Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-05 / 54. szám
% KELETMAGT A RORSZÄG 1959. MÁRCIUS 5, CSÜTÖRTÖK Nagyobb less as SZMT hatásköre Tegnap délelőtt tíz őreikor kezdődött meg Nyíregyházán a magyar—szovjet mezőgazdasági napok ünnepi ülése, amelyre a megye mezőgazdasági szakemberei közül mintegy 200-an jöttek el. Az ünnepi ülés elnökségében doktor Szelényi Ferenc, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tanára, Westsik Vilmos Kossuth- díjas tudós és Lakatos József megyei főagronómus foglalt helyet. Az ünnepi előadást doktor Szelényi Ferenc tartotta Talajjavítás és talajművelés címmel. Az előadó ismertette a Szovjetunió sokirányú segítségadását a magyar mezőgazdaság számára, s kifejtette a nagyüzem jelentőségét, amely egyedül képes csak megoldani egyre növekvő szükségleteink kielégítését. A talajvédelem terén az előadó kiemelte a talajerőgazdálkodási koplexum együttes alkalmazásának nélkülözhetetlenségét és részletes elemzésekbe bocsátkozott a legfontosabb talajerőgazdálkodási tényező, az istállótrágya kezelésével kapcsolatban. Rámutatott, hogy az istállótrágya mészkarbonátok- kal, műtrágyákkal és termőfölddel elegyített erjesztése a gyakorlati tapasztalatok alapján milyen kiaknázhatatlan forrás a termés- eredmények fokozására, A talajművelés terén hivatkozott Viljamsz és Malcev munkásságára, és kifejtette, hogy ezeknek az elveknek az összekapcsolása hazai — Keybig és Manninger professzorok által kidolgozott — tapasztalatainkkal, Westsik Vilmos és Egerszegi Sándor talajjavítási és talajerőfenntartási módszereivel, a termőzóna mélyítése eredményeként hathatósan befolyásolhatjuk termelési eredményeinket. Westsik Vilmos, megyénk nagy tudósa elemezte, ha alkalmazzuk talajerőgazdálkodásunkban a hallottakat, rövid időn belül képesek vagyunk megyénk 550 ezer holdas homokterületéből 200 ezer holdon a lucernát meghonosítani. Majd taglalta ennek általános gazdálkodási kihatásait. Az ünnepi értekezleten számos hozzászólás hangzott el, amelyekben állást foglaltak az új módszerek mellett szakembereink. A mezőgazdasági napokat megnyitó ünnepi ülés után megyénk járásaiban, községeiben szintén előadásokat tartanak, ahol megismerkednek a szovjet mezőgazdaság eredményeivel és a tapasztalatok hazai alkalmazásával. A szakszervezeti mozgalomban egészséges fejlődés tapasztalható. A megnövekedett feladatok azonban még jobban szervezett irányítást és ellenőrzést követelnek a szakszervezeti munkában. A közelmúltban már történtek olyan intézkedések, amelyek változtatásokat eszközöltek a szakszervezetek átszervezésével. Szakmaközi bizottságok és szakosztályok alakultak. Megyénkben is létrehozták — Ibrányban — az első ösz- szevont szakszervezeti bizottságot. Nem kielégítő a szakszervezeti alapszervek és a központi vezetőségek közötti kapcsolat. Annak érdekében, hogy a határozatok végrehajtása minél gyorsabban és kielégítőbben történjék, a Szakszervezetek Megyei Tanácsát nagyobb jogkörrel ruházzák fel. A szakmák területi bizottságait eddig Budapestről irányították. A jövőben az SZMT feladata lesz a területi bizottságok munkájának irányítása és szervezése. Az SZMT jogköre minden területre kiterjed a megye szakszervezeteinél. Többek között összehangolja működésüket a propaganda munkában, a kulturális, sport, szociális és gazdasági tevékenységben egyaránt Ez azonban nem jelenti a területi bizottságok szakmai sajátosságainak megsértését. Erről tartott értekezletet a szak- szervezetek megyei tanácsa a te-' rületi bizottsági elnökökkel. Ál-; talános lelkesedéssel és egyetér-J téssel fogadták azokat sfz elgon-; dolásokat, amelyeket a SZOT el-l nöksége a szakszervezetek átszervezéséről már határozattervezetbe' foglalt. Azáltal, hogy az SZMT-t nagyobb hatáskörrel ruházzák fel, cselekvöképessebbé válnak a területi bizottságok. Kevesebbet kell majd e bizottság tagjainak Budapestre, a saját szakmai központjukba értekezletre járni, levelez-, getni, és bizonyára be fog következni a szakszervezeti mozgalomban egy olyan fellendülés, amilyet politikai és gazdasági fejlőJ désünk megkíván. A náfhaláz — korunk utolsó járványa? Gazdatanácsadó Itt a barsonyacsíráztatás ideje Sürget az idő és meg kell kezdenünk a korai termelésre szánt burgonyagumók előcsiráztatását. Azokban a községekben, ahol nagyban termelik a korai burgonyát, a termelők nagyon jól tudják, hogy a bnrgonyagumót nem el eg korán elültetni, mert addig, míg a talaj 8—10 fokra fel nem melegedett, a gumók nem kezdenek csírázni és az így elültetett burgonya sohasem hoz olyan termést, mint az, amelyiket előcsiráztattak. A burgonya csiráztatásáyal az a célunk, hogy amikorra a talaj felmelegszik annyira, hogy a fiatal burgonya növény fejlődhet benne, már olyan gumót ültessünk el, ami 3—4 héttel hamarabb hoz fogyasztható termést. A burgonyát gyümölcsreke- ezekben, hűtőházi ládákban, erre a célra készített lapos kosarakban homok, nedves fűrészpor, tőzeg között, vagy anélkül, szabadon szoktuk csíráztatni. A csi- ráztató ládákba 3—4 sorjával helyezzük el a burgonyát s szellős, 12—20 fokos hőmérsékletű, félárnyékos helviséeben kezdiük meg a csíráztatást. Túl világos helyiség, főleg a csiráztatás második felében nem jó, mert a gumóban végbemenő életfolyamatok az ilyen csírázásnál rossz hatással vannak a terméseredményre. A túl sötét helyen vagy vastag rétegb-m csiráztatott burgonya pedig hosszúra nyúl, fehér, törékeny, értéktelen, úgynevezett pincecsirát hajt. Igen elterjedt módszer az istállóban való csiráztatás. Nem kell fűtésről gondoskodni, a pára nem árt a gumónak és 2—3 soros rétegben igen egyenletes a csira fejlődése. Hátránya, hogy nem tudunk így nagyobb mennyiséget előcsiráz- tatni. Bárhol is csíráztatjuk a burgonyát, mindig gondosan ellenőrizzük. Forgassuk meg, hogy egyenletes csirákat nyerjünk minden gumón. Ellenőrzés alkalmával távolítsuk el a beteg, cérnacsirás gumókat. Ha a zömök, lilászöld csirák 1.5—2 centiméter nagyra nőttek és még az időjárás miatt nem lehet elültetni, akkor 4—6 fokra hűtsük le a csiráztató helyiség hőmérsékletét. A nedves. réteeezö anyag között történő csiráztatáshoz 15—20 nap elegendő. Ezeknél a gumóknál a gyökérzet is kifejlődik és beszövi a tőzeget, vagy fűrészport. Az ilyen gumókat óvatosan, a gyökerek által körülvett rétegező anyaggal emeljük ki és ültessük el. Rétegező anyag nélküli csiráztatáshoz 5—6 hét szükséges. Ez utóbbi módszer különösen az idő; előrehaladottsága miatt hátrá-: nyos s az export újburgonya tér-: melésénél pár nap késés is nagy: jövedelemkiesést jelent. Kisebb esők, helyenként erős szél Várható időjárás csütörtök estig: a felhősödés a keleti megyékre is átterjed. Holnap erősen felhős idő, több helyen esővel. Élénk, helyenként erős déli, délnyugati szél. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 4-7, az északkeleti megyékben 1-4, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 11-14 fok között. Távolabbi kilátások: felhőátvonulások, kisebb esőkkel. Emelkedijt a föld hőm érsékie te A Déli Sarkon végzett hőmérséklet mérések igazolják a tudósok véleményét, amely szerint az egész Földön tartós felmelegedés észlelhető. Kiszámították, hogy a felmelegedés 100 évenként körülbelül 1-2 fok Celsius. Okát még nem sikerült megállapítani, de kétségtelen, hogy például Alaszkában a gleccserek az elmúlt 50 áv alatt zsugorodtak, az Északi Sarkkörön lévő jégréteg már csak fele olyan vastag, mint a század elején, s például a Spitzbergákon a kikötők jégmentes időszaka kétszer Olyan hosszú, mint 1912-ben volt Az utóbbi hetekben a gyógyszertárak látogatóinak 70 százaléka hűlés, nátha vagy láz elleni ké- izítményeket vásárolt. A nátha nem is betegség, csak a természet kellemetlen, idényszerű gonoszikodása, — vélik egyesek. Pedig az igazi náthaláz sokkal veszélyesebb, mint a legtöbb ember gondolná. Csodatevő por varangyos békából Érdekes, hogy a krónikások a történelem folyamán mindig pontosan leírták az influenza-járvá- nyokat. így ismeretes például, 66 Ülés Genf, (AFP): James Wadsworth amerikai küldött elnökletével március 3-án tartották meg az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről tárgyaló értekezlet 66. ülését. A vita tovább folyt az értekezlet előtt fekvő okmányokról. hogy 1387-ben Firenzében nátha- ’áz-járvány tört ki, amely annyi áldozatot szedett, hogy az orvosok azt hitték, hogy a pestis eddig ismeretlen válfajáról van szó. A gazdagok elmenekültek a városból, a szegények meghaltak. A visszamaradt néhány orvos füstölőkkel járta az utcákat és felkereste a betegeket anélkül, hogy bármit is segíthetett volna rajtuk. Kuruzslók is működtek, akik varangyos békákból készült „csodatevő port” árusítottak a „pestis lehellete" ellen. 1387 és 1945 között 125 infulenza- járvány terjedt el az öt földrészen. 1510-ben például Málta nagy területét tette néptelenné. 1830—31- ben és még 1832-ben is Németországot sújtotta az influenze-jár- vány. 1889—90-ben a járvány a hálál széles útját vonta meg Kínától Szibérián és Európán át egészen Amerikáig. A XIX. század végén egy német professzor Pasteur módszerével dolgozva azt hitte, hogy sikerült kitenyészteni a kórokozót, a „hemphilius influensae”-t. Pfeiffer professzor tévedett, de megadta ' a jelt az influenza elleni világoffenzívához. flz igazi vírus Csak 1933-ban sikerült három angol orvosnak — jobbára véletlen folytán — kitenyészteni a vírust. Kísérleteikhez egy vadász-' görényt használtak fel. A most már helyes útra tért kutatás óriási haladást tett. Hamarosan ismeretessé vált, hogy a kórokozó nem egy vírusfajta, hanem legalább két nagy csoport különböztethető meg, ámenek rosszindulat tekintetében is erősen eltérnek egymástól. Ezért A-típusról és B-típusról beszéltek, a többi, nem egységes vírus- törzset pedig az Y-típusba foglalták össze. Minthogy ma már ismerjük a kórokozót, bizonyos jelekből felismerhetők a járványok. Rosszindulatú influenzánál a megelőző védelem oltás formájában történik, a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek mellett azonban a betegség túlnyomórészt enyhe lefolyású és minden következmény nélkül néhány nap alatt lezajlik. így szeretem, amilyen ... — Meg háromszor alszom addig — veti oda nevető, gyerekes szólással, s hangját suttogóra fogja. Még komolytalannak, éretlennek gondolják, holott már felnőtt, komoly lány. A-s-s-z-o-n-y l-e-s-z-e-k! Asszony, — s ízleli a szót az új jogaimat, amelynek valódiságáról még most jog meggyőződni. És Sós Gizella, a 22 éves sza- bolesveresmarti parasztlány eltűnődik. A váratlan párbeszéd, s a kíváncsi kérdezősködés visszapergeti előtte az előző évek állomásait. Itt született Veresmarton a homokdombokkal szegett jalucs- kában. Innen lépett magasabb osztályba, Kisvárdán érettségizett. A kis „városka” vonzotta, s olyan valamivel lengte be napjait, amit a jóval kisebb falu nem adott meg számára. Az Iskola után a kis- várdai Kísérleti Gazdaságba került és két évig ismerkedett, foglalkozott a kísérleti adatokkal, — munkájával. Két év múltán néhány napja végleg búcsút vett Kisvárdától. Valaki az ő számítását is keresztül húzta: Ámor. Gizi felmondta az állását, hazajött édesanyjához és ahhoz, aki miatt ott hagyta a nagyobb „érvényesülési” lehetőséget. Hazatalált. Hazahozta a szíve, amely mégis csak itt az ismerős homok dombok oldalán dobog a leghevesebben, otthon az egyszerű tiszta házakban, az egyszerű és tisztalelkű falusi emberek között. — Ügy szeretem a falut, amilyen... S ez a tömör mondat magába- joglalja azt is, hogy őt is legalább úgy szeretik, mint .6 a gyermekkor, a szülőföld kitörülhetetlen emlékeit. Ide köti az az érzés is, amely négy évvel ezelőtt kezdődött és megszépíti Sós Gizella napjait, megszépíti őt magát is. — Ez elég az üdvösséghez, nem cserélném el ezt a kis falut Budapesttel. Mert ha akarom egykettőre ideparancsolom Budapestet, a nagy világot, — mutat a világvevő rádióra és az újságokra, melyeknek rendszeres előfizetője. A színház is ellátogat ide, ha pedig erről megfeledkezne, nem sokba tellik beruccanni Kis- várdára, vagy Nyíregyházára. „Ügy szeretem a falut, amilyen...” — véletlen, vagy nagyon is meggondolt szavak? Alig ha lehet véletlen, mert mindig több falusi fiatalról hallani mostanában ilyesmit. A falu fiai, lányai, akik előzőleg elpártoltak, elcsábította őket a város, a nagyvilág, józanodnak, komolyodnak és visszatérnek a faluba. S ezek a várost látott felvilágosult fiatal emberek már nem ugyanazok, akik elmentek. Szélesedett látókörük, merészebb az elhatározásuk. Fiatalos erejük sokat formálhat az elha-i nyagoltabb falvakon, az ősi telkeken, barázdákon. Az egyik faluban olyan kijelentés ütötte meg a fülem: „Ha így haladunkj olyan lesz már a mi községünk is mint Pest.” A kijelentés derűlátó, vidám, túlzó, de van benne mondanivaló. Mindenkinekj ott van a szépség és a kényelem, ahol él, ahol dolgozik. Tegyéki ilyenné a falusi emberek. Közü-i lük is a fiatalok, főként a nagyvilágot járt, művelt parasztfiatalok. Talán utólag megbocsájtja a kis Sós Gizella, hogy a jövő képét rajzolgató beszéde közben eszembe jutottak az előbbiek. Mert az iméntiek várnak Sós Gizire és a leendő ifjú férjre, hogy végleg jól érezzék magukat Szabolcsúé- resmarton és soha ne vágyjanak el szebb vidékre. Mert lehet-e szebb vidék a szülőföldemnél...? — P. G. -a. II talajmüvelési komplexum nagy távlatokat nyit a mezőgazdasági termelés előtt Megtartották a magyar-szovjet mezőgazdasági napok ünnepi ülését
