Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 1959. MÁRCIUS 27, PÉNTEK fl pártkongresszus tiszteletére a mezőgazdaságban is bontakozzék ki a munkaverseny Felhívás a mezőgazdaság dolgozóihoz támogatásáról Az Országos Erdészeti Főigaaanyag hiány, amit azonnal potolA Föidrnüvelesugyt Minisztérium kollégiuma és a MEDOSZ elnöksége megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt 1959. márciusi határozatát és a mezőgazdaság területére meghatározta a termelési tervek túlteljesítésével és a termelési költségek csökkentésével kapcsolatos feladatokat. \ munkásosztály mind több segítséget ad a mezőgazdaságnak. A dolgozó parasztság ezt a mező- gazdasági termékek mennyiségének. növelésével és minőségének javításával, a termelési költségek csökkentésével viszonozhatja. Így a parasztság hozzájárul az életszínvonal emeléséhez, dolgozó népünk szociális helyzetének javulásához, a munkás-paraszt szövetség erősödéséhez. A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma és a MEDOSZ elnöksége felhívással fordul az ország minden mezőgazdasági dolgozójához: Emeljék a mezőgazdasági termelési színvonalát, dolgozó népünk kenyérgabona-szükségletének bőséges kielégítése érdekében a bevetett területeken növeljék a termésátlagokat; a zöldség-termőterületek bővítésével és a termésátlagok növelésével javítsák a nagyvárosok és ipari központok zöldség- ellátását; gondos ápolással tartsák fenn a szőlő- és gyümölcsösök termő- erejét, fokozzák a termelési eredményeket; növeljék az állati termékek mennyiségét és minőségét, a tenyésztői munka és az állat- egészségügy színvonalának emelésével, a takarmánytermelés fejlesztésével, a hibrid-silókukorica vetésterületének bővítésével. Növeljek a húsjellegn sertések arányát és fejlesszék a baromfitenyésztést. A legelőlerü- leteket gondosan ápolják. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, cs gépállomások, termelési eredményeik emelésével, a gazdálkodás helyes megszervezésével, a munka termelékenységének növelésével csökkentsék termelési költségeiket is. Az állami, a van- és kísérleti gazdaságok ebben az évben is gazdálkodjanak példamutatóan és ! növeljék még tovább termelési fölényüket. Fordítsanak nagy gondot a minőségi vetőmagtermelésre és kiváló tenyészállatok nevelésére. Fokozzák árutermelésüket, javítsák a termékek minőségét. Adjanak szakmai és technikai segítséget a szomszédságukban gazdálkodó termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek tagjai szorgalmas munkával és saját anyagi erejükkel is (áruljanak termelésük fejlesztéséhez, a dolgozó nép én saját jólétük növeléséhez. Hasznosítsák a technika, es a tudomány eredményeit, a rendelkezésükre álló gépeket, a minőségi vetőmagot és a műtrágyát. Széles körben alkalmazzák a korszerű termelési módszereket, a megnövekedett területükön is bizonyítsák be fölényüket az egyéni parasztgazdaságok előtt. Árutermelésük fokozása érdekében növeljék a közös állatállományt és a hozamokat. Az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetekben fordítsanak nagy gondot a közös állatállomány — és ezen belül különösképpen a szarvasmarha és sertés- állomány — kialakítására és fejlesztésére, a kellő mennyiségű takarmányra, megfelelő állatférőhelyekre. Fejlesszék a nagyüzemi baromfitenyésztést és adjanak minél több baromfit és tojást a köz- fogyasztásra. A gépállomások dolgozói időben végzett, jóminőségű gépi munkával, vetéssel, növényápolással, a betakarítási veszteségek csökkentésével segítsék a termelőszövetkezeteket. A termelőszövetkezetek gépi munka Igényének zavartalan kielégítése érdekében nyújtott, vagy kétműszakos munkával fokozzák a gépek kihasználását. Adjanak szakmai segítségét a termelőszövetkezeti termelés nagyüzemi szervezéséhez és a szövetkezetek saját gépeinek javításához. Az állam továbbra is támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat. Használják ki termelési adottságaikat szorgalmas munkával, az állam által nyújtott támogatással növeljék termelésüket. A gépállomások gépi munkával továbbra is segítik az egyéni termelőket. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei üzemi adottságaik messzemenő figyelembevételével részletesen dolgozzák ki, s tárják fel a termelés növelésének lehetőségeit, legjobb módszereit és azokat a dolgozók, illetőleg a tagság bevonásával vitassák meg. A MEDOSZ helyi szervezetei, a tanácsok, az állami gazdaságok, a gépállomások irányító szervei, a mezőgazdaság tudományos dolgozói adjanak ehhez sokoldalú támogatást és érjék el, hogy a pártkongresszus tiszteletére e célok megvalósítása érdekében az egész mezőgazdaságban széleskörű szocialista munkaversenymoz- galom bontakozzék ki. gatóság kollégiuma dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott és a termelő- szövetkezetek megsegítésének és patronálásának ügyében a következő határozatokat hozta: A Főigazgatóság irányítása alatt működő valamennyi erdőgazdaság és faipari vállalat 2—3 új termelőszövetkezet patronálását vállalja. Segíti azokat műszaki terveik elkészítésében, a nagyüzemi táblák kialakításában, építkezéseik végrehajtásában és a könyvelésben. A termelőszövetkezetek nagyobb beruházásaira megfelelő építési kapacitással rendelkeznek az állami nagyipari, építőipari, helyiipari vállalatok, valamint építőipari szövetkezetek, ugyanakkor ellátták a kivitelező vállalatokat megfelelő faanyaggal is. Ilyen termelőszövetkezeti beruházásokhoz tehát sem a termelő- szövetkezet, sem a kivitelező vállalat részéről nem merülhet fel faigény. Előfordul azonban a termelő- szövetkezeteknél olyan kisebb fani kell. Az ilyen ötven-száz köbmétert kitevő, de száz köbmétert meg nem haladó faanyag-mennyiséget, helyi értékesítési keretből, lehetőség szerint a felhasználás helyéhez legközelebb eső kitermelési, vagy tárolóhelyről árjegyzék szerint szolgáltatja ki a területileg illetékes erdőgazdaság. Elhatározta az Országos Erdészeti Főigazgatóság kollégiuma, hogy a szocialista gazdaságokban építendő egyszerű kivitelű sertés- és juhszállásokhoz elegendő meny- nyiségű karámfát, lombos rudat, bőrdeszkát, valamint III—IV. osztályú lombos fűrészárut juttat' összesen mintegy 60 ezer köbméter mennyiségben. Az erdőgazdaságok műszaki szervezete útján műszaki segítséget nyújt az újonnan alakult termelőszövetkezetek és szocialista községek, városok mezővédő erdősáv telepítéseinek és a fásításoknak tervezéséhez, továbbá műszaki létesítményeik tervezéséhez, elsősorban olyan helyeken, ahol egyéb műszaki segítség nem áll rendelkezésre. Elektronikus számológépet szerkesztettek a temesvári műegyetemen 1 A . temesvári műegyetem elektrotechnikai tanszékének egyik munkaközössége az „Electroba- nat” és a „Tehnometal” vállalat szakembereivel együtt, elektronikus számológépet szerkesztett. A gép másodpercenként több mint 15.000 összeadást vagy kivonást tud elvégezni. A számológép külön áramfejlesztővel előállított optimális impulzusokkal működik. A számítások pontosságát a számológép különleges elektronikus berendezése biztosítja. A gép a szakirodalomban ismert * berendezésekhez képest kevesebb lámpával és más alkatrésszel dolgozik. A temesvári műegyetem elektrotechnikai tanszékének munka- közössége jelenleg az utolsó műszaki munkálatokat végzi az új számológépen, amellyel ezután a legkülönbözőbb matematikai problémákat megoldják. CJtjiuzi h a többiek Az állam jelentős anyagi támogatása E termelési célok és feladatok megvalósítását a parasztság szorgos munkája mellett az állam jelentős anyagi eszközökkel támogatja: Az előző évhez viszonyítva, a mezőgazdaság 1959-ben 94.5 százalékkal több beruházást, az előző félévben hatvan százalékkal több műtrágyát, ezen belül nyolcvan százalékkal több nitrogénműtrágyát kap. A termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek 30 százalékkal több kalászos, száz százalékkal több évelő pillangós és ötször több hibridkukorica vetőmagot juttat, mint az elmúlt évben. Gépek beszerzésére több mint ötszáz millió forintot ad az állam. Jelentős anyagi támogatásban részesül a szőlő- és gyümölcs- termesztés ig. A termelőszövetkezetek állattenyésztésük fejlesztéséhez az elmúlt évinél is több tenyészállatot kapnak. A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma és a MEDOSZ elnöksége felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, a vezetőket, a szakembereket, hogy e segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében jól hasznosítsák. Mozgáboliok Nyíregyházán A Kisker. Vállalat kezdeményezése alapján hamarosan két „mozgóbolt’' kezdi meg az árusítást a város utcáin, különböző pontjain. A mozgóárusok miniatűr „polcaikra” a keresett áruféleségeket rakják majd fel. így bazárárut, fejkendöt, bőrdíszmű- árut és még sok más árucikket juttatnak el közvetlenül a vásárlók közelébe. Rajzol, szobrokat farag, verset és színdarabot ír —. így jellemzik ifjú Badafc Gyulát, akik ismerik. Ö egyébként ipari tanuló. Kerékgyártó mesterséget tanul apja mellett, aki a beregdaróci termelőszövetkezet mesterembere. Tizennyolc éves. Már nyolcadik általános iskolás korában háromfelvonásos darabot írt, kél órás darabot. Rengeteg fafaragása, rajza hever otthon és másutt. Csak a napokban adott postára egy tizenhat kilós csomagot Pestre, ahol kiállításra kérték. Rajzainak legtöbbje fejből készül. Van egy sorozata,. a „Fejvadászok”, amelynek helyesebb címe talán ez lenne: jellem- és karaktervadászat. A vadász ő maga, a rajzoló, aki ceruzával, vízfestékkel örökíti meg az emberek különböző tímvah. még kezdetleges eszközökké1, d: igen jó szemmel, érzékkel. Frfaragványai a nér-művíssst szépségeit nv-Tt’’ i.k II hr-r "sen a dobozok, deb z rede’, ik. S -obrókát is fara?. több-ka . 3b” sikerrel. De ezt csak t. rové? kezdte. Minden mozdulatán érzik a tehetsí.-. az • r'termettság. esek pz es • ‘//ii áruliák el. l og'’ ez:kr« nem u- nít' tt-i senki Mert v’-p ■ ■ nem tg ’itatta, ez az Amikor irrt emeli a nah - szerszám-.í. 'a m -b 1; ben ;-:m kor foszlik a feh értés! u fa. a> kor is a Szobrok karcsú ív.'n domborulatain jár az esze. Á’ módik. Szeme kék .vi’ágos. L tor tekintetű, nyílt mint a yon dolatai. Hadd idézzünk egy rövid, cs’J- «pán saját magának szánt írásából. Szokása, hogy nevezetesebb gondolatait lejegyzi rajzolt betűvel egy vaskos füzetbe. — Nem napló ez. Van benne minden. Vers, glossza, színdarab, politikai csejnege, egyszóval mindaz, ami megfogja, amitől szabadulni csak úgy tud, ha kiöntheti a fehér papírra. Fehér papír, vagy fehér fa. Ezek az eszközei. Az egyik lapon ez áll: „Kommentár a Tarzan-soro- zaihdz.” Kinek Irta? , Magának. Irma kelteti, mert felháborodott. • • egy gyerekből májúm Esz, később a dzsungel’ rettegett fia. Majd amikor a vadonban kellőképpen kiverekedve magát, illa berek, nádak, erek, búcsút vett a marinaktól és .puff! Be a civilizáció kellős . középébe, Angsába. Itt aztán minden megerőltetés né’kül él. főúri életet. Hiába egy angol ám sokra viheti ...” <— jegyzi mag gúnyosén, majd így folytatja: „Izga- ■■'.mmal várom a sorozat új körlet, am'nak ny'lván sz lesz ; ín : Tarzan, mint rnini-sztei r t ha egy angol '"lói: /bél leh rt majom, akk“r egy majomnak is mégvan minién, hihetősége arra, hogy Angliában miniszter legyen.” — Hiába adok neki zsebpénzt, amikor az iskolába megy, hogy vegyen magának ennivalót. Vettem nápolyit, ezt-azt, mondja amikor kérdezem, de már dugja is a festéket, a füzeteket, amiket a pénzen vett. Ilyen. Ha tudtam volna elemista korában, hogy ez lesz belőle, nem ütöttem volna a kezére, hogy annyira elkapkodja írásbeli feladatát, mert olyan csúnya kaparása volt... türelmetlen. Csak sikerülne neki valami... • — Még ne várjon semmit édesanyám, — mondja a fiú nyitott kék szemmel, — hiszen még sokat kell tanulnom. És ezt komolyan mondja. Ta- \ aly hívták Pestre, hogy tegyen felvételit a főiskolára. De elhatározta, előbb kerékgyártó lesz, aztán elvégzi a középiskolát. Mert érzi, hogy a tudás fegyver. Mcst azt kéri, hogy májusban vizsgázhasson. Hat éve tanulja már a mesterséget. Biztos lehet benne akárki, hogy tudja is. Vizsga után Pesten szeretne elhelyezkedni, mestersége szerint, és esti tanfolyamon tanulni. Azért Pesten, hogy több alkalma legyen a tovább- ’ejlcdésre. Tehetség. Nem- szabad elengedni a kezét, segíteni kell. ■k Emlékszem, volt tehetségkutató verseny a megyében. Sok tisztahangú, ritka tehetségű gyermeket fedeztek fel. Mi lett velük? Egyes iskolákban csökken a---/. --------- - T munkás- és parasztfiatalok számaránya. Mi az oka? Hány tehetség él a megyeben, akiről nagyon kevesen tudnak, vagy éppen senki sem tud? Hány olyan ügyes, okos, szorgalmas gyermek, aki többet használna azzal, hogy később művelt fővel részt vesz egy-egy község, vagy járás, vagy magasabb életközösség közös ügyeinek intézésében, vezetésében, minthogy otthon marad? Bizonyos, hogy nemcsak százak. Talán ezer. is akad, aki csak azért nem folytatja iskoláit, mert erre biztatást nem kap, vagy mert szülei nem ismerik fel azt, amit a vele foglalkozó pedagógus már tud. Nagy felelősség nyugszik a pedagógusok vállán, hogy hogyan intézik a jövő sorsát iskoláikban. És ez nem csak a pedagógusok, hanem a párt- szérvezetek felelőssége is. Minden kommunistáé, akik mindenért felelősek, ami ebben az országban történik. A rá termet-' tek elkallódásáért is. Badak Gyuszi nincs egyedül. Róla tudunk. Talán azért, mert tehetségéhez rendkívüli termékenység járul. És tehetségének kézzel fogható bizonyítékai vannak, rajzok, szobrok. És tudunk még nagyon sokról, akik tovább tanulnak iskoláinkban, akik már vissza is kerültek, képzett emberekként. De egyetlen egyet sem szabad elveszíteni közülük! Badak Gyuszi bizakodó, egyenes, okos szemére gondolok. — Sok-sok ilyen szem nyílik tiszta fénnyel a mi világunkra ebben az országban. Munkások, parasztok gyermekeinek a szeme. A nép szeme. S. ft. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság határozata a lermelőszövetliezetek
