Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-08 / 81. szám
A mlciaapltá* ember (Riport a 2. oldalon.) ★ Ml jár a tsz-tagoknah az üZTK-tól ? (Interjú * 3, oldalon.) *T/éf praltHriai •!/•*€!/•!«* ' XVI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Rra 50 fillér 1959. április s, szerda Effv él üzem a ratás margójára (Cikk a 4. oldalon.) ★ A szamostatárfalvi tsz-ssszonyoU felhívása (2. oldal.) jq.i min JOCKiaDCOXXXXJaLOXIÜLILIÜLJL a Nagyobb szaktudással! A dolgozók azt szeretnék, ha könnyebben és gyor- *"*■ sabban végezhetnék el munkájukat, több pénzt kereshetnének, és ezáltal is jobban élhetnének. Megvan erre a lehetőség az üzemekben. A nagyobb szaktudással rendelkező dolgozó hamarabb és könnyebben teljesíti a normáját, több pénzt keres. Am nem mindenki dolgozik élenjáró munkamódszerrel, de miért ne dolgozhatnának egyre többen nagyobb szaktudással, a legjobban bevált, élenjáró munkamódszerekkel? Ez nemcsak a dolgozót segítené, hanem az üzemet, a vállalatot is azáltal, hogy növekedne a munka termelékenysége. Iparunk az utóbbi évek folyamán elhanyagolta az élenjáró termelési tapasztalatok összegyűjtését és széleskörű elterjesztését a dolgozók között. Nagyon rábíztuk a dolgozókra, hogy ahogy tudják, úgy hajtsák végre a feladatot. Az új munkásoknak általában nem sikerül megszerezni a magas termelékenységű munka gyakorlatát, mert nem segítik őket kellően az olyan jó munkamódszerek elsajátításában, amelyekkel az élenjárók dolgoznak. A munkások szakképzettségének foka különböző. Ennek megfelelően munkájuk eredményei is különbözőek. Az egyik dolgozó ugyanazt a munkát jobb módszerrel, pontosabban, gyorsabban és jobb minőségben végzi el, mint a másik. Egy-egy vállalaton, üzemen belül azonos reszortban sok helyen más módszerrel termelnek a dolgozók. Nem az egyéni stílussal van baj, hanem azzal, hogy e módszerek ben van olyan is, ami nem haladó, ami nem szolgálja a jobb minőséget és a munkatermelékenység fokozását. A munka irányítóinak, a műhelyvezetőknek feladata lenne megfigyelni azokat a munkafogásokat, amelyek alkalmazásával egy-egy dolgozó könnyebben és jobban tudja teljesíteni a normát. Csakhogy a termelés számos napi problémája mellett erre kevés műszakinak terjed ki a figyelme. Nem gondolkoznak azon, vagy nem veszik észre, hogy milyen sokat lendítene a munkán, az eredményeken, ha egy-egy értekezleten megbeszélnék az összegyűjtött legjobb munkamódszereket, és elkészítenék a termelékenység növelését elősegítő munkamódszer leírását, munkaésszerűsítést. Az olyan munkamódszert, amelynek segítségével jobb eredményt lehet elérni, érdemes megbeszélni a szakmák dolgozóival! Miért nem fordítanak erre egy kicsit nagyobb gondot a munkavezetők?! Azt elismerik, hogy hasznos dolog széles körben elterjeszteni a bevált, jó munkamódszereket, azonban ezen a téren nem eléggé kezdeményezők és öntevékenyek. A munkások viszont örömmel vennék, ha a kiváló teljesítmények elérésének „titkait” megismertetnék velük. A gyengébb dolgozók a nagyobb szakmai biztonságérzetért és a több keresetért is örömmel tanulnák meg a jobb munkamódszereket. Az új munkás oktatása a technikai minimum keretében sokhelyen most is abból áll, hogy megismertetik vele a technológiai követelményeket, aztán egy régebbi munkás mellé osztják be, aki átadja neki az évek során kialakult munkamódszerét. Nincs meg a törekvés arra, hogy az új munkások a legjobb munkamódszert tanulják meg, s így elterjednek a meg nem vizsgált és haladónak nem mondható munkamódszerek is. Az ipartól várt nagyobb követelmények teljesítése közben nem mehetünk el tovább a legjobb módszerekkel való termelés kérdése mellett anélkül, hogy ki ne használnánk ezt a „rejtett” tartalékot. Érdemes tanulmányozni például azt, hogy mi az oka két munkás teljesítménye különbségének, a munkájuk minősége közötti eltérésnek. S ha erre rájövünk, akkor érdemes időt és fáradságot szentelni a jobban dolgozók munkamódszerének elterjesztésére. Sajnos, a korábbi évek gyakorlatától eltérően nagyon elhanyagolták a vállalatoknál a munkamódszer-bemutatókat, a tapasztalatcserét! Áldozzanak szívesen időt, és ha kell pénzt is erre, a dolgozók szakmai képzettségének növelésére. Mert tanulni nemcsak könyvből lehet, hanem sokkal könnyebben lehet a gyakorlatból. Ezt a tanulási módszert szívesebben választják a munkásak, hát segítsük őket, hogy a szakmában egyre képzettebbekké váljanak és minél többen tanuljanak meg magasabb termelékenységű munkamódszerekkel dolgozni. A* oköpiióiak beneveznek a kukorlcatermclési versenybe Ököritófülpösön nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni termelők is nagy bizalommal cserélik ki az általuk termelt kukoricafajtát hibridre. — Erre mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy amikor a hibridkukorica vetőmagcseréjének előzetes összeírása volt, a járási szervek mindössze 35 mázsát szántak a községbe és végül 70 mázsára volt jelentkező. A termelők az országos kuko- ricatermclcsi versenyben is részt akarnak venni. A termelőszövetkezeteknél kikötés, hogy legalább 100 holdon kell termelni kukoricát, akkor vehetnek részt a versenyben. ököritón csak a Sza- mcsmenti TSZ termel ekkora területen kukoricát, így a három tsz. közül egyedül vesz részt a versenyben. Az egyéni termelők a legutóbbi napokig huszonkilencen jelentkeztek a mezőgazdasági felügyelőnél, hogy vegye fel őket a versenyzők sorába, A nyíregyházi Dózsa TSZ új, 106 holdas tábláját dohány alá töri a Sztaünyec. E nagy tét rülethez szükséges mennyiségű palántájuk szépen fejlődött, s már csak az alkalmas id.öt várják, hogy a kitiltetést megkezdhessék. Megjavítják a községek kulturális ellátottságát - Az eddiginél nagyobb mértékben fejlesztik a helyi ipart • * Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Szabolcs-Szatmár megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen először a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos népművelési feladatokat tárgyalták. Megállapították, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítése és a megyénk falvai előtt álló nagy feladatok és távlatok megkívánják: nagyobb gondot kell fordítani a parasztság eszmei, politikai nevelésére. A falu népművelési helyzetét az jellemzi, hogy tározatában szerepel, hogy a termelőszövetkezeteket a falu kulturális életének központjává kell tenni. Ennek érdekében a községek vezetői számára a kulturális feladatokról és a helyi kulturális vezetés kérdéseiről öt elődásból álló tanfolyamot kell tartani. Létre kell hozni a tsz. parasztok iskoláját. Ezek az álnagymértékben megnőtt a parasztság kulturális érdeklődése Tavaly például 51 kultúrház létrehozására közel 6 millió forintot fordítottak a megyében. A megyei tanács v. b. megállapította, hogy a parasztság kulíúrigányének kielégítése nem volt eléggé célirányos. A termelőszövetkeztek vezetőségeinek és a tanácsok mező- gazdasági szakigazgatási szerveinek munkájában sokhelyü.t még másodrangú helyet foglalnak el a kulturális kérdések. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése az elmúlt év őszén es az év tavaszán nagy arányokat öltött. Az agitáció általános tapasztalata, hogy az egyénileg dolgozó parasztok gordolkozásmódia nagymértékben elmaradt a gazdasági fejlődés mögött. S bár az elmúlt évben a mezőgazdasági propaganda igen erősen megindult a jól jövedelmező, belterjes gazdálkodás irányában, nem mutatta meg eléggé, hogy ennek egyetlen helyes útja a termelőszövetkezeti mozgalom. A v. b. megállapította, hogy a parasztság körében folytatott kulturális munka — a szak és általános műveltségben kérdéseket is beleértve — széttagolt, s az egyes szervek munkája között nincs meg a szoros kapcsolat. Ezen kívánt segíteni a megyei tanács v. b., amikor ebben az évben kísérletképpen 30 mezőgazdasági szakjellegű továbbképző iskolát hívott létre, amelynek a nagyüzemi mezőgazdaság számára műveltebb és szakképzettebb parasztfiatalok kiképzése a legfontosabb célja. A v. b. megállapította, hogy az MSZMP he'yes mezőgazdasági politikája következtében várható, hegy a tsz. fejlődés igen erősen meggyorsul, s a népművelési munka tervezésében u dolgozó parasztság ügyeiméi a mezőgazdaság szocialista lövőiére kell Irányítani. Vetítőin ábrázoló színdarabokat kell bemulatni, ilyen könyveket kell a parasztság kezébe adni. A könyvtárak köte'essége felfrissíteni a könyvállományt, javítani kell a kulturális propaganda valamennyi területén. A v, b, hatalános műveltség megszerzésén kívül a mezőgazdasági szakműveltség megszerzésében, a szövetkezeti élet kérdéseiben nyújtanak hasznos segítséget. Lehetőség nyílik így arra ú, hogy a termelőszövetkezeti tagok mindegyike elvégezze a nyolc osztályt, s lehetőleg megszerezze a középfokú műveltséget is. Rendkívül lényeges, hogy a falusi fiatalság felismerje a mezőgazdaság bíztató jövőjét. Ezért a megyei tanács v, b. azt akarja, hogy a mezőgazda- sági továbbképző iskolákat a tsz-ek mezőgazdasági szakmunkásképző iskoláivá tegyék, amiknek hallgatói a nagyüzemi gyakorlatot a szövetkezetben folytatják. A megyei tanács v. b. elrendelte, hogy a legkiválóbb népművelési szakemberek menjenek patronálni a falusi népművelési munkát, különös tekintettel a tsz. községekre. A v. b. ezután a megye tanácsi iparának helyzetét vitatta meg, kitért nagyobb arányú fejlesztésének lehetőségére (ennek részletes ismertetésére lapunk visszatér), majd a folyó ügyeket tárgyalta,
