Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

0 KM .FTMMíVAHimyíAO 1959. MÁRCIUS 18, SZERDA flyen Is van! A pihenés sportja A természet járás a nevelés egyik eszköze, mert lehetővé te­szi, hogy megismerjük hazánkat. De egyúttal testnevelés is, mert (Tfdonság a láthatáron Kik a Icgkultúráltabb, legfegyelmezcttebb autó és motorkerékpár vezetők ? iutó sorok egy újdonsült versenyről Közlekedési verseny. Ez az új és életrevaló fogalom vonta ma­gára a figyelmet a vasárnapi köz­lekedési ankéton, ahol közel hét­száz autóvezető és motorkerék­pár vezető volt jelen. Milyen is ez a verseny? Mi a célja, értei-- me? Április első felében első al­kalommal rendezik meg Nyír­egyházin a gépkocsi tulajdo­nosok, gépkocsi vezetők, mo­torkerékpárosok részére. A célja? Elősegíteni a fegyel­mezett, kulturált, balesetmentes közlekedést. Ez a nem minden­napi verseny azért tart számot nem mindennapi érdeklődésre, mert ilyen még nem volt nálunk, meg azért is, mert a verseny színes, érdekes, és szórakoztató lesz. A versenyt Nyíregyházán bonyolítják le Tüstént megjegyezzük nem gyor­sasági versenyről van szó. Köz­úti mlntaközlekedósról, a gyakor­latban adódó közlekedési problé­mák versenyszerű megoldásáról. Az elképzelések szerint o résztvevők egy borítékot kapnak, s az óbban foglalta­kat kell végrehajtaniuk. Pon­tozzák a gépkocsi, a motorke­rékpár műszaki állapotát, a szükséges okmányokat, az ügyességi vezetést. 1 Megvizsgálják hogyan tartják be a KRESZ szabályait a közlekedést korlátozó útvonalon. S jönnek a kérdések. Mindenki három KRESZ kérdésre, majd műszaki és álta­lános műveltségi kérdésre felel. A feladatok jórészt a tavaszi, nyári közlekedési problémákat foglalják magukban. Szórakozva felkészítik a gépkocsivezetőket, motorkerékpárosokat a tavaszi, nyári közlekedési nehézségekre. A közlekedési versenyt ez­után hagyományosan minden tavasszal és ősszel megrende­zik. A tavaszi versenykiírást az an­két résztvevői kézhez kapták, de bárki benevezhet, ha megírja szándékát a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Megyei Elnökségé­nek. A verseny után a kiválók értékes jutalomban részesülnek De nemcsak a győztesek kapnak elismerést. Valamennyi résztvevő­nek díszes emléklapot ajándékoz­nak, melyet tulajdonosa a jogo­sítványával mindig magával hord­hat. A közlekedési verseny első „futama” április 12-én lesz a sze­mély, tehergépkocsi. és autóbusz- vezetők, tulajdonosok részére. Az értékelést a következő hét szom­batján tartják, ismerkedési esten osztják ki a díjakat is. Hasonlóan bonyolítják le a motorkerékpáro­sok versengését április 26-án. A tavaszi verseny első lépés az MHS motoros klubjának műsorá­ban. Rövidesen megalakítják a túra szakosztályt, melynek — mint a motoros klubnak — tagja lehet minden becsületes motoros gépkocsivezető. A tura-szakosztály tagjai nyá­ron kirándulásokat szervez­nek a Bükkbe, a Mátrába, a Balatonra. A túrához az MHS műhelykocsit, sátrakat és más szükséges felszerelé­seket biztosit. Mint az iméntiekből kitűnik: hasznos célt szolgál a közleke­dési mozgalom. Kétségtelen a legfontosabbat, a balesetmentes, fegyelmezett és kulturált közle­kedést szolgálja, s emellett pezs­gő motoros életet teremt a város­ban. Ezért találkozott az ankéton résztvevő hétszáz gépkocsivezető egyetértésével. Csak üdvözölni le­het az MHS és a közlekedési osztály kezdeményezését. Ez a lé­pés annyira jó, hogy nem ártana hasonló közlekedési versenyt rendezni kerékpárosok és gyalo­gosok részére is. Bizonyára keve- seb lenne a baleset és halványabb a balesetek árnyéka. Megérné a fáradságot. (— P. G. —) nagy hatással van az egészségre, a testi fejlődésre. Egyesek sze­rint ez a sport aktiv pihenés. És valóban így van. A munkából való kikapcsolódás egyik legszebb formája a természet felkeresése, a környezetváltozás. Így válik felüdítő pihenéssé a természetra­jongók sportja. Ám az ember gyorsan rájön arra, hogy ez a sport nemcsak egészségtani hasznot jelent. Álta­lában minden terrr' ^zetjáró nyi­tott szemmel és füllel jár. Űj tá­jakat. településeket ismer meg. Népszokásokkal, emberekkel is­merkedik. .. Ilyen és hasonló nemes célok érdekében jött létre megyénkben a Pedagógus Természetbarát Egyesület nyíregyházi szakosztá­lya és a Dohányfermentáló Gyár termés? Cáró szakosztálya a múlt esztendőben. A két szakosztály­nak összesen 160 igazolt tagja van, akik számos túrán és verse­nyen, országos és nemzetközi ta­lálkozókon vettek részt az elmúlt évben. Jellemző a nagy érdeklő­désre, hogy az idén már két he­lyen — a TITÁSZ-nál és a Va­sasnál — alakult természetjáró szakosztály, és több helyről je- 1e--tík már a dolgozók bekancsoló- dását. A SZOT és a KISZ Me­gyei Bizottsága ugyancsak ez év­ben alakította meg a Természet- járó és Táborozó Bizottságát, melynek célja az, hogy a termé­szetjárás iránt érdeklődő fiatalo­kat szervezzék a mozgalomba. Ennek előkészítését szolgálja a nemrég megindult túravezető­képző tanfolyam is, melyet min­den pénteken délután 5 órakor tartanak a Kölcsey-gimnázium- ban. A tanfolyam végén a részt-, vevők a sóstói erdőben majd a Bükk, illetve a zempléni hegy-1 ségben tájékozódási feladatokat oldanak meg és ennek alapján; kapják meg igazolványukat. A tanfolyamnak 50 hallgatója van ifjúsági és felnőtt dolgozóikból, akik ugyancsak várják a szép tavaszi napokat, hogy mielőbb el­indulhassanak hazánk legszebb tájai felé. Az idén a szakosztály több mátrai, bükki, zempléni, p - lisi. mecseki túrát tervez és sá­tortábort állít fel Balatonfüredenj Egyénileg dolgozó parasztok látogattak a Nyirmadai Állami Gazdaságba Négy községből — ör, Vaj a. Pusztadobos és Nyírmada — mintegy nyolcvan egyénileg dol­gozó paraszt kereste fel a Nyir­madai Állami Gazdaságot. A Ha­zafias Népfront által rendezett látogatáson tanulmányozták a nagyüzemi gyümölcstermelést, megismerték a gazdaság korsze­rű almatárolóját és a mesterséges megtermékenyítésből származó sertések, juhok, növendék szarvas- marhák állományát. A tanulmányi kirándulás vé­gén két mezőgazdasági szakfil­met tekintettek meg. Egyik a Westsik- másik pedig az Eger- szegi-féle homoki gazdálkodást mutatja be. SPORT Valóban az egész sportközönség ? „Nyíregyházán sajnálatos bal­eset történt: az SZSE csatára (pedig középhátvéd játékos) Fi­le egy összecsapás alkalmával lábát törte — a DEAC játéko­sait megfélemlítette ezután a közönség magatartása, és ez csu­pán védekezésre rendezkedett be...’’ Így hangzik a Debreceni Napló sporttudósitása a vasár­napi NYSZSE—DEAC találko­zóról. E tudósítás olvasása után — valószínű — Debrecenben, sőt egész Hajdú megyében nem valami jó véleményt szűrhettek le a nyíregyházi sportszerető közönségről. Én is, kint voltam ezen a mérkőzésen, mint „közönség”. Mi hát a% igazság Attila sírja körül? Dr. Csali ám Dezső nyilatkozata Néhány hete dr. Csallány De­zső, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója egy rádióadás­ban és egy országos lapokban is közölt hírben beszámolt Attila székhelyének megállapításával kapcsolatos kutatásai eddigi eredményeiről. A hír országo­san nagy feltűnést keltett és ál­talában az elkövetkezendő, a ké­sőbbi kutatások eredményeire vonatkozó érdeklődést váltotta ki. A Csongrád megyei Hírlap már­cius 11-1 számában cikk jelent meg „Mi az igazság Attila sírja körül?” címmel, amelyben a szen­tesi Koszta József Múzeum igaz­gatójának dr, Csalog Józsefnek a nyilatkozatát közölték. Ez a nyi­latkozat ellentmond dr. Csaliány Dezsőnek. Az Attila problémát irreálisnak tartja a szentesi mú­zeumigazgató, s feleslegesnek íté­li a kutatásokat. Ez a cikk nél­külözi a tudományos komolysá- ■ got és így az sem mondható, hogy megcáfolja az eredeti közleményt, mégis felkerestük dr. Csallány Dezsőt és megkérdeztük tőle, mi hát az igazság Attila sírja körül. Dr. Csallány Dezső a követke­zőket mondta: — Az én rádió előadásom nem Attila sírjának kérdését hangsú­lyozta, hanem Attila székvárosá­nak problémájával foglalkozott, amelynek helyét Priskos bizánci történetíró adatai alapján elmé­lyült munkával pontosabban is meg lehat közelíteni. E kérdés­ben döntő fontosságú Attila fő­vezérének, Onegesiosnak fürdő­épülete, amelynek építéséhez a köveket a Dunántúlról szállítot­tál!, mivel a székhelyen se kő, se fa nem volt. A székhely-kérdés elintézése tu­dományos feladat, amit nem le­het hírlapi vonalon egy-egy oda nem tartozó viccel elütni, mint ahogy azt a szentesi múzeum igaz­gatója, dr. Csalog József tstte, a Csongrád megyei Hírlap ha­sábjain. Csongrád határában év­tizedekkel ezelőtt Csallány Gá­bor, a Csongrád megyei Múzeum alapítója és igazgatója megtalál­ta egy halom alatt egy fürdőépü­letnek melegítő kamráját, amely a történeti adatok egyezése alapján úgy látszik, hogy azono­sítható Onegesios keresett fürdő­házával, amelyről Priskos emlí­tést tett. A kutatás tisztán ennek a hitelesítő feltárására vonatko­zik. Az ásatásra, illetőleg ennek megkezdésére, nézve a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága dönt. A problémát tudományosan fel­dolgoztam a kapcsolatos szak­irodalom Ismeretében és közlésre térkép kíséretében elküldtem „Adatok Attila székhelyének kér­déséhez” címmel. Egyébként már köztudomású, hogy Attilát nem a Tisza medrében temették el. Amíg Attila székhelyének kér­dését a fürdőrom hitelesítő fel­tárásával nem tisztázhatjuk, ad­dig helytelen a sírjáról beszélni ■— fejezte be szavait dr. Csallány Dezső. Megköszöntük a tárgyilagos felvilágosítást és nagy érdeklődés­sel várjuk a kutatások eredmé­nyeit. — kiss — Ma leértékelt cipők boltját nyitják iucg Nyíregyházán A Nyíregyházi Kiskereskedel­mi Vállalat ma délelőtt a Dózsa György út elején — a kozmetikai szalon mellett — megnyitja a vá­ros első leértékelt cipőárú boltját. Az üzletben női, férfi és gyermek cipők nagy mennyiségét árusít­ják — olcsó áron. Íme egynéhány példa: a női lapossarkú cipőt az eddigi 210 forint helyett 140 fo­rintért árusítják. Ugyancsak nagy keletje lesz a tavaszi napok köze­ledtével a női divatszandáloknak is, melyeket az eddigi 220 forint helyett ebben az üzletben 140 fo­rintért kaphatják meg a vásárlók. Hozzám, hasonlóan még nagyon sokan nem tudják magukat azo­nosítani a Debreceni Napló azon megállapításával, amely a „kö­zönség általi „megfélemlítésről” tudósít. Lehet, hogy volt egy-két jorró vérmérsékletű szurkoló, aki nem a legsportszerübb sza­vakat használta. Ezt mi is el­ítéljük és a jövőben is el fog­juk Ítélni. No, de egy-két em­ber véleménye még nem jogo­sítja fel a Debreceni Napló-t arra, hogy közel 3000 embert elítéljen. Nem akarok tanácsot adni a Debreceni Napló sportrovat ve­zetőjének, de úgy vélem: hely­telen, ha nyilvánosan, a sajtó segítségével • szembeállítjuk a debreceni és nyíregyházi közön­séget, sőt a két megye sport- szerető közönségét. Sőt, a játé­kosokat is. Vagy talán úgy gon­dolják, hogy ez helyes megol­dás? Koránt sem. A két város között már korábban is fenn állt a rivalítás. Mivel ez fent áll, miért akarja ezt tovább fokozni a Debreceni Napló sportrovat vezetője? Vélemé­nyünk szerint ez nem helyes. A sport — különösen a futball —» nemes, férfias vetélkedés, amely-t ben százezrek találják meg a szórakozást. A sportolók között is van higgadt, vagy kevésbé higgadt játékos. Nos, hasonlóan a nézőközönségben is. A mi társadalmi rendszerünkben ör* vendetes tény az, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akik a sportban ellenséget és nem, ellenfelet látnak. Nyíregyházán Debrecenben is azok a sportszerj re tő emberek és aktív sportolók, vannak többségben, akik szere* tik a férfias, kemény, de sport* szerű játékokat. Éppen ezért arra neveljük a közönséget, a játékosokat, hogy a sport bárt melyik ágában ne ellenséget, hartem sportszerűen küzdeni akaró sportellenfelet lássanak. Azt hiszem, ezzel a megállapít tással a debreceni Kollégák is egyetértenek? És ha ez így van, akkor miért kell egy-két magát ról megfeledkezett ember ma* gatartásából közel 3000 embert elítélni? Egy magáról megfe* ledkezett játékosról egy egész i csapatot elítélni? — BÁLINT -.t NB IX-ós sakkcsapatbajnokság Vasárnap özdon játszottak az NYSZSE. sakkozói. Az eddig ve­zető ózdi csapat volt a mérkőzés esélyese, mivel az eddigi mérkő­zésein veretlenül, igen jól szere­pelt. Az NYSZSE. sakkozói nagy becsvággyal, nagy lelkesedéssel küzdöttek és szívós küzdelemben 7:5 arányban győztek. Jellemző volt a mérkőzésre, hogy csak 6 órai küzdelem után alakult ki a végeredmény. Az NYSZSE. salts] kezói nagy lépést tettek a bajnokJ ság megnyerése felé. Győztesek! Kővári András, Ármós József, ViJ tyi Tibor, Bökönyi Imre, Nemes László és Tiszai Kálmán. DömtetJ lenül végeztek: Kurucz Béla és Hódi Sándor. Az NYSZSE. legközelebbi eüleiw fele a Gyöngyösi Szpartakusz. — Tiszai Mezei futóverseny volt Nagyeeseden Közel félszáz versenyző állt rajthoz vasárnap délelőtt a ha­A nyíregyházi rádió mai műsora: Riportereink jelentik, — Sán­dor, József, Benedek. — Zenés riport az ünnepeltek tiszteletére. — Könyvszemle. — 120 éves a Debreceni Zeneiskola, — Gyer­mekműsor, gyományos mezei futóversenyen.] A helybeli atlétáikon kívül idegen-i bői is számos versenyző jelenti meg. Résztvettek a Mátészalkai! TK, az Esze Tamás gimnáziumi valamint a nyíregyházi 113-aál Iparitanulódskola atlétái. A versenyen a legjobb ered-* ményt a MTK versenyzői érték! el. Számottevő sikert a lányold versenyében Leleszi (MTK) értei,]

Next

/
Thumbnails
Contents