Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

1930. MAnCICS 17, KEDD KEt.rrMAGTAEORC/AC, 3 11 millió forint kultúrhásak építésére Megyénk községei a község fej­lesztési alapból, az anyag és a társadalmi munka értékével együtt ebben az évben több mint 11 millió forintot fordítanak mű­velődési házak építésére. Ebben az összegben nincs felújítási költség, teljesen új épületek, il­letve épületrészek épülnek meg. A községi tanácsok külön, — egyenként többezer forintot állí­tottak be kultúrhóz berendezé­sekre is. A megye minden járá­sában épülnek új kulúrotthonck, legtöbb a kisvárdai járásban (kilenc helyen), a vásárosnamé- nyiban (nyolc), valamint a fehér­gyarmati járásban (hét helyen). Kutató munka, zászlódísz, üunejji műsor... Ünnepi készülődés Fehérgyarmaton A magyar proletariátus első lékünnepélyek keretében is. nagy győzelmének méltó megün neplésére készül F ehérgy armat dolgozó népe. Ebből az alkalom­ból az általános iskola úttörő­szervezete Selmeczi János peda­gógus vezetésével feldolgozta 1919 helyi vonatkozású történetét, a helyi direktórium tevékenysé­gét. Az első munkáshatalom egy­szerű képviselői, ma is élő ré­szeseinek puszta élettörténete, ál­dozatkész harca, majd az ellen- íorradalom véres rendőri fel­ügyelete, bebörtönzés, internálá­sok körülményeinek valósághű bemutatása emlékezteti Fehér­gyarmat lakosságát elődeink di­cső múltjára. 1919 helyi vonat­kozású történetét ismertetni nem­csak az iskolásokkal, hanem a különböző intézmények és tömeg­szervezetek által rendezett ern­95 kilós harcsát fogott egy ugornyai halász Ugyancsak megörült Nyitrai János gergelyiugornyai halász március 11-én, amikor a Tisza és Szamos torkolatánál lesve a zsákmányra, fenékhorogján egy P5 kilós, két és fél méter hosszú harcsa „akadt meg’. Az utóbbi időben ez a legnagyobb fogás a Tiszának ezen a szakaszán. — Azóta sok elismerést kapott az ügyes halász a zsákmányból ké­szített ízletes falatok fogyasztói­tól. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 40. évfordulóját zászlódísz­ben, ünnepi köntösben fogadja Fehérgyarmat társadalma. — A központi ünnepséget a járási kul- túrház nagytermében tartják meg. Az ünnepi beszédet kultúr­műsor egészíti ki, amelyen fel­lép a szövetkezeti bizottság, a technikum és az általános is­kola énekkara, tánccsopörtja, to­vábbá a községi KISZ-szervezet és a járási kultúrház színjátszó gárdája gondoskodik a nagy nap dicső emlékének felelevenítésé­ről. A műnk as vezetők erősítsék szemcéyi kapcsolataikat a munkásokkal... (A munkásosztályról szóló pártha­tározatból). V alaha a szegény ember arról ’ álmodott, hogy egyszer megfordul a világ. Telt, múlt az idő, s a valóság­ban is így történt. Ügy lett rend­jén; hogy a hajdani szegény em­ber üljön a vezető posztokra. Ké­sőbb az egykori kubikos iskolába ment. Két évig viaskodott a ma­gasabb fokú építészettel. Sok éj­jel nem aludt, tanult, olvasott és mind jobban ráébredt mennyi minden van még, amit meg kell tanulnia. Elvégezte az iskolát és kinevezték egy többszáz mun­kással dolgozó építőipari vállalat igazgatójává . . . És itt már napjainkban folyta­tódik az igaz történet. Szereplője nem más, mint az egykori kubi­kos, filléres summás, ma a 6. Mélyépítő Vállalat vezetője. Az első emeleti szoba ajtaján ez áll: Pápai Márton igazgató. Az előszobában titkárnő, a szobában telefon mellett az igazgató. Egye­nes tekintetű, határozott vonású, jól megtermett barna ember. — Külseje, beszéde erősakaratú, nyílt. A szobában asztal, fotelok, teleníonok, Lenin-szobor, könyv- szekrény. Egyszerű mint gazdája. Pápai Márton hatodik éve vezeti a sok munkahelyen foglalatosko­dó vállalatot. Mielőtt idekerült, Tessék válogatni! Van motorkerékpár, katonás sorrendben áll­nak a nyíregyházi KISKER Műszaki bolt előtt MUNKATÁRSUNK HELY­SZÍNI TUDÓSÍTÁSA A két évszak heves csatáro­zása változatlanul fokozódik. Á télvég védekezése egyre el­keseredettebb, mivel a bevo­nuló tavasz új fegyvert alkal­maz: napsugarai mind nagyobb területet lövellnek be. A tél veszteségei felmérhetetlenek! Ellenállhatatlanul szikkad a föld, fejvesztve menekülnek a nagykabátok, s a tavasz nyo­mában már itt-ott rügyek sar­jadnak az ágakon. Hiába kér segítséget a védekező tél a sze­lektől és komor felhőktől, a túlerőben lévő tavasz rohamai mindent elsöprően bizonyítják, hogy az elavult évszaknak át kell adni a helyét. Nem lehet az időjárás kerekét megállí­tani, vagy visszaforgatni. Persze, mint minden válto­zás, ez is nagy hatással van az érintett terület lakóira. Van- iak akik ujjongva üdvözlik az előrenyomuló tavaszt, és van­nak, akik... No, de ne veszít­sük el fejünket a csata hevé­ben, vegyünk sora egynéhány esetet. PECSOVICSÉKNÁL A tavaszvert ház ablakai ki­tárultak. A szobában Pecso- vics ás felesége serénykednek. A férj hatalmas szőnyegcsomót vesz a hátára, s miközben há­romszor lerogyik alatta, a fe­leség örömteli hangon csiripel. — Jegyezd meg Lajos, alkal­mazkodnunk kell az új körül­ményekhez, különben elveszett emberek leszünk. Mit szól majd a Pósáné, ha holnap i a téli félcipőmben lát meg. Körömcipő kell Lajos. Meg világos nagykosztüm, hogy hadd pukkadjanak' meg az iri­gyek... Na és a Liza lány. Pon­tosan őrá mutogassanak az is­kolában, hogy még egy nya­valyás tavaszi kabátra sem te­lik neki... Mi? Vedd tudomásul Lajos, a mai naptól statárium van a házban, az utiszámlát Kitört a tavasz! hazahozod és felhagysz a ciga­rettával. Nem engedhet meg magának ilyen luxust valaki... Mit? Hogy ott vannak a tava­lyi holmik? Mondd, van neked fogalmad a divatról, a luxus­ról...? AZ UTCÁN A forgatagban egymásnak ütközik két húsz év körüli fiú. — Pardon. . . — így ez egyik', — Semmi pardon, máskor... Itt elharapja a szót, mert mérges pillantása a másikig ért el. — Oh, Jenőkéin, ne hara- gudj... De olyan a frizurád, hogy egészen elváltoztat. Mi történt veled? — Semmi! Mondtam a fod­rásznak, hogy egy aktuálisat kérek. Hát tessék, Zseráldot csinált belőlem... BOLTBAN Áll a mama a pult előtt, jobb­ján kisfia bámul. Áll a mama és várja, hogy a kiszolgáló és a nevetős arcú, csinos pénztá­rosnő befejezze a beszélgetést. — Mit parancsol — fordul nagy sokára a vevő felé a fér­fi­— Egy sportöltönyt a kis­fiamnak — és rábök a csöpp­ségre. . A férfi létrát vonszol elő, felfut rajta és mély töprengés­be kezd. — Hányévesnek kell...? — szól le a mamához nagy ter­mészetességgel. A pénztárfülkében felltacag a lány, s az asszony hozzám­súgja: — Milyen szórakozott. — S ahogy a lány felé int hozzá­teszi: Nem csoda, hisz tavaszt érez... RANDEVÚN — Nézze Imre, ez így nem mehet tovább. Megint öt perc késés...! — De Marika... — Semmi Marika, magúnak mindegy tél vagy tavasz. — Dehogyis. Csak sokan vol­ta!;. a virágboltban... És átnyújtja a csokor ibo­lyát. (ANGYAL) sokmilliós veszteséget könyveltek el. Ma az ilyesmi ismeretlen. — Történetünk szempontjából most nem is ez a fontos. Inkább az, hogyan alakult barátsága, kap­csolata a munkásokkal, a régi kenyeres pajtásokkal és az új emberekkel. Hogyan tart barátsá­got és tekintélyt, tudja-e: mi fáj a kétkezi munkásoknak, megé.to jó'oarát-e, szóval a nagy, család hűséges tagja-e, mint reg ... iVehéz erről néhány perc alatt meggyőződni, de olykor né­hány mozzanat is elegendő hoz­zá. Különösen, ha ezek a mozza­natok nagyon is közel állanak az iméntiekhez. Álljunk csak kies t az ajtó mögé. Valaki kopog. Bát­ran, otthonosan lép a szobába. — Munkás-overálján por, maszat. Egyenesen a munkából jön. — Nagy baj van, Pápai elvlárs — kezdi, s nagyot szusszant, mint aki egész nagy gondját, búját elakarja fújni. — összedőlt a házam. — Ed­zett, barna kezével elnyom egy könnyfélét.-— Rozoga volt, nem bírta to­vább. Mi lesz velem? . .. Az igazgató telefonhoz lép, be­szél, tanácsot kér, hosszasan la­tolgatja mit lehet tenni. —Rövidesen megmondom mit tudunk segíteni... A munkás, Makula András bi­zakodó arccal távozik, majd ke­zébe nyomják a kiutalást építő­anyagokról. Kiselejtezett, leérté­kelt anyagokról. Az ellenértékét az igazgatói alapból rendezték ... Egy gonddal kevesebb. Egy ember nem vesztette el a bizal­mát az emberek , iránt, a veze­tője iránt. Lesz otthona. Nem soká pihen az igazgatói ajtó. Újra ki nyílik s belép egy újabb gondterhes ember. Bár ap­róság az egész, de Bácskái Já­nosnak sek fejtörést okoz. Nagy­halászból jár be dolgozni, fél nyolcra ér ide a busz és negyed- ötkor indul haza. A munkaideje viszont háromnegyed ötig tart, munkája meg nyolckor kezdő­dik. Mit lehet itt tenni? Az igaz­gató segít, engedélyezi, hogy munkáját íélnyolckor kezdje, így nem kell lemaradni a buszról. Semmiség? Látszatra az, de mennyire nem az, ha a munka- kedvet, a kedélyt, a magánéletet is tekintetbe vesszük. Naponta sok ilyen személyi és más termé­szetű dologgal keresik fel Pápai Mártont. Az egyiknél a családban van baj, iszik a férj, el kell in­tézni,, hogy az asszony kapja meg a fizetést és beszélni kell az em­berrel. Másutt beteg a gyerek, szintén segítségre van szükség. S. így sorakoznak a gondok, hosszú sorban. Az emberek úgy jönnek Pápai elvtárshoz, mint a barát­jukhoz, aki ha teheti, segít. — Igaz, olyan is akad, aki más­ként él vissza a jóhiszeműségével: kölcsön kér pénzt — mondja — beteg a család, később kiderül: a. torkán megy le a kenyér meg az orvosság ára . .. C okszáz munkása, sokszáz ^ barátja van Pápai Márton­nak. Nemcsak az irodában kere­sik fel, hanem a klubban, ottho­nában. Nemcsak bajukat, pana­szukat, hanem örömüket, apró derűs perceiket is megosztják vele. Ez jó, biztonságos érzés. -— Pápai Márton a nagy családban maradt..: Vajon emlékezteti-e ez a kis történet azt a munkásigazgatót, akinek nincs ideje barátkozni, elcsevegni, elpoharazni a mun­kásokkal. Való igaz, hallatlan so­kat kell pótolni tudásban a két­kezi munkásból lett igazgatónak. De kell jutni arra is időnek, hogy együtt örüljön, bánkódjon azok­kal, akiknek a bizalma erre a posztra helyezte. Páll Géza. Móriczról, Krudyról, Nagy Lajosról Nagysikerű irodalmi esi, könyvkiállitás volt Kisvárnál! Az utóbbi időben igen nagy erőfeszítéseket tettek Kisvárdán a művelődési ház átalakításának érdekében. A város lakói egyre fokozottabb kulturális igények­kel lépnek fel a kultúrházzal éfi Szóró flakkon — az idei husiét kölni- márkája Húsvét közeledtével illatszer- boltjaink megkezdték a felkészü­lést. Német, lengyel, francia, szovjet és hazai gyártmányok va­lóságos elderádója várja a „hús­véti kölni-lázat”. Üveges, kis ki­szerelésű, valamint literes köl­nikből a korábban népszerűvé vált márkák valamennyije kap­ható. De újdonságban sincs hiány. A közelmúltban érkezett meg a megyei lerakathoz a hazai gyárt­mányú „szóró flakkcn” és már ott díszelegnek az üzletek kirakatai­ban — öt forinttól. a járási könyvtárral szemben. A könyvár nagyszámú irodalom­kedvelővel vasóinak régi vágyát teljesíti, amikor megrendezte a művelődési otthonnal karöltve az Irodalom — Forradalom című előadássorozatot, ahol írók talál­kozhatnak a közönséggel. Az első előadást, — amelyen több mint 200-an vettek részt — Czine Mihály, a Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti In­tézetének munkatársa tartotta meg, Móricz Zsigmond a forra­dalomban — címmel. Az előadó a legújabb kutatások alapján mutatta be Móricz Zsigmondot, megyénk nagy íróját. Dr. Holló­házi Lajos köszöntőjében Móricz Zsigmonddal való első, személyes találkozásának emlékeit elevení­tette fel. A könyvtár igen ízléses kiállí- 1 tást készített Móricz Zsigmond könyveiből. A soronkövetkező előadások Krúdy Gyuláról és Nagy Lajos­ról szólnak. Benczik József, a nyíregyházi Dózsa TSZ asztalosa mái- a har­madik darab gumis-stráfkocsi összeállításán dolgozik. Ha éppen rá­érő lag van közeiében, ad munkát társainak is és kap is szívesen se­gítséget. Egvüil a munkásokkal!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents