Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
4 KELETIM AG YARORSZAG jnsp. ÁPRILIS JO. PÉNTEK Hideg sör van ládaszámra, de hol vannak a szomjasok? Tavasszal hell a szerelem mondja ki az általános érvényű igazságot az elég régi sláger. Hogy is állunk hát ezzel a dologgal? Tavasz — hát ez megvan, méghozzá a javából Olyan tavasz van, hogy köböl legyen annak a szíve, aki nem lesz szerelmes. S hogy kell a szerelem? Mi az hogy kell! Feltétlenül szükséges, muszáj, kötelező! Mert ha nem szerelmes a fiatalember, ugyan mit is kezdjen ezzel az egész ragyogó napsütéssel, a rügyekbe, virágba boruló Sóstóvall Na kérem, ott is megy már a fiatal pár, az első. akivel itt a sóstói erdő legelején találkozunk. Kéz a kézben, ábrándosán ballagnak, felettük a madár csipog, körülöttük csupa virágfakadás a világ. Vajon miről beszélnek? Megállnak, s a fiű ábrándosán a lány szemébe néz. Na, biztosan most jön a Vallomás. .. — Julika, itt az alkalom, hogy végre megmondjam: hibás tételt könyvelt tegnap a számlázásnál. Vegye tudomásul, hogy ez így nem megy további — De Kovács kartárs. ., Ebből elég, menjünk tovább. Ott a pádon egy sapkás diáklány, s egy ballonos fiú. Lo- pózzunk csak mögéjük. — S a harmadik ismeretlennel mi lesz? Iksz négyzet plusz- minusz ipszilon nem egyenlő... Gyorsan tovább. Egy sárgabtűzön hölgy a legújabb helyi pletykákkal trak- tálja pörgekalapos lovagját, egy fekete fiú az egyik odvas tölgy tövében a napi politikáról szaval egy lensárga szépségnek, egy másik pár unatkozva, szó nélkül ballag. Hát ebből elég volt, gyerünk haza. Éppen most ért a villamos a kitérőhöz. Kényelmesen elhe- lyezkedek, mellettem egy kendős, öreg néniké, s egy reszkető- kezü bácsi. Sovány arcán meg sem lehet számlálni a ráncokat. Kopaszodó feje körül néhány hófehér szál ágaskodik. Indul a villamos, és a bácsi egészen a nénihez hajol: — Szeretsz? «— Szc-lic-ret-lek. Na végre... 83’. i. gy. Ila sör nincs kéznél, egy pohár hideg ivóvíz is megteszi. Perlitduzzasztó üzemünk már van, de miért késik a hássvártás? ■*<Sia8a<aK3SöH^OSc*<#CSaWK8cS<3K2SöS<3aSc*<^CÉ»OK^űKSK3e^ Győri Illés György: TAVASZI VERS Égnek a tavaszban az utcák, a kertek, és a szívekben is megnő a világ. A házak, a földek vidámabbak lesznek, s minden moccanás boldogságot kiált. Virágos barackfát fésülnek a szellők, s úgy csókol a nap, ahogy csak ő szokott. Kelletik a bimbók, s virágok az erdőt, mint bomló lányok, s kibomlott asszonyok. Olyan ez a tavasz, mint a feleségem, ha a tükör előtt kibontja haját. Fürtjei selymesen úsznak a vidéken, nézem, s illatukat érzem legalább. Fürdeni szeretnék most a langyos porban, hevernék a fűben, s innám a napot, szaladnék, repülnék a madárnál jobban, soha nem erezném azt, hogy fáradok! Hadd legyek én is csak szikrája a napnak és gyűjtsem a földnek mindig melegem, azért, hogy a kertnek még több zöldet adjak, a kenyér egy csöppel — de puhább legyen! Része legyek mindig egy tavaszi cseppnek _____ és oszthassam fel a világnak magam, mert az életemnek és költészetemnek így van csak értelme — s ilyen célja van... Óvjuk a méheket! Az örlőgóp apró szemecskékre morzsolja az emberfej-nagyságú perlitküvekct. Az őrleményt magas hőfokon olajfűtésű kemencében levegővel duzzasztják, s mire a ciklonokból a „perli;hab- kő” négy-öt miliméteres szemcséi kiömlenek, a köbméterenként 1450 kilogramm súlyú őrölt nyersperlit duzzasztva 13-szörta lesz könnyebb. A kísérleti üzemelés megtörtént és Buji Ferenc