Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-03 / 78. szám
4 KELETM A GY A ItORS * 4 G 1959. Április s, péntek Egy vállalat életéből Miről ír a 6. as. Mélyépítő Vállalat Híradója? Április 1-én jelent meg az É. M. 6. sz. Mélyépítő Vállalat legfrissebb Híradója, mely az üzem párt- és tömegszervezeti közleményeit tartalmazza. A 6 oldalas litografált kiadvány 2 oldalas vezércikket szentel a felszabadulás 14, évfordulójának méltatására. „Hatalmas zsilipet nyitott meg a bilincseket széttörő szovjet hadsereg; az egész ncp öntudatának, ébredésének kifogyhatatlan s egyre megújhodó alketó erejének zsilipjét” — mondja bevezetőül. — Majd emlékeztet kis népünk hatalmas alkotó erejére, amelyet a 6za’oadság, a párt vezetése bontakoztatott ki az újjáépítés magyar csodájától kezdve mai szép eredményeink eléréséig. „A felszabadító szovjet néptől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független demokratikus -Magyarország megterem- téséshez. így lett április 4-e nemcsak felszabadulásunk, hanem újjászületésünk napja is” — mondja később és e mondattal végzi: „Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért immár másodszor vérüket ontották.” A Híradó terjedelmes cikket közöl a szaksserveseti ujjáválaaxiáa tudnivalóiról amelyek szerint „a szakszervezeti bizottsági tagok, főbizalmiak, bizalmiak, üzemi tanácstagok választását április 15-től július 15-ig kell végrehajtani.” Ezután a választással kapcsolatos néhány módosítást ismertet. Egyik ilyen módosítás az, hogy a jelölő bizottság javaslatát széleskörű közvélemény kutatás alapján 10 nappal a választás előtt nyilvánosságra hozza, így mód van a jelöltek megismerésére. Ugyancsak nyilvánosságra hozzák a választás előtt 20 nappal a küldöttközgyűlés beszámolójának főbb pontjait is. így elérik azt, hogy a választás célkitűzései ismertté válnak és olyanokat választanak Hálastaféták, fáklyás felvonulás, kimszomolisták köszöntése a fiatalok mai ünnepi programjában A szabolcsi fiatalok ez évben |Ss megrendezik a már hagyományossá vált hálastafétát. A staféta három ágból, Lónya, Ti- czabecs és Csenger községekből indul és csillagszerűen fut be a piegye székhelyére április 3-án. Azokban a községekben, amelyekben a váltó áthalad, a KISZ szervezetek, az ifjúság és a helyi szervek ünnepélyes fogadtatást rendeznek. Á Budapestről indított hála- Btafétát április 3-án 8 óra 41 perckor Vcrdes Lajos MISB elnök veszi át a szabolcsi fiatalok nevében a Hajdú megyeiektől Üjfehértó határában. A megyei csillagstaféták az Országossal egyidőben érkeznek be április 3-án délelőtt 9 óra 17 perckor a városi tanács épülete elé. Ez időben a városi tanács előtt lévő emlékmű díszőrségét is a fiatalokból állítják össze. A beérkező stafétákat a Megyei Bizottság részéről Diczkó József elvtárs köszönti, majd bensőséges ünnep keretében emlékeznek meg a fiatalok a szovjet hősökről, akik 1945 tavaszán szabadságot hoztak a magyar népnek. Az ünnepség és a szalagkötés után a staféta tovább indul Záhony felé. A határon a Szovjetunióba menő delegáció viszi át a magyar ifjúság hálastafétáját. Komszomolistákat köszöntünk KISZ bizottság titkára, Asztalos Sándor elvtárs köszönti a városunkba érkezett Koniszomol delegáció tagjait és az ünnepségen résztvevő fiatalokat. A Komszo- mol delegáció veretűje válaszol az üdvözlésekre és rövid beszédet intéz az ifjúsághoz. Holnap és holnapután, április negyedikén és ötödikén bonyolítják le Nyíregyházán, a 6-os Mélyépítő Vállalat pályályán a „Dr. Gönczi emlék-kupa” röplabdamérkőzéseit is, amelyeken megyei női és férfi röplabdások vesznek részt. A mérkőzések mindkét napon délelőtt 10 órakor kezdődnek. Kiváló vállalat lett, nyereséget • • f és jutalmakat oezt a 1 ŰZZ? A TÜZÉP Vállalat do’gozói 1958. II. félévi tervüket túlteljesítették, amelynek alapján a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ úgy döntött, hogy a TÜZÉP elérte a Kiváló Vállalat szintet. Kitünően tettek eleget a különböző követelményeknek. A vállalati nyereségtervet például 230 százalékra teljesítették. Ugyanakkor a költségeket. 7 százalékkal csökkentették. Bővült áruik választéka, hasznos ipari tevékenységet is folytatnak. Egyedül a fűrészüzem létrehozásával közel másfélmillió forint értékű import árut takarítottak meg. A vállalat összes megtakarítása kötél hárommillió forint. A megalakult takarékossági bizottság alapos intézkedési tervet készített, amelynek nyomán új módszereket vezettek be. Az elmúlt évben huszonkét újítás volt a vállalatnál, amiből tizenhatot elfogadtak és jutalmaztak. Egyedül az újítások nyomán 130 ezer forint volt a megtakarítás. Meg kell említeni,’ hegy míg az elmúlt években magas volt a leltári hiány, 1958-ban ez egymillió forinttal csökkent. A felsőbb szervek megvizsgálták és elfogadták a vállalat eredményjelentését, így a TÜZÉP dolgozói 18-án kapják meg a nyereségvisszatérítést, a jutalmakat és a különböző kitüntetéseket. meg, akik méltóak a tömegek képviseletére. Aliik elhanyagolják a termelési tanácskozást Egy másik cikk a termelési tanácskozások megtartásával kapcsolatos rendellenességekre hívja fel a figyelmet. Az utóbbi időben nem mindegyik műszaki vezető tesz eleget a vezetőség erre vonatkozó felhívásának. Például nem tartották meg a termelési értekezletet, illetve jegyzőkönyvet nem küldtek be a következők: Zsótér Zoltán Debrecen, Szilágyi István Miskolc, Kuczkó Sándor Debrecen, Kalmár László Miskolc, Csernus László Nyíregyháza, Lengyel Miklós Nyíregyháza, Kállai Gyula Tiszaszeder- kény, Német Árpád Tiszavasvári. A cikk hangsúlyozza, hogy ezek az építésvezetők nem kívánják kikérni a dolgozók véleményét, holott „a termelési tanácskozás arra van hivatva, hogy megbeszéljék a termeléssel kapcsolatos tennivalókat.” Végül a cikk a hanyagságok elkövetőivel szemben hathatós intézkedést és fele- lősségrevonást javasol. A Híradó zárócikke az 1958. XV. negyedévi eredménnyel foglalkozik. 1958. év végén már több mint egymillió forint nyereséggel zárt a vállalat, holott az év elején tetemes veszteség mutatkozott. Az eredményekben kiválóan közreműködtek: Zsótér Zoltán, Szilágyi István, Csernus László, Kalmár László és mások. A további még jobb eredmények érdekében javasolja a cikk a rejtett tartalékok feltárását, a szocialista munkaverseny fejlesztését és a dolgozók munkafegyelmének megszilárdítását. (Z. A.) Miért takarékoskod junk ? Itt a nyereségrészesedés kifizetésének ideje. A megérdemelt nyereségrészesedéshez jutó dolgozók terveket szőnek azzal kapcsolatban, hogy miképpen, milyen célokra használják fel külön jövedelmüket. Sokan folyó kiadásaikat fedezik ebből az összegből, sokan különféle kisebb árucikkeket vásárolnak, de sok dolgozó nagyobb célkitűzéseinek megvalósításához kívánja felhasználni a nyereségrészesedés összegét is. Ezek az emberek úgy döntenek, hogy nyereségrészesedésüket. vagy annak egy részét takarékbetétkönyvben