Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

1959. MÁRCIUS 25. SZERDA RELETMAGYARORSZAG 5 Max Reimann nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának a német békeszerződésről, a magyar fasiszták nyugatnémetországi aknamunkájáról Max Reimann, a Német Kom­munista Párt főtitkára a Tanács- köztársaság 40. évfordulójára ha­zánkba érkezett pártküldöttség vezetője nyilatkozatot adott a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Arra a kérdésre, hogyan érté­keli a Szovjetunió javaslatait a Németországgal való békeszerző­dés megkötésére, Max Reimann rámutatott, hogy a szovjet kormány javaslatai igen nagy érdeklődést keltet­tek a Szövetségi Köztársaság népében. A munkások, parasztok és az ér­telmiségiek széleg körben tárgyal­ják a javaslatokat. Felismerték ugyanis, hogy a békeszerződés tervezete egészen mást jelent, mint a hazánkkal kötött előző békeszerződések. Nem olyan bé­kéről van most szó, mint például az első világháború utáni versail- lesi volt, amely már magában hordta egy új háború magvát. Az igazi békeszerződés megkötése nagy szolgálatot tenne az egész német népnek, Európa minden népének. A német emberek túlnyomó többsége felismerte, hogy ezt a békeszerződés-tervezetet nem a bosszú, a revansszel- lem sugallta. Célja az, hogy Németország mindkét része politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt békésen fejlődjék. Max Reimann gyakorlati példa­ként elmondotta, hogy mint is­meretes, a Ruhr-vidéken negyven millió tonna eladatlan szén tor­nyosul hegyekben. A bányászok jól tudják, hogy a békeszerződés­sel lehetőség nyílik a két Német­ország és általában a Kelet—Nyu­gat közötti kereskedelmi kapcso­latok széleskörű megteremtésére. Az NDK például szívesen impor­tálna Nyugat-Németországból négymillió tonna szenet, hason­lóan érdeklődnek a kereskedelmi kapcsolatok iránt más szocialista országok. így megszűnhetne az a tarthatatlan helyzet, hogy ugyan­akkor, amikor óriási mennyisé­gekben tornyosul a Ruhr szene, a nyugatnémet és az amerikai mo­nopóliumok összefonódásának eredményeként Nyugat-Németor- szág 20 millió tonna szenet kény­telen importálni az Egyesült Álla­mokból, hiszen ott is érezteti ha­tását a gazdasági válság. — Véleményükkel a munkások nem állnak egyedül. Az értelmi­ség is a békeszerződés mellett van, hiszen csak ettől remélheti, hogy megszabadul a militarizmus és a fasizálódás nyomásától. Arra a kérdésre, milyen szere­pet játszanak Nyugat-Németor- szágban a magyar fasiszták, Max Reiman elmondotta, hogy Bées után a magyar fasiszta erők központja Münchenbe tevődött át. Aknamunkájukat nemcsak a Magyar Népköztársaság, a ma­gyar nép, hanem a német nép el­len le folytatják. Göbbelsi stílus­ban írt újságjuk gyakran közöl Hitler-idézeteket. A becsületes németeknek elegük van ebből az uszításból. Jellemző, hogy Bajorországban a közvéle­mény nyomása oly erős volt, hogy a Német Szociáldemok­rata Párt a tartományi gyű­lésben kérdést intézett a kor­mányhoz: meddig tűri még a magyar fasiszták tevékenysé­gét? Bizonyos, hogy az igazi békeszer­ződés lehetetlenné tenné ezeknek az elemeknek a garázdálkodását. Népünk minden néppel, köztük a magyarral is, békében kíván élni. — E célok szellemében harcol ma is a Német Kommunista Párt. 1918 óta négy ízben tiltották be — sckan azok közül, akik betil­tották, ma már nem élnek. A part azonban éL Él a mun­kások szivében, minden né­met ember szívében, aki a békét és demokráciát kívánja. És így lesz ez a jövőben is. Pártunk egyébként az illegalitás­ban is keményen harcol. Nyugat- Németország lakossága