Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

4 5EI,PTMAGYAROR<i7Af} 1959. Április 21. péntek Légiink következetesek í/" i mint él, úgy ítél. — Ha AV ez igaz — már pedig az, — altkor ennek a fordítottja is érvényes: Mondj valamiről íté­letet, én is megmondom ki vagy! Hogy az emberek mennyire számontartják egymás viselke­dését, hogy ez a viselkedés va­lóban fedi-e az elhatározást, az elvet, a szavakat követi-e tett, tanúskodik erről az igen gyak­ran elmarasztaló vélemény. Ha­mar megszólják a családos em­bert, ha „kirúg a hámból”; hi­szen vállalta a családját, tettei­vel is bizonyítsa ragaszkodását. Gyorsan elhangzik az ítélet az olyan asszony felett is, akinek „szalad a háza”. Italos, része­ges pedagógus nem sokáig él­vezheti a szülők bizalmát, az ilyen vezető nem tud és nem tudhat helyesen irányítani, mert nem úgy él, ahogyan állása, hi­vatása kívánja, s amelyet vál­lalt. C zámos fiatal tanítóról, ta­^ nárról emlékeznek meg úgy a községben, hogy azok az iskolában elvégzik ugyan munkájukat, de aztán nem tö­rődnek semmi mással. Csak a fiatalok közül kerülnének ki ezek a társadalommal szemben közönyös emberek? Nem. Az idősebbek között több zárkó­zottat lehet találni. De első­sorban a fiataloktól várja a falu, a község, hogy részt ve­gyenek az élet formálásában az Iskolán túl is. Miért? Mert őket már ilyenné nevelte népi rend­szerünk, ők ezt fogadták, ami­kor dolgozni kezdtek. A szó és a tett egysége kü­lönösen vonatkozik azokra az emberekre akik életükkel pél­dát kell, hogy mutassanak. Ilye­nek a pedagógusok, a vezetők, s mindazok, akik valamilyen formában, — ha kisebb mér­Félszás öregdiák vizsgázott a nyír- »55ölőfti iskolában A nyírszőlősi általános iskola ablakai este tíz, tizenegy óráig voltak kivilágítva. Több hónapon át öszhajú, idősebb diákok is­merkedtek itt a földrajz, törté­nelem, irodalom, számtan tudo­mányával. A dolgozók esti isko­lája minden másnap tartott fog­lalkozást rendszerint este hattól tízig, tizenegyig, amikor szabad volt a tanterem, s a munkaszer- szárnoknt is pihenni hagyták. Az esti iskola tanulói az általános iskola V., VI., VII. és VIII. osz­tályát végezték el kitartó szor­galommal. Nemcsak az idős, mun­kához szokott kezeknek volt meg­erőltető a foglalkozás, de a ne­velőknek is: Tomasovszki And­rás, Nagy Katalin, di'. Rácz Gáza és Tarnóczai Ferenc a napi ta­nítás után foglalkoztak a dolgo­zókkal, közülük nem egy késő este kerékpározott haza Nyíregy­házára. A vizsga, a kölcsönös fáradozás nem volt eredményte­len, több, mint félszáz nyírsző­lős! és környékbeli idős dolgozó lé­pett a magasíokú tudás templo­mába. Értekezletet tartottak a kisvárdal járás mező- gazdasági szakemberei A napokban egésznapos érte­kezletre gyűltek össze a kisvár- dai járás termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, gépállomá­sainak és földművesszövetkezetei­nek vezetői. Az egybegyűlt me­zőgazdasági szakemberekkel a járási tanács illetékesei az MSZMP márciusi határozata nyo­mán megbeszélték a mezőgazda­ság legfontosabb és időszerű fel­adatait* tőkben is — az emberek bizal­mát élvezik. gy mátészalkai levél fel- ^ háborodott hangon tilta­kozik egy állami funkciót be­töltő, adminisztratív munka­körben dolgozó nő Viselkedése ellen. A panasz — amelyet több egyszerű asszony irt — :ez a nő feltűnő helyet foglal el a templomban, holott funkciós. Magánéletére is tettek meg­jegyzéseket, mondván, nem úgy él, ahogy tőle elvárnák az emberek. Pedig nem is vezető­ről, egyszerű alkalmazottról van szó. De az emberek igaz­ságérzete tiltakozik, ha a szót nem követi tett, vagy nem úgy követi, ahogy a szó el­hangzott. Szabad vallásgyakor­lat van államunkban, de ez nem azt jelenti, hogy a mar­xizmus felhagy materialista ta­naival, s visszasüllyed az ide­alizmusba. Aki