Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-22 / 69. szám
1959. MÁRCIUS 22, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG a Győzelemre visszük 1919 nagy ügyét, a szocializmust Díasünncpséget tartottak Nyír egy kazán A teremben vörös drapériák, emelkedett hangulat uralkodik az ünnepi csendben. Félezer ember tölti meg a széksorokat és a meghívott vendégek között ülnek az ezüsthajú veteránok, akik negyven éve vívják a harcot a munkásság, a parasztság, a proletariátus hatalmáért. És milyen megkapó szimbólum, hegy ezeket az idős harcosokat éppen unokáik ,a pirosnyakkendős úttörők köszöntik egyszerű, megható szavakkal. A kisdobosok pergő dobszóval vonulnak be, átadják szeretetük jelképét, a virágot. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának nyíregyházi ünnepsége kezdődött meg ezzel a szívbemarkoló aktussal, Nyíregyháza lakossága hajtotta meg pénteken este az emlékezés zászlaját azok előtt, akik életük kockáztatásával vettek részt az 1919-es forradalmi harcokban. Azok előtt, akik itt ülnek meghatódva és azok előtt is, akik nem jelenhettek meg. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott rövid megnyitó beszédet, amelyben e nap jelentőségét méltatta. Ezután került sor Orosz Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszédére, amelyet alább kivonatosan közlünk. Orosz Ferenc elvtára beszéde — Negyven esztendővel ezelőtt a feudális maradványokkal [terhelt, háborúverte, az antant- imperialisták által mélységesen megalázott és megfenyegetett Magyarországon, — elsőnek az oroszországi munkások példája nyomán — munkáshatalom született. Az 1919-es Tanácsköztársaság megteremtése büszkesége munkásságunknak, dolgozó népünknek. Pártunk negyven esztendővel ezelőtt elindított harcának mindenkori célja az volt, hogy a tőkés-földesúri hatalmat a munkásosztály hatalma, a kapitalista kizsákmányolást a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom, az imperialista rabságot a nemzeti függetlenség, a háborút a béke váltsa fel. Negyven éve lobog a párt, a munkáshatalom zászlaja, amelyre legjobbjaink vére írta a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke szent szavait. E jelszavakkal indult harcba pártunk 1918 őszén és rövid néhány hónap alatt meghódítva a munkásosztály, a dolgozó nép többségét, 1919 március 21-én diadalra vitte a Magyar Tanács- köztársaság megteremtésének nagy ügyét. Megtisztítjuk a Tanácsköztársaságot a rágalmaktól Orosz elv társ szólt a beszámolóban a nemzetközi imperializmus őrjöngő dühödtségéről. amellyel a forradalmat fogadta, arról, hogy % Tanácsköztársaság a világ második munkás-paraszt állama volt, nemzeti történelmünk legjobb hagyományainak folytatója. Orosz elvtárs hangsúlyozta: —- Horíhyéknak nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy meggyalázzák 1919-et és meghamisítsák 1848-at, hiszen a Tanácsköztársaság, a munkásmozgalom arra az igazságra nevelte a dolgozókat, hogy a polgári forradalom után következő lépás a proletárforradalom. Népi demokráciánk 14 esztendejében sokat tettünk azért, hogy a nemzet tudatában megtisztítsuk a Tanácsköztársaságot a burzsoá rágalmaktól, az ellenforradalmi mocskolódásoktól. 'Elmondotta a többi között, hogy ami megyénkben is közvetlen részesei lettek a dolgozók az állam irányításának. Számos községünkben elkergették a régi államhatalom reakciós képviselőit, megakadályozták az esetleges zavargásokat és szocialista alapon biztosították a közigazgatást. A dolgozók mindenütt a tanácsok mellé álltak. A Tanácsköztársaság mélységes demokratizmusát igazolja, hogy már április elején országos választásokat tartottak. Nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül 18 évtől választók és választhatók voltak a dolgozók. Most szavaztak először a nők, a fiatalok, az eddigi kizsákmányolt nincstelenek. Köztulaj-» donba vették az üzemeket, a pénzintézeteket, a kereskedelmet, rendeletben mondták ki a nagy- és középbirtok szocializálását. Bár a nagybirtokokon megalakuló termelőszövetkezetekben a dolgozók életkörülményei soha nem sejtett javulást értek el, többségük mégis szívesen vette volna a földosztást. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Lenin elvtárs májusban küldött üdvözletében igen nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az átmenet hosszú folyamat, és hogy egyik főfeladat az ingadozó középrétegek, elsősorban a középparasztság megnyerése. tünk, hogy nagy szükség van az csztályellenség elnyomására. Hűek vagyunk a 19-es eszmékhez Az ünnepi beszámoló ezután a népi demokráciánk eredményeivei foglalkozott, megmutatta, hogy hűek vagyunk az 1919-es eszmékhez. S bár a szocializmus építésében keletkezett hibák okoztak károkat, de ez nem politikánk lényegéből ered, hanem attól idegen és nem változtat a párt, a szocializmus alapvető igazságán. Megyénk népe nagy többségében egyre fokozódó aktivitást fejt ki, s tettekben nyilvánul meg az őszinte bizalom, a megbecsülés pártunk és kormányunk politikája iránt. Hálásnak kell lenni a dolgozó tömegeknek ezért a bizalomért, amely egyúttal nagy felelősséget ró ránk, jobb és toDb munkát kíván pártunk minden tagjától. Ha a mezőgazdaságban is valóra váltjuk a szocializmus építésének követelményeit, meggyorsul fal- vaink • fejlődése. — Vannak olyan feladataink is hangsúlyozta a beszámoló — amelyeket tervszámokban nem lehet kifejezni. Tovább kell mélyíteni a néptömegekben a hazaszeretet és a proletár-internacionalizmust, mert ez pártunk lényegéből fakad, s a nép boldogulásának, hazánk békéjének záloga. Emlékezünk a múltra, 1919 nagy vívmányaira, az 1918-es év hőseire és tanulunk a történelemből. De nemcsak a múltba nézünk, hanem előre is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy győzelemre vigyük 1919 nagy ügyét, a szocializmust. Az ünnepi beszéd után színvonalas műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, szavalatok, kórus számok hangzottak el, amelyek a hősi harcokról beszéltek, majd megkezdték „A 39-es dandár” című új magyar film vetítését, amely az ünneplő közönség nagy tetszésével találkozott. A Hazafias Népfront titkársága jutalmakat, okleveleket osztott szét a községek legeredményesebb társadalmi munkásai között Képünk a jutalmazottak egy csoportját örökíti meg. Budapestről küldött távdiagnózis alapián mentették meg a FöídközMengeren a „Tisza” tengeriárá hajé egyik tisztjének életét Drámai küzdelmet vívtak napok óta egy magyar tengerész- tiszt életéért a „Tisza" tengerjáró hajón, amely akkor az otran- tói szoros tájékán hajózott. A hajón megbetegedett Kis Béla ten» gerésztisztnek 40.2 fokos láza volt, állapotát életveszélyesnek látták. Orvosi beavatkozásra azonban nem kerülhetett sor, mert az otrantói szoros tájékán nincs alkalmas kikötő, illatve olyan nagyobb helyiség, ahol kórház lenne. A hajó parancsnoka rádión kapcsolatot teremtett Budapesttel, a DETERT igazgatójával és jelentette az esetet, egyben tájékoztatta az igazgatóságot a betegség tüneteirőL A DETERT igazgatósága azonnal Összekötetésbe lépett dr. Balázs Gyulával, a Korányi Frigyes és Sándor kórház belgyógyászati osztályának vezetőjével, aki a tünetek leírásából megállapította, milyen betegséggel állnak szemben a „Tisza" tengerjáró hajón. Nyomban pontos utasítást adott, milyen gyógyszereket kell a betegnek adni. A hajón a szükséges gyógyszerek megvoltak, mert minden hajót jól felszerelnek gyógyszerekkel, így antibiotikumokkal is.1 Ezután óránként érkeztek a rá-' dió-táviratok a beteg állapotárólJ Ugyanakkor utasítást kapott a hajó, hogy eredeti útitervétől eltérően Pireusba menjen és ott szállítsák kórházba a tengerésztisztet. Mire erre sor került volna, aj beteg állapota lényegesen javult.' A Koriilthusi csatornán áthaladva, már orvos is szállt a hajóra, alá megállapította, hogy a táv- diagnózis kitűnő volt, a beteg állapota annyira javult, hogy már nincs szüksége kórházi ápolásra.' Így' azután a „Tisza” tengerjáró hajó nagyobb kitérő nélkül foly-1 tathatta útját. Látogatás az új nyíregyházi színházban 1919 nagy és felejthetetlen érdemes Orosz elvtárs ezután ismertette, hogy a rendkívül nehéz viszonyok között is milyen szerető gonddal foglalkozott a Tanácsköztársaság a nép minden érdekeivel, a nők, az anyák és a gyermekek védelmével, a tanulással, szórakozással és a kulturális problémák megoldásával, majd a Tanácsköztársaság történelmi tanulságaira tért át. — Mindenekelőtt a proletárinternacionalizmus erejét emeljük ki — mondotta beszámolójában Orosz elvtárs, majd így folytatta: — A Magyar Tanácsköztársaság része volt annals az általános forradalmi fellendülésnek, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom váltott ki csaknem az egész világon. A Tanácsköztársaság dicsőséges korszaka a magyar és a szovjet nép egyik betonszilárd bázisa barátságunk egyik legdúsabban buzgó történelmi forrása, — Ma már nincs olyan erő a világon, amely képes lenne visz- szaállítani a kapitalista rendet a szocialista tábor országaiban, A szocialista országok kölcsönös viszonyának elszakíthatatlan részét alkotja a testvéri segítés. Ebben az igazi proletárnemzetköziség eszxr.éje Ölt testet, s mi ezt az 1956-os ellenforradalom idején éreztük igazán. A másik tanulság, hogy a párt vezető szerepének döntő jelentősége volt a proletár- diktatúra idején. őrizzük tehát pártunk egységét és erősítsük vezető szeretjét! A Tanácsköztársaság példájából alapvető tanulságként áll előtTöbb, mint 5 éve nincs állandó színháza városunknak. Elképzelhető, hogy ilyen hosszú idő után milyen nagy várakozással tekint a nyíregyházi közönség a színház megnyitása elé. A tősgyökeres nyíregyháziak jól emlékeznek azokra az időkre, amikor rendszeres színházi előadásokat tartottak és arra, is emlékeznek, hogy milyen lelkes, színházszerető közönség látogatta ezeket az előadásokat. Nyíregyháza a Csokonai Színház nyári állomása volt. A debreceni színtársulat abban az időben magánkézben volt és bizony sokszor anyagi nehézségekkel küzdött Alig várták a nyíregyházi nyári színévad megindítását, mert jól tudták, hogy amit ráfizettek Debrecenben, Nyíregyházán duplán megkeresik. Nyíregyháza a legjobb színházi városok közé tartozik, leikés, kulturált közönsége minden időkben megbecsülte és támogatta a színtársulatok működését. Ez a lelkes támogatás még fokozottabban nyilvánul majd meg, ha elkészül az új nyíregyházi színház. Októberben már mod.rn, szép és tökéletesen felszerelt színházban élvezhetjük a színielőadásokat. Milyen lesz az új színház? A kétemeletes épület erkélyes, főbejáratához öt lépcső vezet. Élőiről hárem, oldalt két bejáraton át jut a közönség a tágas, világos és imponálóan szép előcsarnokba, melynek közepén a színház pénztára van. Az előcsarnokból a földszinten jobbról is, balról is három méter széles, és 15 méter hosszú folyosó vezet. Itt vanak a ruhatárak. A színházterembe való bejárás is itt történik. A bejárat jobb oldalán lépcsősor vezet az első emeletre, az oldalfolyosókon, itt is ruhatár és toaletthelyiségek vannak. Az emeleti előcsarnokban modern büfé áll. A színházteremben páholysorok nincsenek. Az élesen emelkedő széksorok bármelyikéből kitűnőek a látóviszonyok. A színpad 8x12 méteres és a modern színpadtechnika kívánalmainak megfelelően készült. A színház 520 személyes, az emeleti erkélyen 151 néző foglalhat helyet. Az egész épületet légfűtéssel és szellőztetővel szerelték fel. A színpad baloldalán épült a főkap- csoló-terem és mellette egy nagy díszlettár. A színpad földszintjén két férfi és két női öltöző épült. Ott van a portásfülke és a tűzjelző készülékek helyisége is. A földszint közepén van a színházi fodrászat, a díszletraktárakkal szem- > ben áll a bútorraktár. MS van az emelcíen? Az első emeleten világos, tágas színész-társalgó épült, mellette egy női és egy férfi csoportos! öltöző. Itt van az ügyelő szobája] és az színház irodája is. Az első emelet végén helyezték el a mos-t dóhelyiségeket. A második emeleten van a női! zenekari öltöző, mellette a .női! szabóság, majd a kellékraktár ésj a gépész helyisége. A második' emeleten a férfiöltözők állanak, | mellettük a. zuhanyozó; a női oldalon külön zuhanyozó épült. Itt! van a színpadi szabóság, mellette a férfi tánckari öltöző, s aj férfi szabóműhely. A második, emeletet a rendező szobája és a' könyvtárhelyiség zárja be. A színpad két oldalán az első emeleten szerelték fel a legmodernebb reflektorokat, itt áll a vetítő ház is, mellette a tekercselő helyiség, az egyenirányító és; az akkumulátor-fülke. Hátul az udvaron hatalmas ké-j ményével áll a kazán- és szivaty-í tyúház. Itt épült fel a gondnoki] lakás Is. Véget ért színházi sétánk, örömmel tölt el bennünket, hogy! végre láthattuk a mi színházunk kát. Abban a jóleső tudatban tá-; Vozunk, hogy télen már a mi színtársulatunknak tapsolhatunk,’ f. a*
