Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

2 KEEETMAGVARORSSíAG 1959. MÁRCIUS 14, SZOMBAT Kádár János elvtársnak, a Bu­dapesti Pártbizottság kibővített ülésén a szocialista munkaver- senyr.ől mondott beszéde foglal­koztatja most az üzemek kollektí­váit. Foglalkoztatja a vezetősége­ket és a munkásokat az a felhí­vás, hegy a pártkongresszus tisz­teletére a termelés minden terü­letén indítsunk szocialista mun­kaversenyt, Ajkban az üze­mekben is növelte a verseny iránti . érdeklődést, ahol már tet­tek munkafelajánlást április 4. és a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lója tiszteletére. Különösen a párttagok lelkesedése kapott na­gyobb erőre. A versenyben példa- mutatásukkal és felvilágosító szó­val is segíteni akarnak, hogy mi­nél több dolgozó harcoljon és tö­rekedjen az 1960-ra tervezett életszí nvonal megvalósításáért 1959-ben. Milyen gondolatok es elhatáro- zásek születtek az újságban kö­zölt beszéd és felhívás nyomán? A kérdésre ilyen nyilatkozatokat kaptunk: Fölöp János vállalat-igazgató, Nyírbogdany % Vállalatunk a kőolajfeldolgozás­ban nagyon sokat köszönhet a dolgozók szocialista munkáver- senyének, s az így elért eredmé­nyeknek. Megnyilvánul a ver­senyben a felelősségük és lelke­sedésük a tervek teljesítése iránt, így sikerült a januári külső kö- rülmény-okozta lemaradásokat február végére pótolni, a két ha­vi tervet teljesíteni. A kongresz- szusi versenyfelhívás arra indít most bennünket, hogy a műsza­ki dolgozókkal, a szakszervezet­tel és a pártszervezettel megbe­széljük az intézkedési terv kidol­gozását arról, vállalatunk hogyan tudná 5 százalékkal növelni a termelékenységet, két és fél szá­zalékkal csökkenteni az önköltsé­get és biztosítani, hogy ez évvé­gére teljesítsük az 1960-ra terve­zet termelési szintet. Ha ez meg­lesz, üzemrészekre lebontjuk a feladattervet. Biztos vagyok ab­ban, hogy vállalatunk dolgozói a munkaversenyber. meg fogják va­lósítani a célkitűzést. Én is igye­kezni fogok javítani a vezetés módszerén, hogy ezzel is hozzájá­ruljak a sikerhez. Gyorsok László KISZ-titkár, kisvárdai Vulkán: — KlSZ-szervezetünk felhívás­sal fordult a gyár dolgozóihoz, hogy csatlakozzunk a kongresz- szusi versenyhez. A szakszervezet­tel egyetértésben elkészítettük a verseny főbb szempontjait. Ne­gyedévi tervünk teljesítéséért versenyzőnk. Harcot indítottunk az öntödei selejt csökkentéséért, a kiváló minőségű munkáért és ta­karékosságért. Naponta verseny- táhlára írjuk a selejt alakulását. Közszemlére tesszük ki a selej- teket, hogy figyelmeztessenek a jobb munkára. Megszerveztük a fiatalok műszaki tanácsát, amely törődik az ifjúmunkások termelé­sével és támogatja őket a mun­kaversenyben, hogy vállalásaikat valóra válthassák. Gyártakarítást tartunk, összegyűjtjük a hasznos hulladékokat és biztosítjuk, hogy üzemeinkben példás rend és tisztaság legyen. Gajdos József főépítésvezető, Megyei Építőipari Vállalat: —* Ezekben a napokban mun­kaértekezletet tartunk a munka­helyeken. A műszaki dolgozók se­gítenek szélesebb körben kibonta­koztatni a szocialista munka­versenyt. Segítünk szervezni a versenyt. Beszélünk a brigádok­kal, hogy olyan munkafeiajánlá- sokat tegyenek, amelyek a határ­idő előtti tervteljesítést, az épí­tési költségek csökkentését szol­gálják. Műszaki dolgozó társaim nevében kijelentem, hogy mi mű­szakiak is szívesen veszünk részt a munkaversenyben. Meg fogjuk beszélni az újságban megjelent felhívást, és versenyt indítunk a főépítésvezetőségek, valamint munkahelyek között, Gombás István párttitkár, Tiszavasvári Alkaloida gyár: — Véleményem szerint vállald tunk ez évben teljesíteni tudja a párt által kitűzött munkaterme­lékenységi és önköltségcsökken­tési célkitűzéseket. Sokat tudunk népgazdaságunknak segíteni ex­port-tervünk túlteljesítésével. Hogy mindezt elérjük, nálunk is javí­tani kell a vezetés színvonalán és sok újítást akarunk bevezetni. — Pártszervezetünknek meggyőző politikai felvilágosító munkát kell végeznie a dolgozók között, hogy necsak csatlakozzanak a szoci­alista munkaversenyhez, hanem legjobb tudásukkal tegyenek meg mindent felajánlásaink valóra- váltásáért. — Megmagyarázzuk, hogy a szocializmus gyorsabb ütemű megvalósításáról van szó, arról, hogy minél előbb hajthas­sa végre kormányunk az életszín­vonal emelését segítő intézkedé­seket. Ebben a feladatban min­den elvtársra népnevelő munka Homoki Sándor párttitkár, Mezőgazdasági Gépjavító Vj — Az az igazság nálunk, hogy elhanyagoltuk a munkaversenyt. Napokon belül a pártvezetőség a szakszervezettel és a KlSZ-szer- vezettel megbeszéli a kongresszu­si versenyfelhívást, a verseny szervezését és rendszeres értéke­lését, és a politikai munkát a dolgozók között. Hurai Mihály ruhaüzemi dolgozó: — Szinte a vérünkben van már i munkában. A lendületet az adja az, hogy szeretünk versenyezni a la munka versenyhez, hogy büsz­. W Uj, korszerű tűzoltó gépkocsit kapott Nyíregyháza Néhány napja újvonalú, tűzpi­ros Ikarusz tűzoltógépkocsi jelent meg a nyíregyházi utcákon. Az Ikarusz tűzoltógép jármű most van bejáratás alatt és rövidesen be­áll a többi készenléti gépjármű­fecskendő mellé. A gépkocsi nagy teljesítményére jellemző, hogy 125 lóerős, hat hengeres mo­torral szerelték fel. A személyze­ti fülkében 12 ember foglalhat helyet, 90 kilométeres sebesség­gel száguld tartályában 5 ezer liter vízzel, amely elegendő egy kisebb ház eloltásához. A kor­szerű kocsit a nyíregyházi alosz­tály kapta, de nagy segítség ez az egész, megye tűzvédelme szem­pontjából is. A közeljövőben to­vább korszerűsíti az Országos Tűz­rendészed Parancsnokság a me­gye tűzvédelmi felszerelését. Leg­közelebb Nyírbátor kap ilyen Ikarusz gépkocsit. Rövidesen gép­jármű fecskendővel látják el az újfehértói, tiszavasvári és bak- talórántházi tűzoltó csoportokat is, ■ kék vagyunk a szakmára és meg akarjuk mutatni egymásnak szor­galmunkat, tudásunkat. A verseny varrodánk dolgozóinak akaratát és munkalendületét fogja össze. Ügy gondolom, hogy nekünk ki­váló dolgozóknak többet kell segí­teni a lemaradókon, felemelni őket az élenjárók színvonalára és át kell adni munkatapasztalatain­kat. Társaim nevében is kijelen­tem, hogy a minőségi munkában a kongresszusi verseny során si­kereinkkel hallatni fogjuk még szavunkat. Tripsánszky Jenő SZMT elnökhelyettes — Áz üzemi szakszervezetek tettek lépéseket a munkaverseny széleskörű kibontakoztatásáért és az eredmények népszerűsíté­séért. A Malomipari Vállalatnál energiatakarékossági versenyt in­dítottak, a Dohányfermentálóban a minőség javltásásért versenyez­nek, három építőipari vállalatunk pedig párosversenyben van a ter­vek minél jobb teljesítéséért, az újtások bevezetéséért stb. Ezek­nél a vállalatoknál is szükség van arra, hogy a munkaverseny során szerzett legjobb tapaszta­latokat megismertessék a szak- szervezetek és hassanak oda; hogy a munkában élenjárók ad­ják át munkamódszerüket, ta­pasztalatukat a rászorulóknak. — Javítani kell a verseny nyilvá­nosságán is. El akarjuk érni, hogy a kongresszusi verseny so­rán újabb kiváló dolgozók ezrei nevelkedjenek fel. Az SZMT el­nöksége rövidesen értekezletet fog tartani a szakmák területi bizott­ságaival és vállalati üb. elnökei­vel a munkaversenyben szerzett tapasztalatok kicserélése érdeké­ben, hogy ezzel is segítsük me­gyénkben minél szebb sikerek el­éréséhez a dolgozók szocialista munkaverseny ét, O. A. A dicsőséges emlékű Tanács­köztársaság Nagykállóban is ki­sugározta népet örvendeztető, jó­tékony hatását. Az úri bitangok helyébe a dolgozó népből való vezetők: Balogh Ferencek, Poór Ferencek, Szabó Antalok, Mellár Ferencek, Csépes Jánosok kerül­tek és életük kockáztatásával gondoskodtak a népről, védték a nép hatalmát. A Tanácsköztársaság 133 nap­jából Nagykálló részére csak ke­vés jutott. 1919 április 25-ón már rettegés töltötte el a lakosságot. Rászakadt a fehér megszállás po­koli kínja. Erről a gyötrelmes kínokat okozó változásokról a nagykállóí gimnázium egykorú tanári testületi jegyzőkönyve a következőkben tájékoztat ben­nünket: „Április 25-én folyt le Nagy- káíló határában és házai között azon ütközet, amely Naaykálló- ra végzetes kimenetelű volt. A vörös hadsereg katonái a vá­ros keleti oldalán helyezkedtek el s innen védekeztek a Kálló- semjén felől támadó fehér se­reg ellen. Reggel 7 órakor kez­dődött az ágyúzás és géppuská­val váló lövöldözés s ez kisebb- nagyobb hevességgel esti 7 órá­ig tartott. Már a délelőtt folya­mán több Ipveg érte a város házait és lakásait, de a rémület szörnyű percei csak délután 4 órakor következtek el, tniktv a fehér tüzérség pergőtűzzel bo­rította el a várost. A körülbe­lül 30 percig tartó tüzelés alatt sok ház megrogálődott, több emberélet esett áldozatul s igen sokan megsebesültek — a polgári lakosságból meghalt 24, megsebesült 248, s 583 gránát érte a házakat. Hat óra tájban a fehér csapatok rohammal foglalták el a várost s körülbe­lül 8 órára teljesen megszáll­ták. Az egész napön esőben — ázó s állítólag nagyobb veszte­séget szenvedett fehér katona­ság a polgári lakosság házait kifosztotta s ez a fosztogatás a megszállást követő 2 napon át tartott." A Jegyzőkönyv beszámol a gimnáziumot ért károsodásról, rombolásról, az egyik tanár meg­sebesüléséről. Majd így folytató­dik: „Az ágyúzásnak az intézet egyik tanulója is áldozatul esett. Imre Sándor 11. o. tanuló atyja házában két testvérével és nagyanyjával egy zugba húzó­dott. Egy gránát azonban becsa­pott a szobába, a kis diák nő­vérét azonnal megölte, nagy­anyját és őt magát súlyosan megsebesítette. A sebesült tanu­lót beszállították a nyíregyházi kórházba, ahol lábát amputál­ni kellett de két nap múlva be­lehalt sebébe.. Holttestét haza­hozták és itt temették el. A ta­nári testület tagjai is megjelen­tek a temetésen és az intézet nevében az .igazgató koszorút helyezett a szerencsétlenül járt derék és szorgalmas fiú rava­talára. — Nagyanyja szinté n meghalt.” A jegyzőkönyv tanúságtetele szerint a megszálló fehér csapa­tok az épségben maradt emberi életeket sem kímélték; de nem kímélték a leányok, asszonyok szemérmét, testi épségét sem. Csattogott a bot a volt vörös­katonák, kommunista érzelmű diákok, . volt direktóriumi tagok hátán. 1945 április 4-e jöttén mindez a keserű emlék, mint a lidérc­nyomás elmúlt. S de jó, hogy csak borzongató rossz emlék, s 1956 őszén nem lett ismét való­ság sokunk részére, az egész dol­gozó magyar nép számára.., KÁLLAI FERENC tanár Nehéz problémákkal küzd a nyíregyházi ipari tanulóképsés Egyesíteni kell a két MTU iskolái nevelésével foglalkoznak. Mind­két iskola nehéz helyzetben van. Zsúfoltak a tantermek és problé­mákat okoz a tanulóotthon kér­dése. Az iskolák felszerelései na­gyon hiányosak és a nevelőtestü­let. munkája is sok kívánnivalót hagy maga után. Ismeretes, hogy a Munkaügyi Minisztérium nagyobb erőfeszíté­seket kíván tenni a szakmunkás­utánpótlás javítása érdekében. — Sokkal több ipari tanuló iskoláz­tatásáról kell gondoskodni ahhoz, hogy az iparban jelentkező szak­munkás-igényeket a jövő évek­ben ki lehessen elégíteni. A fal­vakban erőteljesen megindult a dolgozó parasztok szövetkezetbe lépése, és a nagyüzemi mezőgaz­dálkodás a korábbi években ter­vezettnél több traktoros-gépész tanulót követel. Kilátásban van megyénkben is az iparosítás fo­kozása. Már most, április 1-től például közel száz építőipari tanuló felvételéről és oktatásáról kell gondoskodni. Elhelyezeti gondok Mindez nagyon foglalkoztatja a két iskola nevelőtestületét. Elhe­lyezési problémákkal küzdenek. Űjabb tantermek és tanulóottho­nok, a jelenlegi körülmények kö­zött a két iskolában a zsúfoltság miatt nem biztosíthatók. Hogyan lehetne segíteni? Az iskolai tantermek zsúfoltsá­gán is enyhíteni lehetne. Teljes átszervezés SZÍ Megegyeznek a vélemények abban is, hogy a Gorkij-téri volt Ipari Tanulóiskolát állítsák visz- sza a tanítás céljára, az ottani tanulóotthont az Árok utcai, il­letve a Makarenkó utcai iskolák­ba telepítenék. A jövőt illetően pedig újabb épületeket szüksé­ges építeni a Gorkij-téri iskola folytatásaként. A megye vezetősége és a Mun­kaügyi Minisztérium foglalkoz­zon ezekkel a felvetésekkel. Hall­gassák meg együtt a két iskola igazgatójának javaslatait és a hosszú halogatás után törekedje­nek jobban a problémák megol- dásásra. József Attiláról és Hántán Katóról nevezték el a lll-as iskola úttörőcsapatait Tegnap a késő délutáni órák­ban bensőséges ünnepség szín­helye volt a nyíregyházi III-as iskola úttörőotthona. Gyermekek és szülők sokasága szorongott a névadó ünnepélyen. A rnegye- szerte híres úttörőcsapat tagjai emlékplakettet helyeztek el az otthon falán. A fiúcsapat József Attiláról, míg a leánycsapat Há- mán Katóról kapta a nevét, akik­nek a plakettjeit egyúttal el is helyezték. (Mint megtudtuk, a plakettek Berki Nándor nyíregy­házi szobrászművész alkotásai.) Veteránokat is meghívtak és vendégül láttak ebből az alkalom­ból a nyíregyházi pajtások. Az utóbbi időben sokat kopogtak az úttörők a tizenkilences harcosok ajtaján emlékekért, s most a „nyomolvasás“ elősegítését kö­szönték meg. A szülői munkaközösség ked­ves vendéglátása zárta a névadó ünnepélyt, A. tizenkilences uagj káliói csata emlékei egy jegyzőkönyvben p ......................... Uj erőre kap a szocialista munkaverseny Egyre több szakmunkás kell A két isfkola igazgatójának meg­egyezik a véleménye abban, hogy eredményre vezető lenne a két iskolát összevonni. Ezzel megszűnne a kettősség a Munka­ügyi Minisztériumon belül és a külön útkeresés helyett egyön­tetű törekvéseket tehetnének a nyíregyházi ipari tanulóképzés problémáinak megoldására. Jobb lehetne a szervezettség és a mun­kakörülmény a nevelőtestületben. Varosunkban van a 110-es es a 113-as MTH iskola. Mindkettő a Munkaügyi Minisztériumhoz tar­tozik. Az egyikben traktoros-gé­pész tanulókat képeznek, a má­sikban pedig a helyiipari tanu­lók, a vállalatoknál, ktsz-ekben és kisiparosoknál szerződöttek

Next

/
Thumbnails
Contents