Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-25 / 71. szám
1959. MÁRCIUS 25. SZERDA RELETMAGYARORSZAG 5 Max Reimann nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának a német békeszerződésről, a magyar fasiszták nyugatnémetországi aknamunkájáról Max Reimann, a Német Kommunista Párt főtitkára a Tanács- köztársaság 40. évfordulójára hazánkba érkezett pártküldöttség vezetője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a Szovjetunió javaslatait a Németországgal való békeszerződés megkötésére, Max Reimann rámutatott, hogy a szovjet kormány javaslatai igen nagy érdeklődést keltettek a Szövetségi Köztársaság népében. A munkások, parasztok és az értelmiségiek széleg körben tárgyalják a javaslatokat. Felismerték ugyanis, hogy a békeszerződés tervezete egészen mást jelent, mint a hazánkkal kötött előző békeszerződések. Nem olyan békéről van most szó, mint például az első világháború utáni versail- lesi volt, amely már magában hordta egy új háború magvát. Az igazi békeszerződés megkötése nagy szolgálatot tenne az egész német népnek, Európa minden népének. A német emberek túlnyomó többsége felismerte, hogy ezt a békeszerződés-tervezetet nem a bosszú, a revansszel- lem sugallta. Célja az, hogy Németország mindkét része politikai és gazdasági szempontból egyaránt békésen fejlődjék. Max Reimann gyakorlati példaként elmondotta, hogy mint ismeretes, a Ruhr-vidéken negyven millió tonna eladatlan szén tornyosul hegyekben. A bányászok jól tudják, hogy a békeszerződéssel lehetőség nyílik a két Németország és általában a Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok széleskörű megteremtésére. Az NDK például szívesen importálna Nyugat-Németországból négymillió tonna szenet, hasonlóan érdeklődnek a kereskedelmi kapcsolatok iránt más szocialista országok. így megszűnhetne az a tarthatatlan helyzet, hogy ugyanakkor, amikor óriási mennyiségekben tornyosul a Ruhr szene, a nyugatnémet és az amerikai monopóliumok összefonódásának eredményeként Nyugat-Németor- szág 20 millió tonna szenet kénytelen importálni az Egyesült Államokból, hiszen ott is érezteti hatását a gazdasági válság. — Véleményükkel a munkások nem állnak egyedül. Az értelmiség is a békeszerződés mellett van, hiszen csak ettől remélheti, hogy megszabadul a militarizmus és a fasizálódás nyomásától. Arra a kérdésre, milyen szerepet játszanak Nyugat-Németor- szágban a magyar fasiszták, Max Reiman elmondotta, hogy Bées után a magyar fasiszta erők központja Münchenbe tevődött át. Aknamunkájukat nemcsak a Magyar Népköztársaság, a magyar nép, hanem a német nép ellen le folytatják. Göbbelsi stílusban írt újságjuk gyakran közöl Hitler-idézeteket. A becsületes németeknek elegük van ebből az uszításból. Jellemző, hogy Bajorországban a közvélemény nyomása oly erős volt, hogy a Német Szociáldemokrata Párt a tartományi gyűlésben kérdést intézett a kormányhoz: meddig tűri még a magyar fasiszták tevékenységét? Bizonyos, hogy az igazi békeszerződés lehetetlenné tenné ezeknek az elemeknek a garázdálkodását. Népünk minden néppel, köztük a magyarral is, békében kíván élni. — E célok szellemében harcol ma is a Német Kommunista Párt. 1918 óta négy ízben tiltották be — sckan azok közül, akik betiltották, ma már nem élnek. A part azonban éL Él a munkások szivében, minden német ember szívében, aki a békét és demokráciát kívánja. És így lesz ez a jövőben is. Pártunk egyébként az illegalitásban is keményen harcol. Nyugat- Németország lakossága körében mind erősebbé válik a követelés: dolgozhassák a párt ismét legálisan. A dolgozók túlnyomó többsége ugyanis felismerte, hogy a kommunistáké &z egyetlen párt, amely mindig az igazságot mondta, hogy a kommunisták nélkül a német kérdést nem lehet megoldani. Első magyarországi benyomásairól ezeket mondotta Max Reimann: — Valóban otthon érzem magam tatabányai bányásztársaim, és a budapesti munkások között egyaránt. Boldog vagyok a szocializmus építése nagyszerű sikereinek láttán és új győzelmeket kívánok a magyar munkásosztálynak, az egész magyar népnek. Alaposabb takarmánybázist, biztonsági tartalékot kell teremtenünk Zab- és árpavetés helyett most már a kukorica vetésterület növelését javasolja a Földművelésügyi Minisztérium Az ország takarmánykészletei — elsősorban a múlt évi kései tavaszodás és a szokottnál gyengébb terméshozamok miatt — fogyóban vannak, helyenként takarmányszűke mutatkozik. A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint a megnövekedett és minőségben, termelésben sokat javult állatállománynak az idén alaposabb ta- karmánytartalék-bázist kell teremteni, mint eddig bármikor. S ennek legbiztosabb módja a szemes kukorica és silókukorica vetésterületének növelése. A szakemberek körében az a vélemény alakult ki, hogy a zab és árpa vetési ideje már lejárt. Ezért javasolják: ahol még nem vetették el a zabot, árpát, ott ne is vessék, hanem készítsék elő a talajt az egyéb rendelkezésre álló területekkel együtt kukorica alá. A sokévi termelési tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a szemes kukorica és a silókukorica általában öt-hatszor annyi tápláló értéket ad, mint a zab és árpa. Ha pedig a szemes kukorica vetésterületén hibrid vetőmagot alkalmaznak, további húsz százaléknyi terméshozam-növekedés várható. Fontos feladatuk az állattartó gazdaságoknak, hogy a lehetőségeikhez képest minél nagyobbra növeljék a szemes — és silókukorica vetésterületét, fokozzák a terméshozamot, a megtermelt takarmányokat gondosan tárolják, konzerválják és célszerűen használják fel, így a következő télre, tavaszra biztos takarmányalapot, az időjárás szeszélyeit és az esetleges termés kieséseket ellensúlyozó biztonsági tartalékot teremthetnek. Elővételben válthatók a vasúti menet* jegyek a nagyobb vidéki állomásokon A MÁV számit arra, hogy hús- vétkor és április 4—5-én nagy forgalmat kell lebonyolítani. Éppen ezért úgy intézkedett, hogy Budapesten és egynéhány na- gyob vidéki állomáson elővételben válthatók a menetjegyek. A MÁV Vezérigazgatósága kéri az utazóközönséget, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert ezzel el lehet kerülni a tolródásokat. Az elővételért külön díjat nem kell fizetni. Elővételben bármilyen jegy az utazás előtt már három nappal váltható. Kéri egyben azt is, hogy aki elővételben váltja meg a jegyét, közölje a pénztárossal, mikor szándékozik visszautazni. Ezeknek az adatoknak segítségével határozzák meg, hogy mentesítő vonatokat milyen vonalakon állítsanak forgalomba. Többmillió amerikai parasstcsalád nyomora New York, (TASZSZ)1 Az amerikai lapok élénk színekkel ecsetelik a mezőgazdasági idénymunkások nyomorúságos helyzetét. — Február végén körülbelül ezer bérescsalád hagyta el Arizona államot, ahol rossz volt a termés és elindult Nevada államba, ahol munkát ígértek nekik. Itt azonban kiderült, hogy nincs munka, s a béresek fillér nélkül maradtak. Egy gazdag üdülőhely, Overton közelében telepedtek le, nem messze a méregdrága szállodáktól, kártyabarlangoktól és éjszakai lokáloktól. Több család tyúkólban és csűrben keresett menedéket az időjárás viszontagságai elől. Mások csak gallyakkal takaróztak. Az ivóvizet egy öntözőcsatomából merítették, ahová a környékbeli farmerek állataikat visziK itatni. i2 napig répát ettek a munkanélküliek. A szörnyű életmódtól leginkább a gyermekek szenvednek. Betegség pusztít a kisemmizettek rögtönzött táborában. A helyzet any- nyira fenyegetővé vált, hogy Nevada állam kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett ki a körzetben. A San Francisco Chorincle így ír: „Mintha Caldwell és Steinbeck regényeiből léptek volna elő ezek az emberek. Arcuk piszkos, gyomruk üres.” Sajnos, ez nem regényrészlet, hanem gyakori jelenség az Egyesült Államok mai életében. Kozirev szovjet csillagász a Holdon észlelt vulkánikus kitörésről Moszkva, (TASZSZ): Nyikoláj Kozirev szovjet csillagász, aki 1958 november 3-án vulkánikus kitörést észlelt a Holdon, a Szovjet Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő „Priroda” című folyóiratban cikket közölt észleleteiről. A szovjet tudós megállapítja, hogy az Alfonz-kráter kitörésekor feltört gázmennyiség bőségesen elegendő volt a Nap egész kemény sugárzásának elnyeléséhez. Kiderült, hogy ezekben gázokban két atomos szénmolekulák voltak. Dr. Kozirev utalt arra, a megfigyelés azt mutatja, hogy a Holdon a belső energia és a hegyképző folyamatok lehetőségei mind a mai napig megmaradtak. A Hold domborzata jelentős mértékben endogén módon, geológiai folyamatok eredményeképpen alakult ki, tehát a Hold belső erőinek hatására, nem pedig a meteoritok lehullásával, amint ezt a eddig hitték. _____________ 9 Megkezdődtek a szovjet-angol kulturális, tudományos és technikai egyiiitmfiitűüési tárgyalások ' Moszkva, (TASZSZ): Kedden megkezdődtek Moszkvában a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti kulturális, tudományos és technikai együttműködés 1959. évi tervezetének kidolgozására irányuló tárgyalások. A tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttséget Georgij Zsu- kov, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok állami bizottságának elnöke, az angol küdöttséget pedig Christopher Nayhew, a British Council szovjet kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke vezeti. Meg kell találni a modot • • •! Beszélgetés egy bíróval a fiatalkorú bűnösökről zuk, elsősorban a bűnök táptalaját, az okot kell megszűntetni? — Természetesen. Az a tapasztalatom, hogy a vádlottak padjára többségükben olyan fiatalkorúak kerülnek, akiknek családjában valamilyen törés van, szülei nem élnek kiegyensúlyozott életet, az apa iszákos, az anya erkölcstelen. A háborúnak is igen hátrányos befolyása volt a gyermekek nevelésére, de azóta volt időnk, hogy ezt a hatást meg-j szűntessük. Azonban mi is sok. hibát követtünk el. Túlzottan- megengedtük a gyeplőt, inkább’ beszéltünk, s kevesebbet tettünk, így például egyik nagy hibánk volt, hogy nem törődtünk azokkal a falusi fiatalokkal, akik az iparba mentek. Leszerződtek, elhelyezkedtek a munkásszállásokon, de ettől kezdve elhanyagoltuk őket, sokszor hagytuk, hogy rossz társaságba keveredjenek, iszákoskod j an ak, elzülljenek. Csörög a telefon. Felveszi ® kagylót. — Igen, mindjárt megyek.., — Neharagudjon, mindjárt kezdődik egy tárgyalás. — Csak még egy kérdést, bíró elvtárs. Mi a teendő a javíthatatlan fiatalokkal? — Nevelhetetlen, megáltalko- dott gyermek nincs, csak meg; kell találni a módot, ahogyan1 hatni tudunk rájuk. Mig a kabátomat veszem, & sietve aktákat pakol a táskájába. Amint kilépek a bíróság Bocs- kay utcai kapuján, szinte elvakít a napözön. Az utcán táskás diákok sietnek ebédelni, autók gördülnek, arrébb a tömött villamos csenget. Megszokottan, egyforma ritmusban zsong Nyíregyháza élete, de bennem egyre a bíró szavai j élnek: meg kell találni a mő, dott... Győri «lés Gyömt vőben nem fogja megismételni bűnét — lehetőséget adunk, hogy büntetés nélkül jóvátegye, amit tett. Mindig azt nézzük, mi a fiatalkorú érdeke — tehát lényegében más okok szerint döntünk, mint a felnőtt bűnözőknél. — Tehát a fiatalkorúak bíróságánál a bíró feloldja a fiatal vádlott feszültségét, ellenállását. Hogyan? A bíró tekintete a márciusi napban fürdő ablakra téved, s megállapodik egy pillanatra az épület előtt, ahol egy csoport diáksapkás tárgyal nagykomo- lyan. Az oltozat és az ok — Halgassa meg az egyik esetemet. A fiatal vádlott sem az ügyészségen, sem a rendőrségen nem vallott, s nem sikerült kideríteni, hogy milyen környezetben élt, mi vitte sorozatos lopásokra. Nem szólt egy szót sem, makacsul hallgatott. Mindenkitől félt, bizalmatlan volt, hántást várt. Tudtam személyi adataiból, hogy árva. Beszélni kezdtem neki a fiamról, arról, hogy mit jelent a gyereknek a szülő. Fájó, legérzékenyebb pontján érintettem': sírva fakadt és mindent elmondott. Elmondta, hogy milyen rossz körülmények között nőtt fel, durva nevelőszülők között hányódott, megszökött, csavargóit, hozzászokott ehhez az élethez. A tárgyaláson tehát érezte, hogy a bíró nem ütni, vágni akarja, hanem segíteni. Elmondta, hogy szeretne vasesztergályos lenni. Javítóintézetbe küldtük, ahol megtanulta az esztergályos szakmát. Éppen a napokban keresett fel. Alig ismertem meg a fiatal férfit, aki könnyes szemmel hálálkodott az egykori ítéletért... Az a bizonyos gyeplő — Ahhoz, hogy a rossz útrí tévedt fiatalok életét rendbehoz. A zárt kerestem fel a járásbíróságot, hogy egy tapasztalt bíróval a fiatalkorú bűnözések okairól, s a megoldásról beszélgessek. S most itt ülök a nyíregyházi járásbíróság elnökhelyettesének, Dr. Lengyel Istvánnak az íróasztala előtt. Az asztalon akták, dossziék — mindegyikük megoldatlan sors, döntésre váró élet, s mögöttük, a vaskos törvénykönyvek érintésnyi szomszédságában ott ül a bíró: korán őszülő, gondokba révedt szemű férfi, Marika, Jutka és öcsi apja, aki előtt már annyi serdülő fiatal próbálta visszafojtani hasztalan könnyes izgalmát, s nyitotta ki szívének kuszáit, gyötört lapjait. S ő az évek során ezerszer mérlegelt, ítélt és döntött... Kattan az öngyújtó és elgondolkozva mered a cigaretta füstbodraiba. A nagy problémák, a szinte megold hatatlannak vélt súlyos dolgok a szavak egyszerűségében levetkőznek, s a remény, a megoldás is egyszerűbbnek látszik. A tárgyalás segít — A gyerekek, akik sokszor felnőttes bűncselekményeket követnek el, ritkán kerülnek másodszor ide vissza, a bíróságra. A tárgyalás, s a megfontolt, segíteni akaró ítélet nyomot hagy az életükben. A tárgyalásokon rövid idő alatt igyekszünk a fiatal vádlottakban feloldani azt az ellenállást kiváltó érzést, hogy ők most a bíróság előtt állnak, inkább igyekszünk megnyerni, őszinteségre bírni, s megbánásra késztetni. Sok gyermek még azzal sincs tisztában, hogy amit tett, az miért rossz? A bíró szembeállítja a rosszat a jóval, hogy lássa a vádlott, tulajdonképpen mit is követett el. Sokszor úgy % beszélgetünk velük, mintha nem is tárgyaláson lennénk: baráti légkörben, szeretettel, megértőén. S ha remélhetjük, hogy a fiatal a jő-