vállalta a mar­xizmust, aki vállalta a párt iránymutatását, az el kell, hogy szakadjon az idealizmustól. Pe­dagógusok, akik továbbra is idealista szemmel nézik a vi­lágot, hogyan taníthatják a gyermekeket mai tanulmányi követelmények szerint? Az em­bereknek nyitva a szemük, s ítéletük gyors és kemény. I együnk következetesek. *■* Ezt a következetességet kéri számon mindenkitől a társadalom. Aki mást mond és mást tesz, akitől mást várnak, mint amit tesz, az hamarosan elveszti az emberek bizalmát. Az egyik faluban két kommu­nista vezetőállású emberrel tör­tén az ellenforradalom idején, hogy ki kellett állniuk meg­győződésük mellett. Egyikük „jó fiú” akart lenni gyávaságból, vagy mert eleve kétszínű volt, beadta a derekát. A másik va­lóban vállalta becsületes, elvhű kommunistához méltó módon sorsát, elveit. A „jó fiú” han­gosan bánta „bűneit’', gyónt és áldozott (a falu nem kis mulat­ságára). És ma? A „jó fiú” meghasonlott emberré vált. A parttagok nem bíznak benne, mert gerinctelen. A pártonkívü- li parasztok előtt még úgy sincs tekintélye, napraforgónak tartják, arra fordul — mond­ják, — ahonnan süt a Nap. Az elvhű ember kétszeres tekin­télynek örvend, s ezt a tisztelet, az őszinte elismerés diktálja az egyszerű emberekben, akik bi­zalommal tekintenek rá. Mert hiszen becsületes volt. I együnk következetesek, hűek ahhoz az úthoz, ame­lyet a társadalom számunkra kijelölt. Következetesek a mun­kában, az emberek között, a munkahelyen csak úgy, mint a magánéletben. Ez a követke­zetesség végre is nem más, mint a becsület útja. Nemcsak ma­gunknak, önbecsülésünknek tartozunk ezzel, — mert annak is. — hanem másoknak, a töb­bi embernek, a közösségnek. Még akkor Is, ha ez az út ne­héz, mert bizonyos önfegyelem­mel jár, ha pillanatnyilag könnyebbnek tűnik megalkudni a tettel, mert nehéz például az italról lemondani, vagy vi­tázni kell a házastárssal, aki vallásos. De az a pedagógus, — hogy csak ezt a példát említ­sük, — aki anyja, vagy felesége kedvéért, s nem is meggyőző­déséből templomjáró, esetleg száz gyermek felfogását kavarja fel, mert tettével meghazudtol­ja szavait. A könnyebb ellenál­lás — a megalkuvás itt mérhe­tetlen károkat okoz, súlyos pe­dagógiai hibát ejtve. De talál­hatunk példát bárhol, ahol kö­vetkezetlenséggel találkozunk. {VI inden embernek megvan lTM a maga útja, amelyet vál­lalt. Minden út nehéz — a ma­ga módján, mert minden utat — azért út, — meg kell járni. Járjunk egyenesen, mert nem csak az a becsületes, hanem i legegyszerűbb, a legkönnyebl ia. S. B Vezényszót kér a gyarmati „aranytartalék“ (Tudósítónktól.) 1957. áprilisában 22 fiatal tömö­rült Fehérgyarmaton a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségbe. — A kezdet kezdetén nem is volt hi­ány lelkesedésben. Később azon­ban ellaposodott a szervezeti élet. A vezetőség a tagságot, a tagság] a vezetőséget hibáztatta, s min-i den maradt a régiben. 1950. tavaszán a községi párt- szervezet napirendre tűzte -a KISZ alapszervezet munkájának érté­kelését. Segített a KISZ járási! bizottság is. U/ vezetőséget választottak Legnagyobb meglepetésre elő­nyösen megváltozott a tagság magatartása. Jó szervezeti elet, pontosan és szívesen látogatóit taggyűlések jellemeztek ezeket a hónapokat. Megalakult a színját­szó csoport. A falusi szpartaklá- don és az üzemi bajnokságokon jó eredménnyel szerepeltek az alapszervezet fiataljai. Kellemes kirándulást szerveztek Lillafü­redre. Munkaidő után és vasár­nap délelőttönként pedig ott se­rénykedtek a tanterem építésé­nél, a sportpálya rendbehozásá-j nál és mindenütt, ahol lehetőség nyilt társadalmi munkára. Rö­vid nehány hónap alatt 85 fóré] gyarapodott az alapszrrvezet tag-1 ságának létszáma. Már-már úgy volt, hogy a fehérgyarmati KISZ- szervezet a jobbak közé küzdi fel magát; még sem így történt. A vezetőség ugyan elkész. tóttá fél­éves munkaprogramját — egyik­másik pontját, mint például a foto- és rádió szakkör, meg isi valósították — ennek ellenére. újra zátonyra Jutott a lílSZ-munka Az elmúlt napokban a bajok okait és a kivezető utat kutatva figyelemreméltó megállapításokat tettek és helyes következtetésre jutottak a község pártszervezeté­nek vezetői. A pangó szervezeti élet egyik fő oka a párt-irányítás hiányos vclta. Jóllehet az elmúlt hónapok­ban nem ült ölhetett kezekkel a párttagság, de tengernyi problé­ma közepette sem szabad elha­nyagolni a tömege zervezet i mun. kát, mert ez előbb-utóbb érezteti hatását. A fiataloknak az eddigi­nél hathatósabb, konkrétabb és állandóbb segítségre van szüksé­ge. A párt végrehajtó bizottságá­nak tanácsos lenne mihamar ösz- szeülni a KlSZ-vezetokkel és jól átgondolt, legalább félévre szóló közös tervet készíteni. Politikai, szakmai' oktatás, különféle szak­körök, kulturális és sport-, vala­mint községfejlesztési feladatok W Elet a laktanyában A nyíregyházi lakta­nyában tanulnak, gyakorla­toznak a katonák. A haza vé­delmének tudományára oktat­ják őket tisztjeik. Akik isme­rik a katonaéletet, jól tudják, hogy ez kemény munkából, fe­gyelemből, rendből áll. Ma a katonákat nem a nép ellen, ha­nem a nép szeretetére. védel­mére nevelik, s emberségre, életre, arra, hogy akkor is meg­állják a helyüket, amikor már levetették az egyenruhát. Ez a cél vezérelte a nyíregy­házi alakulat KISZ szervezetét is, amikor létrehozta a lakta­nyában a mezőgazdasági szak­kört. A katonák az alakulatnál megismerkedhetnek a három mezőgazdasági szakág alapfogal­maival. a kertészettel, -a nö vény termesztéssel, az állatte­nyésztéssel. A megyei tanács mezőgazdasági szakelőadóinak segítségével a katonaságnál töl­tött két esztendő alatt 175 elmé­leti órán ismerik meg a mező- gazdaság tudományának alap­fogalmait a katonafiatalok, s a gyakorlat sem hiányzik. A Zrí­nyi laktanya mellett négy hold gyümölcsösben tanulhatnak, s minden három hónapban két napos tanulmányi látogatáson vehetnek részt valamelyik ter­melőszövetkezetben. Legutóbb a Dózsa tsz-ben voltak a katonák, s nemcsak nézelődtek, hanem dolgoztak is. Gyakorlati munkát egyébként a tanfolyam hallga­tói minden vasárnap is végez­nek. A tanulást Gulyás István, Rása Imre, Galbisek Győző tisztek vezetik. A tanfolyam ön- [ kéntes, részt vehet rajta minden katona, s a tanfolyam elvégzé­séről a két év után igazolást is kapnak arról, hogy a mezőgaz­daság alapfogalmait elsajátítot­ták. Leszerelésük után tehát részt vehetnek bármelyik ezüst­kalászos gazdatanfolyamon. A nyíregyházi alakulat kato­nái segítik a nyíregyházi MHS szervezetet: segítenek abban, hogy a hadkötelesek, a tartalé­kos tisztek, a polgári lakosság megismerje a haza védelmének tudományait. Több mint 50 ka­tona vesz részt a nyíregyházi MHS munkájában. Edenmayer Pál és Kovács Károly tiszt elv­társak például előadásokat tar­tanak a tartalékos tisztek to­vábbképzéséhez. A gépkocsive­zetés oktatásában, ellenőrzésé­ben Filep László és Molnár Mi­hály tisztek segítenek. A rádiós szakköri oktatásban Seres Gá­bor tiszt vesz részt. A tisztekés katonák segítenek az MHS gya­korlatainak lebonyolításában is. A különféle ünnepnapokon, mint a Néphadsereg Napján, a Szov­jet Hadsereg megalakulásának évfordulóján, április 4-én, stb.