Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

1959. Április 26, vasárnap KELETMAGYARORSZÁG 7 A Szovjetunió gazdasági és technikai segélyt ad Nepálnak Moszkva, (TASZSZ): Katman- duban, Nepal fővárosában egyez­ményt írtak alá, amelynek értel­mében a Szovjetunió ellenszolgál­tatás nélkül harminc millió ru­bel értékű gazdasági és technikai segélyt ad Nepálnak. A segély alapján Nepálban vízierőműve­ket, cukorgyárat, dohánygyárat építenek, kutató munkálatokat végeznek. A gyárak terveit szov­jet emberek dolgozzák ki, a szük­séges felszerelést és építőanya got a Szovjetunió szállítja és < helyszínen szovjet szakembe­rek adnak tanácsokat. A nepáli technikai személyzetet a Szovjet­unióban képezik ki. Egyezményt írtak alá arról is hogy a Szovjetunió ellenszolgálta­tás nélkül segítséget nyújt egy nepáli kórház létesítéséhez. Derűlátó nyugati nyilatkozatok, tanácskozások a küszöbönálló külügyminiszteri tárgyalások előtt London, (Reuter): Selwyn Lloyd angol külügyminiszter a péntek esti parlamenti sajtóössze­jövetelen — mint a Reuter jelen­ti — a külügyminiszterek küszö­bönálló genfi értekezletével fog­lalkozott. „Reméljük, hogy a tár­gyalások őszinték lesznek. Remél­jük, hogy a két fél nem merev mozdulatlansággal áll majd egy­mással szemben, hanem őszinte kí­sérletet tesz, hogy javítsa az európai helyzetet új egyezmé­nyek megteremtésével, vagy az új egyezmények felé haladással — mondotta, majd hangoztatta, bízik benne, hogy a külügymi­niszterek értekezletét követi az államfők találkozója.-V Washington, (Reuter): Az ame­rikai külügyminisztérium vezetői pénteken felkeresték a kórházban fekvő Dúlles volt amerikai kül­ügyminisztert. Herter, az új kül­ügyminiszter, továbbá Douglas Dillon külügyminiszterhelyettes, Robert Murphy és Livingstone Merchant államtitkárok egy óra hosszat tanácskoztak Dullesszel a nyugati külügyminiszterek április 29-én kezdődő párizsi értekezle­tén előterjesztendő javaslatról, amelyet a nyugati négyhatalmi munkacsoport dolgozott ki a nyu­gat álláspontjaként. New York, (AFP): Az AFP ér­tesülése szerint Herter amerikai külügyminiszter felkérte az ENSZ főtitkárát, bocsássa a Genfben május 11-én kezdődő kelet-nyu­gat közötti külügyminiszteri érte­kezlet rendelkezésére az ENSZ genfi épületeit és titkárságát. Herter amerikai külügyminiszter hétfőn este indul Párizsba Washington, (AFP): Az ameri­kai Külügyminisztérium jelentése szerint Herter külügyminiszter hétfőn GMT 21 órakor indul Washingtonból repülőgéppel a francia fővárosba, hogy részt ve­gyen a nyugati külügyminiszte­rek április 29-én kezdődő érte­kezletén. Herter kedden érkezik meg Párizsba. Az amerikai külügyminiszter május 3-án tér vissza Washing­tonba és május 8-án indul a genfi értekezletre. flz „Édes Unna" a nemzetközi zsilri előtt Harminc ország vess résst as idei Cannes-i filmfesztiválon Nyugaton a helyzet változatlan ? Párizs, (MTI): Az idei Cannes-i filmfesztiválon harminc ország vesz részt, 33 játékfilmet és 26 rövidfilmet mutatnak be az ápri­lis 30-i ünnepi megnyitótól kezd­ve a május 15-i záróünnepségig. Tizenegy film külön versenyez Eurovision nagydíjáért. Május 3-tól 5-ig Jean Cocteau elnökle­tével nemzetközi konferenciát rendeznek „A film mai válságá­ról”. A francia filmmúzeum, a Ceneemathewue Cecil B. De Mil­le emlékének áldoz régi film­jeinek levetitésével, ugyanakkor újra bemutatnak több korábbi szovjet és olasz filmet is. A filmek vetítési sorrendjét — egyenlőre még nem véglegesen — úgy állapították meg, hogy a magyar filmművészetet képviselő ..Édes Anna” előreláthatólag má­jus 5-én kerül a fesztivál közön­sége és zsűrije elé. Selyemtermeléssel befektetés nélkül, 5 heti munkával RÖVID IDŐ ALATT 1000—2000 forintos keresetet érhet cl. A selyemhernyót és a hozzávaló tenyésztési papirosokat kapja a termelő. tel jesen in gyen A napokban kezdetét veszi a hernyókiosztás, igényét sürgősen jelentse be a helybeli FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETNÉL. Majdnem malomkövet... # Ellopták a Gretua Grén-i üllőt A Gretna Grén-i kovácsmű­helyből, ahol valaha ifjú párok szülői engedély nélkül köthettek házasságot, ellopták az immár múzeális értékűvé vált híres ül­lőt, amely felett közel ötezer fia­talkorú szerelmespár mondta ki az „igen”-t. Az ötezer fontsteriingre bizto­sított „műemléket'’ a múlt héten négy ember teherautóra rakta és elrobogott vele még mielőtt a rendőrséget értesíteni lehetett volna. A nevezetes üllő közel két év­tized óta már csak múzeális ér­téket képvisel, mert 1940-ben törvényileg megtiltották a Gretna Grén-i kovácsniúhelyben az es­ketett. ¥ T j embert iktattak be a hé- ten a világ egyik legfele- lösebb állásába: John Foster Dul­les helyettese, Cristian Herter foglalta el az Egyesült Államok megüresedett külügyminiszteri bársonyszékét. E nevezetes al­kalommal élve, a nyugati világ­lapok most újabb erőteljes ecset­vonásokkal gazdagítják a hóna polc óta napirenden lévő témát — a nyugati vezetés válságát. Az újságírók részletesen taglal­ják a nyugati vezérek testi és szellemi gyengéit, magas korát és alkalmatlanságukat a vezetés­re. Még azt is megpendítik, hogy nem ártana, ha Eisenhower elnök is valami fiatalabb embernek ad­ná át a helyét, mondván, „a mai világ nem múzeum és nem is szanatórium öreg hadvezérek számára”. (Daily Herald) A balsejtelmeivel élen járó angol sajtó szerint Eisenhower sánta ember, aki elveszítette külpolitikai mankóját, Dullest; Adenauer „felfelé” bukott; De Gaulle magányos, zárkózott, meg­közelíthetetlen álmodozója a francia nemzeti dicsőségnek; Macmillant pedig javarészt le­kötik a közelgő választások. Lon­don aggódva kérdezi, miként bir­kózhat meg ez a gyenge társaság a „túlsó oldal” erőteljes, lele­ményes, ügyes egyéniségeivel, főleg Hruscsovval? A brit sajtó hangvételét ter­mészetesen erősen túlszínezi az a kívánság, hogy Anglia, neve­zetesen Macmillan miniszterel­nök tölthesse be a nyugati ve­zetésben támadt űrt. Szemmel látható azonban, hogy a konzer­vatív és a munkáspárti angol sajtót komoly és valódi nyugta­lanság is gyötri, amikor a kelet és a nyugat találkozójának kü­szöbén elszámlálják külpolitikai .válogatottjuk” személyi gyen­géit. Csakhogy kommentárjaikban a burzsoá szemléletmódnak meg­felelően — az ipari probléma fejetelejére állítva jelenik meg. Ugyanis nem a vezérek betegsé­ge és elöregedése tette akuttá nyugati vezetés válságát, ha­nem a valóságérzék híján lévő és kivénhedt „eröpolitika” van összeroppanóban a mai világhely­zet nagyonis valós erőviszonyai­nak súlya alatt. Anélkül, hogy tagadnék, 3 sze­mélyiségek fontos szerepét a tör­ténésnek alakulására, meg kell állapítani — nem Dulles vitte csődbe* az „erőpolitikát”. Hiszen a washingtoni külügyminiszté­rium eddigi ura valóban szak­avatott és következetes képvise­lője volt a világuralmi délibá­bot kergető amerikai imperializ­musnak. A nyugati „erőpolitika” volt az, amely könnyűnek találtatott a világ új erőviszonyainak mérle­gén, s e politika látványos ku­darca vitte zsákutcába legneve­sebb letéteményeseit, — Dullest és Adenauert. Igaz, nem vé­letlen, hogy az irreális erőpoliti­ka olyan személyiségekben ta­lált leghívebb képviselőire, akik­nek megcsontosodott nézetei és módszerei még az első világhá­ború táján, egy, a maitól gyö­keresen különböző világban ala­kultak ki. Ámde nem a vezetők életkorá­nak és nem is egészségi állapo­tának kérdése, hogy milyen volt eddig és milyen lesz ezután a nyugat vezetése. Montgomery an­gol tábornagy, a NATO volt Európai f őpa ra ncsri okhely eftes e például nemrégiben meglepő őszinteséggel elismerte a NATO erőpolitikájának csődjét. Most Moszkvába készül, hogy a szov­jet vezetőkkel tanácskozzék a békés együttélés biztosításának le­hetőségeiről. Közismert, hogy Montgomery nagyjából ugyanah­hoz a nemzedékhez tartozik, mint Dulles, vagy Adenauer. Churchill volt angol miniszterelnök sem mai gyerek már és közismert, hosy 1946-os fultom beszédével program­ő volt a hidegháború adója. Értesülések szerint most mé­gis azért utazik Washingtonba, hogy személyes tekintélyét latba vesse a Szovjetunióval folytatan­dó komoly tárgyalások mellett. Az angol vezető körök hangu­latában bekövetkez-rn, fordulat­ban természetesen az is komoly szerepet játszik, hogy ők közeleb­bi tapasztalatokat szereztek a német militarizmus természeté­ről mint amerikai szövetségeseik. A külpolitikai irányvonal fe­lülvizsgálása elől, amely London­ban személycsere nélkül is vég­bemegy, sokáig már az Egyesült Államok sem térhet ki. Dulles működésének utolsó időszakában is teljesen világos volt, hogy né­met politikája többé nem tartha­tó. A külügyminiszteri személy­cserének minden esetre meglehet az a jelentősége, hogy iierter könnyebben felül vizsgálhatja a háborús örvény szélén» való tán­colás diplomáciáját, mint maga Duties, aki nevével fémjelezte ezt a politikát. Éppen így Bonn új kancellár jelöltje, Erhard is inkább feladhatja az NDK meg­támadásának fikcióját, mint Ade­nauer, aki egész politikai karrier­jét ehhez a rögeszméhez kötötte. Ezek a személyi változások azonban csak lehetőségek a po­litika megváltoztatására — de mégsem tényleges változás. To­vábbra is kérdéses tehát, hogy Washingtonban felülkerekedik-e az az angol kormányköröket jel­lemző realizmus, amely ha nem is örül neki, de minden esetre józanul számol a szocialista vi­lág hatalmas megerősödésével, s a kalandok veszélyes útja he­lyett a tárgyalóteremben kérést a vitás kérdések rendezését. Herter kinevezését az angol sajtó rokonszenwel fogadta, mi-, vei azt tartja róla, hogy a német kérdésben „rugalmasabb” nézete­ket vall elődjénél, s több támo­gatásban részesíti majd az angol álláspontot. Ennek a reménynek ellene mond ugyan az a tény, hogy Herter nem szállt szembe a berlini légi-folyosóban rende­zett magas-repülési provokációk­kal, sőt igyekezett leszerelni az ezzel kapcsolatos angol tiltako­zást. Méglehet viszont, legalább­is megpróbálják beállítani, hogy Hertert az angolokkal együtt kész helyzet elé állították az amerikai tábornokok. Korai len­ne tehát az amerikai külügymi- nisztercsere jelentőségéről végső ítéletet mondani. Hogy az új kül­ügyminiszter személyén kívül hoz-e valami újat az amerikai külpolitika irányításában, annak' rövidesen elérkezik a főpróbája í a genfi külügyminiszteri érte­kezleten. Csalódást kelten Csehszlovákiában az osztrák kormánynak a bécsi szudálanémet találkozó ügyében hozott határozata Prága, (MTI): A csehszlovák dolgozók körében csalódást és újabb tiltakozási hullámot váltott ki az a hír, hogy az osztrák kor­mány visszautasította a bécsi „szudétanémet napok” _ elleni csehszlovák tiltakozó jegyzéket. A lapok hangsúlyozzák, hogy Cseh­szlovákiában nincs ember, aki hitelt adna az osztrák kormány állításának, miszerint a bécsi szu­détanémet találkozó nem egyéb „politikamentes kulturális össze­jövetelnél”! A verscxillesi esküdtszék súlyos ítéletet hozott egy magyar dissziden- sekkéi álló rablóbanda bűnügyében Párizs, (MTI); A Versailles! es­küdtszék pénteken tárgyalta egy háromtagú magyar disszidensek- bol álló rablóbanda bűnügyét. A 23 éves Soós Sándor, a 20 éves Pusztai Kálmán és a 22 éves Kassai Tivadar 1957. májusában a Versailles közelében lévő Ches- nay egy italmérésében megtá­madta a tulajdonost, Mathilde Weisser asszonyt. Borosüvegekkel összeverték és késsel hadonászva ama kénysze­rítették, hogy átadja az üzlet na­pi bevételét, 45000 frankot, majd megkötözték és bezárták az üzlet, egy hátsó helyiségében; Az asz-j szonyt súlyos sérülései miatt, kórházba kellett szállítani, Az< esküdtszék Soóst és Kassait! 10—10 évi kényszermunkára,: Pusztait 7 évi kényszermunkára ítélte. „Megfúrják“ a Földet Portoricótól északra egy több hajóból álló flotilla rövidesen tu­dományos kutatásokba kezd, melynek során át akarják fúrni a Föld kérgét. Az óceán fenekén végzett fúrásokkal meg akarják állapítani, hogy tulajdonképpen milyen anyagokból áll a Föld magva. A napvilágra kerülő mélytengeri üledékből a Föld fej­lődéstörténetére vonatkozólag ér­dekes tudományos következteté­seket lehet majd levonni. Külö­nösen a növény és állatvilág ere-, detéről remélnek a tudósok kő-1 zelebbi adatokat. tt MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Alvajáró Boniíác. Egy detektív, aki önmaga után nyomoz. Főszerepben Femandel. Előadások kezdete1 fél 5, fél 7 , fél 9 órakor; DÓZSA MOZI: Fekete arany. Magyarul beszélő művészi román: film. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. GORKIJ MOZŰ Fények a föld alatt. Üj lengyel fihn. Előadások kezdete: 4. 6, és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Harmadik, Szovjet film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor;

Next

/
Thumbnails
Contents