az öregeken ifi brigád bizonyult jobbnak. Öt százalékkal jobb minőségi .eredményt értek el és a tisztasági eredményük is jobb. A két brigád munkaversenye a pékségben egy hónap alatt a faj- lagnorma egy százalékos csökkentéséhez, több mázsa liszt és jelentős mennyiségű élesztő, só megtakarításhoz, valamint közel 4000 forint értékű fűtőanyag megtakarításhoz vezetett. Hoszták elvtárs, a sütőipari vállalat igazgatója különösen büszke az ifi- brigádra, akik ez idő szerint a legjobb minőségű kenyeret sütik a városban. O. A. Kovács János, a MÉK gyü- mölcstermeltetési osztályának dolgozója 1959. március 17-én került a fényeslitkei Fürst Sándor Termelőszövetkezetbe, ahol azóta állandó jellegű patronázsmunkát végez. Az alábbiakban a szövetkezetben . végzett munkájáról készített jelentéseit közöljük. AMI A MEGISMERKEDÉST illeti, nem veit nehéz dolgom, mert a szövetkezetben a vezetőség, és a tagok jó része régi ismerős. Kivétel az a félszáz uj tag volt, akik zárszámadás óta léptek a szövetkezés útjára. A termelőszövetkezetünk — már csak úgy esik. jobban, ha azt írom, hogy a miénk — az elmúlt esztendőben jól megalapozta a gazdálkodását és nagyon szívesen vették az én segítségemet is. Amikor ide kerültem, a szövetkezet termelési , tervét tanulmányoztam át. Az, 510 holdas szövetkezeti gazdaságban az idén, a régiek mellett 130 hold évelő és egyéves pillangós takarmányfélét telepítettünk. Kell ez a szaporodó jószágállománynak. Nagy hasznára vált a szövetkezetnek a komoréival való egyesülés. A gyümölcstermelésre berendezkedett szövetkezet így most már nagyobb szántóterületen gazdálkodik és bővült az állattenyésztés is. Persze a jelenlegi állatállományt tovább kell növelni és növeljük is. JAVASLATAIM KÖZÖTT elsőnek a gyümölcsös alapos rendbehozása szerepelt. A Szabó, Balogh és Tudja brigád jó munkát végzett a termő gyümölcsfák ápolásánál. Hozzákezcitünk egy tizenöt holdas fiatal gyümölcsös telepítéséhez is. A három brigád közösen ültette a fákat. Utána az elültetett fák metszését magyaráztam meg a brigádok tagjainak, de nem csak úgy elméletben, hanem magam végeztem el a metszést, hogy lássák; a szakszerű koronaalakítás már az első évben kezdődik. A gyümölcstermelő brigádok között versenyt szerveztünk a minőségi termelésre, az exportképes áru előállítására. Nem feledkeztünk meg itt a verseny anyagi alapjáról, a jutalmazásról sem. Jutalomként 5000, 3000, 2000 forintot tűztünk ki brigádonként. Mindennap a versenytáblára írják a brigádok munkájának értékelését: a tervteljesítést, az anyagnorma csökkentést, a minőséget, a tisztaságot és megta? karításokat. Egy hónap alatt az Kulturális jegyzetek nyírbátoritól (Tudósítónktól.) A nyírbátori járási könyvtár a közeljövőben egy kiadványt kíván megjelentetni, melynek célja az, hogy a község, illetve a járás írással foglalkozó tehetségeit egy törzsgárdába gyűjtse, az írásaikat megfelelő formában propagálja, magukat pedig az olvasóközönséggel megismertesse. A kiadványban helyet kapnak versek, novellák, tanulmányok, mesegyűjtések', műfordítások stb. Hasonló kiadvány szerkesztésén dolgozik a mátészalkai járási könyvtár is. Mindkét kiadvány, különös súlyt helyez a fiatalok írásaira. ★ A nyírbátori járási könyvtár a közeli napokban közel 30 ezer forintos megyei támogatással új, ízléses berendezési tárgyakat kapott. Most már világos, szép olvasótermük van — és új kölcsönző helyiségük. Az olvasók szívesen kölcsönöznek könyveket és diafiimeket a könyvtárból, AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN már több mint egy hónapja bevezettük az egyedi takarmányozást, aminek eredményeként a 18 tehénnél az igen alacsony 789 literről 1684-re emelkedett a termelés. A további hozamnövelés érdekében a szépszámú pillangós 'tábla mellett a legelőt fejtrágyáztuk és 52 holdon vetünk hibridkukoricát. Azért akad néha bosszúság is. Nem mindig belső, hanem külső j okok miatt. A gyümölcsös egy j részére úgy terveztük sütőtököt vetünk köztesként. Honnan szerezhetünk be tökmagot, mint a hazájából, Nagydobosról? Kértük is az ottani „eíemeszt”, hogy küldjön magot. Háromszor is reklamáltuk, míg végre aztán elég későn megérkezett a kívánt szállítmány. Sztálinvárosbcm lépnek fel az ökörltói táncosok A Kohászati Szakszervezet rendezésében országos tánc-fesztivál lesz Sztáli Óvárosban július 4-én és 5-én. Hazánk legjobb nép. táncosai