helyezik el. A takarékoskodás ma már széles körben elterjedt a dolgozók között. Az Országos Takarékpénztár 1 millió 300 ezer takarék be tétkönyv tulajdonost tart nyilván, 450 ezer dolgozó a Kölcsönös Segítő Takarék pénztárakban takarékoskodik és több, mint egymillió iekc- lásgyerek gyűjti az iskolai takarékbélyeget. Mindezt összevetve hazánk lakosainak egv- harmada irta már rendszeresen takarékoskodik. A takarékoskodás széleskörű elterjedése mellett azonban még mindig vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak elég jelentősé,get a takarékoskodásnak. Ezek számára szeretnénk röviden elmondani, hogy mi a takarékbetétgyűjtés előnye, hasznossága. Miért takarékoskodjunk tehát? Előszöris azért, mért a nagyobb értékű tárgyakat nem tudjuk megvásárolni egyhavi jövedelmünkből, arra hosszabb időn át félre kell tennünk a forintokat. A bútor, háztartási berendezés, motorkerékpár, ruházati cikkek beszerzésének ez a legbiztosabb módja. Másodszor': az otthoni takarékoskodás nem mindig eredményes. Az otthon félretett pénzhez sokkal könnyebben hozzányúl az ember, mintha azt takarékbetétben tartaná. Ennek ellenére a takarékbetétben összegyűlt összeggel bármikor rendelkezhet. Harmadszor: a takarékbetétben tartott összeg kamatozik, amely nagyobb összeg tarió- sabb idejű elhelyezésénél jelentős összegű gyarapodást jelent. Negyedszer: a takarékbetétben elhelyezett pénzre a Takarékpénztár vigyáz; amíg a készpénz könnyen elveszhet, ellophatják, addig a takarékbetétkönyv elvesztése, vagy ellopása nem jelenti a betétes megkárosedását, mert a bejelentés, valamint a szükséges eljárás lefolytatása után a bs- tétkönyvtulajdonos újból szabadon rendelkezhet elhelyezett pénzösszegével. A takarékoskodás segítségével evről-évre több ember valósítja meg célkitűzéseit, rendez be kulturált otthont, utazik külföldre, fedezi különféle kiadásait. Érthető, hogy a takarékos emberek gyorsabb boldogulásának, gyarapodásának láttán egyre többen határozzák el most, a nyereségrészesedés kifizetésének idején, hogy követik a hasznos példát és külön jövedelmükből maguk is takarékoskodnak. Dézsi Lajos. .Vásárosnamcny [viszonylag kis község, de jelentősebb, mint azok, amelyekben több a lakosság. Ezt nem csak városiasabb külső képe, közintézményei teszik, hanem számos más tényező is. — Többek között az is, hogy itt hagyománya van az öntevékeny kultúrmunkának, A nevető ember balladájáig Művelődésháza nem erre a célra épült. Ezért ma már idejét múlta; a nagy terme ugyan jó, de mellékhelyiségekben szűkölködik. S mi minden talál helyet abbén a régi épületben! Van bábcsoportjuk, de nem egy, nem kettő, hanem három. Két fotószakkör és egy tánccsoport dolgozik ugyanitt, féltékenyen a kevés helyiségre. S mindezek mellé nem kevesebb, mint hárem színjáíszó- csoport is tartozik, fiimst vetítenek, — most kizárólagosan csak a kultúrház, mert a mozit tatarozzák, — előadásokat rendeznek, versenyek színhelye a nagyterem. Legutóbb dalos, táncos találkozó volt itt, több mint négyszáz résztvevővel. Minden 1 csoport között a legrégibb az egyik felnőtt színjátszó együttes. Kora: nyolc év. S ez nemcsak az együttesé, mert a tagjainak nagyoob fele, mintegy 60 százaléka elejétől kezdve az együttesben játszik, éneket. Nem véletlen, hogy a régi, rendszeresen játszó egvüttes igen jó színvonalú előadásokat tart, s hírük túlszáll a járás határain. A járásban pedig sokhelyütt jobban szeretik őket, mint a hivatásos társulatokat. Eddig fők hit zenés darabokat, operetteket választoltak. De a kultúrház vezetősége, és a népművelési felügyelő együttesen felismerték, milyen veszélyé van az effajta egyoldalúságnak. Modorosság, a mondanivaló hiánya folytán öncélú szórakoztatássá válik az öntevékeny munka. így jutottak el a Csárdáskirálynőtől A nevetőember balladájáig, Viktor Hugo drámájáig. De közben szerepelt az Irány Caracas, A tanítónő, és most a Mocsári ördögök, a szövetkezés gondolatának szelemesen megírt darabja. — A könnyű operettől a nehéz, sehol sem látott klasszikus drámáig való út nem volt könnyű. De ezzel az együttessel törés nélkül megvalósíthatták. Együtt A kultúrház, az iskolák, a könyvtár jó együttműködésit találjuk meg Vásárcsnamdnyban. Nem kis része van ebben a művelődési felügyelőnek, aki ugyanúgy munkaterületének tekinti a kultűrházat és a könvvtárat is, mint az iskolát. A pártbizotísag és a tanács illetékes szervei komolyan segítenek, hogy az együttes útjában döccenők ne legyenek, irányítanak és a terveket is együtt beszélik meg. Az ismeretterjesztés sorozatban megy. Mátészalkai ne- zőga^dasáai szakképzettségű tanárok járnak át, s a kapcsolat velük is igen jó. Az előadásokhoz felhasználják a filmet is, sőt filmszalagot, gépet kölcsönöznek vidékre is, a járás területére. Nem csak az ismeretterjesztéssel, hanem más előadásokkal is bejárja a járást a művelődési ház, de szakemberei olyan látogatásokat is tesznek, amelynek nincs más célja, csak a falusi kultúrotthonok szakmai segítése. Legújabb tervük: munkásdalárdát hoznak létre. Már szervezik, és bizonyos, hogy nem lesz nehéz itt, ahol sikerrel megy az öntevékeny munka. A siker egyik fokmérője: a színjátszó csoport évente 60—70 előadást tart, 3—4 új darabbal. Tájmúzeum ? A jó együttműködésnek köszönhető, hogy az iskolamúzeum lassan kilép szűk köréből. Egy éve, hogy komolyabb terveket kezdtek szőni a művelődési tanács tagjai. Nincs Beregnter „ládája”, amibe meg lehetne őrizni a néprajzi, történeti hagyományokat, emlékeket. így határozták el, hogy tájmúzeumot létesítenek. A kis község egyelőre nem képes ezt pénzzel fedezni. De a javaslat szerint ezen másként segítenek. A vállalatok építkeznek, s így egy-egy helyiség felszabadul. Ezt akarják megkapni egyelőre, hogy a máris értékes anyagot egybegvűjt- hessék. Jó alapja lesz ennek az iskolamúzeum. A járásban 54 színjátszócsoport van. Ez a szám maga arra utal, hogy a járási székhelynek igenis van kisugárzó hatása a falvakra. A múlt évi két fe’nőtt kórussal szemben az idén 9 kórus működik. A dalos, táncos találkozón tizenhét község több csoportja szerepelt. Példa ez arra. hogy a lendületes, élő munkaszellem — mint amilyen lit van —, nemcsak egy községen belül, de annál sokkal nagyobb területen hozza meg gyümölcsét. S. B. Ahol a kultúrmunkának hagyománya van Városunk ifjúsága április 3- éín este fáklyás felvonulást rendez felszabadulásunk 14. évfordulója tiszteletére. A fiatalok s város különböző pontjain gyülekeznek és a megadott rakétajel- to. egyszerre indulnak a váróéi tanács épülete elé. A város: A megye sportolói is ünnepi sportműsorral készülnek április |-re. Holnap, április negyedikén a Stadionban kerül sor arra a felszabadulási kézilabda villámtornára, amelyen Debrecen, Nyíregyháza, Kisvárda és Nyírbátor férfi és női kézilabda-csapatai vesznek részt. A villámtorna délelőtt 10 órakor kezdődik. , • • Uiinspi kézilabda- és röplabdamérkézések