* tisztek és katonák tartanak elő­adásokat a polgári lakosság ré­szére az új haditechnikáról, a haza védelmének jelentőségéről. Az alakulat KIS/ bi­zottságának határozata alapján a katonafiatalok kap­csolatot teremtettek a területi KISZ szervezetekkel azért, hogy az ifjúság nevelésében egymást segítsék. Így például Rózsási tiszt elvtárs alapszervezete a Dózsa tsz. kiszistáival, Balinsz- ki tiszt elvtárs alapszervezete a Ságvári tsz. kiszistáival tart kapcsolatot. Részt vesznek egy­más rendezvényein, vezetőségi ülésein, taggyűlésein. Politikai kérdésekhez a tsz-ckbc a hon­védségtől érkeznek előadók, a laktanyában viszont szövetkeze­ti fiatalok beszélgetnek a szö­vetkezeti mozgalomról, a mező­gazdaság kérdéseiről. A katonák részt vesznek a me­gye kulturális életében is. A Dózsa tsz-ben például már két­szer Is szerepelt az alakulat ze­nekara és kultúrgárdája. A honvédség tánczenekara húzta a megyei Vöröskereszt véradó ün­nepségén is, az elmúlt vasárnap pedig a Petőfi diákotthon klub­napján szórakoztatták a fiatal­ságot. Számtalan esetben ad az alakulat zenekara térzenét szer­te a megyében. Most tervbe­vették, hogy műsorukkal meg­látogatják a járások székhelyeit is. A Tanácsköztársaság évfordulóján mintegy 100 idő­sebb szövetkezeti dolgozót lát­tak vendégül a nyíregyházi tiszti klubban. A május elsejei felvonuláson a katonák együtt vonulnak az üzemek dolgozóival. Délután Sóstón az alakulat sátortáborá­ba meghívják a tsz-ek, üzemek dolgozóit egy kis vidám szóra­kozásra. Ezen a napon az alaku­lat zenekara Sóstón egész estig térzenét ad. Az új nyíregyházi alakulat katonái máris a nyíregyháziak szívéhez férkőztek. Reméljük, hogy a jövőben ez a kapcsolat még szorosabb és még széleskö- rűbb lesz, s minden nyíregyhá­zi dolgozó megérti: ezek a kato­nák az ő békéjét, az ő nyugal­mát őrzik. Győri lllcs György megjelölésével lehetőséget terem-1 teni, hogy az ifjúság cselekvő részese lehessen a mindennapi1 munkának. TeUrekcszségbcn nincsi hiány, ennek gyümölcsözietése al vezetés feladata. Van mit rendbehozni a KISZ- vezetőség portáján is. Az alap­szervezet vezetősége nem foglalko­zik személy szerint a fiatalokkal. Nem ismeri a tagság problémáját, kívánságait és terveik olykor- olykor elszakadnak a valóságtól. A taggyűlések elvontak és spon­tán adódó célokkal foglalkoznak, vagy csak beszélnek a tenniva­lókról. Már pedig nem elegendő tervekről beszélni, ugyanakkor azok megvalósításával, a hogyau-j nal és mikénttel, a szervezessek nem törődni. Segítsenek a pedagógusok is! A KISZ-alapszervezet életének megjavítása fokozottabb felada­tokat ró a pedagógusokra is. — Közös mozi- és színházlátogatá­sok után a látott filmek és dara­bok tartalmi, formai, színészt, rendezőt értékelése, a járási könyvtárral karöltve rendezésre kerülő irodalmi estek, a járási kultúrház és a KTSZ-alapszerve- zet közös színjátszócsoportjának igényesebb darab választása, szín-1 vonalas megformálása egyformán igényli a pedagógusok cselekvő támogatását. A sportkör vezetősége a vá- lasztógyüléscn 3—4 szakosztály működtetésére tett ígéretet. Nem is alaptalanul. A szpartakiádok és üzemi bajnokságok igazoltak,! hogy van érdeklődés a röplabda! és az atlétika iránt. Az elmúlt hetekben a község 20 sakkozója a saját szakállára rendezett baj­nokságot. A ping-pong asztal kö­rül is gyakrun iútnl íiutalukat. A spontan sportolási igényeket mielőbb fel lehet és fel kell ka­rolni. Ehhez csak az szükséges, hogy a sportkör vezetőségét ne kápráztassa cl a labdarúgó csa­pat első helyezése a megyei baj­nokságban. Sok szó éri a KISZ-fiatalok háza elejét, mert gyakran látni őket a halászcsárdában, amint1 iszogatva ultiznak, vagy táncol­nak. Ezen is lehet segíteni. A] községi pártbizottság helyiségé-1 ben vasárnap délutánonként 4— 10 óráig „dupla vagy semmi" já-l tékkal fűszerezett táncmulatsá­gon jól szórakozhatnának a fiata­lok. Annál is inkább, mert aj pártvezetőség ürömmel fogadja ési támogatja ezt az elképzelést. Summá-summárum: Fehérgyar­maton több törődést várnak aki- szisták, igénylik a pártvezetést, mely nem veszi cl önállóságukat, sőt nagyobb öntevékenységre' ösztönzi, őket* réter László,

Next

/
Thumbnails
Contents