Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-31 / 126. szám
lm MÁJUS 31, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAG s Három hónap alatt 50 százalékos kamat átadta az eiső 1.000 darab rántani való csirkét a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet Tegnap déltájban a piacról hazafelé tartó tanyabokori paraszt- asszonyok nem kis csodálkozással fordultak vissza egy teherautó láttán a tiszavasvári műúton. Több mint 1000 darab sárgatollú, rantanivaló csirke leskelodött a magasra tornyozott drótketrecekből. „Ennyi csirke és olyan egyformák, mint a tojások! Vajon hol vásárolták?” Ha mindenkinek külön-külön kellett volna megmagyarázni, talán még most sem értünk volna a városba, a csirkéknek pedig sürgős volt az útjuk, mert Budapestre iparkodtak. Elárulom — igaz, már a címben is megírtam — a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetből hoztuk ezt az értékes rakományt. „Fiadzik" a pénz Tavaly 2000 darab csirkét neveltek fel a Táncsics Termelőszövetkezetben. Az eredmények láttán úgy döntöttek, hogy az idén 6000 darab naposcsibét nevelnek fel. így került a tiszaparti 10 csibenevelő házba március derekán 6500 darab naposcsibe. A március első felében érkezett három és félezerből csupán 4.5 százalék volt az elhullás. A hat és félezer darab csibét négy fő gondozza. A gondozók munkaegység-költsége, á 50 forintjával, a csirkék ára, a takarmány, az épületek amortizációja és egyéb általános költségek! összesen 75.000 forintot tesznek ki a hat és félezer darab csibe háromhónapos korig való nevelése idején. A most eladott első 1000 darab rántani- valóért 22.000 forintot kaptak. Mintegy 110—115 ezer forint bevételre számítanak. Három hónap alatt a befektetett pénzük több mint 50 százalékos kamattal jövedelmez. Ha egész évben így forgatnák ezt a tőkét, 200 százalékos haszonra tennének szert. Jövőre 25.00 darab csirkéi nevelnek A termelőszövetkezetnek 400 darab sárga-magyar törzsállománya már eddig is volt. A mostani hat és félezer darab baromfiból a legszebbeket kiválogatják és meghagyják továbbtenyésztésre. Nagyobbítani akarják a baromfi- telepet, illetve a Tiszán túl lévő, korábban sertésfiaztatásra épített ólat átalakítják baromfinevelőnek. Azt tervezik, hogy jövőre 25.000 darab árubaromiit állítanak elő. Az idei haszonkulcsot számítva, jövőre, mintegy 200.000 forint jövedelemre tehetnek szert. Cs. B. Az orosi Vörös Csillag Tsz juhállománya szép jövedelméhez juttatta az idén a szövetkezetleket. Nemrégiben fejezték be a nyírást és 11 mázsa 40 kiló gyapjút adtak át a gyapjubegyűjtő vállalatnak, amelyért 50 ezer foA Szovjetunió segítsége az Alkaloida gyárnak Nem először kap közvetlen segítséget - a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár a Szovjetuniótól. 1956-ban, az ellenforradalom- olcozta zűrzavarban elfogyott a gyár szénkészlete, s emiatt megállt volna a termelés, de a Szovjetuniótól jött a segítség, a sok vagon jó szén. A gyár munkásai tovább dolgozhattak. Az idén a mákgubó hiánya okozott nehézséget a gyárnak. Tavaly kevesebb gyűlt össze ebből a fontos nyersanyagból — A gyár nem volt jól ellátva mákgubóval. Kéthónapos termelési kieséstől mentette meg a gyárat az újabb közvetlen szovjet segitség! Ötezer mázsa mákgubót ad a Szovjetunió, aminek a fele már megérkezett. Ez a mennyiség bizNapsugaras gyermekkor tosítja a gyár további termelését az új mákgubó begyűjtéséig, augusztusig. Tovább folyhat az értékes gyógyszeralapanyagok gyártása, nem maradtak munka nélkül a gyár dolgozói. A Mátrai-létrán, Szerelik a nyíregyházi neonvilágítást. (Hammel íclv.j Tegnap kezdte, ma folytatja tanácskozásait a II. Tiszántúli Jogászkongresszus Az első nap sok hasznos javaslat merült fél, amely elősegítette a termelőszövetkezeti jog fejlődését, a tsz.-prohlémák megoldását Erzsiké óvónéni meséjét hallgatják a gyerekek a ravaszdi Róka Rudiról az építők nyíregyházi Széchenyi utcai óvodájában. (Hammel felv.) Széleskörű szervező munkába kezd a Vöröskereszt az önkéntes véradó mozgalom továbbfejlesztésére Nemrég választották újjá és kezdte meg munkáját a Magyar Vöröskereszt új országos vezetősége. A szervezet országos központjában az MTI munkatársit tájékoztatták arról, hogyan fognak hozzá a vöröskeresztes munka egyik fontos ága, a véradómozgalom továbbfejlesztéséhez. Ma már körülbelül 130.000 azoknak a száma, akik egyszer, vagy több alkalommal vért adtak. A konzervvér és egyéb vérkészítmények iránti igény azonban any- nyira megnövekedett, hogy fontos feladat a véradók számát legalább kétszeresére emelni. A gyógyítás számára országosan igényelt vérmennyiség felét a főváros egymaga biztosítja. A fejlődéit ezen a téren körülbelül egy, másfél év alatt kívánják elérni olyan formában, hogy széleskörű szervező tevékenységgel bekapcsolják a mozgalomba a vidéki tömegeket is. Ugyanakkor az a törekvés, hogy csökkentsék a vérvétel gyakoriságát. Mit fizet a Lottó? A 22. játékhéten 4,254.181 szelvény vett részt a sorsoláson. Öt ía'áiatot egy lottószelvényen sem értek el. A négyíalálatos szelvények száma 55, nyereményük egyenként 58.011 forint. Hár->m- találatos szelvény ezúttal 4.998 darab volt, ezekre 319 íorint nyeremény jut. A kéttalálatos szelvények száma 116,339, nyereményük 13.70 forint, A Magyar Jogász Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei csoportja, a Hazafias Népfront, a TIT és a Közalkalmazottak Szak- szervezete rendezésében tegnap délelőtt vette kezdetét Nyíregyházán a sóstói Nagyszálló dísztermében a II. Tiszántúli Jogász- kengresszus. E rendezvényen mintegy 250 jogász vett részt. Megyénk jogászain kívül képviseltették magukat a kongresszuson Hajdú, Borsod és Szolnok megye jogász szervei is. Az érdeklődés már a kongresszus előtt is nagy volt, s hogy az itt tárgyalásra kerülő napirendi pontok milyen nagy jelentőséggel bírnak, arra mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy a kongresszuson a fővárosi jogásztekintélyek is részt vettek. > A kongresszus tegnap délelőtt pontosan fél 11 órakor ült össze, s azon megjelent és az elnökségben foglalt jielyet dr. Réczei László, az igazságügyminiszter első helyettese, Bankéi András, a megyei pártbizottság első titkára, Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Benedek Jenő, a Magyar jogász Szövetség főtitkára, dr. Szalai József, a legfőbb ügyész helyettese, valamint párt- és állami életünk számos más vezetője és a jogászság képviselői. Nálunk központi kérdés : a törvényesség A terem dekorációja is azt tükrözte, hogy az ez alkalommal itt összegyűlt jogászok, párt- és tanácsi, tömegszervezeti vezetők, termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása túlnő a helyi jellegen, A kongresszus feladatát jól jellemezte a jelszó, amely a résztvevőket fogadta: „A jogszabályok helyes alkalmazásával segítjük a termelőszövet- Ucztck fejlesztését és megerősítését!” A kongresszus résztvevőit BTÚ László, a Nyíregyháza Városi Tanács VB elnöke köszöntötte. Elmondotta, hogy 9 évvel ezelőtt is Nyíregyházán rendezték meg a tiszántúli jogászok első kong- resszusát. Városunk erőmmel üd vözli a Magyar Jogász Szövetség elhatározását, amely újra Nyír egyházát bízta meg a II. kongresszus rendezésével. A kongresszust dr. Réczei László nyitotta meg. Tolmácsolta dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter üdvözletét, s elmondotta, hogy a II. Tiszántúli Jogászkongresszus napirendi pontjai a legidőszerűbb kérdéseket tartalmazzák. Azok nemcsak jogászokat, hanem széles társadalmi réteget érintenek, s nem csupán helyi, hanem országos vonatkozásúak. A jogi kérdések iránt ugyanis általános az érdeklődés, aminek legfőbb alapja, hogy a párt és a kormány központi kérdésnek tekinti a törvényességet és hogy a dolgozók bizalma egyre inkább növekszik törvényeinkkel szemben. Dr. Réczei László rámutatott, hogy e rendezvénnyel gazdagabb lett a vidék, hiszen erőt és képességet érez magában arra, hogy tanítson is, ne csupán tanuljon. A kongresszus egyik pozitív vonása, — mondotta Réczei elvtárs — hogy az elméleti előadások mellett itt a gyakorlat során felmerülő kérdéseket vitatják meg, amely jelentősen elősegíti a jogfejlődést, A jó törvény segít előrehaladásban, a a gazdasági jogszabályokat tehát az élet igazolja. A* ilyen időszerű problémákkal való foglalkozás pedig — amely itt a napirendekben szerepel — egybea1 hasznos pártmunka is és a maguk társadalmi helyére állítja »! jog szakembereit Magas színvonalú előadások A megnyitó beszéd után dr. Nagy László, a jogtudományok kandidátusa, az Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársa tartott bevezető előadást a termelőszövetkezeti vagyonjogi kérdésekről. Előadását nagy figyelemmel kísérték a kongresszus résztvevői. Az előadást többen egészítették még ki e probléma részletes tárgyalásával. Seres Imre egyetemi adjunktus a „Föld- járadék a tsz-ekben’* címmel, dr. Földes Iván, a Földművelésügyi Minisztérium jogi osztályának vezetője a Termelőszövetkezetek állami irányításának néhány problémája" címmel, dr. Orbán Sándor, a Hajdu-Bihar megyei Tsz-tanács jogtanácsosa pedig a „Szövetkezeti vagyonvédelem egyes kérdései” címmel tartott kiegészítő elődást. Mindhárman gyakorlati szempontból vizsgálták a jelenlegi helyzetet, konkrét pél-' dákkal támasztották alá az elvi tételeket és számos területre vo- matkezóan tettek hasznos javaslatokat. Az előadásokat délután vita követte, amely nagyban elősegítette a termelőszövetkezeti jog fejlődését, a jogászok fokozott részvételét a termelőszövetkezeti ügyekben. Ma — a kongresszus második napján —a büntető-fellebbezési eljárás reformját vitatják meg. Gyapjúból több, mint félszázezer forint jövedelem rintot kaptak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes juh csak a nyírás által 242 forint 38 fillért jövedelmezett, s a birkák nyírási átlaga 5 kiló 42 deka volt. Bizonyítja ez, hogy érdemes állattenyésztéssel foglalkozni.
