Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

K E ! íTTMAGí-A RO RS t A (• 1958s ÁPRILIS 28» KEDU A „tiszteletbeli' tsz-tag A TISZANAGYFALUI Új ^ — Élet Termelőszövetkezet két hónapja új „taggal“ gyarapodott. Az idézőjelbe tett tiszteletbeli tagságot azáltal szerezte meg Pé­ter István, a Nyírteleki Állami Gazdasag főkertésze, hogy ő pat­ronálja a tiszanagyfalui szövetke­zetét. Ez lett a második munka- területe. Legutóbb, amikor kint járt a termelőszövetkezetben, melléje szegődtünk, hogy meglássuk: mi­ként néz ki a gyakorlatban ez a patronálás? tJÜPpEDÖ HOMOKBAN kap­^ tatunk fel hármasban a szö­vetkezet elnökével, Oláh Jánossal egy dombos területre. Előttünk húsz holdon nemrég telepített almasuhángok sorakoznak példás rendben. Az elnök zsörtölődik, haragszik a SZÖLFA Vállalatra, mert koronás fák helyett ezt a gyengébb minőségű suhángot biz­tosította, aminek a korona kikép­zése sok gondot okoz és egy-két év kiesést is. Itt igazán kapóra jön a faiskolai szakember segít­sége. Mindjárt meg is beszélik, hogy milyen fogásokkal nevelhe­tők ezek a fácskák. A biztonság ókáért Péter István meg is hívja az elnököt az ő faiskolájukba, hogy ott tanulmányozza a korona­alakítás fortélyait. Egynémely fa még „alszik’, a rügyei nem bonta­koztak ki. A főkertész javasolja, hogy ezektől ne sajnálják az öntö­zést, hogy erőre kapjanak. Tíz hold telepítést végeznék 'meg itt. Tavasszal akarták a fá­kat elültetni, de közös megbeszé­lés alapján úgy döntöttek, hogy őszre hagyják, amikor a patronáló gazdaság jó minőségű oltványokat bccsájt a szövetkezet rendelkezé­sére. Van a téesznek húsz hold termő gyümölcsöse is. A tagság vonakodott az új gyümölcsös tele­pítésétől. Olyan hangok voltak, hogy ők bizony „nem telepítenek azoknak, akik majd később gon­dolják meg magukat és határoz­nak a szövetkezetbe lépésről”. Ez a helytelen hang azonban lassan alábbhagyott, és ma már igazat adnak a vezetőségnek, hogy tele­píteni kell. p ÉTER ISTVÁN BUZDÍTJA ŐKET, hogy telepítsenek csak. A gyümölcsfa-igény mellett szívesen adnák a szövetkezetnek gyökereztetelt szőlővesszőket is. S az elnökivel már néhány évre előre néznek, amikor megvitatják, hogyan helyezzék el majd a gyü­mölcsösben szükséges épületeket. A termőgyümölcsösben a virág­zó fák hatalmas virágcsokrokként hatnak. Most vonult el a fagy­veszély a kert fölött. Derekasan füstöltek, de azért nem árt meg­nézni, nem csinált-e valami na­gyobb kárt az időjárás, Egyik- másik virág közepét bizony meg- csípkedte a hideg, azonban ez a kár nem okozhat semmi aggodal­mat. Van helyette ezerannyi most bomló virág, ami rekordtermést ígér. A gyümölcsös különben a szövetkezet részéről is jó kezek­ben van. Hunyadvári Gyula bácsi a brigádvezető, aki Nagy Sándor Csaknem fél évszázad történetéről írok Hevesi Gyula: Egy mérnök a forradalomban Könyvemmel ereditelig csak az volt a szándékom, hogy a Ta­nácsköztársaságra vonatkozó em­lékeim leírásával hozzájáruljak hazánk története küzdelmes, de ■nagyiszerű tettekben és eredmé­nyeikben gazdag szakaszának jobb megismeréséhez. Nem kerülhet­tem azonban el, hogy kitérjek a proletárdiktatúrát megelőző forra­dalmi mozgalmakra, s így azt is meg kellett magyaráznom, hogy én, és a hozzám hasonló sok más értelmiségi