Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-08 / 106. szám

4 KEI,rTMAGVAI»OR«T \n 1959. MÄJUS 8, FENTE* Egy „szerencsétlen4* tsz a boldogulás útján Pályázati Jelhívás ! A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1959—60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcio- náriusainlt, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 cv. A hall­gatók az első évfolyamon filozó­fiát, a második évfolyamon poli­tikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és ma­gyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanul­mányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088,1957. sz. M, X. rendelet bizto­sítja, A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének vizsgáit elfogadják a szakegyetemeken, vagy a szak- aspiranturakon kandidátusi mini­mumként. Az egyetemen hetenként egy­szer kötött foglalkozás van (elő­adás, osztályfoglalkozás), ame­lyen a részvétel kötelező. A tan­díj egy évre 150.— Ft, mely fél­évenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak, a M. X. rendelet alapján évi 21 nap tanulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel fel­tételei: Felvételüket kérhetik, akik egyetemi, főiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, é3 a tanuláshoz szükséges marxista is­mereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek Is kérhetik felvételüket. Nem kér­heti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázatot a Szabölcs-Szat- már megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára keli beküldeni 1958. június 15-ig. Mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot; 2. az illetékes pártszervezet ajánlását; 3. a vállalat, intézmény igazo­lását a jelentkező jelenlegi' munkaköréről. A jelentkezett hallgatók felvé­teli vizsgát tesznek néhány fon­tosabb marxista műből. A jelentkezett hallgatók a fel­vételi vizsga anyagát az E. E-n átvehetik. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme elvégzésének figyelem­bevétele a 27/1957. MU. M. számú utasítás 16. pontjának alkalmazá­sánál: Az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a Honvédelmi Minisztérium, továbbá az MSZMP budapesti és megyei bizottságai által szerve­zett hároméves Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetem sikeres el­végzését a tanácsi és egyes állam­igazgatási szervek alkalmazottai­nak bérrendezéséről szóló 27/1651. (15) MU. M. számú utasítás 16. pontja értelmében felsőfokú isko­lai végzettségnek kell tekinteni. (Az utasítást a Tanácsok Köz­lönye 1957, évi 17. száma közli.) A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Szabolcs-Szatinár megyei bizottsága. Azzal az eredeti elha­tározással kerestem tel a csaro- dai Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetet, hogy megtudjam: miként hasznosítják a párt és a kormány határozataiból adódó kedvezményeket. Ezt a „tiszta" szemlélődést azonban alaposan összezilálta az a kép, ami a sa­játos adottságok folytán ott fo­gadott. A szövetkezet elnökével es a községi mezőgazdasági fel­ügyelővel folytatott eszmecsere derített fényt a tsz. gazdálko­dásának jelenlegi állapotára. A csarodai Vörös Csillag TSZ az ellenforradalom után alakult újjá s jogfolytonossággal rá­származtak az előző szövetkezet vagyontárgyai, elsősorban épü­letei. Az állatállományt az ak­kor felbomlott szövetkezetekből gyűjtötték össze. Azóta aztán majdnem kizárólag saját erőből gyarapodtak. — A