Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-02 / 77. szám

1959. ÁPRILIS 2, CSÜTÖRTÖK KELETIM AnYÁ ROBS? Aß 3 A kemecsei fordulat A fordulat a termelőszövetkezet életében, annak gazdálkodásában történt. A múltról többet nem kell mondani csalt annyit, hogy tavaly decemberben szedték a ré­pát, ekkor fejezték be a kukorica­törést, a dohányukat pedig már ebben az esztendőben csomózták be. Mind a három tsz. — ennyi működött egy-kétszáz holdas te­rületeken — passzívan zárta a múlt évet. A járás vezetői végül is azt mondták, hogy ezek a csipri-csupri szövetkezetek nem járathatják !e a szövetkezeti moz. galmat — egyesítették a három tsz-t. Most Üj Barázda néven mű­ködik egy termelőszövetkezet Kemecsén, területe 560 hold. Az első siker A megyei tanács mezőgazdasági osztályának március harmadik he­tében kiadott, a tavaszi munkáról szóló jelentésében ezt olvashat­juk: „Dicséretes eredményt értek el vetésben a kemecsei Űj Baráz­da TSZ tagjai, akik 8 hold tavaszi búzát, 23 hold árpát, 10 hold csil­lagfürtöt és 5 hold mákot (/etet­tek már el”. Magában az a tény, hogy a közel háromszáz termelő- szövetkezet közül a vetésben leg­jobb eredményt elérők között sze­repelnek, már ez is igen sokat mondó, még többet, ha figyelembe vesszük, hogy honnan indultak. A változást tovább lehetne il­lusztrálni az állattenyésztés fejlő­désével is. A 13 tehén mellé most vesznek még 8 darabot. A 17 da­rab anyakoca mellé 20 darab fe- hér-húskoca érkezik a napokban. Hatvan darab malacból negyvenet meghizlalnak és így tovább. Azok az emberek csinálják ezt, akik még az őszön is állat nélkül akartak gazdálkodni, amikor egye­sült a három szövetkezet. Hogyan érték el ezt a fordula­tot? Megjavult a vezetés Először is a vezetésben terem­hettek^ rendet. Agronómust alkal­maztak és egy jó könyvelő látja fel a számviteli teendőket. Hozzá­értéssel tudják irányítani a kinti lés a benti szakmunkákat. A vezetőség a szakemberek se­gítségével kidolgozta, hogy ha­vonként és növényenként, állatfa­jonként és egyéb munkákra is mennyi munkaegységet használ­hatnak fel, Ezt egy nagy táblá­zatban rögzítették és kifüggesz­tették az iroda falára. A havi tel­jesítményeket odaírják a tervszám mellé. Így minden tag láthatja, hogy hol is tartanak. Hasonlóan a pénzkiadás és bevétel is havi bon­tásban van kifüggesztve. A veze­tőség nemcsak maga végzett ilyen »lapos munkát, hanem rendet, fe­gyelmet követelnek a tagoktól is. A „második agitáció“ Az például, hogy mákot vetet­tek 5 holdba, vagy hasonló terü­letre csíráztatott burgonyát ültet­nek, nem véletlenül, hanem hosz- tzú vita, az úgynevezett második Agitáció nyomán dőlt el. (Első agi­táció, amikor az egyéni parasz­tokból szövetkezeti tag lesz, raá- íodik amikor a közösségi szellem Kialakításáért folyik a harc már 4>ent * szövetkezeten belül.) A könyvelőnek számokkal kellett be­bizonyítani, hogy egy held csíráz­tatott burgonya közepes termés esetén 40 mázsát hozhat, egy má­zsa ne legyen több csak 200 fo­rint értékű, akkor is 8000 forintot vesznek le egy holdról június kö­zepén, amikor, másból nem igen pénzelnek és utána még majdnem hasonló értékű másodterményt vethetnek. Ugyanígy számolgat­tak a máknál, a sertéshizlalásnál j és egyebeknél is. Egy eivetett „hagyomány“ Kendet kellett teremteni a mun­kaegységírás terén is. A múlt év­űén elharapózott,hogy egy-egy tag maga szabta meg, hogy azt a bi­zonyos munkát mennyi munka­egységért hajlandó elvégezni. Maga a vezetőség, mint a vásári kofák, úgy alkudozott a tagság­gal. Ez a „hagyomány” még e ta­vaszon is előbukkant néhány tag­nál. Az egyik tag másfél munka­egységet kért olyan munkáért, ami csak napi egy munkaegységet érdemel. Ezt a vezetőség nem en­gedélyezte és amikor ennek káros­ságát megmagyarázták, belenyu­godott a tag is és azóta nagy szor­galommal végzi a kérdéses mun­kát. Elérték, hogy eddig a terve­zett munkaegységből 350-et meg is takarítottak. Az Űj Barázda TSZ jó munkája ellenére sem tartozik még a jó szövetkezetek közé,, hiszen nagyon sok a múltbeli hátralék, de ahogy iveinek felfelé, és ezt a lendüle­tet tartják, még ebben az eszten­dőben besorolhatnak ők is a jók közé. Az első eredmények azt mu­tatják, hogy a tehetségük megvan ehhez, csupán a tagokon múlik jövőjük. ' . Cs. B, A tej termelési tervet II ezer literrel szárnyalták túl V a Nagymezői Állami Gazdaságban A Nagymezői Állami Gazda­ságban az idén tovább bővítik az állattenyésztés iakarmánybá- zisát. Felülvetésként 220 hold földön ' került a vöröshere és lucernamag a talajba és végzik a szarvaskerep vetését is. Az idén ' a pillangós növények ma­gasabb maghozama érdekében az egyes számú üzemegység te­rületén 10 hold lucernát vetet­tek széles sortávolságra, amit kapás növényként ápolhatnak. A tehenészetben a tejtermelés első negyedéves eredménye azt mutatja, hogy 11 ezer literrel szárnyalták túl a tervezett mennyiséget. Jól fejlődnek a pasztőrözött tejjel nevélt borjak is. A juhászaiban tavaly teljes egészében mesterségesen történi a megtermékenyítés. Hogy hasz­nos volt a módszer alkalmazása, arra bizonyíték, hogy a hétszáz anyánál 120 százalékos volt a szaporulat, nem ' volt ritka a hármas iker-ellés sem. (P. L.) Atíameilenes szervezkedés résztvevői felett ítélkezett a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa A Magyar Távirati Iroda köz­li: A Legfelső Bíróság népbíró­sági tanácsa Mérey Ferenc és társai, — Fekete Sándor, Széli Jenő, Litván György, Hegedűs András budapesti lakosok — ügyében a március 24-től április 1-ig tartó nyilvános tárgyalás alapján ítéletet hozott a népi de­mokratikus államrend megdönté­sére irányuló szervezkedés bűn­tette miatt. Mérey Ferenc és Fekete Sán­dor az ellenforradalom fegyveres leverése után Nagy Imre híveiből államellenes szervezkedést ho­zott létre. Fekete Sándor „Hun- garicus” néven összefoglalta kö­zös, a rendszer megdöntésére irányuló nézeteiket, melyeket megvitattak, majd sokszorosítot­tak és titokban terjesztettek. Be­folyásuk fenntartására a velük ISO ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki a nyíregyházi Húsipari Vállaltnál Kedves, jóhangulatú ünnepség volt . a Húsipari Vállalatnál. — Sebők elvtárs, a vállalat igazga­tója ismertette a dolgozók előtt az 1958. évi munka eredményeit, melyek alapján 22 napi fizetés­sel egyenlő nyereségrészesedést fizethetett ki a vállalat a dolgo­zóknak. Ez az összeg több mint 150 ezer forintot tesz ki. Nem volt ünneprontás felsorolni azo­kat a hibákat, amelyek elkerülé­sével még nagyobb lehetett volna a nyereségrészesedés' összege, hi­szen ebben az évben a figyel­meztetés alapján jobban fognak vigyázni. Sándor József elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője is szólt a dolgozókhoz az ünnepségen és elismeréssel nyilatkozott a dolgozók munká­járól. Arra lelkesítette őket, hogy érjenek el a tavalyinál szebb si­kereket ebben az esztendőben. Aki jobban tlo’gazou, főbb julalmai hanoii Nem egyenlően jutott a nyere­ségrészesedésből minden dolgo­zónak. Akik az átlagosnál jobb munkát végeztek, jooban bebi­zonyították ragaszkodásukat a vállalathoz, felelősségérzetüket a Aki risssaélt a bizalommal Hogyan tűnt cl a tuzséri tanács pénze? 1956 január elsejétől 1957 jú­liusáig volt Zakor Gyula a tu- zséri községi tanács végrehajtó bizottságának titkára. Titkári megbízatásával azonban csúnyán visszaélt, s funkcióját arra hasz­nálta fel, hogy sorozatosan el­sikkassza a közösség pénzét, hűt­lenül kezelte a tanács vagyonát. A legutolsó ellenőrzés során is 251 forint hiányzott a készpénz­kasszából. A tuzséri tanács a községi pe­dagógusok részére vásárolt 81 mázsa szenet. Zakor a szén árát nem vételezte be, az összeg na­gyobbik részét saját céljára, ki­sebbik részét pedig mindenféle felhatalmazás nélkül tanácsi cé­lokra költötte. A levitézlett titkár még a VB elnökét is becsapta, meglopta: az elnök teljes béréből csak a táp­pénzt adta át, a többit elsikkasz­totta. Később 1657 forintot utal­tatott át munkabér címén és ezt az összeget is eltulajdonította. Az ellenforradalom idején a ter­melőknek pálinkát osztottak. Za­kor a pálinkáért utólag 17.600 forintot szedett be, az összeget nem könyvelte el, s 14,412 form- tot saját céljára elköltött, elivott. A bíróság előtt nem volt őszin­te, nevetséges kifogásokkal élt. Mint kiderült, a volt titkár ré- szegeskedett, s nagyrészt az ita­lozás vezette becstelen cseleke­deteire. A társadalom bizalmával nem lehet büntetlenül visszaélni. Za­kor Gyula volt tuzsári tanács- titkár cselekménye különösen sú­lyos bűntett azért, mert a község dolgozóinak bizalmával, fontos beosztásával élt vissza, s be­mocskolta a tanács tisztaságát, tekintélyét és becsületét. Mihelyt fény derült üzelmeire, beosztásá­ból azonnal leváltották és átad­ták a bíróságnak. A megyei bí­róság a napokban hagyta jóvá az •elsőfokú kisvárdai bíróság ítéle­tét: Zakor Gyulát egy évi és öt hónapi börtönbüntetésre ítélték. gy- i- gy. tervek teljesítése iránt, azok több pénzt kaptak. Éva János pácoló mester például 31 napi munkabéré­nek megfelelő nyereségrésze­sedést kapott és külön 250 forint hűségjutalmat, mert tíz éve dolgozik a vállalatnál. Csendes József, a karbantartó csoport vezetője, kiváló dolgozó is sokat tett az elért nyereség­részesedésért, sok pénzt takarí­tott meg a vállalatnak. Neki is 31 napi részesedés jutott, meg 250 forint hűségjutalom. övári Józsi bácsi már nyug­díjban van, de róla sem fe­ledkeztek el, 50 forintot ka­pott. Mondta is az ünnepség utánpo- harazgatás közben, hogy , csak­hogy ilyet is megértem!” A ..meg­becsülésről”, amiben a múltban része volt, — sokat tud mon­dani. Voltak dolgozók, akiknek még 20 napi nyereségrészesedés sem jutott a borítékba. Ezek sopán­kodtak és tapasztalták. hogy nem volt érdemes a múlt év fo­lyamán igazolatlanul mulasztani, a részesedést csökkentő rossz cselekedeteket elkövetni. Egy régi „nyereségosztés“ Szárcsák Mihály, a kisvárdai húsüzem gépésze is örült a nye­reségrészesedésnek, mondta, hogy két kismalacot vesz belőle. Ar­ról is beszélt, a sörözés közben, hogy 1936-ban Kisvárdán részt veit egy hasonló nyereségosztó ünnepségen. Csakhogy akkor nem a munkásoknak osztottak, hanem a Szabolcsi Gazdák Szeszfínomító- Részvénytársasága tagjainak. A terített asztaloknál gróf Vay Miklós, báró Horváth és más részvényesek, Kisvárda „előkelő­ségei”, urai mulattak. Ez azárt is emlékezetes marad Szincsák Mi­hály számára, mert ő felszolgáló veit azon az ünnepségen,, és em­lékszik rá, hogy a részvényesek összeverekedtek a nyereségen. A Húsipari Vállalatnál a nye­reségosztó ünnepség a dolgozók­nak örömet hozott. Ez az alka­lom is hozzájárult a munkakedv fokozásához, ahhoz, hogy a mun­kaversenyben 1959-ben a tava­lyinál is szebb nyereségrészese­dést érjenek el. rokonszenvezőket felhasználták arra, hogy pénzt gyűjtsenek le- tartóztatott bűntársaik segélye-' zésére, s ezzel politikailag is magukhoz láncolták őket. — A szervezkedésben tevékeny részt vállalt Széli Jenő, Litván György, Hegedűs András. Propaganda- anyagaikat disszidált bűntársaik­hoz is eljuttatták, akik felhasz­nálták azokat a Magyar Népköz- társaság ellen. Szervezkedésüket az 1958. őszén foganatosított le­tartóztatásuk szakította meg. A Legfelsőbb Bíróság népbíró­sági tanácsa, mérlegelve a bűn- cselekmények súlyát, a súlyos­bító és enyhítő körülményeket, a vádlottak magatartását, a le­folytatott tárgyalás alapján a vád tárgyává tett cselekményben a vádlottakat bűnösnek mondot­ta ki, ezért Mérey Ferencet tíz, Fekete Sándort kilenc, Széli Je­nőt öt, Litván Györgyöt hat, He­gedűs Andrást két évi börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet erős. jog­Puszlítóerejű árvíz Madagaszkáron Tananarive, (MTI): A Reuter és az AP jelentése szerint heves _ viharok pusztítanak Madagaszká­ron. A heves trópusi esőzés nagy- árvizét okozott. Becslések sze-' rint több, mint száz ember meg­halt és százezerén hajléktalanná váltak. Az ár teljesen elzárta a kül­világtól Tananarivót, a sziget százszer lakosú fővárosát. A város lakosainak repülőgépen szállítanak élelmet; Szombaton éjjel negyvenezer személyt telepítettek ki Tanan- arivó külső negyedeiből. Az árvíz a sziget egyéb részein többszáz házat rombadöntött, falvakat pusztított el. Igen sok ültetvény víz alá került. A madagaszkári kormány rend­kívüli ülést tartott és erélyes in­tézkedéseket hozott a sziget la­kosainak védelmére. Próbaév Tímáron A timári Petőfi Termclőszü- ve,kezetról nem sok jót hallot­tak eddig a környékbeliek. A rossz vezetés, gyenge munkafe­gyelem nem is hozhatott megfe­lelő eredményt a gazdálkodás­ban. Az idén elhatározták, hogy ez az esztendő „próbaév” lesz a téesz történetében, s becsületet szereznek a közösségnek. Üj elnököt, vezetőséget, ellen­őrző bizottságot és könyvelőt vá­lasztottak. Elnöknek Urbán And­rást választották, aki azelőtt gyárban dolgozott. Példája után több „vándormadár” határozta el, hogy végleg itthon marad és a szövetkezetben keresi meg bol­dogulását. A felkelő nap mostanában kint találja a szövetkezet tagjait a határban; serényen dolgoznak a próbaév sikeréért. Nem találni már megműveleílen parlagokat, mert mindent ^szántottak és ahová lehetett, a magot is elve­tették. Földben van a tavaszi ár­pa, zab, a csíráztatott korai bur­gonya, vetik a lucernát, vöröshe­rét és cukorrépát. Szép a fiatal gyümölcsösük és az idén már termést érlel a szőlő, amelynek minden tavaszi munkáját befe­jezték. A hengerezelt, fogasolt területen nem szippantja a nap heve magához a t^laj nedveit s fejlődésnek indul a fejtrágyázott őszi kalászos. Ahogy kidugja zsenge zöldjét a tavaszi fű, s keresi a fényt, akként lombosodik a timári Pe­tőfi TSZ tagjainak is az önbi­zalma, s bizton remélik, hogy az idei esztendő küzdelméből a nagyüzem kerül ki győztesen. Hogy így legyen, ahhoz meg­van az akarat. Márton László1 mg. felügyelő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents