Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

1959. MÁRCIUS 29, VASÁRNAP KFXETMAGYARORSZÁG 7 TÁRJUK A VÁLASZT M íg a nyugati hatal­mak hosszú tanácskozás után végre megszövegezték vá­laszukat a Szovjetunió március 2-i jegyzékére, addig Hruscsov újabb nagyjelentőségű, a világ­közvélemény érdeklődését ki­váltó beszédet mondott a né­met szerződés megkötéséről, és a nemzetközi helyzet rendezé­séről Lipcsében. A szovjet kormányfőt azössz- német munkáskonferencia ál­landó bizottsága kérte fel, amelynek Nyugat-Németország szakszervezeteinek vezetői is tagjai. Kíváncsiak voltak arra, milyen állásponton van a szov­jet államférfi a világ reflek­torfényébe került német kér­déssel kapcsolatban. Látni akarták Hruscsovot és a saját szájából kívánták hallani a szovjet kormány álláspontját. Nem kétséges, hogy a nagy­jelentőségű, világos és félreért­hetetlen Hruscsov beszéd ismét gondolkodóba ejti a nyugati ve­zető politikusokat, hiszen hang­súlyozta: „A Szovjetunió, a szovjet dolgozók mindig Né­metország egységét kívánták és azt kívánják ma is.” És em­lékeztetett arra, hogy annak ideién éppen a nyugati hatal­mak kormánykörei kiáltozták azt, hogy fel kell darabolni Németországot. Tehát az ő ténykedésük eredményezte Né­metország megosztottságát. Hruscsov az életből, a tények­ből kiindulva állapította meg, mi a teendő a német kérdés, mint a nemzetközi súrlódások és konfliktusok egyik fő for­rásának megszüntetésében. Nyilván az, hogy megkössék és aláírják a békeszerződést a két német állammal. „A bé­keszerződés megkötése — amely semmit sem változtat, hanem inkább lerö»zíti a hábo­rú után Európa szívében kiala­kult helyzetet — döntő lépés lenne a nemzetközi helvret rendezésére és a két fél kö­zötti bizalom megteremtésére” — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. OST AZ A KÉR­DÉS, hogyan fogják fel es értelmezik majd ezt a nyu­gatiak, akik közül úgy tűnik Franciaországnak szánták azt a szerepet, hogy a javasolt kül­ügyminiszteri tanácskozáson majd akadályozóig lépjen fel a csúcsértekezlettel szemben. Ugyanis a francia kormány válaszjegyzéke attól teszi füg­gővé a csúcsértekezleten való részvételét, hogy a külügymi­niszteri értekezlet „megenge­di-e a kormányfői találkozó tényleges eredményességének feltételezését.” Az angol jegyzék viszont hang­súlyozza: „Az angol kormány nem óhajtja a külügyminiszteri értekezlet eredményétől függővé tenni a csúcstalálkozót’'. Ez is mutatja, hogy a nyugati hatal­mak között nincs egységes állás­pont, hiányzik az összhang, s így Nyilván, bizonyos fokig nem a problémák megoldásához vezető utat egyengetik, hanem akadá­lyozzák azt. Hruscsov a szovjet kormány álláspontját ismertetve hangsú­lyozta: .......A német egység helyreállításának kérdését első­sorban osztályszempontból kell megközelíteni.” Ez azt jelenti, hogy nem lenne reális Németor­szág egységének oly módon való helyreállítása, hogy megszünte­tik Nyugat-Németországban a kapitalista rendszert és beveze­tik a munkásosztály hatalmát. De még irreálisabb az olyan áb­ránd e probléma megoldását keresve, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaságban meg­szüntetik a szocialista vívmányo­kat és felszámolják a munkások és parasztok hatalmát.” A SZOVJET ÁLLÁSPONT tehát világos, s nem fog el­térni ilyen tekintetben a sorra kerülő külügyminiszteri tanács­kozáson sem, amelyet — bizto­sak vagyunk ebben — a Szov­jetunió elfogad és támogat, hi­szen elsősorban a Szovjetunió az, amely a fontos kérdések meg­oldása érdekében minden lehető­séget megtesz és javasol. Csak egyet lehet érteni Hruscsov ki­jelentésével, amikor azt mondja: „Ha mi hozzájárulnánk, hogy az egységes Németország kapitalis­ta alapon jöjjön létre, ez szé­Bonn, (TASZSZ): Strauss nyu­gatnémet hadügyminiszter az északatlanti szövetség fennállásá­nak tizedik évfordulója alkalmá­val nyilatkozatot adott a Poli- tischsoiale Korrespondenz című nyugatnémet sajtótájékoztatónak. A nyilatkozat voltaképpen dü­hödt megrágalmazása a Szovjet­unió békeszerető külpolitikájá­nak. Ellenzi a nyugat-berlini hely­zet rendezését, holott a nyugat­berlini feszültség állandó hábo­rús veszélyt rejt magában. gyen lenne ránk, munkásokra, a jövő nemzedék előtt.” És félre­érthetetlenül leszögezte ezen a konferencián azt is, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság rovására, s ezáltal a szocializ­mus frontjának szűkülésére, lét­rehozni az egységes Németorszá­got nem lehet, mert „mi nem járulhatunk hozzá ehhez.” Mint ismeretes, a szovjet kor­mány annakidején már kijelen­tette, és javasolta, hogy kössék meg a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársa­sággal. A lipcsei konferencián újból hangsúlyozta ezt és kije­lentette: „Várjuk a válasz“’. A NYUGATI NAGYHA­TALMAKON MÜLIK, mit döntenek. A szovjet kor­mány álláspontja az, hogy leg­jobb lenne aláírni a békeszer­ződést mind a két német ál­lammal. Persze, ha ez a nyuga­tiak részéről akadályba ütközik, úgy magukra vessenek, mert mint Hruscsov kijelentette: . jakkor kénytelenek leszünk aláírni a békeszerződést a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal.” Ez pedig nagy jelentőségű lesz, mert a német nép meg­kapja a régóta várt és óhajtott békeszerződést. F. K. A bonni hadügyminiszter nyi­latkozatában elutasító álláspontra helyezkedett az európai korláto­zott fegyverzetű övezet megte­remtésének kérdésében, s kijelen­tette, hogy az ilyen tervek „ve­szélyesek” a Nyugatra és „meg­gyengítenék védelmét”. Sőt, mi több, azt állította, hogy a béke és szabadság csakis az Északat­lanti Szövetség „elrettentő erejé­vel” biztosítható. Strauss ezzel ismét bebizonyította, hogy odaadó híve a bukott erőpolitikának. aláírtak magyarorszAg ÉS A BENELUX ÁLLAMOK EZ ÉVRE SZŐLŐ ARU- CSEREFORGALMI MEG­ÁLLAPODÁSÁT Szovjet tudósok felfedezései a déli sarkvidéken Strausa újabb hitvallása as erőpoíitika mellett Acélgyár tás a szovjet hétéves tervben Az osztrák kormány eddig hét milliárd schiilinget fordított a hadsereg céljaira Becs. (MTI): Az osztrák kom­munista sajtó bíráló hangon mu­tat rá, hogy a bécsi kormány évről-évre nagyobb összegeket fordít a hadsereggel kapcsola­tos beruházásokra. Mig az 1956. évi állami költségvetésben a katonai kiadások mindössze 500 millió schill inggel szerepeltek, ebben az évben e célra már 2012 milliót vettek fel. Az osztrák hadseregre fennállásának négy éve alatt hét milliárd schiilin­get költöttek. A Der Soldat című katonai lap, amely igen közel áll a hadügyminiszterhez, fokozódó propagandát fejt ki, hogy ra­kéta- és atomfegyverekkel sze­reljék fel az osztrák haderőt. A kommunista Wotkasörome ehhez a követeléshez a követke­ző kommentárt fűzte: „Ausztria népe nem kér ebből a kalandor politikából. A hadsereg rakéta- és atomfegyverekkel való fel­szerelése nemcsak hatalmas öez- szegeket emészt fel, hanem be­láthatatlan katonai és politikai veszélyeket zúdítana országunk­ra és népünkre.’’ „Békemenet*6 Angliában a nukleáris leszerelésért London. (TASZSZ): Angliában az atomfegyverkezési verseny el­leni tiltakozás jegyében elindult a nukleáris leszerelés híveinek második, „békemenete” különbö­ző meggyőződésű, különböző po­litikai nézeteket valló emberek részvételével. A résztvevők Aldermastonpól. a múlt évben rendezett első béke­menet végpontjáról — a Tudo­mányos Atomkutató Központ kö­zeléből — indultak eL Alder- mastonban a szakadó eső elle­nére összegyűlt a menet több mint négyezer résztvevője, hogy 80 kilométeres gyalogútat te­gyen meg Londonig. Március 30- án Londonban a Trafalgar-tóren rendezendő nagygyűléssel ér vé­get a békémének. Férés ütközet Algéria déli részén Párizs, (MTI): Párizsi lapjelen­tések szerint véres ütközet volt pénteken Algéria déli részén, Bou Sáda-körzetében. A harcban francia ejtőernyősök és vadász­gépek is részt vettek. Francia hi­vatalos közlések szerint 136 algériai felkelő elesett, a fran­ciák vesztesége 6 halott. De Gaulle tábornoknak a szerdai sajtókonferencián Algé­ria sorsáról tett kijelentései va­lóságos nyilatkozatözönt idéztek elő Algírban. Lagaillarde, a diákvezér képviselő, aki 1958. május 13-án az algíri szélsőjobb- oldali ifjúság élén megrohamoz­ta és elfoglalta a kormányzóság épületét, kijelentette: „Az ál­lamfő algériai orientációja rossz. Lagaillardo szerint az algériai népszavazáson „nem De Gaulle, hanem az integráció mellett fog-! laltak állást” — Moszkva, (TASZSZ): A szovjet Sarkkutatók megállapították, hogy az Antarktisz keleti részében a déli sarkvidéket borító jégmező legnagjobb vastagsága 4.060 mé­ter. Ezt a vastagságot az Indiai­óceán felé eső Davies-tenger partjától ötszáz kilométerre mér­ték. Érdekes, hogy a parttól be­felé körülbelül négyszáz kilomé­terre a jégmező vastagsága már több mint kétezer méter és a jégmező alatt fekvő talaj 650 mé­ter magasságban emelkedik a tenger színe fölé. A szovjet sark­kutatók a „Szovjetszkaja” állo­mástól délnyugatra 266 kilomé­terre felfedeztek a jégmező alatt egy több mint háromezer méter magas helyet. A „Mirnij” megfi­gyelő állomástól 1.500 kilométerre megtalálták azt a helyet is, ahol a jégmező a legvékonyabb: 750 méter. A kutatások eredményeinek összegezése és az angol Fuchs- expedíció méréseivel történt egy­bevetése alapján a szovjet an­tarktiszi expedíció arra a követ­keztetésre jutott, hogy az Antark­tisz összefüggő szárazföld, nem pedig óriási jégmezőkkel fedett szigetek csoportja, A Külkereskedelmi Miniszté­riumban szombaton délben alá­írták Magyarország és a Belga- Luxemburgi Gazdasági Unió, va­lamint Hollandia között létrejött 1959. évre szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Magyarország mezőgazdasági termékeket, élelmiszert, textiláru­kat, közfogyasztási cikkeket, gépe­ket, készülékeket, optikai és sport­cikkeket szállít, tény észál'átok, növényi olajok és zsírok, műszál­fonalak, len, gyógyszeralapanya­gok, gépek, berendezések és ne­hézipari nyersanyagok eUeoébea, Közérdekű felhívás A Városi Tanács Végrehajtó- bizottsága felhívja mind a város belterületi, mind pedig a város külterületi lakosait, hogy az ut­cákon és parkokban, valamint még fel nem számolt temetőkben baromfi és más jószág legelteté­se szigorúan tilos! A végrehajtó­bizottság felkéri a kerületi ta­nácstagokat, hogy e felhívásnak a választóikkal való elbeszélge­tés és megérttetés nyomán sze­rezzenek érvényt. A tanácstagok azon személyek ellen, akik több­szöri felhívás ellenére sas baj­— nyíregvháziakirak landók a rendeletet betartná, a városi tanács igazgatási cezéályá-< hoz a feljelentést tegyék rijegi Ugyancsak egészségügyi okok-] bői figyelmezteti a végrehajtófel- zottság a város lakosságát, hogy, a lakásukhoz tartozó udvar- és utcarészeket mindestkor tartsák rendben, a felgyülemlett szeme*1 tét. hulladékot takarítsák el. A felhívás végrehajtását a tté nács egészségűéi osztálya is lenőriani fogja! vAsom WMtács % m

Next

/
Thumbnails
Contents