Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
19Ű9 MÁRCIUS 12, CSÜTÖRTÖK KEUFTMACYAJton<57 *r. 3 Könnyebb a kezdet, ha segít as idősebb testvér Az első közös lépések Kcje-lanván Re je-tanya jó négy kilométerre tan Tiszadobtól. Negyvenkilenc család él itt. Március elsejéig a gazdaságok száma is ugyanannyi volt, akkor azonban nagy válto- ras történt és a gazdaságok mindössze háromra csökkentek. A dolog úgy kezdődött, hogy a tanya három kommunistája, Madarász István, Sándor Mihály és Visokai József többször begyalogoltak Dobra és ott Redella elvtárssal, a községi tanács elnökével folyton arról tárgyaltak, hogy miként lehetne a tanván is egy szövetkezetei alakítani. Február utolsó napjaiban néhányan kimentek a községi pártszervezettől, a tanácstól és a Táncsics Termelőszövetkezettől, hogy segítséget nyújtsanak a Reje-tanyniak- nak. Nem eredménytelenül. Március elsején megalakult Rején is a szövetkezet. Március negyedikén már Csák két család gondolkozott, hogy belépjen-e, 47 család pedig Üj Harcos néven egyesítette erejét. Alakulás után negyednapra már elkészítették az állatok értékelését és papíron voltak a termelési terv főbb adatai. A hét derekán, amikor ott jártunk, akkor is dugig tele volt Tamás Istvánék konyhája vendégekkel. Tamás István kilencholdas középparasztra esett a tanya választása, őt bízták meg az elnöki teendők ellátásával. fif.pen azon vitatkoztak, hogy IS, vagy 20 darab tehenet vegyenek-e? Az istállójuk 34 férőhelyes. A tagoktól hét pár lovat tartottak alkalmasnak és szükséges- | tick arra, hogy bevigyék a szövetkezetbe. Maradt ugyan 20 férő- } hely, de ők vemhes és kisborjas j teheneket akarnak beállítani. — Ezért úgy döntöttek, hogy 15 darab tehenet vásárolnak, így marad hely a borjúknak is. A hét pár lóval hét darab szekeret, 4 ekét, hat darab ekekapát «3 10 levélboronát vettek át a tagoktól. A 450 holdnyi területen iennyi fogatos eszközre még szükség van a gépállomás munkája i mellett is. A tagok ezárt a bevitt felszerelésekért és lovakért 84 ezer forintot kapnak a 15 százalékos szövetkezeti alap híjával. Akinek nem találták megfelelőnek Szép terveik vannak a pénzt hozó ipari növények - termelésére is. Dohányt 20 holdon, cukorrépát 30 holdon, mákot 5 holdon, 15 holdon napraforgót termelnek. Amíg a vezetőség a tervet kéigazgatóságának tagja állandóan ott bábáskodott Reje-tanyán az új szövetkezet alakításánál. Az alakuló ülésen, de azóta is több tanácskozáson részt vett már Tóth Gyula, a Táncsics elnöke is. Egymás között már megbeszélték,- hogy miként segítik a fiatal szövetkezetét. A tervezésben, vezetésben és a munkaszervezet kialakításában mindenkor átadják a tapasztalataikat. Kovács és bognár munkát, amíg az Üj Harcosnak nem lesz műhelye, minden ellenszolgáltatás nélkül végeznek részükre. Jó minőségű vetőmagot adnak nekik kölcsön, sőt még az állami tartalékterületből is adnak át. Azt tartják a Táncsics vezetői, Tamás István, volt kilencholdas középparaszt szövetkezeibe k kerülő gyönyörű lovait értékeli a bizottság. n szíti, az érdeklődő tagok már arról beszélgetnek, hogy hol is lesz a közös melegágy, kitől mikor viszik a trágyát. A tervvel még nem jutottak el odáig, hogy meg tudják mondani, mennyit is ér majd egy munkaegység, de az a véleményük, hogy addig nem zárják le, amíg olyan tervet nem. tudnak kihozni, aminek végrehajtása nyomán legalább 50 forintot ne tudnának fizetni. Segít a dobi Táncsics Sok a munka ilyenkor minden szövetkezetben. Sokszor csak órákat lehet ellopni a szeszélyes időjárástól. A téli csökkent munkaiehetőség után újra szükség lesz minden dolgos kézre. Be kell vonni az új tagokat is. Talpon kell hát lenni' a vezetőségnek, hogy jól induljon a munka. így van ez a többszer holdas tisza- dobi Táncsics Tsz-ben is. Van mit tenni a saját portájukon is, de tudnak időt szakítani arra, hogy segítsék a nemrég született fiatalabb testvért. Mikó Sándor, a Táncsics Tsz hogy az idősebb termelőszövetkezetek nemcsak azzal szolgálják jól a szövetkezeti mozgalom ügyét, ha maguk jól haladnak, hanem segíteni kell a fiatalabb testvéreket is. Csikós Balázs az állatait, vágj' felszerelését, engedélyezték, hogy vásárra vigye és az eladási ár 15 százalékának befizetésére kötelezik. A szövetkezetnek van egy 130 (holdas legelője. Még nyírás előtt Vesznek 150 darab anyajuhot sza- IX) rula tavai együtt. Sertést és 'szarvasmarhát csak akkor állítalak majd be, ha letakarítják az Ma már számtalanszor halljuk, amint az orvostudománynyal kapcsolatban megállapítják: — Az orvostudomány ma mát csodákat művel! — Bizony, még a sírból is visszahozzák az embert! No, persze, azért két szem gesztenye sem kutya, az is megteszi a magáét, ha ügyesen bánnak vele. első takarmányokat. Lesse-e 30 forintos munkaegység? A tervnyomtatványoknak még csak egy része volt kitöltve, de tájékozódni már lehetett belőlük. Kukoricát hibrid vetőmagoól 92 holdon termelnek szemre, 5 hol-, ben pedig silónak. A 37 hold évelő pillangósukat a tavasz folyamán meg 30 hold új vetéssel gyarapítják. A tavasz már itt van a város szelén, a Városgazdálkodási Vállalat üvegházában. A 22 fo.tos melegben és a szép virágok környezetében májusban érzi magát az ember. A szép tavasz mégszebbé vará- zsolói, a kertészek gondozzák a virágpalántákat. A begóniák, petóniálc, szalviák, perilák és más virágok palántái szépen fejlődnek és már csak a kinti levegő felmelegedésére, a fagyok elmúlására várnak, hogy a mintegy százezer darab virágpalántát kiültessék a város parkjaiba; a Kcssuth-térre, Lenin térre, Bessenyei térre, Szabadság térre, az Irodaház elé és máshová. A Kalinin utcát is virágokkal fogják ékesíteni. A vállalat felkészült arra, hogy virágos parkokat és utcákat varázsoljon a közeli hónapokban városunkba. Van nekem egy tanító ismerősöm. Tanyán tanít, idősebb ember már. Orvos fia van és szépen őszült haja, bajsza, tisztán, gyermeki ártatlansággal csillogó szeme. Ügy hívják, hogy Pista bácsi. Derék, jó ember, mint általában a biológusok. Néhány esztendeje azonban egyre jobban keseredett a kedve, fájdalmas-szomorkás volt az arca. Űgyannyira, hogy még az igazgatója is észre vette. — Te Pista, mi bajod van neked? — kérdezte tőle. — Borzasztó derékfájás gyötör .. • — sóhajtott Pista bácsi. — No, ez nálad a legkisebb I baj, hiszen orvos a fiad, majd 1 kikezel... Pista bácsi morgett rá valamit, hogy igen, igen, de eltelt egy hónap is, mire elkényszerült a fiához. Nem nagyon szeretik az apák, ha el kell ismerni, hegy a gyermekük jobban ért valamihez, mint ők. De azért elment. A fiú szeretettel megvizsgálta, rendelt neki orvosságot. Az öreg azonban két hét múlva megint beállított hozzá, de ekkor már megsoványoöva és nagyot öregedve. — Hajítófát sem ér a tudományod ... — mondta ieszólólag Százezer virágpalánta vár kiültetésre Szakmai brigádok segítik a gyarmati járás szövetkezeteit (Tudósítónktól.) A fehérgyarmati járásban négy brigád alakult a termelőszövetkezetek megerősítésére, s a gyengébbek talpraállítására. Tagjai jobbára vezető páitmunkások, állami funkcionáriusok, valamint a járás elismert mezőgazdasági szakemberei. Mint pénzügyi szakértők, a Magyar Nemzéti Bank dolgozói is részt vesznek a brigádok munkájában. Teendőjük az, hogy felmérik, ’ értékelik a tsz-ek jelenlegi munkaszervezési módját, gazdasági szerkezetét és javaslatokat dolgoznak ki azok megjavítására. Különös figyelemmel kísérik a zöldség- és gyümölcstermelés alakulását és az állattenyésztés fellendítésének reális lehetőségeit. Azt sem tévesztik szem elől, hogy a járás valamennyi szövetkezeténél számításba vegyék a 3004/1-es rendelet által nyújtott lehetőségeket, s hogy éljenek a kedvezményekkel. Ezt az alapos és mindent felölelő munkát végül valamennyi helyen a közgyűléssel való találkozás rekeszti be, ahol a brigádok tagjai előterjesztik észrevételeiket, megteszik javaslataikat. t? kiszolgálási formák — Mozgó buss u vásárokon Megvalósítandó javaslatok jának kell megfelelni a vásározó Még néhány évvel ezelőtt is igen elmaradott veit és a régi hagyományok alapján állt megyénk kereskedelmi tevékenysége. Az eltelt idő során természetesen nagyot fejlődött a falu életével együtt a kereskedelem is. A dolgozó parasztság igényesebb, kulturáltabb kiszolgálást kíván és az illetékes kereskedelmi vállalatok mindenütt azon igyekszenek, hogy megfeleljenek a fokozott követelményeknek. A Népbolt Vállalat számos községben, elsősorban a nagyabb járási székhelyeken építteti kitűnő berendezésű és felszerelésű boltokat, megvalósította a modem kereskedelmi formákat. A vállalatnak ma már az okoz legnagyobb gondot, hogy a vásározó részleget is korszerűsíteni kellene, amellett hogy már a vásárok alkalmával is fejlettebb a kiszolgálás, nagyobb az áruválaszték. A Nép- bolt Vállalat illetékesei új elgondolásokkal jelentkeztek ezen a területen is. Elképzelésük szerint fejlődő kereskedelmünk kultúrárészlegeknek is. Elgondolásuk szerint minden vásár alkalmával mozgó busz keresné fel a dolgozókat, amely lehajtható oldalakkal, beépített pulttal és polcokkal lenne ellátva. Javasolták a felettes szerveknek, hogy a buszban próbafülkét, tükröket helyezzenek el, hogy a vásárlók íelpro- bálhassák az árukat. Ez a módszer a vásárlók kényelmét szolgálja, megkönnyíti az eladói] munkát, megőrizné az árukat a gyűrődéstől, piszkolódástól. Időszerű lenne, ha az illetékesek foglalkoznának ezzel a gondolattal, s megvalósítanák azt. Nylon sálak — nőnapi ajándékba Kedves ünnepség keretében köszöntötték a nőket a TITASZ dolgozói a Nőnap alkalmából. Süteménnyel, likőrrel vendégelték meg a Vállalat több mint hetven dolgozó nőjét, akik valamennyien nylon sálat kaptak ajándékba. — még jobban fáj a derekam, mint eddig... Nem volt más hátra, a fia beutalta Szoboszlóra, hogy ott az áldott meleg víz húzza ki a reumát az öreg derekából- A beutalóhoz egy kis zsebpénzt is adott, mert hát a gyógyuláshoz nagyon kell jó kedély is. Ez pedig nem képzelhető el valami pénzecske nélkül Pista bácsi esetében. Pista bácsi el is utazott, vidáman eltöltötte a két hetet, aztán hazajött. De mintha jobban fájt voln a dereka mint addig. Mi több, még ott is fájt, ahol azelőtt soha: a térde, a karja, a válla. Amikor a felesége állapota felől érdeklődött, keserű gúnnyal azt mondta: — Inkább adtuk volna azt a fiút kovácsnak, hogy lovakat kínozna, ne embereket... Annyit tud az, mint a tyúk. — Dehát a fürdő... — próbált ellenkezni a felesége. — Az is csak a propagandának köszönheti a hírnevét... Bslém vitte a fájdalmat, ahelyett, hogy kihúzta volna ■.. Most mér csalt a kuruzsló van hátra... —- mondta keserű gúnnyal. Ettől fogva Pista bácsi minden kötelességét elhanyagolta: nem beszélt már olyan szépen a növények, állatok életéröl, nem törődött a biológus-kísérletekkel, a szakkörökkel. Egy, egyetlen egy dolog érdekelte: a kártya Minden este összejött a kollégákkal ultizni. Természetesen csak kétfilléres alapon. A kártya csakhamar vonzotta a szomszédokat is. Legelőször is egy idős paraszt embert, bizonyos Kispál János nagy „tudós" hírében álló öreget. Minden betegségre tudott írt, minden bajra füvet. Egy kártyájáték közben megérdeklődte Pista bácsitól, hogy van a derékfájással, segített-e a bajon a fia? Az öreg tanító elmondta, hogyan járt. — Higgye el, tanító úr.:. —. sodorta meg a bajszát Kispál — ir-égis van annak egy orvossága- Ha felesküszik két gesztenyé- re, hogy mindig hordani fogja, soha el nem válik tőle... meggyógyul ... Pista bácsi mosolygott. — Babona ez csak.. i Ne nekem mondja, egy biológusnak ... — felelte és nem is esett róla több szó. Otthon azonban elgondolkozott a tanács felett. Ügy döntött, hogy ha nem használ, nem is árt. Súlyra nem nehéz, miért ne próbálná meg. A városba tett első útja alkalmával szerzett a Kossuth téren két szem gesztenyét és bevarratta a nadrágja hátsó zsebébe. Azt mondja Pista bácsi, az öreg biológus, hogy azóta nem fáj a dereka. A receptről azonban nem szól, a fiának is a felesége árulta el. Az orvos csak mosolygott, ő tudta, mi volt az igazi orvosság. SiA derékfájás 1 chcncl. juhot kell rcum