vetélkednek majd e táncos-seregszemlén, és bemutatják népünk és más népek tanckultú- rájának legszebb kincseit. Megyénkből az ököritóiak lépnek fel a találkozón és megcsillogtatják a „Fergeteges” minden erejét, szépségét és . báját. Sürget a mezei munka, azért szorgalmasan készülődnek. A dologban megnehezült lábak felfrissülnek, rugalmasak lesznek, ha a zenészek megpendítik húrjukon a sokat hallott, de ezredszer is tízezredszer is vérpezsdítő dallamokat. „Gém-daru, gém- iaru, gém-darú-gém.” S elindul a nyolc pár. A deresedő családapák együtt rakják ki a taktusokat a nemrég még alig pely- hedző állú legényekkel. A lányok pedig a fiatalságtól, az erőtől duzzadóan hol lágyan, hol férfias keménységgel adják meg a tánc' ízét, savát a párjaik és a zenediktálta ütemre. Az ököritóiak nem vallanak szégyent a táncfesztiválon és ;egy országos új elismeréssel gazdagítják megyénk becsület-tárát. „A fényeslitkei Hirst Sándor Tsz-ból jelenteni“ Ami a munkafegyelmet illeti, itt is volt tennivaló. A tagok, akik érdekelve voltak a dologban, nem szívesen vették, hogy bevezettük a fegyelemsértőkkel szemben a munkaegységlevonást. Az eltelt idő alatt foganatosított fegyelmi eljárások alapján szüléiéit és a munkaegységkimutatásen külön piros tintával feltűntetett 64 munkaegység levonása igen jó hatással volt a fegyelemre. Ugyancsak meggondolja valaki, hogy egy fél- decivel' is többet igyon a kelleténél. A VEZETÉS, úgy tapasztalom jó kezekben van. Az elnök rugalmas, fiatal szakember. Kovács. Tibor könyvelő a járástól jött a szövetkezetbe, a brigádvezetők és a' vezetőségi tagok szintén iegiobo akaratukkal segítenek a szövetkezet életének a te* ábbi javításában. A termelőszövetkezet tagjai — ha akad is néha egy-egy kis koeódás — mindannyian becsületes munkásemberek, akik között jól érzem magam. Látszik, hogy egy akarattal igyekeznek felvirágoztatni a Fürst Sándor Termelőszövetkezetet. KOVÁCS JÁNOS Kicsit bosszantó. hogy a nyár közeledtével újra feléled egy avatott nyíregyházi „betegség”, az időzavar. Volt már sok bajunk vele, de úgy látszik' mégsem elegendő. Mert. Egyre többen szeretnének kijutni a Sóstóra. Érthető, hogy e célból odaállnak a villamos jegypénztárhoz és jegyet váltanak. Az is természetes, hogy megkell várni az érkező villamost és remélni, hogy a két kocsiban lesz a számunkra egy ici-pici hely. (Mindenesetre igyekszünk még mozgásában elkapni- a „nyitottat”...!) Aztán „kényelmesen” összeszorulunk s várjuk a masiniszta szívének ellágyulását, hogy talán útnak indítja a - villamost. Sajnos nem így történik. Mert baj van az idővel. A kisvonatot ugyanis be kell várni a végállomásról, előreengedni és csak aztán indulhatunk a Beloiannisz térről. . . Ez eddig rendben van. De az már fölöttébb sokak fájdalma, hogy nem egy ízben félóráig kell a tűző napon epedve várni a soronlévő vonatot. Csak kérdezzük az illetékeseket: mennyi idő alatt teheti meg a kisvonat a városon át vivő útját? Mert, hogy félórára nincs szüksége, azt mindannyian tudjuk. ★ Megnyílt a Jereván kerthelyiség a nyíregyháziak nem kis örömére. Most pedig, hogy melegebb, kellemesebb napok voltak, alig találtunk üres helyet az asztalok körül. Azonban hiába reménykedik a „boldog” asztalratalált vendég, hogy néhány órára, percre elfelejti napi gondjait, kikapcsolódik egy kicsit. Nem, korántsincs így. Leül a vendég, aztán — ahogy lenni szokott — vár. Igaz, hogy később is várnia kell, de ez nem tesz semmit, legalább tovább hallja a zenét. Csak éppen negyedóra után kezd nyughatatlan lenni, míg a szomszéd asztaloknál jóízűen szürcsölik a sört. Mert a pincér még a láthatáron sincs. Aztán a huszadik perc felé mégis megérkezik, mondja, hogy mit parancsol és tovalibben. Fordul aztán a tele tálcával, csak éppen mindig középen, s különösképp legtöbbször -„elfeledkezik” a szélen ülőkről. Nem válik a vendéglátóipar dicsőségére, hogy a Jereván kerthelyiségben félóránál is többet kell várni — egy pohár sörre. Ha kevés a kiszolgáló, állítsanak be többet, hiszen manapság úgyis itt a legnagyobb a forgalom. S ha ezt megtették, figyelmeztessék a kiszolgálókat,, hogy — ha nehezükre is esik— tartsanak sorrendet! Akkor talán nem írják rá a jövőben a söröspoharat tartó papírlap hátára ezt a szöveget: „Amíg itt egy pohár sört megkapsz — nagyapa lesz belőled.” Csak jószándékból figyelmeztetünk. —gyal— Tavasz.. t (Csikós lelv.)
