Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-04 / 79. szám
1959. ÁPRILIS 4, SZOMBAT KELETMAGYARORSZAC 5 Gacsály két felszabadulása 'P IZENNÉGY esztendővel * ezelőtti tavaszon ízlelgették az első szabad tavasz leheletét. Tizennégy éve annak, hogy Gacsályban Madarassy és Gyene volt cselédei karónakva- lót vágtak a kúriák parkjából. Soha ilyen frissen nem villogtak még balták, amióta favágásra feltalálták és ilyen sokat jelentő karókat sem faragtak még ezen a tájon. Örömrivallgással vitte a rongyos-foltos ruhás nép a babusgatott karókat a határ ba, hogy az ezerszer megváltott, de eddig soha meg nem kapott juSsát kimérje. Ott lépték a földet a volt cselédek és azok is, akiknek még a cselédsors sem jutott, de földjük sem volt. Hogy miből éltek, talán már nem is tudnák megmondani. Néha egy k's napszám, ha akadt, aztán zsákba a dohányt és neki a román határnak, viaskodni a pénzügyőrökkel, katonákkal, hogy egy pár fillér kerüljön a házhoz. A csempészek bizonytalan, de nem valami dicső életét élte a lakosság jórésze. Ettől az élettől mentette meg Őket a felszabadító szovjet hadsereg, amikor 14 esztendővel ezelőtt az utolsó csapást mérte az úri rendet védelmező fasiszta martalócokra. Ez volt az első felszabadulásuk, ami nélkül nem jöhetett volna a második. A Z ÉVEK TELTEK. Vívták ** a felemelkedés szép csatáit a gacsályi parasztok is a háború-okozta nincstelenséggel, a feltámadni akaró reakcióval és sokszor a saját tudatlansá- guk-okozta nehézségekkel. Több volt a parasztcsalád, mint a ló, még tehén sem jutott mindenkinek, sőt még három-négy év múlva is akadtak olyanok, akik másnak dolgoztak egy kis igasegítségért. Jobb volt, mint a cselédsors, vagy a napszámosok bizonytalan élete, de mégsem talált mindenki arra az útra, ami a felemelkedés biztos záloga lett volna. Egyeseknek már- roár kezdődött volna újra a cselédvilág, ha a párt meg nem mutatjh a kivezető utat. 1 949 FEBRUÁRJÁBAN 20 ■*- család 88 hold földdel Dózsa néven termelőszövetkezetet alakított. Itt sem ment minden magától. Sok nehézséget kellett leküzdeni, de az összefogás ereje és az állam segítsége rövidesen meghozta az első gyümölcsöket. Hosszú volt az út, mig a 2 ló és két ökör helyett 284 darab szarvasmarhát számolhattak az istállójukban, a juhállományuk kétezer darab legyen és azt mondhassák, hogy a múlt évben 300 darab hízót értékesítettek. Egy tehergépkocsi és egy GS-traktor dolgozik a szövetkezetiek tulajdonaként. A közös vagyonúk értéke hat és fél millió forintot tesz kj. A szövetkezetbe először itt sem a középparasztok tömörültek. De néhány év alatt a volt nincstelenek magasabb életszínvonalat értek el, mint a kint maradt tehetősebb gazdák. A községben épült 82 lakásból 64 a szövetkezeti tagok tulajdonában van. A cserepes, két szobás házakban mindenütt szól a rádió. A múlt évi zárszámadás után alig győzte a gépkocsi Mátészalkáról és Fehérgyarmatról hordani a bútort. Nyolc tag vett házat á múlt őszön. Nehéz lenne felsorolni? hogy kinek mit hozott a szövetkezet, de egyetlen Viskó helyett „kiskastély“ Sok helyütt látni már ilyen korszerű, egészséges lakásokat a megyében. Hová lettek már a hajdani cselédviskók? n Kordélyos Vállalat hármas ünnepe Kérgeskezű, napszítta arcú emberek jöttek össze szerdán este az Irodaház kultúrtermében. A Kordélyos Vállalat nyíregyházi ki- rendeltségének rakodómunkásai, hajtói elvegyültek a központi dolgozók társaságában. Együtt ünnepelték felszabadulásunk 14. évfordulóját. Az összegyűltek előtt nagyon is ismeretesek új életünk nagyszerű alkotásai. Munkájukkal közreműködnek a bányák, üzemek és lakóházak építkezéseinél, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok beruházásainál. Dolgoznak a lakosság íuvarigényeinsk kielégítésénél is. A vállalat telephelyei Szabolcs-Szatmár, Borsod, Hajdú, Szolnok és más megyékben is megtalálhatók. Az ünnepélyességet fokozta az a tény, hogy a vállalat ezúttal negyedszer is kivívta a megtisztelő élüzem- címet. Ez alkalommal többen kaptak jó munkájuk jutalmául dicsérő oklevelet, 'valamint szépösszegű pénzjutalmat. A harmadik ünnepélyes aktust az jelentette, hogy a vállalat dolgozói között mintegy 80 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki. Itt számbavették azt is, kinek mennyi munkában eltöltött ideje van a vállalatnál. A jutalmak összegét természetesen emelte a hosszabb szolgálati idő. A lelkes hangulatú gyűlésen a közelgő pártkongresz- szus tiszteletére munkaverseny- kezdeményezést indítottak el. Csatlakoznak a vállalat központi felajánlásához, mely szerint országos szinten hárommillió 100 ezer forintos önköltségcsökkentést kívánnak az idén elérni. A jelek után arra lehet következtetni, hogy e célkitűzés nemcsak megvalósítható, hanem, ha a Kordélyos Vállalat dolgozói eddigi lelkesedésükkel végzik ezután is munkájukat, a reájuk eső feladatokat túl is teljesíthetik. Hammel József. példa is eléggé bizonyítja, hogy milyen lehetőség ny lt itt mindenki számára. Papp Albertné- n&k 1952-ben meghalt a férje. Hat apró gyermekkel maradt magára. A múlt évi zárszámadásnál csak a természetbeni juttatáson felül 10400 forintot kapott kézhez egyszerre. Az özvegy asszony sírvafakadt öröméljen, amikor a köteg százast átvette. A MÁSODIK, teljes felsza- badulás most van kialakulóban. A község dolgozóinak a nagy többsége már szövetkezetben dolgozik. Márciusban szövetkezeti községgé lett Gacsály. Minden remény megvan rá, hogy ebben az évben valamennyi dolgozó paraszt, a jelenlegi kívül levők is a szövetkezeti utat választják. A Szovjetunió felszabadította 14 évvel ezelőtt az idegen és a belföldi elnyomók igája alól, a szövetkezet pedig a kizsákmányolás minden formájától szabadítja meg a parasztságot és a fejlett technika alkalmazása révén mindinkább hatalmába kerítheti a természetet is. A gacsályi parasztok ebből ízelítőt már az eddigi tsz eredményekben is kaptak. A Dózsa Tsz például 450 holdon javította meg a savanyú talajt mésszel. Náluk a múlt évi aszályos esztendőben is 250 holdon értek el 950 kilós búzaátlagot. Az egyénileg dolgozó parasztok 550 kilót arattak holdanként. A szövetkezetben a múlt évben 130 család dolgozott és közel háromszáz hízót adtak él. Az egyéni parasztokra családonként még egy hízó sem esett. Hasonlóan beszélhetünk a vágómarháról is. Jövőre már juhból is ötszáz darabra kötöttek értékesítési szerződést. Az évvégi zárszámadásukig csak az állattenyésztésből kétmillió forint bevételre számítanak. Most, hogy szövetkezeti község lett Gacsály, azt is tervbe vették, hogy az 500 hold legelőt öt év alatt szakaszosan megjavítják, ami még nagyobb alapot nyújt az állattenyésztés fejlesztéséhez. Így lesz a tizennegyedik esztendő a második felszabadulás éve, ami az elsőnek, a tizennégy év előttinek beért gyümölcse. CSIKÓS BALÁZS Az új kisvárdai kórhn: Nem is olyan régen még tíz- és tízezrek haltak meg megyénkben tébécében. Államunk sok új kórházat, szanatóriumot épített a betegség leküzdésére. Képünk a kisvárdai új kórházat mutatja be. Nagy segítséget nyúlt a Csengeti Állami Gazdaság a környezi) termelőszövetkezeteknek A Csengeri Állami Gazdaság vezetői, szakemberei három község termelőszövetkezeteinek pat- ronálását vállalták. Ezekben a községekben elsősorban politikai, szervezeti és szakmai kérdésekben nyújtanak segítséget a szövetkezeteknek, de ha gazdaságilag kell sürgősen segíteni — megfelelő térítés ellenében és ha a gazdaság nem latja kárát — szintén támogatják a szövetkezeteket. Császló, Ura és Újfalu a patronált községeik, azonban ha máshonnan jönnek segítségén a szövetkezetek, azok is nyitott ajtóra találnak. A csengeri Lenin és a szamosangyalosi Kossuth termelőszövetkezetek permetezőgépet és védekezőszéH kértek. Mind a kettőt kisegítette az állami gazdaság. A napokban pedig a nagy- géci Kossuth Tsz enöke kereste fel az állami gazdaság igazgatóját. A szövetkezetben a belépések folytán megszaporodott az állatállomány, takarmányuk pedig nincs elegendő. A gazdaságban jól állnak, így az igazgató megfelelő térítés ellenében hatvan mázsa lóherét átadott a szövetkezetnek. Mindezeken túl példás gazdálkodásukkal is utat mutatnak a környező termelőszövetkezeteknek. Megyei fotókiállítást rendeznek május 1-től 10-ig Nyíregyházán A József Attila Művelődési Ház és a Nyíregyházi Fotoklub a Tanácsköztársaság negyven éves fordulója tiszteletére 1959. május 1-től 10-ig megrendezi a második megyei fotókiállítást. A kiállításon minden Szabolcs- Szatmár megyei lakos — hivatásos fotós is — résztvehet. Személyenként négy képet küldhetnek be, fekete-fehéret legalább 18—24 centiméteres nagyságban, színeset 13x18 centiméteres nagy-: Ságban. A képek hátlapján fel kell tüntetni a szerző nevét és lakhelyét, a kép címét és sorszámát. Beküldési határidő: április 20. A legjobb képeket díjazzák. Elvetélték a tavaszi kalászosokat Mérken A mérki termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák elvetették a tavaszi búzát, az árpát és a zabot — jelentette Zoltán Ferenc agronómus. A községben megkezdték a burgonya vetését. A dolgozó parasztok mindjobban hozzászoknak a burgonya próba- csiráztatásához, s az idén mintegy 13 holdra való vetőgumónál végezték el, hogy meggyőződjenek a minőségről. fcongres&xusi versenyre készülnek a mezőgazdasági üzemekben Kisváráén A Kisvárdai Gépállomás dolgozói munkaversennyel készülnek a párt kongresszusára. A gépállomás vezetősége, párt- és szakszervezete, valamint a dolgozók által megvitatott versenyfeltételek rövid kivonata a következő: A gépállomás dolgozói éves tervük túlteljesítésére vállalásokat tettek. Az éves terv túlteljesítése esetén a szántótraktor-vezetők között első díjban, 2090 forint jutalomban részesül az, aki 120 százalékot ér el, ezen belül kötelezően teljesíti a talaj munka tervét, nem lépi túl az anyag- és üzemanyag fogyasztási normákat, munkája, gépe ellen semmiféle kifogás nem merül fel. Ugyanezen feltételek mellett 1X9 százalékos tervteljesítés esetén a második díj 1500 és 110 százalék elérésekor a harmadik díj 1200 forint. Szállítójármű-vezetőknél ugyanezek a jutalmak 130, 129 és 120 százalék teljesítése esetén vannak, A brigádvezetők között 2500, 2000 és 1500 foiiuios jutalmat osztanak szét a három legjobbnak. A brigádszerelők közül a legjobbak a brigádvezetők jutalmának háromnegyedét kapják. Érdekeltté tették a versenyben az adminisztratív dolgozókat is. A versenyt idénytervekre is lebontották. A tavaszi idényben például 100 forint jutalmat kap az a traKtoros, aki egy dekádban 12 műszaknormát teljesít szállítótraktorral és 11-et szántótraktorral. s minden további műszaknorma után 50 forintot. A brigádvezetők gépenkénti 10 műszaltnorma teljesítése esetén egy dekádban 200 forint és minden további után 50 forint jutalmat kapnak. A brigádszerelők a brigádvezető jutalmának 75 százalékát kapják. A dolgozók közül idős Marko- vics József, Sői'és József, Hamza István és Valla Miklós traktoros az éves tervnek 150 százalékos teljesítését vállalták. A jelenlegi értékelés alapján féléves tervét Karacsi Sándor 94, Lopták József 09 és Nagy Miklós 85 százalékra teljesítette. A szántó-traktorosok közül Juhász Miklós 69, Kovács József 67 és Fajván József a féléves terv 58 százalékánál tart. Csenge r ben A Csengeri Állami Gazdaságban több, mint 250 dolgozó vitatta meg a termelési verseny lehetőségeit. A gyümölcstermelésben az exportképes áru előállítása, permetező- és egyéb anyag megtakarítása, az önköltség csökkentése áll az érdeklődés középpontjában, e téren bontakozik ki a verseny egyes brigádok között és brigádon belül. Az állattenyésztésen különösen a növendékgondozók versengenek, s itt már elérték, hegy az önköltségen belül, a havi súlygyarapodás egyeden-i ként 25—28 kilogramm. A kibontakozó verseny során, a gazdaság minden termelési ágában és munkaterületén 150 ezer forint jutalomban részesülnek a legjobbak,