lehetőséghez képest igyekszünk mi igénybe venni a kedvezményeket — közli Csere­pes Zoltán, a tsz. akadémiát végzett elnöke. — Csak abban a szerencsétlen helyzetben va­gyunk — toldja hozzá nem saj­nálkozó, hanem megelégedett nevetéssel, — hogy nekünk ab­ból édeskevés jut. Én magam állami támogatással jutok jöve­delmem egyrészéhez, a könyve­lőnk is elvégezte a kettős szám­viteli tanfolyamot. Mezőgazdá­szunk nincs, de kettesben a községi agronómussal eligazgat- juk az 510 holdas, 289 hold szántóterületű gazdaságot. A szövetkezet igyekezett fíjraalukulása után hamar a sa­ját lábára állni. 1957 elején 40 darab vegyes állományú szarv ís- marhát kaptak hitelátírással. — Ezekből a selejteket meghizlal­ták s az árukból alakították ki saját borzderes törzsüket. Az állam ebből 63 ezer forintot vállalt magára — mint árkü­lönbözetet. A tsz-nek így is 6—7 ezer forintjába került egy tehén. Most van 31 tehenük, 24 növen­dékük, 13 fiatal borjújuk és 10 sőre, amelyek a tuberkulinozás során kerültek selejtezésre. A 13 tenyészkocát fiatalon vásá- ( rolták saját erőből. Van 69 vá­lasztott malacuk, amelyeket a gyors jövedelemszerzés érdeké­ben 40 húsjellegű, hízónak való süldőre cserélnek ki. Különben a tehénállomány 50 százaléka borzderes, a növendékeké 90 százalékban. Az utánpótlást sa­ját nevelésből biztosítják. Juhá. szatuk 327 darabbal dicseked­het. Itt tehát, mint az elnök mond­ja nincsen „szerencséjük’, mert nemhogy kapnának, még maguk nevelnek tenyészállatokat el­adásra. Ahol az a bizonyos szerencse elobúvik: a gépallo- mási kedvezmények a 3.5 nor­Hová lettek a megnyert díjak? Az Állami Aruház március 8-án jNyírcgyhazan „Operabál’-t rende­zett. A bálon szépségverseny is volt dijakkal. Az első díj nyer­ítésé két napos pesti kiránduláson Vehetett részi, a két második díj nyertese pedig Opera-csomagot nyert. A nyertesek azóta is vár­ják a díjakat, de úgylátszik, hiá­ba. A csomagokat — amint azt a szépségversenyen kihirdették — a boldog nyerteseknek az Állami Áruházban kellett volna átvenni, de erről az Állami Áruházban mit sem tudnak. Talán azt tartják, hogy a leg­szebb hölgyek elégedjenek meg a dicsőséggel?.., — cy — málholdra eső kategóriában, a műtrágyafelhasználás és az áru­terv teljesítése. — Az árutervnél is úgy vol­tunk tavaly, hogy nem volt ese­dékes hiteltartozásunk, így nem csöppent le semmi — mondja az elnök. — Az idén is úgy állunk, de az itteni kedvez­ményt jóváírják majd. — A legnagyobb tétel tavaly az volt, hogy az összes terüle­ten elvégeztük a meszezést. — ötszáz forintba került holdja, Ez hitelre ment. Az első évoen már meghozta a 20—2ö százalé­kos termesloDbietfct, négy-ot ev alatt pedig megtéríti a költsége­ket. Legelőjavítást, parlagtó- rést végeztünk 30 holdon, itt ötven százalék gépimunka-Ked- vezményt kapunk. Az áruértékesítési terv megvalósítását szerzödesxötcseK- kel biztosítja a szövetkezet. — Erre az évre 30 hold tavaszi bükkönyt, 30 hold szarvaskere- pet, 45 hold vörösheret, 5 hold lucernát, 15 hold napraforgót, 15 hold tavaszi árpát, 150 mázsa búzát szerződtek maguknak es 15 hold cukorrépát. Az állatte­nyésztésben 10 sörét szerződtek fogyasztásra, 10 üszőt és 40 bá­rányt továbbtenyésztésre. Négy hízó bikájukkal a mezőgazdasá­gi kiállításon is ott szeretnének lenni. Emellett sokat nyom a mérlegen, ha a negyven hússer­tést is értékesíthetik. Az áru- termelési terv alapján a fő jö­vedelmet az állattenyésztés adja. — Ami a baromfitenyésztést illeti, itt cl vagyunk maradva Erzsiké becsomagolta a zsíros- kenyeret, gondosan tette a tás­kába, nehogy elmaszatolja a füzeteket. Ahogy kilépett az udvarra, aranyszínű hajfonatá­ra ült a fény, s játszott, mint egy gyermek. Erzsikének eszébe jutott, hogy a leckét tegnap nem csinálta meg, eljátszotta az időt a nagy, pirospettyes labdával, amit születésnapjára kapott, s hirtelen odaszaladt a nagy orgonabokorhoz, amelyen színesen és illatoson pompá­zott az orgona. Sebtében tört le néhány szálat, fehéret és li­lát vegyesen, majd izgalommal teli szívvel sieted az iskolába. Mit szól a tanítónéni? A ked­ves Teri néni, aki csupa szív és jóság, hogy Erzsiké nem írta le a kövér o és ö betűket? A csokor ott virított a vázá­ban. Teri néni sokáig motosz- kált az osztáy könyvvel, mi­közben a kicsik csak annyit vettek észre, hogy ma történt valami, mert a mindig mo- solyg-' ianítónéni szeme sarkán könycsepp gurul lefelé. Egy percig tartott mindez csupán, aztán a jóságos mosoly újra szétterült a világos teremben. — Gyerekek ezen az órán nem lesz felelés — szólt hal­kan. — Mesélni fogok, egy igaz mesét mondok el nektek, amely régen történt egy fiatal fiúval és egy fiatal lánnyal. Hallgas­sátok csak... ...Volt abban az időben egy óriási orgonabokor. A fiatalok ott találkoztak a májusi napo­kon, mikor szabadidejük volt, mert a lány sokat dolgozott: konzervgyárban válogatta a — Ismeri el az elnök. A terme­lési terv elkészülte után pót­tervként bevettük a víziszár­nyas tenyésztését, de végülis nem tudtuk megvalósítani épü­let hiányában. Erre jövőre ke­rülhet már sor, ha építünk ma­gunknak. A beruházások terén szintén találkozunk a „szeren­csétlenséggel". A baromfiház kivételével van elegendő épüle­tük. Saját beruházásból vettek vontatót pótkocsival. Az idén — úgy tei vezik — áttelepítik a végleges tanyaxözpontoa a tég­lából épült juhhodalyt és a sertés-szállást. Tíz holdas szőlő­jük járuléxos beruházásait is a magún erejéből végzik, ami sző­lőkarókból, hidraulikus sajtóból, lajtból, kádakból áll. Jövőre egy természetes íekvesoen 35—iu holdas halastavat létesítenek. Segítségre itt nincs szükség, mi­vel ilyen szemfülesen válasz­tották meg a Helyet. A költsé­gek zömét a ki- és beeresztő zsilip teszi majd ki. — Hát szóval így állunk — tesz pontot a beszélgetés vegére az elnök. — Jó, nagyon jó az állami támogatás, de amit bí­runk, elsősorban saját ember­ségünkből tesszük meg. Ha pe­dig már az egesz faluról van szó, akkor sem ijedünk meg. Van vagy négy nagy csűr a községben, átalakítással egy időre befogadná az egész köz­ség állatállományát. Ha majd ett tartunk, megoldjuk azt a problémát is, a nagyobbat, ugyanúgy, mint eddig. Samu András. gyümölcsöket, hogy lekvárrá dolgozza fel azokat az óriási gép. A fiú egy asztalosmester­nél volt segéd, sokat dolgozott és nagyon kevés pénzt keresett ott, mert a mester nagyon fu­kar ember volt, emeletes házat építtetett abból, amit a mun­kásai csináltak filléres bérért. A kislány mamája ezért sem szerette a fiút, nem egyezett volna bele, hogy házasságot kössenek, pedig az volt min­den álmuk. Ezért kellett így, titokban találkozniuk. A nagy orgonabokor, tele fehér és lila virágokkal, simogatta őket és biztatta, hogy ne féljenek az élettől, s minden alkalommal nagy csokrot adott a fa. így múlt el a május, hogy ezek a fiatalok leszedték az orgona minden virágát, s a lány vázá­jában virított a szép csokor-se­reg. így várták a következő májust, a tavaszt, az orgonát még három esztendeig. A lány szomorú volt és alig tudta meg­vigasztalni a fiú. — Majd kere­sek még többet is, talán lesz állandó munkám, s akkor elfo­gad édesanyád — mondta, mert a lány szülei állami embert akartak férjül gyermeküknek. Az volt ugyanis akkoriban a biztos állás, a kereset, mégha ugyanolyan kevés volt is, mint a Péteré — így hívták a fiatal­embert. Talán nem lett volna nehéz férjhezadni másokhoz a kislányt — nevezzük Marikának — hisz’ azt mondták róla az emberek, hogy karcsú és szép, s barna hajához nagyon jól il­lik égszínű szeme. Mégis, az egyik békés tavaszon úgy be­szélték meg Eéterrel, hogy meg­fogadjak a nagy orgonabokor­nál: történjen, aminek jönni kell, ők ketten egymásé lesz­nek... —Házasságot kötöttek hama­rosan. A boldogság teljes volt, mig egyszer behívót kapott Pé­ter, s elvitték a frontra, na­gyon sokan maradtak ott a há­borúban, s egy gyilkos golyó őt is eltalálta. Sokáig nem tudott róla semmit Marika, ha­nem a másik tavaszon jött haza egy bajlársa, aki elmondta, mi történt. —így volt aztán, hogy Pé­terbe soha nem ismerhette meg édesapját. Marika néni sokat éjszakázott a munkahelyén, mo­sott főzött és takarított másutt, hogy meglegyen a mindennapi kenyér. Teltek az évek, mig elérkezett 1949, mikor iskolába küldték a fiatal özvegyet, Eger­be, a Pedagógiai Főiskolára. Két évig tanult ott — Péterkét a nagynénje nevelte — s visz- szament szülővárosába — taní­tani. Azóta boldog, mindig mo­solyog a gyermekeire, még ak- Itor is, ha bosszús, hogy néha nem csinálják meg a leckét. Megőszült, az idő őt is nyűvi, de nem felejtette el azt a hatal­mas orgonabokrot, amely azóta is minden májusban szebbnél szebb virágot ajándékoz. — Hál így volt. De mehe­tünk is játszani gyerekek. Ész­re sem vettük a csengetést... A kislánykák azt már nem látták, hogy odalopakodott va­lami kimondhatatlan érzés, s szorongatta a tanítónéni tortát. De azután minden nap friss orgona illatozott a vázában. Orgonavirág... KOPKA JÁNOS Rajnai Istvánná essscrű&ííese Az irodákban dolgozó alkalma­zottak tudják a legjobban, hogy milyen sok fáradságba kerül né­ha egy-egy adat kikeresése az irathalmazból és mennyi bosszú­sa? van akkor, ha az adat nem pontos. A Megyei Építőipari Vál­lalatnál a bérelszámolási lapok tárolására régebben „tasak" volt rendszeresítve, Egy-egy munkás­nak nyolc-tíz bérelszámolási lap­ja is van, ami évek során kitömi a tasakokat. A létszám kétezer felett van, s a tasakok ládaszám­ra állnak már. Ezeket az iraio- kat egy év után sem lehet iraita- rozni, mert bz/t ív-, szabadság-, és többek között nyugdíj-ügyek­ben szükség van később is az adatodra, bök időt vesz igénybe a dolgozó adatait visszakeresni és bizony előfordul, hogy az iratok elkallódnak. Ilyen esetek miatt fordulnak elő tévedések es olyan is, hogy a dolgozót később jelen­tik be az SZTK-ba stb, A bősz-, szúság es a keresésre fordított! sok idő mellett a helytelen adat-i közlések és tévedések miatt a] vállalatnál sok bírságot fizetleki már ki. Rajnai Istvánná SZTK ügyín-, téző egy olyan személyi kartont készíted, amelyen a dolgozók adatai összegyűjtve vannak ki­mutatva. Nem kell a tasakokban kutatni. Pontos és áttekinhető lett az adatszolgáltatás. A válla­lat újítási bizottsága ügyviteli ésszerűsítésként elfogadta a „sze-i mclyi-kartont”.

Next

/
Thumbnails
Contents