körében mind erősebbé válik a követelés: dolgozhassák a párt ismét legáli­san. A dolgozók túlnyomó több­sége ugyanis felismerte, hogy a kommunistáké &z egyetlen párt, amely mindig az igaz­ságot mondta, hogy a kom­munisták nélkül a német kér­dést nem lehet megoldani. Első magyarországi benyomá­sairól ezeket mondotta Max Rei­mann: — Valóban otthon érzem ma­gam tatabányai bányásztársaim, és a budapesti munkások között egyaránt. Boldog vagyok a szo­cializmus építése nagyszerű sike­reinek láttán és új győzelmeket kívánok a magyar munkásosz­tálynak, az egész magyar nép­nek. Alaposabb takarmánybázist, biztonsági tartalékot kell teremtenünk Zab- és árpavetés helyett most már a kukorica vetésterület növelését javasolja a Földművelésügyi Minisztérium Az ország takarmánykészletei — elsősorban a múlt évi kései tavaszodás és a szokottnál gyen­gébb terméshozamok miatt — fo­gyóban vannak, helyenként ta­karmányszűke mutatkozik. A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságán adott tájékoztatás szerint a meg­növekedett és minőségben, ter­melésben sokat javult állatállo­mánynak az idén alaposabb ta- karmánytartalék-bázist kell te­remteni, mint eddig bármikor. S ennek legbiztosabb módja a sze­mes kukorica és silókukorica ve­tésterületének növelése. A szak­emberek körében az a vélemény alakult ki, hogy a zab és árpa vetési ideje már lejárt. Ezért ja­vasolják: ahol még nem vetették el a zabot, árpát, ott ne is ves­sék, hanem készítsék elő a talajt az egyéb rendelkezésre álló terü­letekkel együtt kukorica alá. A sokévi termelési tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a szemes kukorica és a silókukorica álta­lában öt-hatszor annyi tápláló ér­téket ad, mint a zab és árpa. Ha pedig a szemes kukorica vetéste­rületén hibrid vetőmagot alkal­maznak, további húsz százalék­nyi terméshozam-növekedés vár­ható. Fontos feladatuk az állat­tartó gazdaságoknak, hogy a le­hetőségeikhez képest minél na­gyobbra növeljék a szemes — és silókukorica vetésterületét, fokoz­zák a terméshozamot, a megter­melt takarmányokat gondosan tá­rolják, konzerválják és célszerű­en használják fel, így a követke­ző télre, tavaszra biztos takar­mányalapot, az időjárás szeszé­lyeit és az esetleges termés ki­eséseket ellensúlyozó biztonsági tartalékot teremthetnek. Elővételben válthatók a vasúti menet* jegyek a nagyobb vidéki állomásokon A MÁV számit arra, hogy hús- vétkor és április 4—5-én nagy forgalmat kell lebonyolítani. Ép­pen ezért úgy intézkedett, hogy Budapesten és egynéhány na- gyob vidéki állomáson elővé­telben válthatók a menetjegyek. A MÁV Vezérigazgatósága kéri az utazóközönséget, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert ezzel el lehet kerülni a tolródásokat. Az elővételért külön díjat nem kell fizetni. Elővételben bármilyen jegy az utazás előtt már három nappal váltható. Kéri egyben azt is, hogy aki elővé­telben váltja meg a jegyét, közöl­je a pénztárossal, mikor szándé­kozik visszautazni. Ezeknek az adatoknak segítségével határoz­zák meg, hogy mentesítő vonato­kat milyen vonalakon állítsanak forgalomba. Többmillió amerikai parasstcsalád nyomora New York, (TASZSZ)1 Az ame­rikai lapok élénk színekkel ecse­telik a mezőgazdasági idénymun­kások nyomorúságos helyzetét. — Február végén körülbelül ezer bérescsalád hagyta el Arizona államot, ahol rossz volt a ter­més és elindult Nevada államba, ahol munkát ígértek nekik. Itt azonban kiderült, hogy nincs munka, s a béresek fillér nélkül maradtak. Egy gazdag üdülőhely, Overton közelében telepedtek le, nem messze a méregdrága