Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

1959. MÄR.CIUS 11, SZERDA KELETMAGYARORSZÄG 5 „Ha a nyugati hatalmak nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Beriin lakosságának, akkor csatlakoznak a szovjet javaslathoz“ Hruscsov és Walter Ulbricht beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén Berlin, (MTI): Hétfőn délután a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya és a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa tömeggyűlést rendezett a berlini Werner Seelenbinder-csamokban, Óriási lelkesedés fogadta min­denfelé N. Sz. Hruscsovot és kí­séretét. A nagygyűlést Correns profesz- szor, a Demokratikus Németor­szág Nemzeti Frontja Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov mondott nagy beszédet. N. Sz. Hruscsov beszéde N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott be­szédében mindenekelőtt köszöne­tét mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK Minisz­tertanácsának és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjá­nak azért, hogy még egyszer ta­lálkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szív­ből jövő üdvözletét tolmácsolva Hruscsov áttért a német problé­mára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egész­ségesebbé tétele szempontjá­ból igen fontos lépés lenne a német kérdés békés rende­zése. A német békeszerződ,és megkötése és a nyugat-ber­lini megszállási rendszer meg­szüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, le­hetővé tenné egész Német­ország békés fejlődését. A békeszerződés megkötése sok olyan tényezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot kelte­nek az államok között, egyszer­smind megszilárdítaná a békét, és a népek biztonságát. — Ügy tűnnék — mondotta Hruscsov, — hogy mindenkinek érdeke fűződik a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatal­mak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott há­borúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztár­saság kormányával együtt ellen­zik a békeszerződés megkötését. — A nyugat-németországi re- vans-politikusok igyekszenek ha­logatni a békeszerződés eláírását, hogy atomfegyverhez juthassa­nak és — ha sikerül — jobban meggyúrhassák a német közvéle­ményt egy újabb háború céljára. De Nyugat-Németországban most Izmosodnak a háborúellenes erők, A német néo valóban a béke biztosítását akarja. A berlini kérdésre áttérve Hruscsov a következőket mon­dotta: A békeszerződés aláírása egyszersmind a nyugat-berlini kérdés megoldását is jelen­tené. Nyugat-Beriin, mint Nagy-Ber- lin része a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. Józanul szemléljük a dolgok állá­sát és megértjük, hogy Nyugat- Beriin bekapcsolása a Német De­mokratikus Köztársaság összeté­telébe, a nyugat-berlini lakosság kialakult életmódjának fájdalmas megváltoztatását okozná. Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyugat- Berlinnek a szabad város státu­sát. Indítványoztuk, hogy a nagy­hatalmak szavatolják a szabad város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — beleértve a nemet államot is — sem szabad beavatkoznia belső ügyeibe. Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a garanciák nyújtásában. — Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország és a Szovjetunió, vagy semleges országok valamilyen minimális csapatokat tartsanak Nyugat-Berlinben, amelyek biz­tosítanák a szabad város státusá­nak betartását, de nem lenne jo­guk beavatkozni a város belső életébe. — MI csak egyet akarunk: megszüntetni a feszültség ve­szélyes tűzfészkét Európa kö­zepében és megteremteni a nyugodt és egészséges élet feltételeit Nyugat-Berlinben. — Ha a nyugati hatalmak — mondotta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Beriin la­kosságának, akkor csatlakoznak a szovjet javaslathoz, annál is in­kább, mert valóraváltásának megvan minden reális lehetősége. — Azt akarjuk — mondotta Hruscsov, — hogy mindenki vi­lágosan megértse a két német ál­lammal kötendő békeszerződésre és a nyugat-berlini megszállási rend szer megszüntetésére vonatkozó javaslataink abból a gondoskodás­ból fakadtak, hogy elkülönítsük egymástól a két tábor fegyveres erőit, és rendezzük a helyzetet, a világ e térségében. Mi ezt meg tesszük függetlenül attól, hogy tetszik-e ez Adenauer urnák, vagy sem. És akkor majd politikájá­ról végkép lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikáié ról. Hruscsov, utalva az Ollenhau- erral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találko­zásra, ezeket mondotta: A jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvár­ják, hogy józan megértést tanú­sítsanak a kialakult helyzet iránt, Amennyiben azonban nem tanú­sítanak ilyen megértést nem te­szik meg mindazt, amit a nép ja­vára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történelem sohasem bo­csátja meg nekik azt! Ezután Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott beszédet. Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a békekonferenciára vonat­kozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érde­keinek és vágyainak. A békeszerződés meglesz — mon­dotta, majd Adenauer és De Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egye­sek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is béke- szerződés nélkül. Ez — mondotta súlyos veszélyeket rejtene ma­gában, mert, Nyugat-Németor­szágban és Nyugat-Berlinben ve­szélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenauer ugyan azt állítja, hogy újraegyesítést akar, de mindeddig még egyetlen javasla­tot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hogy hajlan­dó a külügyminiszteri konferen­ciát is támogatni, de hogy ott milyen terveket akar előterjesz­teni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népellenesek ezek a tervek, hogy nem hozha­tók nyilvánosságra. Ezután Walter Ulbricht Aden­auer nyilatkozatából vett idéze­tekkel bizonyította, hogy Nyugat-Németország és a NATO támadó háborúra ké­szül és hangsúlyozta, akinek ilyen tervei vannak, annak természetesen nem érdeke a békeszerződés aláírása sem. Ulbricht hangoztatta: Nyugat­Németországban atom- és raké­tafegyverek vannak ellenünk for­dítva. Mi azonban az atomfegy­verkezés megtiltásának, a béke- szerződés megkötésének javasla­tával felelünk. A német népnek és a világ népeinek az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerződés ki­harcolásával. Segítsetek ne­künk, segítsetek a német nép­nek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világháborút — emelte fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez. Hűvös fogadtatásban részesült Macmillan Párizsban London. (MTI): A nyugati szö­vetségesek közötti meghasonlás külső jeleit részletezi az Evening Standard párizsi tudósítója. — A fagyos fogadtatás — írja a lap — amelyben Macmillan a Le Bourget-i repülőtéren része­sült, teljes mértéktjfen kifejezte Franciaország kételyeit és gyakran vását moszkvai útja miatt. Mind­járt megérkezését kellemetlen félreértés zavarta meg. Macmil­lan meg akarta szemlélni a dísz­őrséget, azonban Debré ezt mel­lőzni akarta. Végre abban egyez­tek meg, hogy Macmillan kezet fogott a díszőrség parancsnoká­val. Feltűnően éles az ellentét Macmillan kétnapos tartózkodá­sénak programja és Adenauer pá­rizsi látogatása között. Utóbbinak négyszemközti beszélgetése De Gaulle-lal majdnem két napig tartott. Ilyen megkülönböztetett bánásmódban nem lesz részé Macmillan-nek. A brit miniszter- elnöknek várnia kell kedd délig, midőn hivatalos villásreggelin beszélhet majd De Gaulle-lal. Az erősen jobboldali Wastem Mail írja vezércikkében: — Amerika húzódozik a csúcs- találkozótól. Ez most súlyos bak­lövés, mivel Hruscsov hajlandó azt külügyminiszteri értekezlet útján előkészíteni. Ha Eisenhower a csúcstalálkozó ellen dönt, vál­ságot robbanthat ki a NATO-ban, sőt általában a Nyugaton. Min­den esetre az elé a súlyos döntés elé állítaná Macmillant, De Ga- ulle-t és Adenauert, hogy tartsa­nak-e korlátozott csúcstalálkozót az Egyesült Államok nélkül. Ed­dig ez a kilátás elképzelhetetlen lett volna, de most Amerika ezt kényszerítheti szövetségeseire. Kudarcba fulladt az Iraki Köztársaság elleni összeesküvés A felkelők vezérét saját katonái ölték meg Bagdad (TASZSZ): A bagdadi rádió jelentése szerint Abdel Va- hal Sawaf ezredest — aki Mo- szulban felkelést próbált szer­vezni az Iraki Köztársaság kor­mánya ellen — saját egységének katonái megölték. Mahdui ezredes, a legfelső ka­tonai bíróság elnöke rádióbeszé­dében kijelentette, hogy Savva- fot utolérte Nurri Szaid imperia­lista ügynök sorsa, akit, mint em­lékezetes, a nép ölt meg Bagdad utcáin, A bagdadi rádió hangsúlyozta, hogy az országban helyreállt a nyugalom. Bagdad és Moszul között megindult a rendes vasúti közlekedés. Moszkva (TASZSZ): A Pravda bagdadi tudósítója írja: az iraki forradalom győzelme, az ország gyors fejlődése a függetlenség út­ján, nem hagyja nyugodni az im­perialistákat és közép-keleti ki­szolgálóikat. A fiatal köztársaságra állandó nyomás nehezedik külföldről, különösen Iránból és Török­országból, amelyek mögött az Egyesült Államok húzódik meg, A minap ismeretessé vált, hogy Abdel Vahab Sawaf ezredes, a moszuli 5. dandár volt parancs­noka külföldi körökkel összeköt­tetésre lépve, kormányellenes lá­zadást próbált kirobbantani az országban. A lapok közölték Kasszem mi­niszterelnök felhívását a néphez és a hadsereghez: tanúsítsák a legnagyobb fokú éberséget és te­gyék ártalmatlanná a lázadók ve­zérét. Az új összeesküvés híre felrázta az egész iraki népet. Március 9-én Bagdadban bezárták a vállalato­kat és közintézményeket, az isko­lákban szünetelt*a tanítás. A város utcáin tízezrek tüntet­tek a köztársasági kormány ég vezetője. Kasszem tábor­nok mellett. „A moszuli események — írja az Ittihad As-sáb című lap — a bag­dadi paktummal kapcsolatban álló agresszív köröknek az Iraki Köztársaság ellen kiagyalt széles­körű tervéhez tartoznak. Ezeket az eseményeket nem lehet elszi­geteltnek tekinteni azoktól a két­oldalú katonai egyezményektől, amelyeket az Egyesült Államok a napokban kötött Törökország­gal, Iránnal és Pakisztánnal. Né­pünk azonban őrködik a köztársa­ság fölött és éber figyelemmel kí­séri ellenségeinek fondorlatait.” Az összeesküvők elleni tömeg- tüntetések és gyűlések azt mutat­ják, hogy az iraki nép tömörül kormánya köré és erejét nem kí­mélve visszaveri a fiatal köztársa­ság ellenségeit Hruscsov legújabb berlini javaslatának és Oüenhauerral folytatott megbeszélésének visszhangja a nyugati fővárosokban Washington. (MTI): Egyes was­hingtoni diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a „szabad város”- ra vonatkozó szovjet elgondolás valószínűleg elfogadhatatlan az amerikai kormány és szövetsége­sei számára. Ennek ellenére a szovjet miniszterelnök javaslatát, amelyet megelőzött az a kijelen­tése, hogy május 27-ét nem kell Ultimátumszerű időpontnak te­kinteni, újabb jelnek minősítik a feszültség enyhülésére. London: Diplomáciai megfigye­lők azért tartják fontosnak Hrus­csov kijelentését, mert most elő­ször tekintett el attól a feltételtől, hogy a nyugati hatalmaknak ki Kenyából, vagy Ciprusból visznek brit csapatokat JNyaszatöidre Blantyre. (REUTER): A Blanty- re közelében Mlanje térségében hétfőn kormánycsapatok vonul­tak fel a bennszülöttek ellen. E térségben — hír szerint — körül­belül 300 bennszülött vonul a nagy lujeri teaültetvények felé, de az ellenük végrehajtott kato­nai intézkedésekről nem adnak ki jelentést. Nagy titokban folyt le Blantyre repülőterén Welensky, a föderáció miniszterelnöke, Ehitead dél- rhodéziai miniszterelnök, Armita- ge nyaszaföldi kormányzó és Metcalf brit főbiztos vasárnapi megbeszélése is. Egyes találgatá­sok szerint az afrikai Nemzeti Kongresszus ellen irányuló offen- ziva egybehangolását beszélték meg, valamint azt, hogy Kenyá­ból, vagy Ciprusból brit csapato­kat szállítanak Nyaszaföldre. E kérdésben azonban még ellenté­tek vannak katonai körökben. Kanyama Chiume, a nyasza­földi bennszülött kongresszus egyetlen le nem tartóztatott veze­tője hétfőn sajtóértekezletet tar­tott Londonban. Kijelentette, hogy Nyaszaföld, amint visszanyeri füg­getlenségét, hajlandó lesz belépni a brit nemzetközösségbe. A benn­szülöttek ellenállásának céljaként a következőket jelölte meg: A csapatok visszavonását, a rendkí­vüli állapot megszüntetését, a foglyok szabadonbocsátását, füg­getlen igazságügyi vizsgálóbizott­ság kiküldését Nyaszaföldre és olyan alkotmány megteremtését, amely szavazójogot biztosít a protektorátus minden polgárának kell vonulniok Nyugat-Berlinből. Ügy látják Hruscsovnak ez a ja­vaslata szintén példa arra, hogy Macmillannek Moszkvában sike­rült enyhíteni a helyzetet. A Reu­ter szerint Hruscsov már Moszk­vában közölte Macmillan-nel azt az elgondolását, hogy a nyugati szövetségesek és a szovjet csapa­tok biztosítsák Nyugat-Beriin* szabad város-jellegét. Berlin: Hruscsov talán meg­nyitotta az utat a berlini válság* kompromisszumos megoldásához: — írja az AFP. Az új javaslat első látásra Moszkva által adott engedménynek látszik. A nyugati diplomatáknak hosszan és alapo­san kell tanulmányozniok az új! szovjet javaslatot. Bonn: Bonni vezető körökben érdeklődéssel fogadták Hruscsov új javaslatát. Tájékozott megfi­gyelők szerint ez a javaslat meg­erősíti azt a benyomást, hogy az oroszok akarnak tárgyalni Ber­linről. Egyes megfigyelők úgy vé­lik, Hruscsov úgy látszik, olyan megoldást javasolt, amely „meg­menti a látszatot” . minden érdé-! kelt fél részére. New-York: A New-York Times azt írja, hogy míg Hruscsov kü­lönböző tervekkel áll elő a német kérdésben, a nyugati hatalmak még csak az előzetes tanácskozá­sokat folytatják. Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy a Nyugat nem mozog-e túlságosan lassan? A nyugati szövetségesek között már • kezd megnyilvánulni a féle­lem, hogy a határozott program hiánya miatt a „rugalmasság” és a „kölcsönös visszavonulás” újabb „megbékéléssé” válhatik — írja a lap. W alter Ulbricht beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents