Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

K ELETM Aö Y A RORSS AG 19*9 APRIL!' 11. SSOMBAl Ilyen még nem volt JNyfregyházán ’ A* elmelet napi kérdései Eddig közt! százan neveztek be a vasárnapi közlekedési versenyre Közöltük már lapunkban, hogy '«aíaraap 12-én, személy- és te­hergépkocsik, valamint autóbu­szok vezetői részére közlekedési versenyre kerül sor Nyíregyhá­zén. Hogy időszerű ez az új ver- sényforma, mi sem bizonyítja lobban, mint az, hogy eddig mintegy 100 gépkocsivezető je­lentette be versenyzési szándé­kát. Egyedül az 53-as AKÖV. dolgozol közül ötvenen neveztek be. Rajthoz állnak a vállalatok, intézmények gépkocsijai is. Te­kintve, hogy részvétéi iránt továbbra is nagy az érdeklődés, nevezéseket a verseny kezdetéig elfogad a versenybizottság. A né­zőközönség számára is sok érde­kességet hoz a gépkocsivezetők gyakorlati felkészültségét bizo­nyító vetélkedés. Alább közöljük a verseny mű­sorát- Gyülekezés vasárnap reg­gel 8 órától Nyíregyházán a Ka­linin utcán érkezési sorrendben. Itt történik a gépjármüvek felül­vizsgálása. A bizottság, amelyet mérnökök, gépkocsivezetők, szak­emberek és a társadalmi szerveK képviselői alkotnak, ellenőrzi a kocsik műszaki állapotát. Ezután zárt borítékban megkapja felada­tát és rajtol a versenyző. Útvona­lát öt ellenőrző állomáson szakít­ja meg, amikor is különböző fel­adatokat kap. Igen érdekes lesz a Búza-téri célnál sorra kerülő ügyességi próba. A résztvevők sportszerű vetélkedése során szó­rakozva bizonyíthatják be a gép­kocsivezetésre való rátermettsé­güket. A legjobb" eredményt elérő versenyzők szerzett pontjaik után értékes díjakat kapnak. (A dijak megtekinthetők a Mértékutáni Szabóság Zrinyi Ilona utcai ki­rakatában.! Munkásőrök A munkakörök állandóan növelik harci készültségüket, hogy feladatukat, a dolgozó nép hatalmának védelmét maradéktalanul teljesíteni tudják. Néhány képben bemutatjuk derék munkás- á“felniét, Itt D. Pethe László szemüveggel hajol az irka fölé. Tan- terasi foglalkozáson növeli tudását. A* SZKP XXI. kongresszusa az elosztási viszonyokról II. Munkabér, életszínvonal és elosztás A munkabér a munka szerinti elosztáson alapul a szocializmus­ban. A kolhoztagok munkaegysé­gen alapuló jövedelmében szin­tén érvényesül ez az elv a sajá­tos helyzetnek megfelelően. Az utóbbi években a Szovjetunió­ban életbe lépetetett rendszabá­lyok következtében ezek a kate­góriák nagy mértékben érdekelt­té tették a dolgozókat a termelés növelésében, az életszínvonal emelésében, az önköltség csök­kentésében stb. Azonban a szov­jet dolgozók életszínvonalát csak részben határozza meg a munka­bér és a Vnunkaegység szerinti jövedelem. E kategóriák önma­gukban nem fejezik ki a szocia­lista elosztás egész lényegét. A dclgozek életszínvonalat a szo­cialista országokban a reáljöve­delem határozza meg, amely kél részből tevődik össze: a reálbér­ből és a népj fogyasztási alapok­nak az egyes dolgozóra eső részé­ből. Jelenleg a Szovjetunióban a reáljövedelem 3/i része munka­bérből. V« része pedig ingyenes fogyasztási alapból áll. Mindig több és több az a rész, amelyet a társadalmi alapokból (ingyenes közoktatás, egészségvédelem, tár­sadalombiztosítás, kulturális stb, célokra fordított állami kiadások) oszlanak szét ingyenesen a tár­sadalom tagjai között függetlenül az egyes dolgozók által végzett munka mennyiségétől és minősé­gétől. Növekvő társadalmi alapok A Szovjetunióban kb. 100 mil­lió munkás, alkalmazott és kol­hozparaszt vesz részt a társadal­mi termelésben. Van mintegy 20 millió nyugdíjas és 5 millió gyer­mek az óvodákban, bölcsődékben és gyermekotthonokban, 3.3 mil­lió főiskolás, középfokú szakisko­lás és a munkaerőtartalékok tan­intézeteit látogató diák, akik ösz­töndíjat és közös szállást kap­nak. A bentlakásos iskolák, ta­nulóinak költségeit teljesen az állam fedezi. Évente 5.6 millió gyermek üdül az úttörőtáborok­ban, játszik az iskolák nyári ját­szóterein, illetve veszi igénybe a ♦úris.taházakat. A társadalombiz­tosítás és a kolhozok költségén évente több mint 3 millió mun­kás, alkalmazott és kolhozparaszt részesül gyógykezelésben és üdül a szanatóriumokban, vagy üdü­lőkben. Kb. 7 millió sokgyerme­kes és magános anya kap se­gélyt az államtól. A 7 éves tervben az állam még többet fordít ezekre a célokra. A társadalom fogyasztási alapjai mintegy 360 milliárd rubelre növe­kednek. Évente egy dolgozóra kb 3800 rubel esik ingyenes fogyasz­tás címén. A társadalom a kom munizmushoz közeledés arányá­ban egyre fokozottabb mértékben gondoskodik majd minden egyes emberről, születésétől kezdve késő öregségéig. Ez lesz a népjólét növelésének fő útja, amelyet Hruscsov elvtárs joggal nevezett a kommunizmus útjának. A jé fegyver a leghűségesebb barát. Rátermett szakemberek hesaaértéeéveJ végzik az új fegyverek belövcsét Mészáros János és Pckrovenazfei András munkásörök. A táblánál optikai ismeretek kerülnek szóba. Tiszávári astsrtkásőy jól ismeri a távcsöves irányzók szerkezetét. Géza munka a dolgozó milliók élet- szükségletévé válik. Minden em­ber .megtanul kommunista módon élni és dolgozni, önzetlenül, a köz javára. A termelőerők fejlettsége folytán a termékböség állandó és folyamatos jellemzője lesz a tár­sadalomnak s így minden egyes err-ber valamennyi szükséglete ki­elégíthető lesz. A társadalom el­jut a kommunizmusba. Milyen is lesz a kommunista társadalom? Helytelen volna valami szer­vezetlen. anarchikus társadalomra gondolni. Megszűnik ugyan a fo­gyasztás szabályozásának szüksé­gessége, mégis lesz szervezettség és rend. A kommunizmus a dol­gozók kitünően szervezett és ösz- szehangolt közössége lesz. Terv­szerű és szervezett munkameg­oszlás, társadalmilag meghatáro­zott munkaidő, magasfokú gépe­sítés, automatizálás lesz a jellem­ző. A technika és a tudomány ha­talmas fejlettsége lehetővé teszi egyrészt a minimális munkaidő bevezetését a társadalom áltál, másrészt a megnövekedett sza­badidő kihasználását, tanulásra, művészet, irodalom, sport, pihe­nés, szórakozás stb. szempontjá­ból. A kommunista közösség meg­határozott rendben fog élni. A kommunista emberek magas er­kölcsi jellemtulajdonságaiknai fogva kevesebb irányítással, na­gyobb öntudattal teljesítik majd munkafeladataikat és társadalmi kötelezettségeiket, #Szep és Vonzó társadalom képe kezd kibontakozni előttünk a tár­sadalmi fejlődés utján. Ezért ér­demes küzdeni, mai feladatainkat, 3 éves tervünket minél gyorsab­ban és jobban teljesíteni. Hiszen nem e feladatok megkerülésével, hanem csakis ezek feltétlen meg­valósításával juthatunk mi is kö­zelebb a szocialista népekkel agyütt a kommunizmus kapujá­hoz.-ZAJTAI ANTA1 Huszonöt tagja van már a KISZ-alapszervezetnsk az Építő­anyagipari Vállalat betonüzemé­ben. Sipos Sándor KISZ-titkárra hallgatnak a fiatalok és csatla­koznak elgondolásaihoz, mint például legutóbb ahhoz, hogy tartsanak VIT-müszakot. Vasárnap dolgoztak és a VIT-müszakban elért kerese­tet, közel 1000 forintot a VIT-alapra ajánlottak fel. Most elhatározták, .. hogy felaján­lást tesznek a- VIT és a párt- kongresszus tiszteletére. — Én azt mondom, hogy nyu­godtan vállalhatunk 120 száza­lék átlagteljesítést minden napra! — jelentette ki a KISZ-titkár az ifjúmunkások megbeszélésén. — Az én brigádom ennyit vállal. A VIT-müszakon könnyen teljesí­tettünk 110 százalékot, mert mindnyájan lelkesidéssel dolgoz­tunk. a munkát .ól megszervez­tük és kevesebbet ácsorogtunk csellengtünk. Kiszám toltam, hogy ha mi kiszisták vállaljuk a 120 százalékot, műszakonként a terven felül több mint 400 darab cement mosaiklapaf gyártunk, amennyi bőven elég egy átlagos méretű konyha kikövezéséhez. Ha teljesítjük, a mi keresetünk nö­vekszik egyenként 10 forinttal, és a lakosság is jól jár. mert több lakást tudnak a terven fe­lül készített cement mozaiklapok­kal lekövezni. Kató Borbála, Bojkó Lajos és Cserhalmi Erzsébet az elsők kö­zött helyeselték a felajánlást. Ta­tár Andrásék is csatlakoztak a festékelökészítő csoport nevé­ben. A íínómcsiszolóból Bakos László jelentette be a csatlako­zást. S megszületett a felajánlás, amit nap mint nap túlteljesíte­nek. — Hogy mi a titka a szép tel­jesítményünknek? Egyszerűen annyi, hogy kezdeményezésünk nyomán párosverseny alakult ki » műszakok ifjúmunkásai kö­zött és összefogva, a célért lelkesedve, a munkaidőt jól kihasználva ter­melünk — mondotta a KISZ-tit- kár. A jó példamutatás a munká­ban is jellemzi a KlSZ-tagokat! A fogyasztás szabályozásának szükségessége A szocialista állam, vagy a kom- 1 m un ista párt nem hozhat létre tetszőlegesen új elosztási . viszo- i nyokat és formákat. Csak olyan elosztási formákat léptethet élet­be a szocialista állam, amelyek megfelelnek a termelőerők és az alapvető termelési viszonyok jel­legének. Az elosztás bármely konkrét formája csak akkor lehet jó, csak akkor biztosítja az anyagi érdekeltséget, a termelés növelé­sét, az életszínvonal emelését stb., ha betartja a munka szerinti el­osztás elvét, amely a szocializmus gazdasági törvénye. Ha ezt elmu­lasztják, vagy nem veszik kellően figyelembe, akkor ellentétek és feszültségek lépnek fel, mint ná­lunk az 1950—53 közötti időben. A helytelen gazdaságpolitika, bé­rezési hibák stb. átmenetileg za­varokat okoztak a_ népgazdaság­ban, amelyeket azonban szocialista államunk tudatos és tervszerű te­vékenységgel, a munka szerinti el­osztás elvéhez való igazodással fo­kozatosan kiküszöbölt. A munka mértékének és a fo­gyasztás mértékének szabályozá­sa tehát' szükséges mindaddig, amíg a kommunizmus csírája ki nem bontakozik teljes és átfogó kommunizmussá A munka sze­rinti elosztásnak az ismertetett sajátságain kívül meg kell emlí­teni nagy nevelő szerepét. Hozzá­szoktatja az embereket a szocia­lista fegyelemhez, általánossá és kötelezővé teszi a munkát, mely­nek erkölcsi ösztönzői (pl. a munka verseny, társadalmi, moz­galmak stb.) egyre nagyobb je­lentőseget nyernek s végül is a 20 százalék normuíúltelfesitész naponta 400 darabbal több cement mozaiklap

Next

/
Thumbnails
Contents