Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-28 / 98. szám
4 KELFTMAOYAROR«!7*CT 1939. Április 28, kedd Protestáns egyházi vezetők tettek esküt az Elnöki Tanácsnál Hétfőn délben ünnepélyesen esküt tettek azok a protestáns egyházi vezetők, akik új kinevezésük, illetve állami elismerésük óta még nem tettek esküt a Népköztársaság alkományára. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt az Elnöki Tanács 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelete értelmében esküt tett dr. Bartiia Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, dr. Darányi Lajos, a tiszáninnem református egyházkerület püspöke, Szamosközi István, a duna- melléki református egyházkerület püspöke, dr. Esze Tamás, duna- melléki református egyházkerület főgondnoka, dr. Dienes István, a tiszáninneni református egyház- kerület főgondnoka, Káldy Zoltán, a déli evangélikus egyházkerület püspöke, Fete Zoltán, az északi evangélikus egyházkerület felügyelője. Az ünnepélyes eskütételnél az Országházban jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Benke Valéria művelőlésügyi miniszter, Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke. Jelen volt az eskütételnél számos egyházi vezető, köztük Győry Elemér, a dunántúli református egyházkerület püspöke és dr. Vető Lajos, az északi evangélikus egyházkerület püspöke. Az eskütétel után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a megjelentekkel. Eső, zivatar Várható időjárás kedd estig: élénk délkeleti, majd fokozatosan délnyugatira forduló szél. Túlnyomóan felhős Idő, több helyen esővel, elsősorban nyugaton néhány helyen zivatarral. Enyhe éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8—11, északnyugaton 5—8, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 17— 20 fok között. KEDD, ÁPRILIS 28. KOSSUTII-RADIO: C.20: PUlanatCelvétcl. 0,10: Mezi csokor. 8,40: A. Leroy Anderson zenekar játszik. 9,00: Gyermeknevelés, 9,40: Balassa P. Tanias zongorázik. 10,10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10,25: Balettzene. 11, ou: A túiso partról, földes Peter regénye folytatásokban. — IV. rész. 11.2U: Színes népi muzsika. 12,10: Könnyű zene ebédszünetben. 13,00: Csorba Győző és Takács Gyula versei. 13,10: Francia operákból. 14,00: Moha bácsi a törpe. 14,20: Szórakoztató muzsika. 15,00; A fekete város. Ifjúsági rádiójáték Mikszáth Kálmán regénye alapján írta Csillag Ilona. II. rész. 16,10: Egy falu — egy nóta. 10.35: Napirenden... 16,40: A Lipcsei Rádió zenkara operettrészle- teket játszik. 17,00: Az ötvenedik csillag. Köves Tibor írása a Hawai-szige- tek történetéből. 17,15: Turán_ László zongorázik. 17,25: Japán költők szerelmes versei. 17,35; Járóka Sándor és zenekara játszik. 18,15: Szív küldi szívnek szívesen. 18,40: Gyári sziréna... Tízéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 19,00: Petress Zsuzsa Fényes Szabolcs filmdalaibol énekel. 19,15: Kerekasztal. Uj feladatok falun. 19,35: Nagy mesterek muzsikájából. 19,54; Jocjszakát, gyerekek! 2ö,25: Népszerű lemezeinkből. 21,05: A hélység kalapácsa. 21,50: Két kerin- gő. 22,15; Mai szemmel. 22,25; A. Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. 23,25: Verbunkosok, népdalok. 0,10: Kovács Erzsi énekel, Hosszú ltudoli zenekara játszik, PETÖFl-RADlO: 14,20: Szovjet Népi Együttesek műsorából. 14,40: Gyere, testvér. Néger versek és dalok. 14,55: Filmzene. 15.15: Kamarazene. 15,50: Opererettrészletek. 16,30: Megemlékezés Jósika Miklósról, születésének 165. évfordulóján. 16,45: Igor herceg. Készletek Borodin operájából. 17,15; Rádió szabadegyetem. 17,40; Mascagni életéből.' 18,30: Mi újság a nagyvilágban? 18,40: Vidám fuvósmuzsika. 19,05: 1090 szó oroszul. 19,15: Hanglemezgyűjtők negyedórája. 19,2U: Kiesewetter: Táncszvit. 19,40; Falurádió. 20,(K>: Havid Ojsztrah hegedű- estje. 21,40: A berchtesgadeni susfé- szektől a berlini bunkerig. 22,00: Ifj. Magyar Imre és zenekara játszik. 22,35; A Melechrino-zenekar műsora. SZERDA, ÁPRILIS 29, KOSSUTH-RADIO 2 6,20: Orvosi tanácsok. 6,45: Hírde- töoszlop. 8,10: Operarészletek. 9,00: Rádió szabadegyetem. 9,30: Citera-, cimbalom-, furulya- és tambura-mu- zsika. 10,10: Mese a kis gidóról. 10,20: Emlékezés régi május elsejékre. 10,30: Szerelmi kettősök operettekből. 11,00: Gyári sziréna. Tízéves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 11,20: Szól a kakukkmadár. 11,40: A Eászló-lcórház énekkara énekel. 12,10: Tánczene. 13,15: Klasszikus operettek. 14,00: Magyar tájak, magyar népdalok. 14,40; Petőfi útján. III. rész. 15,25; Könnyű szimfónikus zene. 15,45; Válaszolunk hallgatóinknak. 16,10: Napirenden... 16,15: Szív Küldi szívnek- szívesen. 16,45: Május 1, a proletariátus nemzetközi ünnepe. Előadás. 17,00: Előszóval — muzsikával. 19,10: Sereg a föld alatt. 19,35: Cadix szépe. Francia Lopez operettjét bemutatja Kristóf Károly. 19,54: Jóéjszakát, gyerekek! 20,30: Dalok tű- zében. Rádiójáték. A Rádiószín ház bemutatója! 21,27; Promotheus. Goethe verse. 21,30: Könnyű melódiák. Z2,20: Európa hangversenytermeiből. A BBC szimfonikus zenekara játszik. 0,16; Magyar nóták, PETOFI-RADIO: 14,20: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 14,40: Zenekari hangverseny. 10,02: Árnyék. Sásdi Sándor rádiójátéka. 16,57: Ajándékműsor ipari üzemek dolgozóinak. 17,47: Bécsi klasszikus operettmuzsika. 13,15: Gyermeknevelés. 18,30; Rádióegyetem. A világirodalom története Schiller drámái. Előadó; Vajda György Mihály. 19,05: Gat József hangversenye a stúdióban. 19,40: Falurádió. 20,00: Operarészletek. 20.50: Sporthíraüö. 21,05: Kórusok. 1. Schumann: cigány- élet. 2. Schubert: Szellemek éneke a vizek felett. 21.25: Csillagok, csillagok... Kótzián Katalin verses, zenés összeállítása. A verseket Tábori Nóra és Szirtes Adám mondja ei. 21,50: Liszt zongoraművek. 1. Elfelejtett keringő III. (Szvjatoszlav miner), 2. f-moU transcendentális etűd (La- zarij Berman), 22,00: Esti muzsika Könnyű zene, KELETMAGTAROBSZAa Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács. Szerkesztőség Nyiregynazu. Sztálin tér *i. Tel: ti-io. u-7o. (Kéziratot nem Orrúnk mec, éa nein inunk vissza.) Kiadóhivatal: Zsdánov utca li Telefon; ao-uo. Nyíregyházi Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza Dózsa György utca S. A lapot előfizetésben es árusításban a Szabolcs-Szatmai megyei postahivatalok es fiókposták terjesztik. A lap előfizetési dija egy bora u.— forint. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. ........................................................................................ MOZIK MŰSORA ii£KE MOZI: Alvajáró Bonifác. Egy detektív, aki ünrrr a után nyomoz. Főszerepben Fernandel. Előadásuk kezdete’- fél 5. fél 7 , fél 9 órakor. DÖZSA MOZI: A falu réme. Román filmdráma. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. GORKIJ MOZI: Szállnak a darvak. Magyarul beszélő szevjet film. Előadások kezdete: 4, 6, es 8 órakor. MÓRICZ ZS1GMOND MŰVELŐDÉSI UAZ: Bum, a katona. Svéd film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. II. F zzel a kétségbeeséssel verS-J gődött most is a tarlón, utolsó reménységét, a földet akarja elrabolni tőle! Azt, ami még az élethez köti, ami még emberré teszi, ami talán neki is meghozza azt, amit az élet megadott egészséges lánypajtásainak. Hiszen már huszonhét éves! (Hogy megváltozott tíz esztendő alatt. A lelke tízszer tízet öregedett — nem is szeretett emberekkel találkozni. Azt hitte minden nevetésről, minden mosolyról, hogy őt neveti, őt csúfolja. Ennél is jobban bántotta, ha sajnálkoztak rajta, ha vigasztalni akarták. Beleölte magát a munkába, hajszolta magát a tizenhét hold miatt). Alkonyodni kezdett és az őszi este, amelyik már hűvös volt, megborzongatta, magához térítette. Sietve tápászkodott fel, bicegve indult a tehenek felé, hogy hazahajtsa őket. A tehenek kikocogtak az útra, utánuk botladozott. Nem vette észre, hogy egy legény, Lacza Jani a háta mögé került. Fiúnak már nem volt fiú, de legénynek számított, mert harminc éves létére nem választott párt magán k. — Aggyán isten Ilon. Hazafelé? Ilon: megriadt és hátra sem nézve, sietve válaszolt. A hangja még mindig rezgett. Talán csak nem látta meg Jani a vergődését?! — Hazafelé... — elpirult a szégyenkezéstől. — Segítek neked — ajánlkozott Jani és mellé lépett. Gyorsan és ellenségesen csattant a válasz. Valósággal melbe- ütötte a legényt. — Nekem ne segítsen! Hagyjon békén! / ani megtorpant és dadogva buggyant elő a szó. — Pedig szívesen tenném... A lány ránézett. Gúnyolódik talán? De a fiú arca nem azt mutatta. Inkább valami szomorúságfélét. A lány száján kiszaladt a csodálkozó kérdés: — Miért? A fiú lába elé nézett, aztán hirtelen lehajolt és a fonnyadt larlótorzsok, zöld fűvek közül picinykeszirmú piros tarlóvirá- gocskát tépett ki és Ilon felé nyújtva mondta. Halkan és szépen, úgy, hogy a szavakban benne volt a szíve-lelke. — Mert szép vagy... Ilon egy másodperc töredékére lecsukta a szemét, aztán megrázta magát és haragos ráncokba futott össze a bőr a homlokán. Indulatosan és idegesen rántotta meg a vállát, majd gyorsan megfordult és nagy sietéssel bicegett előre, a tehenek után. Ügy kiáltotta hátra se nézve. — Gyalázatos! Még csúfolódik! Ilon nem hitte el, hagy valaki őszintén mondja neki ezt a szót, nem hitte el, hogy valaki őt szépnek láthatja. JT azatért. Megetette a jószág got, fejt és vacsorát készített. Feladta az ételt az apjának, az anyja nem kívánt semmit. A lánynak se volt kedve enni, elővette az ablakból a hor-\ golást és gépiesen ölteni kezdte' a szemeket. Olykor lehunyta a szemét. Az apja befejezte az evést, de ő nem vette észre és csak a kiáltás riasztotta fel. — Ne stringolj hé! Félretette és bicegett ki, hogy behozza a szokásos kancsó bort. Agyvelörágó novát. Egy csuprot tett mellé, megtöltötte a piros és szagos lével, az apja elé tolta. Most már nyugodtan horgolhatott és megnyugodhatott — ha nyugodhatott volna. Az esti munka máskor lekötötte, de most újra megrohanták a délutáni, esti események fájdalmai, rossz emlékei. Rossz emlékei? Érzései legmélyéről, egészen eltemetett mélyéről szokatlan furcsa melegség buggyant elő. Ilyen melegséget emlékezete óta nem tapasztalt — mintha megsimogat-1 ták. volna orcát, mintha megszorították volna kezét, mintha be-‘ lékaroltak volna így szólva:' „Gyere kedves, gyere...” Jani felbukkanó kigyűli szemei simogatták: „Szép vagy...” Behunyta a szemét és kezét ölébe ejtette., álmodott, szépet álmodott. És ■mert a hosszá kínlódó evek a jóid és szerelem fogalmát sz-'t-\ váioszthatatlannl összekapcsoltak,' így gondolkodott. — Mégis csak kell a tizenhét' holdam. IV cm keur’ten, szomorkásán L ’ gondolta ezt, t anén ellenkezőleg, f elv id0.mu.lt boldogság-' gal. Hátradőlt a karcslócán és pi- hegve sóhajtott. (Folytatjuk.) A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA a 223.8 méteres középhullámon: Ahol penész nélkül nincs termelés. — Akik ünnepre készülnek. — Debreceni érdekességek. — Egymillió forint a gyermekekért. — Uj premizálási módszer a Dózsa Termelőszövetkezetben. — Innen-onnan. — Hírek. — Nagy mesterek kicsiknek: zenei összeállítás. — Nők műsora. Sortulk ■ vii I kapják a és a Tiizép telepekéit a Az Erdőgazdasági és Faipari Termékeket Értékesítő Vállalat tervet dolgozott ki a termelőszövetkezetek faigényeinek kielégítésére. A faanyagéi látást saját telepeiken cs a Túzép telepeken úgy kívánják megszervezni, hogy rendkívüli fakitermelésre ne legyen szükség. A telephelyeken a termelőszövetkezetek ügyével külön szakember foglalkozik, s a faanyagot soronkívül adják ki a faanyagot az Érdért tcrmelőszővclkczetck közös gazdaságoknak. A szövetkezeti építkezésekhez igényeli fa- anyagnál messzemenően figyelembe veszik a méretre és a minőségre vonatkozó igényeket. Az Érdért Vállalat telepei kapcsolatot építenek ki a községi tanácsokkal és a termelőszövetkezetekkel, s nemcsak a szükséges fa-, anyagot biztosítják, hanem az építkező tsz-eket műszaki tanács-' adással is segítik. Tízéves a Első ízben, 1949. januárjában vetődött fel az európai szocializmust építő országok között a nyugati kapitalista országok bojkottja következtében annak szüksége, hogy létre kellene hozni egy gazdasági csúcsszervet, amely egymás kölcsönös megsegítését lenne hivatva szervezetté tenni. 1949. április 28-án hivatalosan is megalakult ez a nemzetközi szerv, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A KGST azóta mindjobban betölti célját es olyan eredményeket mutathat fel valamennyi résztvevő ország fejlődésének szempontjából, amilyenre azelőtt a nemzetközi kapcsolatok terén a történelem folyamán sohasem volt példa. A KGST-ben a nemzetközi kapcsolatok leghaladóbb exve, a proietárintemacionaiízmus érvényesül. A résztvevő szocialista országok — bár a gazdasági fejlődés különböző fokain állnak — teljesen egyenrangúak. Nem olyan tendencia érvényesül itt, mint a tőkésvilágban, ahol — mint Hruscsov elvtárs rámutatott a XXX. kongresszus beszámolójában — „Az egyik vagy . másik ország termelésének növekedése a kapitalista országok közötti ellentétek fokozódására, a konkurrenciaharc erősödésére és összeütközésekre vezet.” A KGST-ben résztvevő szocialista országok valamelyikének erősödése, fejlődése a többi részvevő, sőt az egész szocialista világrend- szer erősödését eredményezi. A nemzetközi munkamegoszlás első időszakában a KGST előmozdította a szocialista iparosítás győzelmét a népi demokratikus országokban az 1950-55 évi tervek megvalósításának idejére. A szocialista iparosítás győzelmével megszűnt az imperialista országoktól való technikai és gazdasági függés, megszilárdult a tervgazdaság rendszere és jelentősen meggyorsult a technikai haladás ezekben az országokban, köztük hazánkban is. Az egyenrangú és kölcsönös előnyök révén felépülő munkamegosztásnak nagy szerepe volt abban, hogy a szocialista országok ipari termelése 1958-ban az 1937. évinek ötszörösére emelkedett. Például Romániában csaknem négyszeresére, Bulgáriában 9-szeresére, nálunk Magyarországon több mint 4-szeresére, Albániában 18- szorosra emelkedett az ipari terKölcsönös melés. A szocialista iparosítás tette lehetővé, hogy az elmaradt agrárországok, mint hazánk is, fejlett nehéziparral rendelkező’ ipari-agrár országgá váltak. A KGST szervezett együttműködése tette lehetővé annak felismerését, hogy nincs szükség minden országban valamennyi iparág kifejlesztésére, hanem elsősorban csalt azokra, amelyek a helyi adottságok gazdaságos kihasználásán alapulnak. Ez az elv 3 éves tervünkben is kifejezésre jut, s éppen ezáltal reálisabb, megalapozottabb, arányosabb cs zavartalanabb tervünk végrehajtása. A KGST keretében! megvalósuló munkamegosztás igen nagy jelentőségű iparunk korszerűsítése szempontjából. A specializált kutatás és gyártás révén javítja a korszerű termes- lés feltételeit. A gépi beruházás növekvő arányával együtt ez á munkamegosztás is lehetöve teszi, hogy 3 éves tervünk a nagyiparban a munka termelékenységének 15 százalékos eme-, lését irányozza elő. Az utóbbi időben különösen megélénkült a KGST keretében más országokkal való együttműködésünk. En-j nek jelentőségét és hasznát mutatják a következő példák:
