Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Ára 50 fillér 1950> MÁRCIUS 27, PÉNTEK Három gyermek után ezentúl 360 forint a családi pótlék 0 Minisztertanács elfogadta a családi pótlékok felemelésért! szóló rendeletit A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott rendelet felemelte a bérből és a fizetésből élő dolgozók, a nyugdíjasok, a kisipari szövetkezeti tagok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra jogosult gyermekei után járó családi pótlékot. A bérből és fizetésből élő dolgozók, a kisipari szövetkezeti tagok és a nyugdíjasok magasabb összegű családi pótlékot kapnak, ha három, vagy ennél több gyermeket tartanak el. Az egy hónapra járó családi pótlék összege hárem gyermek után összesen az eddigi ICO forint helyett, 360 forint, s minden további gyermek után 120—120 forinttal emelkedik. A kétgyermekes családok pótléka változatlan. Az egyedülálló dolgozó nők családi pótléka azonban egy eltartott gyermek után is emelkedik, még. pedig az eddigi havi 30 forintról 90 forintra, két gyermek után járó családi pótlékuk összege pedig havi 75 forintról 240 forintra. Amennyiben az egyedülálló dolgozó nőnek hárem, vagy ennél több családi pótlékra jogosult gyermeke van, három gyermeke után 300 forintot kap, s ez az ösz- szeg minden további gyermek után 120—120 forinttal emelkedik. Az igényjogosult mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjasak részére a 10 éven aluli gyermekek után egy hónapra járó családi pótlék összege az új rendelet alapján három gyermek után összesen az eddigi 144 forint helyett 210 forint, s minden további gyermek után 70—70 forinttal emelkedik. Űj rendelkezés, hogy ezentúl az egyedülálló nő, ha termelőszövetkezeti tag, egy gyermeke után havi 70 forint, két gyermeke után pedig havi 140 forint családi pótléket kap. Az érintett dolgozók első ízben az 1959. április hóra járó családi pótlékot kapj ált felemelt összegben, mégpedig ugyanattól a szervtől, amely részükre a családi pótlékot eddig is folyósította. Megkezdik a sajt gyártását Nyíregyházán Így döntött a Tejipari Vállalat üzemi tanácsa lavaszodik az erdőben (Riport a 3. oldalon,) Megnőtt az építkezésűi kedv — Hol lehet építkezni a jövőben? Meddig tart az emeletes övezet? JSegyedszázezer ember fér még el városunk belterületén Szerdán délelőtt a nyíregyházi üzem kultúrtermében három fontos kérdésről tanácskozott a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat üzemi tanácsa. Az első napirendi pontként az 1959. évi tervet beszélték meg, mely célul tűzte kij hogy 2 millió liter lejjel többet kell felvásárolni a tavalyinál, ha azt akarják, hogy az Igényeket kielégítsék. A főbb tervmutatók között szerepelt a sajtgyártás is, amely a múltban nem folyt Nyíregyházán. Ezzel elsősorban az a cél, hogy a megye lakosságának* szükségletét elégítsék ki. Döntött az üzemi tanács abban is, hogy milyen arányban használják fel az igazgatói alapot. Okosan gondoltak itt az MSZMP kongresszusa tiszteletére indított rrunkaversenyre is. Ügy döntöttek, hogy az igazgatói alapból jutalmazásra 60, jóléti kiadásra pedig 40 százalékot fordítanak. Ez Március 25-én este néhány órára leálltak a traktorok a Ven- csellői Gépállomás körzetiben. Olajos kezű emberek a tavasz friss porát hozták ruhájukon. — Munkából jöttek valamennyien, dolgoztak az utolsó percig, hogy jövőre is össze jöhessenek majd ilyen tájon hasonló céllal. ■— A múltévi jó munkájuk eredményeként 50.000 forintot oszthattak fel ezen az estén. Pénzes János elvtárs, a gépállomás igazgatója rövid bevezetőjében elmondotta, hogy az éves verseny során gépállomásuk a második helyen végzett a megye 10 gépállomása között. Az önköltség, anyaggazdálkodás és egyéb területeken is mindig az első-második helyen voltak. A traktorosok 85 százaléka túlteljesítette tervét. Zöldi Mihály szállító traktoros például 147 százalékot teljesített Kiss János és Tóth János szántó azt jelenti, hogy időközönként is tudják jutalmazni a kiváló munkát vérző dolgozókat, hiszen a múlt évi 50 ezer forinttal szemben mintegy 75—80 ezer forint áll rendelkezésre erre a célra. Ezek után került sor a vállalati nyereségrészesedési kérdések tárgyalására. A tényszámok azt mutatják, hogy ebben az évben még jobban dolgoztak a tejipari munkások, mint tavaly, s így a múlt évben ezen a címen kifizetett összeg duplájára számítanak. 1958-ban minden dolgozó átlagosan 13 napi fizetését kapta meg, amely megfelelt 6-700 forintnak. Most a jó munka eredményeképpen ez megduplázódik. Az üzemi tanácsülés mindhárom napirendi pontot egyhangúlag jóváhagyta és elfogadta. Annak a megállapítása, ki mennyit kap, most folyik, mert minden dolgozó munkáját személy szerint, a munkában eltöltött évei és keresetének aránya szerint bírálják el. traktorosok 125 százalékot értek el, de hasonlóan sorolhatnánk a többieket és velük a műhely dolgozóit is. Az 1959-es évről szólva Pénzes elvtárs elmondotta, hogy igen jól felkészülten indultak munkába. De a követelmények is nagyobbak lesznek, hiszen a várható őszi tsz-íej- löd.és nyomán több mint valószínű, hogy két műszakos munkát kell bevezetni. A mennyiségi teljesítés melleti még Inkább fokozni kell a minőséget, mert a személyes példa- mutatás és agitáció mellett ezzel segíthetik legjobban a termelőszövetkezetek fejlődését. Nem merítettek ki minden lehetőséget a takarékosság terén sem. A nagy munkára felkészültek technikailag és személyileg is. Ma már nincs 'hlyan dolgozó a gépállomáson, akinek valamilyen szakmai vizsgája ne lenne. ■ Az utóbbi években a lakosság körében igen nagy építkezési kedv tapasztalható. Az emberek —• felhasználva az állam támogatását — szívesen építkeznek és az új családi házak gomba módjára szaporodnak. Ez az építkezési kedv egyre fokozódik és bizonyára sokakat érdekel az, hogy hol, a város mely részein lehet a jövőben lakóházakat építeni. —• Megkérdeztük a városi tanács építési- és közlekedési osztályának vezetőjét, Földes Mihály elvtársat, milyen szempontok szerint adják ki az építési engedélyeket? — Tulajdonképpen* különleges megkötéseink nincsenek — mondotta Földes Mihály. — A váA tél folyamán is számos dolgozó végzett szakmai tanfolyamot. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy jövőre is nyereséget tudjanak osztani. A bevezető beszéd után mindenki átvette az érdeme szerinti vaskosabb, vagy laposabb borítékot. A legjobban teljesítő dolgozók 1000—1100 forintokat vágtak zsebre, majdnem annyit, mintha 13 hónapból állt volna az év, de ha hozzászámítjuk ehhez az évközbsn felvett cél jutalmakat, egyes ek- t nek 14 hónap is kijön. Akiknél baj veit a fegyelemmel, vagy a gépjüket nem becsülték kellően, bizony csak néhány százas húzódott a borítékában. Da így van ez rendjén. A jó munka eredményéből azok kapjanak többet, akik többet is tettek azért, hogy nyereséges legyen az esztendő, Cs, B. ros bármely pontján lehet építkezni, ahol hely van, csak éppen az nem mindegy, hogy milyen épületet akarnak a telekre építeni. A város belterületén, az úgynevezett emeletes övezetben csak emeletes ház építhető. Van olyan terület, helyesebben olyan telek, amelyre magánosok nem építkezhetnek mert középületek számára tartjuk fenn őket, azonban nagyon sok helyen magánszemélyek is építhetnének emeletes házat. Sőt; mi szeretnénk, ha építenének. Jó lenne, ha többen szövetkeznének és lakásépítő közösségek alaktflanak, melyek a foghíjas telkeket beépítenék modern és szép emeletes házakkal. Ilyen emeletes övezet az Arany János utca környéke, a város központja és a központból kivezető utcák egy-egy bizonyos szakasza. Földszintes hazák építésére mindenütt adunk engedélyt, ahol a környezet ezt megengedi, sőt új- lakóterület is van a későbbi időkre tervezett Nagykörút mentén, ahová ugyancsak lehet építési engedélyt kérni. Arra a kérdésünkre, hogy milyen feltételei vannak az engedélyek kiadásának, Földes elvtárs a következőket válaszolta: — A telek, amelyre építeni akarnak, csak a város határain belül lehet, nem volna értelme annak hogy Nyíregyháza amúgyis nagy- i kiterjedésű területét méginkább növeljük. A város határain Ix-liil megvan a lehetőség arra, hagy a lakosság lélekszáma 25 ezerrel emelkedjék akkor is, ha csak a mostani határokon belül építkezünk. Nem adunk engedélyt az Alsópázsit környékére, a Kisteleki szőlőbe, mert ezeket a részeket más létesítmények szániára tartják fent. Ugyanakkor tanya építését is csak tanyaközpontokban engedélyezzük. A szétszóródott kis (anyák gazdasásgosság szempontjából is károsak. A villany, az úthálózat megteremtése óriási összegekbe kerülne, és ez az ősz- szeg sohasem térülne meg, mert nem tudnák megfelelően kihasználni a létesítményeket. Jelenleg a Vajdabokor, Felsősima, Sóstóhegy, Borbánya tanyaközpontokba adunk ki építési engedéyt. A* engedélyek kiadásánál érvényesülnek más gazdasági szempontok. és bizonyos esztétikai igényeket is támasztunk. Olyan helyen például, ahol úgynevezett magasított épületek vannak, ott csak ilyen magasított homlokzatú új ház építésére adunk engedélyt. Szigorúan vigyázunk az utcakép összhangjára. Megnézzük, hogy egy-egy új ház a szomszédépületekre milyen hatást gyakorol? Nem veszi-e el a másik háztól a fényt? Az építési osztály megvizsgálja a ten’rajzokat, és nem adja ki az engedélyt például olyan lakások építésére, amelyekben szétszórtan helyezték el az olyan részeket, amelyekbe víz bevezetése szükséges. — Ebben az esetben, sok csőre van szükség, s ez nem gazdaságos. Egy csoportba kell elhelyezni a vízigényes helyiségeket, ez az építkezőnek is olcsóbb, modernebb, kényelmesebb, gazdaságosabb is. Ha így kijavítják a tervrajzot, megfelel a ház az egészségügyi követelményeknek, szép, gazdagítja a városképei, nem hátrányos senki számára sem az elhelyezése, szives örömest kiadjuk az építési engedélyt — fejezte be nyilatkozatát a városi tanács építési- és közlekedési osztályának vezetője, (ki«s> Ötvenezer forint nyereségrészesedést otistotmn ki a Fenmllői Gepál>omuson
