Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

1959. MÁRCIUS 8, PÉNTEK KELETMAGTAHnnsyAG A termelőszövetkezeti palronálás eredményeit a termésátlaga!« alapján döntik el az állami gazdaságok Az állami gazdaságok többsége évek óta rendszeresen segíti a körzetében lévő közös gazdaságok munkáját. Most a patronálást sokoldalúbbá teszik és kiterjesz­tik az újonnan alakult termelő- szövetkezetekre, szocialista közsé­gekre. A Bánhalmi Állami Gazdaság felhívása, majd a Tolna megyei termelési igazgatóságon hozott ha­tározat alapján országszerte elter­jedt az az álláspont, hogy az ál­lami gazdaságok patronálásuk eredményeit, az e téren kibonta­kozó versenyt a gazdasági év vé­gén értékelik, mégpedig aszerint, hogy a patronált termelőszövetke­zetek milyen terméseredményeket értek el, hogyan fejlesztették kö­zös állatállományukat, s mekko­rák az állattenyésztési hozamok. Az állami, gazdaságok felkészül­tek, hogy a tavaszi vetések befe­jezése után országszerte tapasz­talatcsere-értekezleteket rendez­nek, amelyeken a nagy üzemi .gaz­dálkodás alapvető módszereit is­mertetik meg a meghívott terme­lőszövetkezeti vezetőkkel és ta­gokkal. DIÁKOKAT LATNAK VENDÉ­GÜL ÉS VIRÁGGAL KÖSZÖN­TIK A KÖRHÁZBAN SZÜLŐ ANYÁKAT A RENDŐRSÉGI NÖTANÁCS TAGJAI A B. M. keretében dolgozó nők és rendőrfeleságek, akik tagjai a nőtanácsnak, a napokban gyűlést tartottak. Mintegy 35 asszony be­szélte meg, hogyan ünnepeljék meg a Nemzetközi Nőnapot. Ügy határoztak, hogy ez alkalommal összejöveteleket tartanak a B. M. klubjában, és 18 árva diákgyer-' meket látnak vendégül. Vasárnap reggel pedig felkeresik a nőta­nács tagjai a kórházban szülő édesanyákat és virágokkal ked­veskednek nekik. Hogyan építkezhetnek gazdaságosan az új termelőszövetkezetek ? I r»iif uiniin Rezső épílcsiiv^i miniszlcr nyilatkozata szebbmenő műszaki segítséget. E segítőkészség megnyilvánulásai­val máris mied gyakrabban ta­lálkozunk. Mennyire előnyös a ter­melőszövetkezetnek, ha sa­ját erejéből is segíti az ál­lami építőipar munkáját? — A tsz-ek segítségére ezúttal fokozott mértékben szükségünk van. Leghatékonyabban munka­erő, fuvareszköz, szállás, étkező helyek rendelkezésre bocsátásá­val segíthetnek. Az építményei jellege s a távoleső munkahelyei nagy száma miatt sem nélkülöz hető a termelőszövetkezetek köz reműküdése. Ez a segítés egyéb ként az építtető szövetkezetne! életbevágó érdeke is. Nem kö­zömbös számukra, hogy az istál­lóépületek kellő időben és a leg­jobb műszaki megoldásban ké­szüljenek el. Az érdekeltek se­gítsége a munkálatok lebonyolí­tását jelentősen meggyorsítja cí olcsóbb, gazdaságosabb lesz a; építkezés. Az építő vállalat egyéb­ként a tsz-tagok által végzet emberi munka és p fuvarteljesít­mény ellenértékét az érvényber lévő bár-, illetve fuvard.'jszabái szerint megfizeti a termelőszövet­kezetnek. Az istállóépítkezás legnagyobt része az ÉM Területi Építőipar Igazgatóságot terheli. Az igazga­tóság vezétői, egész műszaki gár­dája, a megyei tervező- és épí­Uj termelőszövetkezeteink meg­erősödésének rendkívül fontos feltétele, hogy minél gyorsabban elegendő közős gazdasági épüle­tet létesítsenek. Népi államunk éppen ezért fokozott segítséget nyújt ehhez a feladathoz. Meg­kértük Trautmann Rezső építés­ügyi minisztert: adjon' felvilágo­sítást ezzel kapcsolatos néhány kérdésünkre. . .Az állami és tanácsi épí­tési apparátus milyen mér­tékben segíti és támogatja az újonnan alakuló terme­lőszövetkezeteket? — A 3004. sz. MT rendelet ér­telmében elkészített terv szerint 190 millió forint jut a termelő- szövetkezetek sürgős építési prog­ramjának magvalósítására. Ebből 77 millió forint beépítése az Épí­tésügyi Minisztérium feladata. A számszerűen is gyorsan fejlődő termel őszöve tkezeli mozgalom se­gítésére az eredetileg előirányzott 190 millión felül a Minisztsrta- nács-újabb 200 millió forintot for­dít termelőszövetkezeti építke­zésre. Ebből az összegből az Épí­tésügyi Minisztérium 128 millió forint értékű építkezést saját vál­lalataival fog elvégeztetni, de más építőipari szervezetek út­ján a további 72 millió forint építkezési felhasználásáról is in­tézkedik. — Szolnok megyében számos tsz-istálló ' építését már meg is kezdtük. Ugyancsak megindítot­tuk a szükséges előkészületi mun­káltat Fejér. Bács. Békés megyé­ben. Az ÉM Területi Építőipari Igazgatóság utasítást adott a Veszprém megyei Építőipari Vál­lalatnak, hogy a megye több köz­ségében kezdjék meg a szarvas- marha- és növendékistállók elő­készületi munkáit, majd néhány napon belül az anyagszállítást is. — ' Szakbizottságok járják már is a községeket, s a községrencte- zési szempontoknak megfelelően kijelölik a majorságok, ezen be­lül pedig az istállók helyét. A bi­zottságokban a tanács, a tervező- szektor, valamint egyéb fontos államigazgatási és szakmai ható­ság képviselői vannak. A bizott­ság állásfoglalása után a tanács — amely ez esetben a beruházó is — megbízást ad a tervező vál­lalatnak a megfelelő típusterv adaptálására (helyszínre alkalma­zására).’ A terv adaptálása után az építőipari vállalat a legrövi­debb időn belül meg is kezdi az istálló építését. Az állami építőipar se­gít-e és milyen formában a házilag építkező termelő­szövetkezeteknek? —. A házilagos építkezés fogal­mán -azt értjük, amikor a tsz. magg épít. Ilyen esetben a me­gyei tervező vállalat, vagy ki- rendeltsége rövid . úton elkészíti a szükséges terveket, a megyei, állami építőipari vállalat pedig folyamatosan megadja a legmesz­tőipari vállalatok dolgozói az ed­digi jelentések szerint páratlan lelkesedéssel, odaadással vállalták e hatalmas és újszerű szervezési feladat teljesítését. Minden dol­gozó helyesen látja a szövetke­zeti építkezés jelentőségét, s így bizakodással nézhetünk megvaló­sítása elé — fejezte be nyilatko­zatát Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter. Megeiniékeznek a Szovjetunióban a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásárak 40. évfordulójáról széles körben emlékeznek meg a Szovjetunióban. A tervek szerint ünnepséget rendeznek az évforduló előestéjén Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában, ahol a szovjet társadalom széles ré­tegeinek 'képvisélői emlékeznek meg. majd a Tanácsköztársaság négy évtizeddel ezelőtti’ harcairól. Ünnepségek lesznek, több na­gyobb városban is, köztük azok-' ban, ahol esykor á polgárháborúi éveiben magyar internacionalis-' ták harcoltak. A Szovjet—Magyar Baráti Tár-* saság dokumentum-kiállításokat! nyit meg a Magyar Tanácsköz-1 társaság emlékeiből. A Tár­saság az Ismeretterjesztő Társa-; lattal együtt előadásokát tart’ a magyar forradalmi , munkásmoz-: galom történetéről, a Tanácsköz­társaságról. V mTU—104 B“-rel a le Véső bein 99 A moszkvai vnukovöi repülőtér kifutójáról február 13-án a leve­gőbe emelkedett a világhírű „TU- 104” legújabb változata. A. Tu- poljev repülőgéptervező kollektí­vájának újabb gyöngyszeme le­szállásnélküli próbarepülcsre in­dult a 2.350 kilométeres Moszk­va — Harkov — Dnyepropet- rovszk — Kiev — Moszkva útvo­nalon. . A „TU-104 B”-t K. SzapeIliin, V. Kovaljov. A. Kresztyanko tapasz­talt pilóták vezették. A rádiós P. Jakovlev, a navigációs pedig N. Szoljanov volt. A gép 100 utast vitt fedélzetén. Az új változat elsősorban abban különbözik a régitől,’ hegy na­gyobb a befogadó- és teherbíró képessége, — mondotta V. Bendé­rov főmérnök. — A „TtJ-104” 50 utast a „TU-104 A” 70 személyt szállít, mi pedig 1ÖO utassal repü­lünk. ' A próbaút nagyszerűen sikerült. Alig egy óra múlva: már megpil­lantották Harkov házait, újabb .14 perc múlva pedig Dnyepropet- rovszk felett repültünk el. A fel­szállás után 1 óra 40 perccel gé­pünk alatt a Dnyeper sötét csík- - .Vrr>"r’"fott. Nemsokára már K:-; evre tekinthettünk le. Innen visz-; szafordultunk, s pontosan 3 óra' 15 percnyi repülés után megér­keztünk a vnükovói repülőtérre. A „TU-104 B ’ 100/ személye; utasszállító . repülőgépet, hamaro­san forgalomba állítják a legfon­tosabb légi útvonalakon M. Novikau ^íJáxosi ^filátó %írcgyhá*i „íiagylakupítás“ Lassan itt a tavasz. Egyre in­kább benépesül reggeltől késő es­tig a nyíregyházi belváros is.-—. És panaszkodnak is az utcaseprők — jegyzi meg. a vá­rosi tanács építési, osztályveze­tője. ■ ... Gyorsan megtudom* hogy nagy gondban vannak a városgazdál­kodásiak. Már • városunkban is „felütötte” fajét az influenza, aminek, korántsem . „ellenszere,” az úton szétszórt, eldobált hulla­dék. : ’ Vajon mire való a szcmctláda? Érdekes dolog megfigyelni á járókelőket. Nyíregyházán szép számmal vannak olyanok, mint­ha nem is látnák az utak mentén elhelyezett hulladékgyűjtő ládá­kat. A városi tanács korábba« jogosnak tartotta’ a kívánságot; ros utakon való közlekedés. Tud- tunkkal a város területén a Ra­vasz folyamán is tovább folytat­ják a járdaépítést, s ezzel hozzá­járulnák a város tisztántartásá­hoz. ' ' ' ’.. . Scgílseu járdái építeni h lakosság ! Már megtelték az előkészülete­ket is a betonlapok lerakásához. Csakhogy korántsincs minden rendben. —: A. _tártá.cs’: már több’zben felhívta az érintett területeken .lakókat, hogy. a kihordott sala­kot teregessék szét a gyalogjárón. Ezáltal lényegesen meggyorsul­nák a betonozok -munkáját: Saj­nos, ez ideig sehol sem tapasztal­tuk a kezdeményezést — közöl­ték illetékes helyen. Pedig ez már igazán nemcsak közösségi, hanem egyéni érdek is. Jó volna, ha a tanácstagok job­ban szívügyüknek tekintenék á körzetükbe tartozók felvilágosí­tását. Hogy mielőbb száműzhes­sük a néhol még meglévő fene­ketlen sarat,.. Mi lesz már a szenté! szállj lássál ? Féléve talán, hogy a nyilvá­nosság' elé került: korszerűsítik á nyíregyházi szemétszállítást. — Akkor azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy „Kuka” r£vű, modern szemétszállító kocsikat kap a vá­ros. .Meg is. kaptuk, — nyugtatnak bennünket. — Csak éppen az a baj, hogy a kocsikhoz szükséges szabványedények késnek. Mi na­gyon. várjuk már, és reméljük, a kivitelezők mielőbb leszállítják azokat Egy egész, város várja ezt. Ak­kor minden bizonnyal sokat ja­vul a tisztasági munka. . „ i (angyal) még több kék ládái a városba! De ugyanakkor elvárja, hogy a papírt és más hulladékot ne- a ládák mellé dobják., Sajnos, ugyanis ez a gyakori. ’ Ilyenkor tavasz közeledtével sok gondot okoz az esőzés, -a .sár Tényleg nem vagyunk angyalok Valóban nem vagyunk azok. Egyikünk sem. Ézt nem abból állapítottam meg, hogy nem rendelkezünk olyan felséges kül­sőt adó angyalszárnyakkal, va­lamint angyalhajjal. (A kará­csonyról megmaradt angyalhaj sem változtat a lényegen!) Néz­zünk csak szét az üzletekben, figyeljünk meg embereket, el­lenőrizzük néha magunkat, s rögtön rájövünk, hogy van míg tennivaló „,ezen a térén“. A Csemegében is abad ördög A Csemege Áruházban a gyü- mölcselárusításnál találkoztam már többízbsn , is az ördöggel. Olyan szép piros almák kínál­tatják itt magukat, hogy múszáj j venni belőlük. A múlt hétén há­rom alkalommal vettem én is. S. csak azt nem értettem, miért van az, hogy mire a szép nagy gyü­mölcsökkel hazaértem, egytől- egyig kis vacak, girhes a mákká váltak. Tegnap este aztán kifes­tem a titSfot. Az eladó valahon­nan a háta mögül egy láthatat­lan rekeszből mérte ki számom­ra a kiló -almát. Ördöggel nem jó kötekedni, hát nem szóltam semmit, csak álltam tűnődve. Jól tettem, mert így láthattam, hogy az eladó tud angyal is len­ni. Persze nem, hozzám, hanem ahhoz a két hölgyhöz, akiknek, szép nagy gyümölcsöket szolgált ki. (Mégis csak igaz lehet az a mondás, hogy az ördögök nem szeretik egymást.) Két órai „édes pihenés“ „Ilyen szempontból” a mozi­ban is mindig találhatunk köve­tésre méltatlan példákat. A Dó­zsában- a múltkoriban a „Fele­ségem a sztár” című filmet ját­szották. Az egyik s-aeszfelhőb.e burkolózott páciens ellen arány­lag könnyű volt védekezni, mert az csak köpködött, tüszkölt mindenkire, különösebb sze- mélyválcgatás nélkül. Felgyűrt télikabát, jól behúzott nyak b’z- tos védelmet nyújtót. ,De az el­len a néző ellen, aki a „sztár- feleség” énekét hatalmas horko­lással kísérte, nem volt védeke­zés. (Ellene: nyaksál plusz zseb­kendő a szájába tömve — segí­tett volna. Viszont ekkora fel­tűnést nem lehetett okozni — így abszolút kipihenve hagyta el a | mozit.) Tányérsapka alatt i buta fej : ■ Az a diák sem volt angyal; aki j 1 valamelyik délután felszállt a ' Sóstó felé induló villamosra. Elő- : szőr azért nem, mert a sapkáját úgy lehúzta a szemére, hogy csak felfelé tartott fejjel látott ki alóla. Másodszor azért nem, j mert megállt a villamos ajtájá- j < ban, s onnan az istennek sem volt hajlandó elmozdulni. (És hegy egy idős néninek majdnem a kezére csapta az. ajtót, azért külön két hatalmas pofont ér­demelt volna) S utó jára azért rém, mert roppant buta egy fiatalember volt. Égnek meresz­tett szemeivel fixirozni kezdett két kislányt (mellette álltak) s r.em vette észre, hogy a kislá­nyok és az utasok a lehető leg­jobban mulatnak rajtá. (De tény­leg isteni bohócmódra viselke­dett.) Lehetne még sorolni apró mozzanatokat, amelyek mind­annyiunkat meggyőznének arról, hogy kis türelemmel és figye­lemmel azért tartozunk egymás­nak, s végsősorban' magunknak -is. (BC7.Í) s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents