Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-14 / 86. szám

2 KELETMAGVARORSZAG 1959. Április h, kedd Gyógyszerészek ünnepsége Nyíregyházán Nemcsak a meghívón állt az, hogy „hagyjuk ez estére a mér­geket, a porokat, a gyógyszere­ket, helyette inkább üdítsük, frissítsük a testeket és a szíve­ket” hanem valóságban is. Mert a nyíregyházi II. számú iskolá­ban megrendezett gyógyszerész bálon igazán jól érezték magu­kat az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók. A táncot tarka-barka műsor előzte meg melyet Barabás László gyógysze­rész üb. elnök nyitott meg. Meg­emlékezett ez alkalommal arról a fejlődésről, amelyet a Szabolcs- Szatmár megyei Gyógyszertári Központ elért az utóbbi napok­ban. Valamennyi szereplő kitett A megye szerencsés embere Mint már hírül adtuk lapunk-többiért családi házat vásárol és ban. az utóbbi játékhéten egyet- kiegészíti ruházatát, len 12 találatot; szelvény volt a Totón: Liszkai Gábor Demecser, Ságvári Endre u. 1, sz. alatt lakó pályamunkás szelvénye, aki a 12 találattal mintegy 450000 forintot nyert. lászkai Gábor már tavaly is Sokszor játszott több szelvénnyel. Volt eset, hogy 100 szelvényt is vásárolt. Miután komolyabb nye­reményre nem tett szert a játé­kot rövidesen abbahagyta. Idén újra hozzáfogott a totózáshoz; he­tente 3-4 szelvénnyel játszott. A 4-ik játékhéten négy szelvényt vásárolt. Ebből egyik szelvénye 12, egy másik szelvénye pedig 10 találatos lett. Nyereményéből kto. 200000 fo­rintot takarékba kíván tenni, a magáért. A villámtréfák, a mo­nológok, a táncszámok épp úgy sikert arattak, mint az énekszá­mok, s előkészítették a vendé­gek hangulatát. Nagyon helyesen a bált altkor rendezték, amikor valamennyi vidéki gyógyszertár vezető is részt tudott ezen venni. S öröm­mel jegyezzük meg, hogy a vég­zett jó munkára előre ittak az egészségügyiek, mert mint meg­tudtuk hamarosan sor kerül a nyereségrészesedés kiosztására. Ropták a táncot reggel öt óráig az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók, akik az év minden szakában gondoskod­nak a munkásemberek egészsé­géről. Bemutató-est a dohánygyárban Április 18-án este fél nyolc órai kezdettel a Nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló Vál­lalat kultúrcsoportja Fehér Klá­ra: Nem vagyunk angyalok című 3 felvonásos vígjátékát mutatja be a gyár kultúrtermében. A Mama szerepében Istványi An­dorne, Vera, a lánya: Vida Kál- mánné, a veje: Nagy József — lépnek f*l. Rendező; Dr. Istványi Andor. _ Társadalmi bíróságokat szerveznek a belkereskedelmi vállalatok A belkerekedelmi miniszter és a kereskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari dolgozók szakszerve­zetének elnöksége elrendelte, hogy mindazon kereskedelmi vállalatoknál, szervekben, ame­lyek dolgozóinak száma eléri a háromszázat, vagy meghaladja, társadalmi bíróságot kell létre­hozni. A társadalmi bíróságokat a szakszervezet szervezi és el­lenőrzi. A bíróság és a szakszer­vezet munkáját az érintett ke­reskedelmi szervek kötelesek tá­mogatni. A társadalmi bíróságok azokat az ügyeket tárgyalják, amelyek a munkafegyelem meg­sértésével, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a szocialista együttélés szabályainak vállala­ton belüli megsértésével és a személyi tulajdon ellen elköve­tett bűncselekményekkel kapcso­latosak. A miniszteri rendelet előírja, hogy a bíróságok jogkörébe csak azokat az ügyeket kell -utalni, amelyek a kérdéses vállalatnál viszonylag nagyob számban for­dulnak elő, és a társadalmi bí­róság közreműködése nevelő ha­tású lehet. Tovább gyűjtik a Tanácsköztársaság emlékeit a mátészalkai járásban Nemrég gazdag tartalmú kiad­vány jelent meg Mátészalkán. A Tanácsköztársaság helyi emlé­keit kötötte csokorba, s egyben első bevezetője lett annak a munkának, amely során össze­gyűjtik és feldolgozzák a Ta­nácsköztársaság eseményeit Má­tészalkán és környékén. A „19-es munkaközösség” tagjainak oda­adó gyűjtése es az anyagok fel­dolgozása értékes adatokat és té­nyeket ad közre a járás munkás-! mozgalmának történetéről. — A munkaközösség tagjai tovább folytatják az adatok gyűjtését az 1919-es kiadványhoz, amely még több dokumentumot tár fel a Tanácsköztársaság egységes tör- ténetének megalkotásához. Az emberi gondoskodás és a tudomány egyre derűsebbé teszi a világtalanok életét JNagy sikerrel zárult az „autósok vetélkedése64 — A közeljövőben sor kerül a motorosok versenyére is — Megrendezik a gépkocsivezetők bálját Városszerte nagy érdeklődés előzte meg a gépkocsivezetők ».KRESZ” versenyét. Nem csoda, hiszen első alkalommal volt ilyen vetélkedés az autósok között Nyíregyházán. Budapest, Miskolc és Szolnok után. az országban negyediknek rendezte meg a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség Megyei Elnöksége ezt a versenyt, amelyre több mint 100 gépkocsi­vezető nevezett be személy- és teherkocsival, valamint autó­busszal. A rajttól a célig Vasárnap délelőtt álltak rajt­hoz a gépkocsik; A verseny nap­jára még az időjárás is „kiruk­kolt”, s az esőfellegek messzire elkerülték városunkat. A ver­seny a város belterületén folyt le. A különböző útvonalakon négy ellenőrző állomás volt, ahol az induló gépkocsivezetők tanúságot tettek ismereteikről. A különböző állomásokon műszaki, KRESZ, ál­talános műveltségi és gyakorlati kérdéseket tettek fel, a célnál pe­dig az ügyességről kellett bi­zonyságot tenni. A versenynek igen érdekes vonása volt — azon­kívül, hogy általános gépkocsi- vezetői tudásról adott képet, — hogy általános műveltségi kérdé­sekre is dicséretre méltóan vála­szoltak a résztvevők. Azt bizonyít­ja ez, hogy a jelentkezők szinte kivétel nélkül rendkívül nagy igyekezetei és szorgalmat tanúsí­tottak. Az ottlévő gépkocsiveze­tők többnyire helyes válaszai­ból az tűnt ki, hogy nemcsak gépkocsijaikat készítették jól elő, hanem maguk is igen komolyan vették a versenyt. A verseny értékelése tegnap még folyt. A rendező szervek azonban az ellenőrző állomásokon működő elvtársak véleménye alapján elmondották, hogy igen jó eredményt ért el például Sze­gedi László, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat idős gépkocsivezetője, aki ■ műszaki elméleti felkészüléséért külön jutalompontot kapott. Kiss Dezső gépkocsivezető is a legjob­bak között szerepelt, s főleg az általános műveltségi kérdésekre adott kitűnő választ, Kelemen Pál, a* AKÖV gépkocsivezetője mind a négy ellenőrző állomáson kivá­lóan felelt, ami azt mutatja, hogy nagyon jó felkészültségű szakem­ber. Bíztató kezdet — Annyi bizonyos, hogy ez a verseny csupán kezleti lépés volt — mondotta Szaniszló János elv­társ, az MHS elnöke. — De a legfontosabbat megmutatta: azok a gépjárművezetők, akik ezen a versenyen részt vettek, tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Saj­nos, sok gépkocsivezető maradt távol, ezek között pedig igen sok olyan van, akinek nagy szüksége lenne tudása felmérésére. Elsősor­ban a magángépjárműtulajdono- sokra gondolok, akik közül egy sem nevezett a versenyre, bár az számukra adott volna a legtöb­bet. Reméljük, hogy a legközeleb­bi ilyen versenyen már nagy számban lesznek ott ők is. Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: dicséret illeti azok­nak a szerveknek, vállalatoknak a vezetőit és gépkocsi előadóit, akik a felkészülésben segítettek és módot adtak a részvételre. Különösen szép dolog, hogy az AKÖV-től több mint ötven gép­kocsivezető nevezett be és vett részt a versenyen. Igen nagy volt az érdeklődés a város dol­gozói részéről is. Sajnos, erre a versenyrendezőség nem számolt, így. történt meg, hogy a Búza­téren nagy tömeg gyűlt össze, s kicsit zavarta is a versenyt. Le­vontuk ebből a tanulságot, s a jövőben körültekintőbb lesz a rendezés. í,s a jutalom . . . Szaniszló elvtárs elmondta hogy a kiváló eredményt elérte­ket ismerkedési esten —- a gép­kocsivezetők bálján — jutalmaz­zák. Ennek időpontját később kö­zöljük. A mi véleményünk, hogy az MHS és a B. M. közlekedés- rendészet kitett magáért. Sokezer forint értékű jutalmat osztanak ki, s ez hathatós segítség a gép­kocsivezetés színvonalának továb­bi emeléséhez. Elismerés illeti a rendezőket is, akik társadalmi versenyt. Közölhetjük egyébként, hogy a közeli napokban hasonló versenyt rendeznek motorkerék­párvezetők számára. A motoro­sok körében általános a véle­mény, hogy érdemes lesz részt venni. Máris szépszámú jelent­kező van. A minap szerény meghívó érke­zett a szerkesztőségbe. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének helyi csoportja hívta meg emlék- ünnepélyre a vakügy iránt érdek­lődőket. Szombaton rendezték meg a Bessenyei-klubban Braille Lajos, a pontírás felfedezője szü­letésének 150. évfordulója alkal­mából a műsorral egybekötött ün­nepséget. A nyíregyházi világta­lanok és a meghívott vendégek előtt Ambrózi Géza titkár mon­dott beszédet. Megemlékezett ar­ról a hallatlanul nagy segítségről, melyet Braille Lajos pontírása ziasszony. Csaknem egészen ki­merítik témáikat, amikor a Bc- loiannisz-térre érve az alacso­nyabb visszahúzza a másikat: — Nézd Éva, szerelik a neont...! Jó nektek, az utcáto­kon vezetik végig... A másik elkapja a szót: — Csak azt ne mondd, hogy irigyeled! Látod, így gondoskod­nak Nyíregyházán a lakókról. Képzeld el drágám, mostmár aludni se hagyják az embert. Nappalt csinálnak még éjszaka is, hogy le sem hunyhatjuk a szemünket... Ez igen! Ezt neve­zem gondoskodásnak! Kinek tet­szik ez, mondd Lizám...? Meg kell állniuk mert az utat valósággal eltorlaszolja a betelni nem tudó nyíregyháziak sokasá- ga... MEGLEPETÉS Vége a mozielőadásnak, már elszállingózott a nézők nagyobb része. Karoló pár fordul be a sarkon, suttogásukat elrejtik a kislevelű lombok. — Ne... Laci... ne... — De drágám csak egy pu­szit... — Ugyan, mit képzelsz, it­ten...? — Hisz a legutóbb is itt kap­tam egyet! — Igen ám — mosolyog a lány — de akkor még nem a neon világított. Vedd már észre végre...! (ANGYAL) nyújt a világtalanoknak. A pontírás felfedezése óta annyira kiszélesedett és előrehaladt a vak­ügy — a vakokról való gondosko­dás és a tudomány jóvoltából —, hogy napjainkban a vakok is szinte egyenértékű, hasznos tagjai a társadalomnak, s részt kémek az építés munkájából. Az ünnepi megemlékezést szavalatok, s a zeneiskola tehetséges növendékei­nek zeneszámai színesítették, majd a résztvevők megtekintették a szövetség irodájában — a Dózsa György utca 7. szám alatt jelenleg; is nyitva tartott — vakok segéd­eszközeit szemléltető kiállítást. A látó embernek szokatlan pont- írású könyvek, újságok, folyóira­tok keltik fel a figyelmet. Igen érdekes a vakok számára készített Zsebnaptár, Rádióműsor, Zenei Értesítő, Irodalmi Értesítő, Vakok Világa című folyóirat, Sakk-isko­la, Kotta-iskola, Ambrózi Géza Matematikai példatára és több más kiadvány. Itt állították ki az elmés pontiírógépet, különféle kézi íráshoz használatos írótáblákat, vakok leveleit, pontírású regénye­ket, Jókai elbeszéléseket, régi és mai irodalmi újdonságokat. Száz­kötetes könyvtár áll a Vákok rendelkezésére. A kiállítási te­remben sorakoznak a vakok által készített kézimunkák, Kálmánchey Anna horgolt térítői, a másik asztalon fonott korsók, mellettük két citera: egy megvakult nyír­egyházi pásztor munkája, játé­kok, s más fontos kellék, eszköz, megannyi megtestesült emberi alkotás, és csalhatatlan jele-a-vi­lágtalanokkal való törődésnek. Ta­nulságos, érdekes, emberbaráti gondolatokat ébresztő ez a kiállí­tás, megérdemli, hogy minél töb­ben megismerkedjenek tartalmá­val, szellemével. (Páll G.) Uj betonjárda épül Méhtél ehen A méhteleid községi tanács vb. csupán húszezer forintot biztosí­tott a községfejlesztési alapból a Kossuth Lajos utcán építendő be­tonjárda elkészítéséhez. Tehát csak az építkezéshez szükséges1 cementet vásárolták meg. A többi munkát a lakosság vállalta tár­sadalmi munkában. Hamarosan hozzálátnak a járda építéséhez, s ezzel elkészül a kis szatmári fa­luban is az első betonjárda méa| ebben az évben. PROLÓG A vonat elindul Szálkáról, kevés utassal a kupéban. Meg­szokott a zötyögés, meg a füst, sőt még a csirkecsontok sem hiányoznak a padok alól. Rá- rápislantunk egymásra mi né­gyen: a mellettem levő, meg a két szembenülő. Nagysokára fa­lusi asszonyka kezdi a szót, fé­lénken, az utazás lázával. Mond­ja, nagyon kíváncsi, mert a távo­li faluból még most utazik éle­tében először Nyíregyházára. Több se kell a „benszülött” nyír­egyházinak, aki eddig szintén hallgatott! Rákapcsol: Tudja ké­rem, kis város az, de a nyaka­mat ráteszem, hogy tetszeni fog. Micsoda állomás! Meg mennyi autó van már! Villamos, és a főtéren háromemeletes házak...! Ámuldozik az asszonyka még a tekintetével is, míg a „benszü­lött” súg valamit a fülébe. — Milyen város...? — ismétli a kérdést a vidéki. A benszülött láthatólag titko- lódik, ceruzái meg papírt vesz elő. — „F... gombás” — betűzi az asszonyka és rémület suhan át arcán: — Csak nem...? Meg­hagy fejgombás város..■? Kacag a „benszülött”, aztán megmagyarázza, hogy ugyan, mit képzel, nem fej, hanem fénygombás... Ebből már az asszonyka aztán semmit sem ért... GOND ...? A piac felöl ragyásig rakott a szatyrokkal közeledik a két ha­aktívakként bonyolították te (Kopka) „Fényes" esetek Anno 1959. tavasza, amikor már Nyíregyházán is neonnal világoltak

Next

/
Thumbnails
Contents