örömmel Spangler dr., a bécsi I. «zárná sebészeti klinika orvosa a Sebészek Társaságában bemutatott egy fiatal munkást, akinek gyomrából eltávolítottak egy acélcsa- pot, amely a májon át hatolt be pda. A fiatalember veszélyes ,• munkát végez: egy pisztolyszerű eszközzel acélcsapokat kell belőnie egy betonfalba. Biztonsági könyvelhette el az első sikereket. Mi is örülhetünk annak, hiszen a könnyű fajsúlyú és nagy hőszigetelő tulajdonságú új építőanyagnak nagy hasznát veszi az építőipar, olcsó családi házakat lehet belőle építeni. Külföldön is nagy az érdeklődés iránta. Már voltak itt németek, franciák, bolgárok és a napokban jönnek osztrákok szerződést kötni a duzzasztott perlitre. Jó exportára van. szempontból szemüveget, kesztyűt és börkötényt kell viselnie, az utóbbit azonban nem használta. Munka közben az egyik acélcsap visszapattant, behatolt a munkás testébe és a májon át a gyomorba kerülj. A súlyosan sebesült fiatal munkás a bécsi klinikán végzett műtét után teljesen meggyógyult. haladjunk, hogy az országban több helyen is létesítsenek a nyíregyházihoz hasonló perlitüzc- met. Buji elvtársat már felkérték a szervezésre. Népgazdasági érdek, hogy a beépítés színhelyéhez közel történjék a perlit duzzasztása és belőle a panelek gyártása, hiszen a nyersperlit szállításához I3-szorta kisebb térfogat kell. Támogatás keltene! Ha az OKISZ nem látja biztosítottnak a nyíregyházi perlit- üzembe beruházott pénzösszeg megtérülését, és ezért vonakodik a házgyártáshoz hiányzó pénzt adni, emiatt ez az ügy nem állhat meg! Az országos érdek nem maradhat háttérben. Bizonyára tanácsi vagy állami vállalat létesítése esetén gyorsabban érhetnének el kedvezőbb eredményeket. Területünk és vasutunk van erre a célra. Ilyen állami nagyüzem létesítésére a nyersanyaglelőhelynél nincs meg a jó lehetőség. Nyíregyházán viszont Buji elvtársnak kész tervei vannak a perlitházgyár, a duzzasztó nagyüzem létesítésére. Tárgyaljanak róla vele és támogassák Jó elgondolásait. Vegyék figyelembe azt is, hogy megyénk három országgal határos. Ezekbe az országokba kedvezően tudnánk duzzasztott anyagot és házelemeket exportálni. És ez az ügy, az üzem kérdése azért sem közön- bös megyénknek, mert innen tízezrével járnak munkások más megyékbe dolgozni. A vállalat Nyíregyházán történő létesítésével ezen a problémán, a munkaerőfoglalkoztatáson Is egy kicsit segítve lenne. Buji Ferenc további kísérletezéseket folytat, amihez nincs meg a megfelelő felszerelése, és nincsenek segítőtársai. Tudja azt, hogy tanácsi, vagy állami vállalatnál nagyobb lehetőségei lennének még nagyobb sikereket elérni. Segítsék őt jobban az illetékesek. Legfőbbképpen azon segítsenek, hogy a perlitduzzasz- tás fokozása és a perlitházak gyártása további huza-vona nélkül minél előbb megtörténhessék. O. A. Néhány fa már világháborúit. Kezdik munkájukat a méhek is. Évenként ismétlődő „balesetek" irtják az apró kis munkásokat. Az ő érdekükben kerestük fel a méhészek megyei elnökét, Kiss Zoltánt, hogy felvilágosítással szolgáljon erre vonatkozólag. — A méhészet hasznát a közvélemény általában a mézhozam, a viasztermelés, és újabban a pem- pőtermelés útján látja — mondta Kiss elvtárs. — Pedig a méhészet igazi jelentősége és értéke sokkal jobban kidomborodik, ha nemzetgazdasági jelentőségét a beporzó munkán keresztül vizsgáljuk. A méh több hasznot bajt a nemzetgazdaságnak, mint a méhésznek Virágzás alatt nem szabad permetezni! munka elvégzésére. A