fiatal, akik kispolgári származásajknál fogva távol áll­tait a munkásosztálytól, saját élettapasztalataik nehéz iskoláin keresztül, hogyan jutottak el mégis a szocialista forradalmi harc élvonalába. Érzékeltetni akartam ezzel mai fiatalságunk előtt, hogy milyen felbecsülhetet­len érték számunkra a szocializ­musnak már a puszta levegője is, amelyet szinte magától értetődő és ezért sokszor észre sem vett természeti adottságnak tekinte­nék. A Tanácsköztársaság bukása Után több évtizeden át volt mó­domban a Szovjetunió szocialista építésében részt venni. Ez rend­kívül sok értékes tapasztalatot adott és nem mulaszthattam el, hogy erre vonatkozóan is kiegé­szítsem munkámat. Lényegében rendkívül mozgal­mas és az emberiség történetében kétségkívül fordulópontot jelentő Hevesi Gyula arcképe. Megjelent „Egy mérnök a forradalomban” cimft műve. korsók, csaknem fél évszázad történetéről írok, ahogy azt átél­tem és benne némileg kezdemé­nyező módon is részt vettem. Ezt hozom fel mentségül az olvasó előtt, aki talán szokatlannak ta­lálja majd, hogy gyermekkori megfigyelésektől kezdve, forra­dalmi tapasztalatokig és közgaz­dasági elmélkedésig nagyon sok mindenféléről írtam ebben a könyvben és mindezt azért, hogy tapasztalataimmal segítsem mai szocialista építő munkánkat. Gazdag tartatommal megjelent a Belpolitikai Szemle A napokban jelent meg a Bel­politikai Szemle ez évi 4. száma. A szemle rendkívül gazdag tarta­lommal kerül az olvasó elé. Idő­szerű kérdések című rovatában népgazdaságunk fejlődésének gyorsításáról jelent meg hasznos olvasmány. Foglalkozik a német békeszerződéssel, a magyar vegy­ipar jövőjével, a közös áruértéke­sítés előnyeivel, a családi pótlék felemelésének jelentőségével. Té­nyekkel és adatokkal támasztja alá az európai szocialista országok {fejlődését, szénbányászatunkat hasonlítja össze a nyugati szén­bányászat helyzetévei. Gyógy­szereink külföldi- és hazai sike­reiről is beszámol, majd a mér­nökök társadalmi és anyagi hely­zetét, a munkások oktatását veti vizsgálat alá. Érdekes írást közöl ezenkívül arról, hogyan érte el Kína az ismert hatalmas fejlő­dést? A folyóirat ezenkívül jog­szabály tájékoztatót, esemény- naptárt és a márciusban megje­lent legfontosabb cikkek cím- gyűjteményét közli. főkertész tanítványa. Mondják is a téeszbeliek, hogy az öreget nem kell félteni, hasznára válik a szö­vetkezetnek. Tavaly is 12 vagon almát szüretellek a húsz holdról. Ahqgy Péter elvtárs megállapítja, ez idén megadhatja a 30 vagonnal is. A FÁK ALATT ott vannak még a füstölő anyagok. A „vezérkar“ úgy dönt, hogy nem kell elhordani, csak a május eleji kritikus idő után, amikor kom­posztálhatják a hulladékot. A szakember szeme mindent hamar észrevesz. Elég szép számmal vannak rovarok, amelyek segíte­nek a virágok megtermékenyíté­sében, de méhetket nem lehet látni. — Jó lenne a magas termésho­zam érdekében — javasolja Péter elvtárs —, ha másként nem, ak­kor sürgősen megkérni egy ván­dorméhészt, jöjjön ide és legel­tesse a méheit. A GYÜMÖLCSÖSBEN lévő utak mentén a pitypangok sárga virágain fekete rovarok, bundás- bogarak vannak. Sok már ráka­pott a nyíló virágra is, és pusz­títja azokat. — Itt nincs mit tenni — hang­zik a következő tanács —, mint reggelenként lerázni