szállo­dáktól, kártyabarlangoktól és éj­szakai lokáloktól. Több család tyúkólban és csűrben keresett menedéket az időjárás viszontag­ságai elől. Mások csak gallyak­kal takaróztak. Az ivóvizet egy öntözőcsatomából merítették, ahová a környékbeli farmerek ál­lataikat visziK itatni. i2 napig ré­pát ettek a munkanélküliek. A szörnyű életmódtól leginkább a gyermekek szenvednek. Beteg­ség pusztít a kisemmizettek rög­tönzött táborában. A helyzet any- nyira fenyegetővé vált, hogy Ne­vada állam kormányzója rendkí­vüli állapotot hirdetett ki a kör­zetben. A San Francisco Chorincle így ír: „Mintha Caldwell és Stein­beck regényeiből léptek volna elő ezek az emberek. Arcuk piszkos, gyomruk üres.” Sajnos, ez nem regényrészlet, hanem gyakori jelenség az Egye­sült Államok mai életében. Kozirev szovjet csillagász a Holdon észlelt vulkánikus kitörésről Moszkva, (TASZSZ): Nyikoláj Kozirev szovjet csillagász, aki 1958 november 3-án vulkánikus kitörést észlelt a Holdon, a Szov­jet Tudományos Akadémia ki­adásában megjelenő „Priroda” című folyóiratban cikket közölt észleleteiről. A szovjet tudós megállapítja, hogy az Alfonz-kráter kitörése­kor feltört gázmennyiség bősége­sen elegendő volt a Nap egész kemény sugárzásának elnyelésé­hez. Kiderült, hogy ezekben gázokban két atomos szénmoleku­lák voltak. Dr. Kozirev utalt arra, a meg­figyelés azt mutatja, hogy a Hol­don a belső energia és a hegy­képző folyamatok lehetőségei mind a mai napig megmaradtak. A Hold domborzata jelentős mér­tékben endogén módon, geológiai folyamatok eredményeképpen ala­kult ki, tehát a Hold belső erői­nek hatására, nem pedig a me­teoritok lehullásával, amint ezt a eddig hitték. _____________ 9 Megkezdődtek a szovjet-angol kulturális, tudományos és technikai egyiiitmfiitűüési tárgyalások ' Moszkva, (TASZSZ): Kedden megkezdődtek Moszkvában a Szovjetunió és Nagy-Britannia közötti kulturális, tudományos és technikai együttműködés 1959. évi tervezetének kidolgozására irá­nyuló tárgyalások. A tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttséget Georgij Zsu- kov, a Külföldi Kulturális Kap­csolatok állami bizottságának el­nöke, az angol küdöttséget pedig Christopher Nayhew, a British Council szovjet kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke vezeti. Meg kell találni a modot • • •! Beszélgetés egy bíróval a fiatalkorú bűnösökről zuk, elsősorban a bűnök táptala­ját, az okot kell megszűntetni? — Természetesen. Az a tapasz­talatom, hogy a vádlottak padjá­ra többségükben olyan fiatalko­rúak kerülnek, akiknek családjá­ban valamilyen törés van, szülei nem élnek kiegyensúlyozott éle­tet, az apa iszákos, az anya er­kölcstelen. A háborúnak is igen hátrányos befolyása volt a gyer­mekek nevelésére, de azóta volt időnk, hogy ezt a hatást meg-j szűntessük. Azonban mi is sok. hibát követtünk el. Túlzottan- megengedtük a gyeplőt, inkább’ beszéltünk, s kevesebbet tettünk, így például egyik nagy hibánk volt, hogy nem törődtünk azok­kal a falusi fiatalokkal, akik az iparba mentek. Leszerződtek, el­helyezkedtek a munkásszállásokon, de ettől kezdve elhanyagoltuk őket, sokszor hagytuk, hogy rossz társaságba keveredjenek, iszákos­kod j an ak, elzülljenek. Csörög a telefon. Felveszi ® kagylót. — Igen, mindjárt megyek.., — Neharagudjon, mindjárt kez­dődik egy tárgyalás. — Csak még egy kérdést, bíró elvtárs. Mi a teendő a javíthatat­lan fiatalokkal? — Nevelhetetlen, megáltalko- dott gyermek nincs, csak meg; kell találni a módot, ahogyan1 hatni tudunk rájuk. Mig a kabátomat veszem, & sietve aktákat pakol a táskájába. Amint kilépek a bíróság Bocs- kay utcai kapuján, szinte elvakít a napözön. Az utcán táskás diá­kok sietnek ebédelni, autók gör­dülnek, arrébb a tömött villamos csenget. Megszokottan, egyforma ritmusban zsong Nyíregyháza éle­te, de bennem egyre a bíró szavai j élnek: meg kell találni a mő­, dott... Győri «lés Gyömt vőben nem fogja megismételni bűnét — lehetőséget adunk, hogy büntetés nélkül jóvátegye, amit tett. Mindig azt nézzük, mi a fiatalkorú érdeke — tehát lénye­gében más okok szerint döntünk, mint a felnőtt bűnözőknél. — Tehát a fiatalkorúak bírósá­gánál a bíró feloldja a fiatal vád­lott feszültségét, ellenállását. Ho­gyan? A bíró tekintete a márciusi napban fürdő ablakra téved, s megállapodik egy pillanatra az épület előtt, ahol egy csoport diáksapkás tárgyal nagykomo- lyan. Az oltozat és az ok — Halgassa meg az egyik esete­met. A fiatal vádlott sem az ügyészségen, sem a rendőrségen nem vallott, s nem sikerült kide­ríteni, hogy milyen környezetben élt, mi vitte sorozatos lopásokra. Nem szólt egy szót sem, maka­csul hallgatott. Mindenkitől félt, bizalmatlan volt, hántást várt. Tudtam személyi adataiból, hogy árva. Beszélni kezdtem neki a fiamról, arról, hogy mit jelent a gyereknek a szülő. Fájó, legérzé­kenyebb pontján érintettem': sír­va fakadt és mindent elmondott. Elmondta, hogy milyen rossz kö­rülmények között nőtt fel, durva nevelőszülők között hányódott, megszökött, csavargóit, hozzászo­kott ehhez az élethez. A tárgya­láson tehát érezte, hogy a bíró nem ütni, vágni akarja, hanem segíteni. Elmondta, hogy szeretne vasesztergályos lenni. Javítóinté­zetbe küldtük, ahol megtanulta az esztergályos szakmát. Éppen a napokban keresett fel. Alig is­mertem meg a fiatal férfit, aki könnyes szemmel hálálkodott az egykori ítéletért... Az a bizonyos gyeplő — Ahhoz, hogy a rossz útrí tévedt fiatalok életét rendbehoz. A zárt kerestem fel a járásbí­róságot, hogy egy tapasztalt bíróval a fiatalkorú bűnözések okairól, s a megoldásról beszél­gessek. S most itt ülök a nyír­egyházi járásbíróság elnökhelyet­tesének, Dr. Lengyel Istvánnak az íróasztala előtt. Az asztalon akták, dossziék — mindegyikük megoldatlan sors, döntésre váró élet, s mögöttük, a vaskos tör­vénykönyvek érintésnyi szom­szédságában ott ül a bíró: korán őszülő, gondokba révedt szemű férfi, Marika, Jutka és öcsi apja, aki előtt már annyi serdülő fia­tal próbálta visszafojtani haszta­lan könnyes izgalmát, s nyitotta ki szívének kuszáit, gyötört lap­jait. S ő az évek során ezerszer mérlegelt, ítélt és döntött... Kattan az öngyújtó és elgon­dolkozva mered a cigaretta füst­bodraiba. A nagy problémák, a szinte megold hatatlannak vélt súlyos dolgok a szavak egyszerű­ségében levetkőznek, s a remény, a megoldás is egyszerűbbnek lát­szik. A tárgyalás segít — A gyerekek, akik sokszor felnőttes bűncselekményeket kö­vetnek el, ritkán kerülnek má­sodszor ide vissza, a bíróságra. A tárgyalás, s a megfontolt, segíte­ni akaró ítélet nyomot hagy az életükben. A tárgyalásokon rövid idő alatt igyekszünk a fiatal vád­lottakban feloldani azt az ellen­állást kiváltó érzést, hogy ők most a bíróság előtt állnak, in­kább igyekszünk megnyerni, őszinteségre bírni, s megbánásra késztetni. Sok gyermek még azzal sincs tisztában, hogy amit tett, az miért rossz? A bíró szembeállítja a rosszat a jóval, hogy lássa a vádlott, tulajdonképpen mit is követett el. Sokszor úgy % beszél­getünk velük, mintha nem is tár­gyaláson lennénk: baráti légkör­ben, szeretettel, megértőén. S ha remélhetjük, hogy a fiatal a jő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents