Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-26 / 72. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ära 50 fillér 1959 MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK Mintegy tízezer norntáihold talajmunkát; Szabolcs bák a végezlek a gépállomások 84 c*er fori,,tía A megye 16 gépállomása közül Tavaszi napsütés Oly gyorsan jött, hogy Jel sem készülhettünk fogadásává. Csak kitárjuk az ablakokat és nagyokat szippantunk a levegőből, élvezzük, amint arcunkra csókol a napsugár. A városháza. árkád* jai alatt húsz fokot mutat a hőmérő, frissebben, jobban megy a munka, pezsgőbb az élet. Tavaszi fényben úszik a 'város, a megye. A parkokba újra ki- kerülnek a padok, szebb, csinosabb lesz a város. A gyermekek az öreg fák szomszédságában ízlelgetik a ragyogó márciust, hiszen olyan szép és gondtalan a tavasz. Összeírják az ország gyümölcsfáit még a legnehezebb talajokon dolgozók is tetemes mennyiségű talajmunkát végeztek a tavaszi idényben. A legutóbbi értékelésig közel tízezer, pontosan 11741 normálhold lalajmunkát végeztek el. Az utolsó dekádban például 3969 normálhold középmélyszántást fejeztek be. Ebből a munkából természetszerűen a Metszik a szőlőt az flpagyi állami Gazdaságban A tavaszi munka mindenütt teljes kibontakozásában van. A kukorica kivételével megkezdték a mag földbe tételét az Apagyi Állami Gazdaságban is. A vetések előtt sok feladatot kellett még megoldani. 470 hold szántón és 1100 hold gyümölcsösben végezték el a talaj felületi elmunkálá- sát, a simítózást és fogasolást. A gyümölcsösben 70 dolgozó végezte a metszést. Befejezték a fejtrágyázásokat is. A zabot vöröshere felülvetéssel szintén földbe tették, s a mák is kél, amit a tiszjivasvári Alkaloidával szerződtek gyógyszeralapanyagként. ~ A tápanyagutánpótlás érdekében 50 hold napraforgót és 230 hold csillagfürtöt vetnek zöldtrágyának. A szőloskertekben a meleg időjárás sürgeti a nyitási munkákat, hogy a vesszők kiszabaduljanak a töld alól. A gazdaságban a nyitást műtrágyázás előzte meg. A szőlő 80 százalékát kinyitották és a szakmunkások folyamatosan végzik a metszést. homoki gépállomások vették ki eddig legjobban a részüket: Nagy- kálló 1021, Nyírtelek 718 és Nyírbátor, Nyírmada 500—500 normálhold felett van. A gépi vetések terén is meghaladták a félezer holdat a gépállomások, s mindezt az utolsó dekádban végezték. Nagykálló 164 holdat vetett és igy következnek utána a többiek, négy szatmári és a kisvárdai gépállomás kivételével, ahol az értékelés idején még nem történt vetés. Felszámolták a Hajdú megyei Téglagyári Egyesülést, melyhez megyénk területéről a tiszavasvá- ri téglagyár és a tiszaberccli téglagyár tartozott. Április 1-től ez a két téglagyár a helyi iparhoz, a tanács irányítása és ellenőrzése alá tartozik, az Építőanyagipari Vállalathoz csatolták. Régi kívánsága volt megyénknek, hogy a fehérgyarmati és a vásárosnaményi téglagyárak után a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyárat is adja át megyénknek a minisztérium. E két téglagyár egyike is nagyobb kapacitású, mint a naményi és fehérgyarmati együttvéve. Az Építőanyagipari Vállalat irányításával kiváló eredményeket ért el a két korábban átadott téglagyár. A vasivári és a berceli téglagyárakkal még naSzabolcsbákán az idén is jó helyre kerül a lakosok által ösz- szeadott községfejlesztési összeg. Tisztes összeg 84 ezer forint egy ilyen kis községben. De a terv sem alábbvaló: az idén kilóméternyi szakaszon bővítik a villanyhálózatot. Már a felmérés is megtörtént s 50 ezer forintot biztosítanak a munkára. Az útjavítás során lekövezik a Táncsics utcát, amelyre 20 ezer forintot terveztek. Ezen kívül sor kerül a mezei kutak javítására, felújítására is. gyobb eredmények elérésére számíthatunk. A közvetlen szervező és irányító munka mellett nagyobb lehetőségünk nyílt arra, hogy gazdaságosabbá tegyük megyénk területén a tetőfedőcserép és az égetett tégla gyártását A most átvett két téglagyárral jól felszerelt javító műhelyt is kaptunk, mely segíteni fog mind a négy téglagyárban az állóórák nagymérvű csökkentésében, a prések és kemencék kapacitásának jobb kihasználásában. Az Építőanyaipari Vállalat mérnökökkel, műszaki dolgozókkal gyarapszik, ami hozzá fog járulni a jobban szervezett és irányított munkához, a termelés növekedéséhez. Várható, hogy az év folyamán megyénk téglagyárai mintegy 10 százalékos tervtúlteljesítést érnek el, s ez a mennyiség meghaladja az egymillió darab téglát és százezer tetőfedő cserepet, melyet a terven felül a termelőszövetkezetekben új mezőgazdasági épületek építésére tudunk fordítani. 1841 tonna szenei takarított meg a fűtöház Már több esetben ütötte el a nyíregyházi íűtőhéz dolgozóit az élüzem-kitüntetés elnyerésétől az, hogy nem sikerült teljesíteni a szénmegtakarítási tervet. 1958 második félévében ezt a tervet is túlteljesítették, elnyerték az él- üzem-címet a vele járó 17 ezer forint jutalommal. A mozdonyvezetők és fűtők, a nyíregyházi fűtőház dologzói ez évben három hónap alatt 1841 tonna szenet takarítottak meg, a Tanácsköztársaság évfordulójára vállalt 109 százalék szőntakaré- kossági tervteljesítés helyett 110 százalékot értek el. Kitűnt Buk">- venszki Endre mozdonyvezető és fűtője, valamint Zsák Rudolf mozdonyvezető és fűtője. A Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére tett egyéb felajánlásokat, az ólüzem-szinteket is kivétel nélkül túlteljesítették a -fűtőház dolgozói, Mezőgazdaságunk egyik jelentős ágazatáról, a gyümölcsterms-• lésről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az erszág gyümölcstermelését eddig csak becsléssel állapították meg, mert gyümölcsfaállományunkról 1895- b31 régi és 1935-ből származó, nem kielégítő pontosságú adatokkal rendelkezünk. A gazdasági bizottság megbízta a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy állapítsa meg az ország gyümölcsfaállományát és a termelés irányításához szükséges adatokat. Az összeírás előkészítését már megkezdték. Még az idén az ország egész területén számlálóbiztosok járják be a községeket és gyümölcsfajtánként írják össze a termőfák számát. A jövő évben a begyűjtött anyag alapján a fafajták arányát, állapotát értéke-, lik. Az összeírás a fák virágzása] után kezdődik és őszig tart. Felelősek Egyenes és járható úton haladunk. Azon az úton, mely egyedül képes boldog, szép jövőt teremteni. Építjük iparunkat, fejlesztjük mezőgazdaságunkat, műveljük népünket, javítjuk az élet gazdasági és szellemi feltételeit. Nem lehet közömbös számunkra, hogy mit hoznak az évek. A jövőbe is nézünk, s feladatunk ez lehet: tovább, előre a megkezdett úton, valóra váltva elképzeléseinket, terveinket. Az előttünk álló feladatokról helytelen lenne lekicsinylőén beszélni. A valóság, a reális lehetőségek talajából nőttek ki, de mégsem könnyűek. Megvalósításukhoz a rendelkezésre álló anyagi javakon kívül szükség van még valamire: a munkára, amelyet a kéz az ész legjobb tudása szerint, annak legjózanabb szavára végez. Mit jelent ez? Kell, hogy a hídépítő mérnök százszor, ezerszer ellenőrizze számításait. A gyári munkás az eddiginél is sokkal jobban vigyázzon gépére, amelyen dolgozik, A termelőszövetkezetek az adottságokat figyelembe véve, a legésszerűbben gazdálkodjanak, s hegy az orvos jobban gyógyítson, száműzze a szenvedéseket. Odaadással, becsülettel végzett vagyunk! munkára van szükség, hogy hídjaink erősek, szepívűek legyenek. gyáraink többet és adjanak. így lesz az eddiginél több élelmiszerünk, így szépül j életünk. Jóllehet, az utóbbi időben sek szó esett az itt clmondot- takról. De kell, hogy beszéljünk róla ma, holnap, mindenkor. Hogy mindannyian tudjuk, érezzük: felelősek vagyunk! Érezzük, hogy két kezünkkel saját történelmünket írjuk, s munkánkat végezzük úgy, hogy annak gyümölcsét mi, s gyermekeink élvezik. Szívvel és lélekkel kell, hogy kezdjük és végezzük feladatainkat. S ha ezt tesrzük, munkánk nyomán új iskolák, lakóházak, gyárak épülnek, eddig terméketlen területek gyümölcsöt hoznak, jobbá, gondtalanabbá válik az életünk. Ilymó- don tudjuk végigjárni a megkezdett utat, leküzdve a megtévesztő ösvényeket, valóra váltani a bíkét, nyugodt, boldogabb életet biztosító terveinket. Szívvel és lélekkel! Igen, csak így! Munkánk nem nélkülözheti a tudási és lelkesedést. S ezt nem szabad szem elől tévesztenünk, mert ez a mi tőkénk, ez jelenti a derűsebb mát és ez érleli a gyümölcsözőbb holnapot. Április 1-től a helyi iparhoz tartozik a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyár is