a kártevőket és megsemmisíteni. A méhek miatt nem szabad permetezni. A gyümölcsös egyik részén egész csapat fiatal lány végzi a talaj kapálását. Nem könnyű munka ez és költséges is. Amikor pedig el­jön a répa, kukorica, meg a többi szántóföldi kapálásnak az ideje, nem is jut erő ezt a munkát kéz­zel végezni. Hogy mit lehetne tenni, ahhoz nem nagyon kell a tanácsadás, tudja maga az elnök is, mert már többször vetette fel sürgetően a kérdést, hogy miért nem gyárt az ipar oldalazó tár­csákat. Sajnos, itt a patronáló sem segíthet, mert nekik sincs ilyen gépük. (Nagyon üdvös len­ne, ha a megyei szervek gyorsan tennének e téren valamit. Például azt, hogy a gépjavító vállalattal gyártassanak ilyen gépeket!) A TANYAKÖZPONTBAN a juhászattal, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel ismerkedünk meg. A 308 holdas szövetkezetnek 60 számosállata van. Ez viszony­lag kevésnek tűnik a talajerő­visszapótlás szempontjából, de ki­derül, hogy a háztáji jószág hoza­mával együtt három és fél éven­ként juttatnak Istállótrágyát a földekre. A tehenészet tavaszi — leggyengébb — tejhozama átlag nyolc liter. A nagytejű teheneket délben is fejik. A juhászaiban 110 százalékos volt a szaporulat és 5—6 kiló gyapjút várnák dara­bonként. A nemrég vásárolt york- shire kocatörzs a nyár folyamán ellik és a szaporulatát továbbte- nyésztésre nevelik, ami nem arra való, azt meghizlalják. — Nekem nincsen sok dolgom ebben a termelőszövetkezetben — mondja Péter István. — Nerr. gazdálkodnak rosszul az itteniek. J? BBEN IGAZA IS VAN, mert Oláh János, az elnök már kilenc éve kormányozza ezt a kö­zösséget, jól ismeri a „dörgést”. Büszkék rá, hogy még soha nem zárták az esztendőt ötven forint alatt munkaegységenként. Tavaly 52 volt, az idén 60,79 forintra ter­vezték a jövedelmet. A kibővített takarmánytermő területen a 27 hold hibrid- és 12 hold silókuko­ricával, 35 hold évelő pillangós­sal — amit ősszel még növelnek — megszilárdítják az állattenyész­tést. A termőgyümölcsös ho­zama a fiatalos dinnyével való hasznosítása szintén olyan forrása a gyarapodásnak, hogy a tervezett jövedelem reális és mint az elnök mondja, ettől csak több lehet. Hogy így legyen, ahhoz — sze- rónykedése ellenére is — Péter István patronáns, mint tisztelet­beli tag is hozzájárul. SAMU ANDRÄS. Este Alszik a gyermekem, puha fehér ágyban, Mosolygo szelíden, s míg csendesen nézem, Duruzsol a kályha. Fénye hull a köre, színes térítőre, S arany csillogásé, arany-szín lesz, szőke, csöpp haja is tőle. Jó így csendben ülni, este munka után A jövőben bízva, eltűnődve nézni, A hosszú nap után. Csendes már az utca, mint a gyermek alszik, Csendben jár a szellő, s csak egy messzi gyárnak, Fojtott zaja hallik. •Jó igy tudni, ahol gépek zakatolnak, Munkások kezében érik, pirosodik, Ragyogva a holnap. Mint a földeken, ahol friss tavaszi ágak, Dús gyömölcsre érnek, s fürtöt teljesednek. A teremtő nyárnak. Mint a csillagok közt, a végtelen űrben, Üj csillag született, s azt a földről oda, A szovjet nép küldte. Hogy ragyogjon büszkén a nemzetek felett, Erőt, összetartást, és békét hirdessen A háború helyett. Aludj csak nyugodtan, drága kicsi lányom, Amire te felnősz, ez a szó háború, Nem lesz a világon. Szesztai Andraane, Kisváráé. Egészségügyi állomásokat szerveznek Kamocsaházán (Tudósítónktól.) A Vöröskereszt ramocsaházi szervezete a közelgő kongresszus tiszteletére 34 új tagot szervezett be a falu dolgozói közül. De emel­lett jó munkát végeznek a falu egészségügyi helyzetének tovább javítása érdekében is. A kút kör­nyékét a vöröskeresztes aktivis­ták feltöltik, hogy ott rend és tisztaság legyen. Elmentek a fű­szer és italboltokba, ahol több­ször ellenőrizték a tisztaságot és felhívtók a vezetők figyelmét a problémákra. Szóltak azért is, hogy az italboltban több esetben kiszolgáltak 18 éven aluli és it­tas embereket. Rendszeresen fel­keresik az iskola vöröskereszt­szervezetét és gondoskodtak ar­ról, hogy megfelelő módon lássák el a tanulókat ivóvízzel. Jó munkát végez dr. Galamb Béla orvos, aki a körzetébe tar­tozó községben Nyíribronyban is megtartja az egészségügyi előadá­sokat, amelyek látogatottak és népszerűek. Mindig tájékoztatja a lakosságot az időszerű egészség- ügyi problémákról. A szervezet most tervbe vette egy bál ren­dezését, amelynek a bevételéből egészségügyi állomásokat akar­nak szervezni. Takács Károly, a Vöröskereszt járási titkára Szovjet és cseh tapasztalatok alapján Öj önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek nyílnak megyénkben Kereskedelmi szerveink tunul- mányozzák a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ke­reskedelmi rendszerét. E tanul­mányok alapján korszerűsítik megyénk bolthálózatát, bevezetik a gyors kiszolgálást, az önkiszol­gálást, továbbá az önkiválasztást. A Kereskedelmi Főosztály dol­gozói csatlakoztak a pártkong­resszusi versenyhez és vállalták, Véradó — vértkapó találkozó volt a Megyei kórházba u A nyíregyházi véradókor április 25-én a Megyei Kórház ebédlőjé­ben véradó és vértkapó találko­zót rendezett. Ez alkalommal osz­tották ki a „Kiváló véradó” ki­tüntetéseket és a többszörös vér­adásért járó okleveleket. hogy május elsejére hét önki­szolgáló és három önkiválasztó üzletet nyitnak meg a megyé­ben. Vállalásukat teljesítették: április 30-án délután Újfehértón, 3alkányban, Nagykállón, Fehér- gyarmaton, Vásárosnaményban, Dombrádon és Rakamazon fű­szer-csemege önkiszolgáló bolto­dat nyitnak. Az új üzletekben minden megfelel a korszerű kö­vetelményeknek: áz ízléses, új berendezés és a tiszta, higiénikus ruelhelyezés egyaránt. Ezekben a boltokban a vevő válogathat az áruban, s maga választja ki azt, amit megvásárol. Nyírbátorban ugyanekkor ön­kiválasztó konfekció« üzlet, Fe­hérgyarmaton és Vásárosnamény­ban az áruház cipőosztályán ön­kiválasztó cipőbolt nyílik. Ilyen módon ez évben tovább ( fejlesztik megyénk üzlethálóza­tát és mintegy 20—22 önkiszol­I gáló, illetve önkiválasztó boltot nyitnak meg az év végéig. 17/ gyorsító lerendezés Dubnában A dubnoi Egyesített Atomku­tató Intézetben új részecske-gyor­sító berendezést készítettek. — Dmitrij Blohincev akadémikus, az intézet igazgatója szerint az új gép nagy távlatokat tár a mag­fizika fejlesztése elé. Ezt a be­rendezést — mondotta — joggal nevezhetjük a tudomány „leg­utolsó szavának’. Az új gyorsító hírét először az „Atomnaja Energia” című szov­jet és az Amszterdamban megje­lenő „Nuclear Instruments” című 1 nemzetközi folyóirat közölte. %

Next

/
Thumbnails
Contents