Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

1959. MÁRCIUS 6, PÉNTEK keletmagyarország Berlinre vonatkozó szovjet javas­latok nyugodt és tárgyilagos meg­vitatását. Moszkva, (TASZSZ): Zorin külügyminiszterhelyettes március 2-án átnyújtotta Tadeusz Gede moszkvai lengyel nagykövetnek a szovjet kormány jegyzékét a német békeszerződésről és a nyugat-berlini megszállási rend­szer megszüntetéséről. A jegyzék megelégedéssel álla­pítja meg, hogy a lengyel kor­mány hajlandó részt venni olyan értekezleten, amelynek célja a német békeszerződés előkészítése és aláírása, A lengyel kormány helyesli a német békeszerződés szovjet tervezetét. A szovjet kormány jegyzéke tájékoztatja a lengyel kormányt arról a jegyzékváltásról, amelyet az Egyesült Államokkal. Nagy- Britanniával és Franciaországgal folytatott a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatról és arról, hogy e cél­ból hívják össze a Németország elleni háborúban részt vett mok békeértekezletét, s á| janak a berlini helyz' alla' sérőL tárgyal­A szovjet korm et rendezé- a német békesze séről — állapít* ány javaslatát — maradéktalp rződés megköté- olyan állam ,a meg a jegyzék fegyveres r múl helyesli kilenc hitleri Né kormánya, amely rúban. erőivel részt vett a lakossá -metország elleni hábo- A Ezeknek az országoknak a sz .ga majdnem egymilliárd ;e f jegyzék hangsúlyozza, hogj f ovjet kormány újból'fel vetet nyugati hatalmaknak a csúcs- ekezlet kérdését. A továbbiak m a jegyzék idézi a szovje .■^ormánynak a legutóbbi válasz jegyzékben kifejtett álláspontját! külügyminiszteri ert€^et ^ i tartásáról, így azt> a . ügyminiszteri értekezleten L** -1 gyelország és Csehszlováké ku ügyminiszterei is vegyenek részt. A szovjet kormány azt is kije­lentette: egyetért az amerikai, s az angol és a francia kormány­nak azzal a javaslatával, hogy ezen az értekezleten a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői is résztvegyenek. A szovjet kormány hasonló jegyzéket intézett a hitlerivNé- metország elleni háborúban fegy­veres erőivel résztvett többi or­szág kormányaihoz is. A fenti kérdésről jegyzéket juttatott el az NDK kormány hoz is. II Pravda és az Izvesztyija vezércikke Macmillan látogatásának eredményéről Moszkva, (TASZSZ): A Pravda és az Izvesztyija csütörtökön ve­zércikkben kommentálja Macmil­lan angol miniszterelnök Szovjet­unió-beli látogatásának eredmé­nyeit. A szovjet nép örömmel látja a szovjet és az angol kormányfő között létrejött személyes kap­csolatokat — írja-a Pravda. Macmillan látogatásának ered­ményéről szólva a lap megálla­pítja, hogy most, miután őszinte eszmecsere folyt a Szovjetunió és Nagy-Biitannia államférfiai között a világszerte aggodalmakat keltő fontos kérdésekről, mind.ent meg kell tenni a háború megakadályozására és a normális, békés viszonyok megteremtésére. A szovjet kormány következetesen és állhatatosan törekszik erre. Bizonyítja ezt az a javaslat is, hogy a Szovjetunió és Nagy- Britannia kössön egymással meg­nemtámadási szerződést. A vezércikk a továbbiakban kifejti, hogy a kérdéseket ugyan mi • -ö irányból közelítették „ „.oribó,. --onosak a vélemé­meg és nem miért keletkez­nyek arról sem, ________ tek a vitás kérdések és müyen módon rendezzék, ezeket, mégis a két fél arra az egyetlen helyes következtetésre jutott, elfogadja azt az elvet, hogy „az államok közötti nézetel­téréseket tárgyalások útján, nem pedig erőszak alkalma­zásával kell kiküszöbölni.” Remélhető, hogy az angol mi­niszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása kedvező hatással lesz a Szovjetunió és Anglia kölcsönös kapcsolatainak további javítására — írja befejezésül a Pravda. Az Izvesztyija vezércikke rá­mutat: nagyjelentőségű már maga az a tény is, hogy a szovjet és az angol államférfiak tisztáz­ták álláspontjukat a leglé­nyegesebb és legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben, jobban megismerték egymás né­zeteit. Rossz jósoknak bizonyul­tak azok, akik céltalannak vélték az angol miniszterelnök moszkvai látogatását, értelmetlennek pró­bálták feltüntetni a szovjet ve­zető államférfiakkal való találko­zását. Szovjet-angol köziemén*' 3 nemzetközi feszültség enyhülésének kezdetét jelenti kommentárok és nyilatkozatok as angol-szovjet tanácskozásokról I —* MATH IrrirrYk­Egy hősi London, (MTI): Az AFP jelen­tette, hogy John H. Whitney, az i Egyesült Államok londoni nagy­követe szerdán délután felkereste Selwyn Lloyd külügyminisztert az Alsóházban, s megbeszélést folytatott vele Macmillan minisz- iterelnök moszkvai látogatásáról, valamint Macmillan és Selwyn : Lloyd küszöbönálló washingtoni útjáról. Angol diplomáciai körökben szorgalmasan tanulmányozzák j Eisenhower elnök szerdai sajtóér­tekezletét és a Párizsban folyó I Adenauer—De Gaulle-tanácsko­zások kimenetelét — jelenti a Reuter. Az angol sajtó nagy érdeklő- jdéssel fogadta a kedden Moszkvá­ban közzétett szovjet-angol közle­ményt. A lapok jelentős részének vé­leménye szerint a közlemény a nemzetközi feszültség eny­hülésének kezdetét jelentheti A Vatikan politikusai az amerikai politika eddigi ártott a pápaság jó hírnév«' pedig Afrikában is azonosít, kát az imperialistákkal. Ez ház például Ázsiából. Ügyi indult Európában is. Éppé előkészületeket tesz arra, új katolikus világot hozzc — Manhattan — szerint < ha a Vatikán megnyeri m lamokat. A pápai állam Nagyarányú „térítő” mu sikereket. 1890-ben az Uí tolikus volt, 1900-ban 1 16 millió, a II. világhátx millió, 1950-ben pedig el A Vatikán tisztában nak fontosságával: az ar találja legjobb szövetsé len. És egyúttal legnaf ját. Az USA-ból bef< nagyobb, mint a világ Ezen felül a Jezsuita dése van az amerikai of America” a pápa l Céljai elérése érdé katolikus fasiszta ma> USA-ban. Ennek „p, volt Különösen Dél-Ar szerepet ezek a fasis Ezek együttműködnek Salazar mozgalmával. >zúkezű hatalom titkai Lit a katolikus Amerika Jelé rádöbbentek, hogy hűséges támogatása inek. Ázsiában, most ják a katolikus papo- ért szorult ki azegy- mez a folyamat meg- n ezért a pápai állam hogy Amerikában egy >n létre. Egy történész ez csak úgy lehetséges, .agának az Egyesült Ál- igyekszik is ezt elérni, nkát folytat. Ért is el üA-ban 8 millió 909 ka- 2 millió, 1910-ben már erű végén több, mint 24 térte a 26 milliót, i van amerikai pozicíói- nerikai imperializmusban gesét a kommunizmus el- ?yobb pénzügyi támogató- olyó péterfillérek összege többi részeié együttvéve, rendnek jelentős részese- konszernekben. A „Bane tankja. kében a Vatikán egy saját agaimat is létrehozott az ártfogója” Pater Couglin nerikában játszanak nagy ;zta-katolikus mozgalmak. Francoval és a portugál A spanyol-délamerikai tömörülés 7 nagy napilapot ellenőriz Havanában, Bogotában, Quitoban, Santiagoban, Caracasban és Panamában. Majdnem valamennyi mozgalomban a reak­ció oldalán vannak a katolikus szervezetek. Me­xikó elnökét, Obregon tábornokot például 1928. június 17-én egy katolikus gyilkolta meg. A bí­róság előtt kijelentette: „Krisztus, a mi urunk, engem választott ki az elnök életének kioltásá­ra...” A katolikus szervezetek a II. világháború után visszahúzódtak, de most újra támadásba lendültek. Nemcsak Amerikában, de szerte a világon. Gondoljunk csak Adenauer, az egyházi nevelésben részesült De Gaulle tekintélyuralmi politikájára, a Vatikán bíborosai által folytatott intrikákra a népi demokratikus államokban, vagy azokra a tervekre, amelyeket Ausztriában most Habsburg Ottóval kapcsolatban kovácsol­nak. Manhattan — ez az angol író — „A Vatikán és a XX. század” című könyvében a Vatikán politikájával kapcsolatban megállapítja: „Az a sok emberben élő félelem, hogy a katolikus egyház, ahelyett, hogy segítene egy harmadik világháború elhárításában, minden erejével a két világot egymástól elválasztó szakadék ki­mélyítésén fáradozik, sajnos jogosultnak látszik. Ebben a harcban máris meglehetősen sötét erők­kel kötött szövetséget.” Ügy hisszük, hogy az angol író megállapítá­sával egyet lehet érteni. Egyes megfigyelők rámutatnak, hegy a véleménycsere hasznos volt, de hozzáfűzik, még nagy j munkát kell végezni ahhoz, hogy valóban elérhessék a kelet-nyu­gati kapcsolatok megjavulását. A nagy példányszámban meg­jelenő Daily Mirror szerkesztő­ségi cikkében helyesli egy euró­pai biztonsági övezet létrehozásá­nak gondolatát, a News Chronicle pedig azt tekinti Macmillan moszkvai útja leglényegesebb mozzanatának, hogy „első ízben vitatták meg leg­felső szinten egy atom és egyéb fegyverektől mentes Európa megvalósításának gon­dolatát’4. A Times is pozitívan ítéli meg Macmillan útjának eredményeit. A Daily Herald hasábjain Neu­rin Bevan, a Munkáspárt balszár­nyának vezetője azt a reményét fejezi ki, hogy kormányfői érte- | kéziét követi majd a külügymi­niszteri találkozót. A nyugati hatalmak részé­ről — írja — ostobaság volna ragaszkodni Németország fel­fegyverzéséhez, ha ez lenne az egyetlen akadálya Kelet és Nyugat általános megegyezé­sének. szovjet jegyzéket. NATO körök­ében azt hangoztatják, hogy a köz­vetlenül érdekelt államokra bíz- izák az egységes álláspont kidol­gozását a szovjet javaslatokkal kapcsolatban. Washington. A DPA tudósítója szerint washingtoni politikai körök­ben kizártnak tartják csúcs- értekezlet megtartását kül­ügyminiszteri értekezlet he­lyett. Lehetségesnek vélik azonban, hogy egy . későbbi időpontra kor­mányfői találkozót tűznek ki, ha a külügyminiszteri értekezlet annak előkészítését szolgálja és ha jmindkét értekezlet egy és ugyan- azon széleskörű napirenddel fog­lalkozhat, amely magában foglalja a német probléma és az európai | biztonság kérdésének összes vo­natkozásait. A szerdai newyorki lapok rész­letesen kommentálják Macmillan Szovjetunió-beli látogatását. Az európai biztonság tartós rend­szerének megvalósítása összeegyez­tethetetlen a nyugat-német re- vansista törekvésekkel — hangoz­tatja Bevan. Párizs: A DPA jelenti: a NATO állandó tanácsa szerdán a párizsi Chaillot-palotában megvi­tatta a berlini kérdést és a nyu­gati hatalmakhoz hétfőn intézett Tíz éve alakultak az első termelőszövetkezetek Romániában Tíz évvel ezelőtt, 1949. március 5-én határozta el a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának plenáris ülése a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Az első évtized eredménye: az ország me­zőgazdasági területének hatvan százaléka már a szocialista szek­torhoz tartozik. Az évfordulót 15.344 kollektív gazdaságban, ter­melőszövetkezetben és mezőgaz­dasági társulásban tömörült 1,930.000 parasztcsalád ünnepli. Eisenhower sajtóértekezlete Washingtcn, (MTI): Mint a Reu tér jelenti, Eisenhowej- elnök szer­dai sajtóértekezletén az eddigiek­nél kedvezőbben ítélte meg a Né­metországról szóló új szovjet jegy­zéket. Hangoztatta azonban, hogy a szovjet álláspontot alaposan ta­nulmányoznia kell. mielőtt hatá- irczottabb véleményt mondhat róla. Arra a kérdésre, hogy vélemé­nye szerint hasznos célt szolgált-e Macmillan moszkvai útja, az el­nök kijelentette, hogy őszintén úgy érzi. ennek az utazásnak meg kellett történie. Macmillan tarto­zott is ezzel a látogatással Hrus­csovnak, aki korábban látogatást tett Nagy-Britanniában — tette hozzá. Újságírók ismét felvetették a csúcstalálkozó kérdését. Eisenho­wer kijelentette, ellene van az olyan csúcsértekezleteknek, amelyekről már eleve nem volna biztos, hogy egyes kérdésekben sikerrel járnak. Eisenhower elnök megismételte azt a gyakori kijelentését, hogy a nyugat nem adja és nem adhatja ! fel Nyugat-Berlin jogait és fele­lősségeit* _____ A Szovjetunió újabb javaslata a német hérdés rendezésére Jegyzék a Német Szövetségi Köztársaság kormányához manyának magatartását, hogy hajthatatlan álláspontot foglal el, s meg akarja akadályozni á Jegyzékek a hitleri Németország elleni háborúban légy veres erejükkel résztvett országok kormányaihoz Moszkva, (TASZSZ): A szovj kormány március 2-án jegyzéke juttatott el az NSZK kormánya hoz. A jegyzékben kijelentette hogy a Német Szövetségi Köz társaság kormányának 1959. feb ruár 16-i jegyzéke nem ad vá laszt azokra a konkrét szovje javaslatokra, hogy kössék meg • német békeszerződést, ennek ér dekében hívják össze a Németor. szág ellen háborút viselt álla­mok békekonferenciáját és ren­dezzék a berlini helyzetet. — A szovjet kormány megállapítja hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya semmiféle, a probléma lényegét illető javasla­tot nem tesz. A szovjet kormány jegyzéké­ben hangsúlyozza, hogy a német békeszerződés meg­kötése és a berlini helyzet normalizálása lenne a német újraegyesítési probléma meg­oldása megközelítésének leg­jobb módszere és ez megfelel a németek nemzeti óhajai­nak, a békét és a népek biz­tonságát szolgálja. A szovjet kormány megismétli azt a javaslatát, hogy tartsák meg az államférfiak legmaga­sabb szintű találkozóját. A szov­jet kormány úgy véli, hogy a német békeszerződés és a nyugat-berlini kérdés legma­gasabb szintű megvitatásán képviseltetnie kell magát mind a Német Szövetségi Köztársaságnak, mind a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak. Amennyiben a nyugati hatal­mak kormányai még nem készek résztvenni a legmagasabb szintű tanácskozáson, a szovjet kormány úgy véli, hogy a német béke- szerződés és a nyugat-berlini helyzet megvitatására össze kell hívni a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Lengyelország és Cseh­szlovákia külügyminiszterei- 1 nek értekezletét. A szovjet kormány egyetért az­zal, hogy ezen az értekezleten képviseltesse magát a Német j Szövetségi Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság.' A jegyzék végezetül elítéli a Né­met Szövetségi Köztársaság kor

Next

/
Thumbnails
Contents