Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1959. MÁRCIUS 14, SZOMBAT KELETMAGYARORSZÁG 5 Hruscsov és Macmillan látogatásairól, a téeszeket segítő új intézkedésekről és a lakásépítkezésről nyilatkozott a kormány szóvivője Épül Korea A „Nemző Felszabadítás Harc” Múzei'Ti tervrajza. Gyermekpalota tervrajza, ame­lyet Pyon­gyang mellett, a Jangdaltyal dombon fognak | építeni 1960 * augusztus 15-ig. Az Állami Akrobatikus Színház terv­rajza, amelyet nyugat Pyon- gyanban, a Mao Ce-túrig Úton fognak felépíteni. Egy új falu. Sikeresen folyik a% algériai menekülteket segítő akció Gyáros László rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken saj­tóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a bel- és külföldi tudó­sítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a szóvivő a szovjet miniszterel­nök NDK-beli látogatásának ered­ményeit, Gyáros László rámuta­tott e látogatás igen nagy jelen­tőségére. A széles körű eszmecserék és a szovjet miniszterelnök beszédei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az egész világon mind szélesebb körökben felis­merjék: a Szovjetunió a német kérdés és Nyugat-Berlin státu­szának békés rendezésére törek­szik. A látogatás alkalmával is­mételten bebizonyosodott, hogy a szovjet kormányt e prob­lémák rendezésére irányuló erőfeszítéseiben egyetlen alapvető célkitűzés vezérli: megszüntetni a nemzetközi fe­szültség veszélyes tűzfészkét Európa szivében. E cél elérésére reális lehetőség van. Az erre vonatkozó szovjet javaslatok csak a hidegháború élősködőinek érdekeit sértik. A béke fenntartása és megszi­lárdítása szempontjából örvende­tes tényező, hogy a kapitalista országok vezető köreiben is fi­gyelemreméltó új jelenség tapasz­talható. Mindinkább hangot kap e körökben is az a nézet, hogy a különböző vitás kérdéseket tár­gyalások útján, békésen kell meg­oldani. A békés tárgyalások eszméjé­nek térhódításával párhuza­Ezután a szóvivő azokat az új intézkedéseket ismertette, melye­ket a kormány tesz a mezőgazda­ság szocialista szektorának nö­vekedésével kapcsolatban. Elmondotta, hogy a termelőszö­vetkezetbe most belépett tagok még egyéni gazdálkodásuk idő­szakában növénytermelési és ál­lattenyésztési szerződéseket kö­tötték. Határozat született arról, hogy a szerződést kötött dolgozó parasztnak ég a termelőszö­vetkezetnek kell egymás kö­zött megállapodniok arról, hogy a szerződést a szövet­kezet vállalja-e, vagy pedig a már megkötött szerződést az illető termelőszövetkezeti tag egyénileg teljesíti. Másik új intézkedés biztosítja, hogy a termelőszövetkezetek az ál­lamnak eladott zöldségért és gyümölcsért a szerződésben megállapított ár mellett még külön megkülönböztetett fel­árat is kapnak, mégpedig az eladás időpontja szerint, vagyis a primőr időszak­ban magasabb árat kapnak ter­mékeikért, mint a teljes beérés időszakában. A harmadik ilyen friss rendel­kezés kiterjeszti a termelőszövetke­zetek részére a szabadpiac határait. A termelőszövetkezetek ugyanis szerződésben lekötött árun felül termelt termékeiket szabadpia­con nemcsak a saját megyéjükben ajánlhatják eladásra a fogyasz­tóknak. Saját megyéjükben vi­szont nemcsak az állami felvá­sárló szervekkel, hanem kórhá­mosan mind szőkébb kerekek közé szorulnak és lelepleződ­nek a hidegháborús erőpoliti­ka lovagjai, köztük nem utolsó sorban az Ade- nauer-féle politika követői. Ezután a magyar kormány ál­láspontja felől érdeklődtek a szó­vivőtől a Szovjetuniónak a német békeszerződéssel kapcsolatos leg­újabb javaslataival összefüggés­ben. Gyáros elvtárs rámutatott, hogy dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az MTI-nek január 16-án adott nyilatkozatában, majd dr. Mün- nich Ferenc, a kormány elnöke február 18-i parlamenti beszámo­lójában részletesen kifejtette a magyar kormány álláspontját. Az utóbbi hetek eseményei is azt bizonyítják, hogy a német béke- szerződés megkötése halasztha­tatlan feladat, történelmi szük­ségszerűség. Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljesen egyetért a szovjet kormány­nak a német békeszerződés megkötésére irányuló javasla­taival és minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja azokat. Macmillan angol miniszterel­nök Szovjetunió-beli látogatásá­val kapcsolatos véleményét kér­dezték ezutáp. Gyáros László rá­mutatott: az angol miniszterel­nök Szovjetunió-beli látogatása hozzájárult ahhoz, hogy a tár­gyaló felek kölcsönösen megismer­jék egymás álláspontját. Ezt a lá­togatást, mint diplomáciai gyakor­latot, csak üdvözölni lehet. — A magyar kormány ren­delkezésére állanak azok a lehetőségek, amelyekkel az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek megerősödését elő­segítheti. Majd a következő kérdésre el­mondotta: — Az állattenyésztésén belül a baromfitenyésztés további fej­lesztésére is nagy gondot fordí­tunk. A Szovjetunióban működő nagy-ketreces baromfigyáraJk mintájára két, egyenként 30 ezres tojóállományú baromfi- gyár építésére 5—5 millió fo­rintot biztosított a kormány. Ilyen baromi) üzemeket elsősor­ban az ipari centrumok közelé­ben lévő állami gazdaságokban létesítenének. Az árutermelő ba­romfitelepek létesítésében a ter­melőszövetkezetekre is nagy fel­adatok várnak. Két kutató inté­zetünkben az idén egy-egy hat­ezres baromfi-tojótelepet építe­nek. Ilyen telepek létesítését a termelőszövetkezetekben is előse­gítjük. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatban feltett kér­désre elmondotta: Március első hetében az időjá­rás kedvező volt, országszerte megkezdődtek a kofatavaszi me­zőgazdasági munkák, Az őszi gabona áítelelése eddig kielégítő volt. Az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek hozzáfogtak a felfagyott vetések hengerezésé- hez és a gyenge fejlettségű gabo­nafélék fej trágyázásához. Megyei jelentések szerint a termelőszö­vetkezetek eddig több mint 210 ezer kát. hold, az egyéni terme­lők pedig mintegy 110 ezer kát hold őszi kalászost fej trágyáztak. Több termelőszövetkezet már be is fejezte a borsó és a mák, valamint a tavaszi árpa és zab vetését. A megyék nagy részé­ben a cukorrépa, a rostlen, a csillagfürt, a vöröshere és a lu­cerna vetését iá megkezdték. A talajmunkák és a vetési munkák minősége általában jó. tömegesen résztvehessenek,' ezál­tal lakáshoz juthassanak, megfelelő intézkedés készül a szövetkezeti lakásépítő mozgalom széleskörű kifej­lesztésére. A szövetkezeti lakásépítkezésben résztvevő dolgozók kedvezmé­nyes áron, nem nagy összegű készpénz-előtakarékosság és rend­kívül kedvező részletfizetési fel­tételek mellett házhoz, illetve öröklakáshoz juthatnak. A pa­rasztság családi lakóházépítkezé­sét az állam a szükséges építési anyagok, a házhelyek és típus­tervek biztosításával, indokolt esetben hosszúlejáratú kölcsön nyújtásával támogatja. Már a hároméves tervben meg­kezdődik az építőipar, az építő­anyagipar és kapcsolódó ipar­ágak fejlesztése, a legmegfelelőbb lakástípusok kialakítása, új épí­tési anyagok és szerkezetek gya­korlati kipróbálása. Üj építési technológia alkalmazásával, és a gépesítés fokozásával nemcsak az építési időt, hanem a lakásépít­kezés költségeit is fokozatosan csökkentjük. A 15 éves lakásfej­lesztési terv megvalósítása az egész társadalom erőfeszítését k'- j vánja — mondotta befejezésül ‘ Gyáros László, Az „Algériai Menekülteket Se­gítő Bizottság” felhívása óta ke­vés idő telt csak el, de már ez a rövid idő is arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók készek Önzetlenül segíteni a súlyos körül­mények között élő algériai mene­külteken és hogy a nemzetközi szolidaritás eszméje milyen mé­lyen él népünkben. A gyűjtés sikerére jellemző, hogy a különböző társadalmi- és tömegszervezetek az eladásra ka­pott bélyegek mennyiségét keve- selték; mivel az- üzemek es falvak dolgozói a vártnál nagyobb szám­ban kapcsolódtak be az akcióba. A SZOT pl. újabb 100 000 Ft ér­tékű bélyegigényt jelentett be, ezen belül a Textilszakszervezet 15 000 Ft értékben. A Vasutas Szakszervezet ugyancsak több­ezer forint értékű bélyeget kért pótlólag. A Budapesti' Vöröske­reszt Szervezet is további 10 000, a Komárom megyei szervezet plé­dig 6000 forinttal emelte a ko­rábbi igényét. Nem bizonyult ele­gendőnek a Magyar Jogász Szö­vetség bélyegigénylése sem. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az algériai menekültek ér­dekében megmozdult az ország. Gyakori eset, hogy kisebb szer­vek vagy egyesületek telefonon fordulnak a Vöröskereszthez, hogy ők is szeretnének részt venni a segélyakcióban. Legutóbb az Óra- és Ékszeripari Vállalat IVetu York, (TASZSZ); Az ame­rikai lapok nagy terjedelemben kommentálják Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezletén a német kérdésről felhangzott kijelentéseit. Újságírói körökben legalább is „félresikerültnek és túlságosan ő.-zlntá ‘-nek tartják a- Írok har­cias kijelentéseit arról, hogy az Egyesült Álllamok nem vet be szárazföldi seregeket, hanem nuk­leáris háborút indít, ha „Berlin miatt” háború törne ki. Az újság­írók véleménye szerint az elnök rossz szolgálatot tett a nyugati diplomáciának azzal, hogy a ber­lini kérdést csupán egy esetleges háborút konfliktus szemszögéből fordult a központhoz ezzel a ké­réssel. Gyakran érkezik kész­pénzfelajánlás egyes termelőszö­vetkezetektől is. Nem ritka eset, a városokban és falvakban, hogy az egyszerű emberek kevésnek tart­ják az 1 és 2 forintos hozzájáru­lást és nagyobbb összegű egyéni adományt ajánlanak fel, mint pl- Róka Istvánná Tahiból, aki 100 forintot adott fel az OTP-szám- lára. Tíz millió angol iont rakétatámaszpontofcra London. (TASZSZ): Chapman Pincher, a Daily Express tudomá­nyos szemleirója szerint az ame­rikai kormány követeli, hogy a Thor-rakétákkal felszerelt támasz­pontokon szolgálatot teljesítő an­gol légierők „állandóan készült­ségben” legyenek. A légierő-ínéi a Thor-rakéták átvétele után na­pi 24 órás riadórendszert vezet­nek be. Az eredmény pedig az lesz, hogy a hidrogéntöltettel el­látott amerikai rakéták minden: percben kilövésre készen állnak majd. A szerző közli még, hogy az angol adófizetőknek tízmillió fontsterlingbe került a támaszpon­tok építése. elemezte. Kijelentései negatív ha­tást tettek a közvéleményre és végeredményben „a szovjetunió malmára hajtották a vizet" — ál­lapítják meg újságírói körökben. A New York Herald Tribune kommentátora megállapítja, hogy a szövetségesek táborában meg­döbbenést és zavart keltett Eisen- howemek az a kijelentése, hogy Európában lehetetlen szárazföldi háborút viselni. A Daily News el­ítélően ír Eisenhower hevességé­ről és megállapítja: Bármilyen különösen is hangzik, ez nagyobb riadalmat keltett nyugat-eurppai szövetségeseink fővárosában, mint a Kremlben* \ mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos intézkedésekről zakkal, üzemélelmezési vállalatok­kal, hasonló intézményekkel is köthetnek szerződést. Ha azonban a megyéjükön kívül működő vál­lalatokkal akarnak ilyen szerződést kötni, ezt be kell jelenteniük az állami felvásárló szervnek. A mezőgazdaság kollektivizálá­sában a. közelmúltban tapasztalt előrehaladás késztette-e a ma­gyar kormányt arra, hogy a szom­szédos országokat felkérje: segít­sék az új kollektív gazdaságokat mezőgazdasági felszereléssel? — kérdezték ezután Gyáros Lászlót, aki hangsúlyozta: Tizenöt év alatt egymillió lakás épül A 15 éves lakásfejlesztési terv­ről érdeklődésre elmondotta a szóvivő: Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a munkás- osztállyal kapcsolatos egyes fel­adatokról szóló határozatában megszabta a lakáskérdés megol­dásának főbb irányelveit. Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékes főosztályai a szükséges számítá­sokat azóta elvégezték. A Köz- pinti Bizottság határozatában megjelölt cél — figyelembevéve a jelenlegi lakáshiányt, a lakos­ság természetes szapx>rodásából eredő szükségletet és a nagyszá­mú kieső lakások pótlását is — 15 év alatt mintegy 1 millió lakás építésével valósítható meg. Ez évekre elosztva — a jelenlegi lakásépítkezés mint­egy kétszeresének felel meg. Ezen belül jelentős mértékben növekszik az állami kivitelezéssel épülő, lényegében városi laká­sok aránya, de a terv megvaló­sításából a lakosság, a társada­lom is kiveszi a részét. Hogy a bérből és fizetésből élő városi dolgozók, elsősorban a munkások a lakásépítkezésben Az amerikai Japok Eisenhower sajtóértekezletéről

Next

/
Thumbnails
Contents