Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

2 keletmagyarorszag 1959 MÁRCIUS 12, CSÜTÖRTÖK ÚJABB MAGASLATOK FELE A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából IRODALMI HETEK A BURZSOÁ KÖZGAZDÁ- ** SZÓK, filozófi'tok sokszor jósolgattak a szocializmus hajó­jának elsüllyedéséről. Csődről beszéltek, a szocializmus buká­sát igyekeztek megjövendölni. A hatalmas szovjet állam azon­ban állta a vihart, s minden jó- solgatás ellenére az emberiség reménysége lett. Negyven esz­tendő nem sok, ha a világtörté­nelem állomásait vizsgáljuk. Ez a negyven év mégis többet je­lentett a világnak, mint azelőtt száz és ezer évek. Mert a szo­cializmus bölcsőjében óriást ne- veltek, olyan társadalmat építet­tek fel, amely az emberiség vá­gya volt Végérvényesen győze­delmeskedett a szocializmus a Szovjetunióban. Sokat lehetne beszélni a negy­ven esztendő hatalmas eredmé­nyeiről, arról a gyors ütemű fej­lődésről, amely különösen az utóbbi években, 1953-tól a mai na­pig a Szovjetunióban végbe­ment. Ennek legdöntőbb állomá­sa volt a XX. kongresszus, amelytől egyenes út vezet a XXI. kongresszuson át a kom­munizmusba. Ezt mutatja az a változás is, amely a világpoliti­kai porondon a kapitalizmus ro­vására, a szocializmus javára állt be. Létrejött a szocialista világtábor, erősödik, fejlődik, s egyre nagyobb szerepe van a nagy események menetében. Hruscsov elvtárs az SZKP. XXI. kongresszusán arról be­szélt, hogy közel az idő, amikor az emberiség egy része olyan magaslatra érkezik, ahol vágyai valóra válnak. A kizsákmányo­lástól mentes társadalom, a kommunizmus, a holnap re­ménysége, fj RUSCSOV ELVTÁRS az 11 SZKP XXI. kongresszu­sán a 7 éves terv számaiban olyan távlatokra irányította a figyel­met, amelyek örömmel és lel­kesedéssel töltenek el valameny- nyi dolgozót az egész világon. Évtizedek szívás harca, melyet a szovjet emberek a marxi-le­nini párt vezetésével vívtak, megérlelte a gyümölcsét. Az el­ért eredmények és a felrajzolt közeli jövő méltán hirdeti a marxi-lenini eszme életrevalósá­gát és mutatja: anyagi erővé változott az emberekben. Mit mondott Hruscsov elvtárs? „A kommunista társadalom a dol­gozó emberek leghőbb vágya..? Ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon nemszabad elszakadni a földtől. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a kommu­nizmus építésében legfontosabb az anyagi értékek termelése, hogy jobb legyen az emberek élete. A kommunista eszménye« csak a társadalom anyagi és szellemi javainak bősége esetén valósulhatnak meg.” D,e mi ad ebhez erőt? A marxi-lenini ide­ológiának, a kommunizmus eszméjének a nép életével, te­vékenységével, a társadalom fejlődésével való elszakíthatat­lan kapcsolata. 4 E s erről Állandóan GONDOSKODIK a szov­jet állam pártja vezetésével. A Szovjetunió ia XXI. kongresz- szussal, a hétéves terv meghir­detésével lépett a kommuniz­mus általánosan kibonta­kozó építésének időszakába, amikor létrehozzák a kommu­nizmus valamennyi anyagi és szellemi feltételeit. Nyilván­való. hogy ez az építés akkor fejeződik be, amikor a szovjet emberek megteremtik a teljes bőséget minden ember szükség­leteinek kielégítésére, amikor minden ember megtanul, képes­ségei szerint- dolgozni, hogy megsokszorozhassák a társadal­mi javakat és nagy készleteket halmozhassanak fel. Vajon messze van-e ez az idő? Ha a hétéves terv számait vizs­gáljuk és számítjuk azt a hatal­mas iramú és ütemű fejlődést az élet minden területén, amely a Szovjetunióban végbement, vagy folyik, és azt a lelkesedést, amely a hétéves terv határidő előtti megvalósításáért máris ki­bontakozott, akkor nyugodtan azt mondhatjuk, hogy nincs messze. Mint a kongresszusi be­számoló megállapítja, a szovjet ember élelmiszer-, lakás- és ru­házkodási szükségleteit — a szükséges és az észszerű határok között — valószínűleg már nem is olyan távoli' jövőben teljesen kielégítik. Hamarosan elérkezik az idő, amikor az iskolai tanu­lóknak ingyen reggelit és ebé­det biztosítanak, mitten gyerme­ket el tudnak helyezni bölcső­dékben, óvodákban, bentlakásos iskolában, teljesen a társadalom költségén. Óriási összegek, szin­te csillagászati számok ezek, ha ezt a hatalmas méretű államot és lakosságát figyelembe vesz- szük. Többszázmillió ember minden igényének kielégítéséről van szó. De ehhez még hozzá kell számítani azt is, hogy a Szovjetunió lakossága a hét esz­tendő alatt 15-20 százalékkal növekszik majd. A Z ÖTÉVES TERVEK SI­** KERES TELJESÍTÉSÉ­VEL a szovjet állam minden feltételét biztosította annak, hogy a nagyszerű; terv valóra váljon és a szovjet emberek még jobban éljenek. Mit ír elő a hétéves terv? A nemzeti jöve­delem jelentős növelését, s ezen az alapon a dolgozók reáljöve­delmének komoly emelését, a munkaidő lerövidítését, a heti munkanapok számának csökken­tését, a közszükségleti cikkek gyártásának növelését, minősé­gük javítását, a nagyarányú la­kásépítkezést, a közszolgáltatá­sok, valamint a kulturális és szociális szolgáltatások jelentős javítását. Az ipar össztermelése 1965-ben mintegy 80 százalékkal nagyobb lesz, mint 1958-ban volt. A mezőgazdasági termelés hét év alatt 1,7-szeresére nő. A beruházások összege annyit tesz ki hét év alatt, mint amennyit eddig a szovjet állam fennállá­sa óta összesen felhasználtak be­ruházásra. Melyik állam az, ahol nem fi­zetnek adót? Ilyen nincs. A Szovjetunió lesz az első, ame­lyik a nemzeti jövedelem hatal­mas mértékű növekedésével biz­tosítja, hogy többé ne legyen szükség a lakosság megadózta­tására. Ez a vágyuk is valóra válik az embereknek. De csak a szocializmus útját járó orszá­gokban. Bár lehet, hogy ez a ka­pitalista országokban, s még ná­lunk is sok embernek hihetet­lennek tűnik, de a fejlődés — mint eddig — ezután is igazol­ni fogja a Szovjetuniót, a rrarx- izmus-leninizmus tudományát. XJ ATALMAS MÉRETEK­*"*■ BEN növekedni fog a hét év alatt a dolgozók szociális el­látására fordított összeg. 1965-ig, mint az irányszámok mutatják, 360 milliárd rubelre kell növe­kednie. Minden dolgozóra 3800 rubel jut majd évente. De ezen­kívül állami eszközökből egy dolgozóra számítva több, mint 800 rubelt fordítanak majd évente lakóházak, iskolák, kul­turális, szociális és eg'észség­Iesznek Kisvárdán ügyi létesítmények építésére. A legutóbbi két évben összesen 120 millió négyzetméter alapte­rületen épültek lakóházak. A következő hét éves időszak fo­lyamán összesen 650-660 millió négyzetméter alapterületű lakó­házat, vagyis körülbelül 15 mil­lió lakást építenek fel. Hatal­mas szám ez! (Hazánk területe összesen 93 ezer négyzetkilomé­ter.) Ez is mutatja, hogyan gon­doskodnak az emberekről a Szovjetunióban,- ahol a hét év alatt minden családnak külön lakást biztosítanak. ti ÉT ÉV ALATT ELÉRIK, hogy minden szovjet em­ber csak hét órát dolgozik na­ponta, sőt a nagyobb energiát követelő iparágakban h hat órás munkanapokra térnek át- Az emberek igényeit figyelembevé- ve az öt napos munkahétre tér­nek át, napi 6-7 órás munka­idővel. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a leg­rövidebb munkahét az egész vi­lágon, s ezzel egyidejűleg növe­kedni fog a lakosság jóléte. Ilyen utat mutat az SZKP. XXI. kongresszusa az egész emberiségnek. Olyan hegycsúcs­ba, a jólét olyan magaslatára ve­zeti a szovjet embert, amelyet ugyan nehéz megmászni, de ér­demes, mert a boldogság, az emberi jólét, magaslata. FARKAS KÁLMÁN | A Tanácsköztársaság negyve­nedik évfordulója alkalmá­ból a kisvárdai járási könyv­tár és az Ady Endre Műve­lődési Otthon „Irodalom-for­radalom1’ címen Irodalmi Hete­ket rendez. Az előadássorozat el­ső előadását Czine Mihály, az MTA Irodalomtörténeti Intézet munkatársa március 13-án pén­teken délután öt órakor tartja a járási kultúrházban, „Móricz Zsig- mond a forradalomban” címmel. A második előadás időpontja március 20. pénteken délután öt Prága. (MTI): Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatot hozott a lakáskérdés megoldásáról. 1970-ig 1,200.000 új lakást építenek. Ezzei voltaképpen megoldódik a lakás­kérdés Csehszlovákiában. A lakásépítési programot úgy hajtják végre, hogy 1959—1980. években 143 ezer, 1961—1965-ig 480 ezer, a negyedik ötéves terv­ben pedig 577 ezer lakást építenek. Az osztravai, az usziti és a kar- lovy vary-i kerületben, valamint Prágában már 1965-ig meg kell oldani a lakáskérdést. A lakások legnagyobb részében beépített bú­tor lesz, s ennek árát a lakók megtérítik. A program keretében 474 ezer óra. Ezen előadást Katona Béla, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium tanára tartja „Krúdy Gyula és a Tanácsköztársaság címmel. A befejező előadás március 27-én öt órakor lesz, amit Bodor Sándor, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium tanára fog megtartani Nagy Lajosról, a sze­gények és elnyomottak írójáról. Az előadássorozat iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik nem­csak a járás székhelyén, de a já­rás több községében is. lakás épül, kizárólag állami esz­közzel. A többi lakás szövetke­zeti, vállalati, terfnelőszövetke- zeti és magánépítkezések formá­jában épül fel. „MÖRICZ ZStGMOND ÚTJA A FORRADALOMIG” A TIT megyei szervezete által a Tanácsköztársaság 40. évfordu­lója alkalmából rendezett irodal­mi hetek soronkövetkező nyíregy­házi előadását „Móricz Zsigmond útja a forradalomig” címmel Czine Mihály, az MTA Irodalom­történeti Intézetének munkatársa ma délután 5 órakor tartja á Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Csehszlovákia nagyszabású terve a lakáskérdés megoldására 78 léeszi patronálnak, 25 szakembert adnak át a megye állami gazdaságai Az állami gazdaságoknak a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében, a nagyüzemi termelés megvalósításában példamutatók­nak kell lenni; be kell bizonyí­tani a szocialista nagyüzem fölé­nyét a kisárutermelő gazdasá­gokkal szemben. A példamuta­tás azonban csak egyik oldala — és nem is a nagyobb oldala — annak a feladatnak, amit a gaz­daságoknak meg kell oldani. Ez a másik oldal a sokrétű segítség- nyújtás, hogy a falusi dolgozó parasztság összefogásából való­ban kimagasló eredmények szü­lessenek^ Egymillió forint értékű munka Az elmúlt években megyénk állami gazdaságai a seg'tségnyúj- tást nem szervezetten, alka’om- szerűen oldották meg. Tavaly a szakmai segítségadás a termelés és szervezés területén már szá­mottevő volt és az, amit az ál­lami gazdaságok csere-, vagy kjl- csönmunka, valamint bérmunka­ként végeztek gazdasági gépeik­kel a termelőszövetkezetek ré­szére, egymillió forintot tett ki. Tavaly húsz termelőszövetke­zetben végeztek a gazdaságok ve­zetői, szakemberei folyamatos patronáló munkát és időközin­ként, egyes nagyobb munkák idején 32 szövetkezetét látogattak meg. Néhány helyen, mint pél­dául a nyírtassi gazdaságban, szakmai bemutatókat szerveztek a környező szövetkezetek részvé­telével. A segítségnek a vetőmag­cserén, tenyészállatadáson kívül sok más példája volt az elmúlt évben. Különösen nagy jelentő­ségűek voltaic a szakmai előadá­sok, a közvetlen segítségnyújtás a gyümölcstermelésben. Több gaz­daságban, mint például Nyírtele­ken és Tiszavasváriban, bentlaká­sos tanfolyamokat szerveztek szövetkezeti vezetők és egyszerű téesz-tagok részére. Az idei kibontakozás Az elmúlt őszön egyre tudato- I sabb formát öltött a segítségadás. A gazdaságok vezető szakemberei segítségével készítették el több termelőszövetkezetben a terme­lési terveket és sok állami gaz­dasági dolgozó vett részt a téeszek számszerű megerősítésé­ben. Tavaly az állami gazdaságok kilenc egyetemet és technikumot végzett szakembert véglegesen átadtak a téeszeknak, hogy ott hasznosítsák szakmai tudásukat, így lett termelőszövetkezeti szak­ember Szántó Sándor főkertész Tiszavasváriból, vagy Lakatos Péter szovjet ösztöndíjas Bara­básból. Ebben az évben folytatják és kibővítik a szakember-átadást — mint a segítség legeredményesebb formáját — és 25 vezető dolgozó választja az idén a szövetkezetek szakmai irányítását. Tavaszi segítség A patronázsmunka — elsősor­ban a számszerű fejlesztés terén A Kemecsei Állami Gazdaság ötvenezer holdas rezervátumában a puskával történő nyúlvadászat után a napokban fejezték be a hálóvadászatot. Ezerötszáz méter hosszú hálót helyeztek el terüle­tük különböző részein és nyolc­van hajtó „terelte” a nyulakat a háló felé. A különleges hálóbóf harminc ügyeskezű „zsákos” sza­badította ki a nyulakat, rakták zsákba, ládákba a tapsifüleseket. Összesen 4075 darab élőnyulat fog­tak, amelynek nagyrészét külföld­re szállították. Ezer darabot a Lá- badi Állami Gazdaságnak is jut­tattak, darabonként 89 forintért Lőtt és élőnyulat összesen ljji- zel ötezer darabot értékesítettek területükről, ami igen szép ered­mény. A vadászat és hálózás be­— már eddig is eredményes volt. A barabási és mátészalkai gazda­ság dologzóinak felvilágosító’ szava eredményeként új szövet­kezetek is alakultak. Most, hogy az idő kezd kitavaszodni, a gaz­daságok 94 vezető dolgozója kez­di meg a tavaszi termelési segít­ségnyújtást. A gazdaságok szíve­sen bocsátják rendelkezésre az általuk akkor nélkülözhető erő- és munkagépeket, s ha ügy szük­séges — mint tavaly a nyírlugosi gazdaság és a bogáti Rákóczi TSZ esetében — szakmunkáso­kat is adnak a gyümölcsös gon­dozásához. Az idei kezdet nem rossz. Ha minden állami gazdaság igyek­szik egy akarattal segíteni a fia­talabb testvért, a termelőszövet­kezeteket, a saját feladatkörön túl állandóan szemmel tartani, támogatni fejlődésében, akkor a zárszámadásokig, ezzel is hozzá­járulhatnak a nagyüzemi mező- gazdaság fölényének bebizönyítá-i sához, fejezése után nyomban megkezd­ték a duvadirtást. Most folyik a szárnyas ragadozók mérgezése. Tavaly 110 rókát, hatszáz kóbor kutyát, kétszáz kóbor macskát, több, mint ezer darab szarkát és tarkavarjut, valamint más szár­nyas és szőrmés ragadozót irtot-' tak ki mérgezéssel és vadászattal.1 Ebben az évben tovább fokozzák a duvadirtást és a napokban el­határozták, hogy segítséget ad­nak a területükkel szomszédos nagyhalászi vadásztársaságnak is a ragadozók irtásához. A fogoly­állomány további növelése céljá­ból a napokban Nyugat-Németor- szágból érkezett kétszáz darab élőfoglyot engedtek el fogoly­nevelésre alkalmas terüle­tükön. A kedvező eredmények biztatóak a vadgazdálkodás to­vábbi javítását illetően. Hálóval a nyíllak ellen Több, mint négyezer élő vadnyulat fogtak a kemecsei rezervátumban

Next

/
Thumbnails
Contents