Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-08 / 106. szám
4 KEI,rTMAGVAI»OR«T \n 1959. MÄJUS 8, FENTE* Egy „szerencsétlen4* tsz a boldogulás útján Pályázati Jelhívás ! A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1959—60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcio- náriusainlt, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 cv. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088,1957. sz. M, X. rendelet biztosítja, A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének vizsgáit elfogadják a szakegyetemeken, vagy a szak- aspiranturakon kandidátusi minimumként. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150.— Ft, mely félévenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak, a M. X. rendelet alapján évi 21 nap tanulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, é3 a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek Is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázatot a Szabölcs-Szat- már megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára keli beküldeni 1958. június 15-ig. Mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot; 2. az illetékes pártszervezet ajánlását; 3. a vállalat, intézmény igazolását a jelentkező jelenlegi' munkaköréről. A jelentkezett hallgatók felvételi vizsgát tesznek néhány fontosabb marxista műből. A jelentkezett hallgatók a felvételi vizsga anyagát az E. E-n átvehetik. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme elvégzésének figyelembevétele a 27/1957. MU. M. számú utasítás 16. pontjának alkalmazásánál: Az MSZMP Központi Bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium, továbbá az MSZMP budapesti és megyei bizottságai által szervezett hároméves Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem sikeres elvégzését a tanácsi és egyes államigazgatási szervek alkalmazottainak bérrendezéséről szóló 27/1651. (15) MU. M. számú utasítás 16. pontja értelmében felsőfokú iskolai végzettségnek kell tekinteni. (Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1957, évi 17. száma közli.) A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Szabolcs-Szatinár megyei bizottsága. Azzal az eredeti elhatározással kerestem tel a csaro- dai Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, hogy megtudjam: miként hasznosítják a párt és a kormány határozataiból adódó kedvezményeket. Ezt a „tiszta" szemlélődést azonban alaposan összezilálta az a kép, ami a sajátos adottságok folytán ott fogadott. A szövetkezet elnökével es a községi mezőgazdasági felügyelővel folytatott eszmecsere derített fényt a tsz. gazdálkodásának jelenlegi állapotára. A csarodai Vörös Csillag TSZ az ellenforradalom után alakult újjá s jogfolytonossággal rászármaztak az előző szövetkezet vagyontárgyai, elsősorban épületei. Az állatállományt az akkor felbomlott szövetkezetekből gyűjtötték össze. Azóta aztán majdnem kizárólag saját erőből gyarapodtak. — A lehetőséghez képest igyekszünk mi igénybe venni a kedvezményeket — közli Cserepes Zoltán, a tsz. akadémiát végzett elnöke. — Csak abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk — toldja hozzá nem sajnálkozó, hanem megelégedett nevetéssel, — hogy nekünk abból édeskevés jut. Én magam állami támogatással jutok jövedelmem egyrészéhez, a könyvelőnk is elvégezte a kettős számviteli tanfolyamot. Mezőgazdászunk nincs, de kettesben a községi agronómussal eligazgat- juk az 510 holdas, 289 hold szántóterületű gazdaságot. A szövetkezet igyekezett fíjraalukulása után hamar a saját lábára állni. 1957 elején 40 darab vegyes állományú szarv ís- marhát kaptak hitelátírással. — Ezekből a selejteket meghizlalták s az árukból alakították ki saját borzderes törzsüket. Az állam ebből 63 ezer forintot vállalt magára — mint árkülönbözetet. A tsz-nek így is 6—7 ezer forintjába került egy tehén. Most van 31 tehenük, 24 növendékük, 13 fiatal borjújuk és 10 sőre, amelyek a tuberkulinozás során kerültek selejtezésre. A 13 tenyészkocát fiatalon vásá- ( rolták saját erőből. Van 69 választott malacuk, amelyeket a gyors jövedelemszerzés érdekében 40 húsjellegű, hízónak való süldőre cserélnek ki. Különben a tehénállomány 50 százaléka borzderes, a növendékeké 90 százalékban. Az utánpótlást saját nevelésből biztosítják. Juhá. szatuk 327 darabbal dicsekedhet. Itt tehát, mint az elnök mondja nincsen „szerencséjük’, mert nemhogy kapnának, még maguk nevelnek tenyészállatokat eladásra. Ahol az a bizonyos szerencse elobúvik: a gépallo- mási kedvezmények a 3.5 norHová lettek a megnyert díjak? Az Állami Aruház március 8-án jNyírcgyhazan „Operabál’-t rendezett. A bálon szépségverseny is volt dijakkal. Az első díj nyerítésé két napos pesti kiránduláson Vehetett részi, a két második díj nyertese pedig Opera-csomagot nyert. A nyertesek azóta is várják a díjakat, de úgylátszik, hiába. A csomagokat — amint azt a szépségversenyen kihirdették — a boldog nyerteseknek az Állami Áruházban kellett volna átvenni, de erről az Állami Áruházban mit sem tudnak. Talán azt tartják, hogy a legszebb hölgyek elégedjenek meg a dicsőséggel?.., — cy — málholdra eső kategóriában, a műtrágyafelhasználás és az áruterv teljesítése. — Az árutervnél is úgy voltunk tavaly, hogy nem volt esedékes hiteltartozásunk, így nem csöppent le semmi — mondja az elnök. — Az idén is úgy állunk, de az itteni kedvezményt jóváírják majd. — A legnagyobb tétel tavaly az volt, hogy az összes területen elvégeztük a meszezést. — ötszáz forintba került holdja, Ez hitelre ment. Az első évoen már meghozta a 20—2ö százalékos termesloDbietfct, négy-ot ev alatt pedig megtéríti a költségeket. Legelőjavítást, parlagtó- rést végeztünk 30 holdon, itt ötven százalék gépimunka-Ked- vezményt kapunk. Az áruértékesítési terv megvalósítását szerzödesxötcseK- kel biztosítja a szövetkezet. — Erre az évre 30 hold tavaszi bükkönyt, 30 hold szarvaskere- pet, 45 hold vörösheret, 5 hold lucernát, 15 hold napraforgót, 15 hold tavaszi árpát, 150 mázsa búzát szerződtek maguknak es 15 hold cukorrépát. Az állattenyésztésben 10 sörét szerződtek fogyasztásra, 10 üszőt és 40 bárányt továbbtenyésztésre. Négy hízó bikájukkal a mezőgazdasági kiállításon is ott szeretnének lenni. Emellett sokat nyom a mérlegen, ha a negyven hússertést is értékesíthetik. Az áru- termelési terv alapján a fő jövedelmet az állattenyésztés adja. — Ami a baromfitenyésztést illeti, itt cl vagyunk maradva Erzsiké becsomagolta a zsíros- kenyeret, gondosan tette a táskába, nehogy elmaszatolja a füzeteket. Ahogy kilépett az udvarra, aranyszínű hajfonatára ült a fény, s játszott, mint egy gyermek. Erzsikének eszébe jutott, hogy a leckét tegnap nem csinálta meg, eljátszotta az időt a nagy, pirospettyes labdával, amit születésnapjára kapott, s hirtelen odaszaladt a nagy orgonabokorhoz, amelyen színesen és illatoson pompázott az orgona. Sebtében tört le néhány szálat, fehéret és lilát vegyesen, majd izgalommal teli szívvel sieted az iskolába. Mit szól a tanítónéni? A kedves Teri néni, aki csupa szív és jóság, hogy Erzsiké nem írta le a kövér o és ö betűket? A csokor ott virított a vázában. Teri néni sokáig motosz- kált az osztáy könyvvel, miközben a kicsik csak annyit vettek észre, hogy ma történt valami, mert a mindig mo- solyg-' ianítónéni szeme sarkán könycsepp gurul lefelé. Egy percig tartott mindez csupán, aztán a jóságos mosoly újra szétterült a világos teremben. — Gyerekek ezen az órán nem lesz felelés — szólt halkan. — Mesélni fogok, egy igaz mesét mondok el nektek, amely régen történt egy fiatal fiúval és egy fiatal lánnyal. Hallgassátok csak... ...Volt abban az időben egy óriási orgonabokor. A fiatalok ott találkoztak a májusi napokon, mikor szabadidejük volt, mert a lány sokat dolgozott: konzervgyárban válogatta a — Ismeri el az elnök. A termelési terv elkészülte után póttervként bevettük a víziszárnyas tenyésztését, de végülis nem tudtuk megvalósítani épület hiányában. Erre jövőre kerülhet már sor, ha építünk magunknak. A beruházások terén szintén találkozunk a „szerencsétlenséggel". A baromfiház kivételével van elegendő épületük. Saját beruházásból vettek vontatót pótkocsival. Az idén — úgy tei vezik — áttelepítik a végleges tanyaxözpontoa a téglából épült juhhodalyt és a sertés-szállást. Tíz holdas szőlőjük járuléxos beruházásait is a magún erejéből végzik, ami szőlőkarókból, hidraulikus sajtóból, lajtból, kádakból áll. Jövőre egy természetes íekvesoen 35—iu holdas halastavat létesítenek. Segítségre itt nincs szükség, mivel ilyen szemfülesen választották meg a Helyet. A költségek zömét a ki- és beeresztő zsilip teszi majd ki. — Hát szóval így állunk — tesz pontot a beszélgetés vegére az elnök. — Jó, nagyon jó az állami támogatás, de amit bírunk, elsősorban saját emberségünkből tesszük meg. Ha pedig már az egesz faluról van szó, akkor sem ijedünk meg. Van vagy négy nagy csűr a községben, átalakítással egy időre befogadná az egész község állatállományát. Ha majd ett tartunk, megoldjuk azt a problémát is, a nagyobbat, ugyanúgy, mint eddig. Samu András. gyümölcsöket, hogy lekvárrá dolgozza fel azokat az óriási gép. A fiú egy asztalosmesternél volt segéd, sokat dolgozott és nagyon kevés pénzt keresett ott, mert a mester nagyon fukar ember volt, emeletes házat építtetett abból, amit a munkásai csináltak filléres bérért. A kislány mamája ezért sem szerette a fiút, nem egyezett volna bele, hogy házasságot kössenek, pedig az volt minden álmuk. Ezért kellett így, titokban találkozniuk. A nagy orgonabokor, tele fehér és lila virágokkal, simogatta őket és biztatta, hogy ne féljenek az élettől, s minden alkalommal nagy csokrot adott a fa. így múlt el a május, hogy ezek a fiatalok leszedték az orgona minden virágát, s a lány vázájában virított a szép csokor-sereg. így várták a következő májust, a tavaszt, az orgonát még három esztendeig. A lány szomorú volt és alig tudta megvigasztalni a fiú. — Majd keresek még többet is, talán lesz állandó munkám, s akkor elfogad édesanyád — mondta, mert a lány szülei állami embert akartak férjül gyermeküknek. Az volt ugyanis akkoriban a biztos állás, a kereset, mégha ugyanolyan kevés volt is, mint a Péteré — így hívták a fiatalembert. Talán nem lett volna nehéz férjhezadni másokhoz a kislányt — nevezzük Marikának — hisz’ azt mondták róla az emberek, hogy karcsú és szép, s barna hajához nagyon jól illik égszínű szeme. Mégis, az egyik békés tavaszon úgy beszélték meg Eéterrel, hogy megfogadjak a nagy orgonabokornál: történjen, aminek jönni kell, ők ketten egymásé lesznek... —Házasságot kötöttek hamarosan. A boldogság teljes volt, mig egyszer behívót kapott Péter, s elvitték a frontra, nagyon sokan maradtak ott a háborúban, s egy gyilkos golyó őt is eltalálta. Sokáig nem tudott róla semmit Marika, hanem a másik tavaszon jött haza egy bajlársa, aki elmondta, mi történt. —így volt aztán, hogy Péterbe soha nem ismerhette meg édesapját. Marika néni sokat éjszakázott a munkahelyén, mosott főzött és takarított másutt, hogy meglegyen a mindennapi kenyér. Teltek az évek, mig elérkezett 1949, mikor iskolába küldték a fiatal özvegyet, Egerbe, a Pedagógiai Főiskolára. Két évig tanult ott — Péterkét a nagynénje nevelte — s visz- szament szülővárosába — tanítani. Azóta boldog, mindig mosolyog a gyermekeire, még ak- Itor is, ha bosszús, hogy néha nem csinálják meg a leckét. Megőszült, az idő őt is nyűvi, de nem felejtette el azt a hatalmas orgonabokrot, amely azóta is minden májusban szebbnél szebb virágot ajándékoz. — Hál így volt. De mehetünk is játszani gyerekek. Észre sem vettük a csengetést... A kislánykák azt már nem látták, hogy odalopakodott valami kimondhatatlan érzés, s szorongatta a tanítónéni tortát. De azután minden nap friss orgona illatozott a vázában. Orgonavirág... KOPKA JÁNOS Rajnai Istvánná essscrű&ííese Az irodákban dolgozó alkalmazottak tudják a legjobban, hogy milyen sok fáradságba kerül néha egy-egy adat kikeresése az irathalmazból és mennyi bosszúsa? van akkor, ha az adat nem pontos. A Megyei Építőipari Vállalatnál a bérelszámolási lapok tárolására régebben „tasak" volt rendszeresítve, Egy-egy munkásnak nyolc-tíz bérelszámolási lapja is van, ami évek során kitömi a tasakokat. A létszám kétezer felett van, s a tasakok ládaszámra állnak már. Ezeket az iraio- kat egy év után sem lehet iraita- rozni, mert bz/t ív-, szabadság-, és többek között nyugdíj-ügyekben szükség van később is az adatodra, bök időt vesz igénybe a dolgozó adatait visszakeresni és bizony előfordul, hogy az iratok elkallódnak. Ilyen esetek miatt fordulnak elő tévedések es olyan is, hogy a dolgozót később jelentik be az SZTK-ba stb, A bősz-, szúság es a keresésre fordított! sok idő mellett a helytelen adat-i közlések és tévedések miatt a] vállalatnál sok bírságot fizetleki már ki. Rajnai Istvánná SZTK ügyín-, téző egy olyan személyi kartont készíted, amelyen a dolgozók adatai összegyűjtve vannak kimutatva. Nem kell a tasakokban kutatni. Pontos és áttekinhető lett az adatszolgáltatás. A vállalat újítási bizottsága ügyviteli ésszerűsítésként elfogadta a „sze-i mclyi-kartont”.