Szovjetunióban, Amerikában, Dániában meghatározott összeget kap a méhész a növényfajonként és hp dánként végzett megporzó munkáért. Hazánkban is felismerték ennek jelentőségét. A Soproni Állami Gazdaság 150 családos méhészetére például nem csupán az a feladat vár, hogy mézet, viaszt termeljen, hanem a méheket a távolabb fekvő 200 holdas gyümölcsösbe vándoroltatják megporzás végett. len tőségét, nem tartják be a rendelkezéseket, lepermetezik az értékes ingyen munkásokat, a méheket. A méhészek kérése az, hogy a virágzás alatti permetezéssel ne veszélyeztessék a nemzetgazdaság számára oly hasznos méhállo- mányt. Virágzás alatt ne permetezzünk! Hz egész ország várja ezt az olcsó építöa nyagot Elmondhatjuk, hogy van már : perlitduzzasztó üzemünk, mely óránként a mostani adottságok álapján négy köbmétert termel. De miért ne lehetne többet is duzzasztani? És miért késik a perlit-házelemek gyártása? Városunkban és az egész országban nagyon várják ezt az olcsó, új építőanyagot, és nagy exportálási lehetőségünk is van belőle. A külföldi vevők dicsérték a duzzasztott perlitünk minőségét. Nemcsak építkezésekhez, hanem könnyűsége és finomsága miatt többek között palántákhoz veteményes ágynak, mű trágya-lekötőanyagnak és fi- horn öntvények készítéséhez is nagy sikerrel lehet használni. Sok perlitünk van, három nagy Lesz-e házgyár Nyíregyházán? A perlitduzzasztás és a duzzasztott anyag belföldi és külföldi értékesítése, valamint a házgyártás problémája nemcsak a ktsz. ügye, hanem az egész országot érintő ügy. Az OKISZ látja azt is, hogy az illetékes minisztériumokban is nagy érdeklődést tanúsítanak a perlitduzzasztás és perlítházgyártás iránt. A kisAcélcsap a gyomorban hegy. Többet is duzzaszthatnánk! “Miért nem használjuk ki jobban a lehetőségeket?! A már elért eredmények kétségtelenül Buji Ferencnek és annak köszönhetők, hogy a vá- ■ ros és a megye vezetősége, valamint az OKISZ segítséget adtak az elvben kidolgozott gyártási eljárás megvalósításához, a perlitüzem létesítéséhez. Mintegy 700 ezer forintba került eddig az üzem, de még hiányzik legalább 300 ezer forint ahhoz, hogy megkezdhessék a panelek, perlit-házelemek gyártását. Sokan gyűjtögetik már arra a pénzüket, hogy az elsők között építtethessenek olcsó perlitházat. Az akadályt a hiányzó formák jelentik. Az OKISZ további anyagi segítsége késik. Miért? ipari szövetkezet, az OKISZ látja, hogy nem képes megbirkózni az országos és belföldi igények kielégítését jelentő feladatokkal. A duzzasztás fokozása és a házgyártás nagyobb pénzösszeget igényel, mint amennyire az OKISZ ereiéből telik. Dolgozó népünk érdeke az, hogy ezen a téren minél előbbre Nagyon találó az a mondás, i logy a méhek a kertészet és mező- gazdaság ingyenes munkásai. A i negporzó munkából eredő haszon i i méz- és viasztermeléssel elér- lető haszonnak 10—15-szöröse. A -méhcsaládok tehát 10—15-szörte . nagyobb hasznot hajtanak a nem- i setgazdaságnak, mint a méhész- i nek. Ezt nemcsak hazai adatok tá- . masztják alá. A modem külföldi országokban a növénytermelők és gyümölcstermelők szerződést köt- i nek a méhészekkel a megporzó ' Sajnos, a méhész „jutalma" ma még gyakran az, hogy a nehezen, áldozattal felfejlesztett családokat a virágzás alatti permetezéssel teszik tönkre, holott ezt államunk törvényes rendelkezései is tiltják. Sok bírósági tárgyaláson kiderül, hogy a gyümölcskertészek nem elég figyelmesek és ha ismerik is a méhek beporzó munkájának je-
