Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

1959. MÁRCIUS 22, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG a Győzelemre visszük 1919 nagy ügyét, a szocializmust Díasünncpséget tartottak Nyír egy kazán A teremben vörös drapériák, emelkedett hangulat uralkodik az ünnepi csendben. Félezer ember tölti meg a széksorokat és a meg­hívott vendégek között ülnek az ezüsthajú veteránok, akik negyven éve vívják a harcot a munkásság, a parasztság, a proletariátus ha­talmáért. És milyen megkapó szimbólum, hegy ezeket az idős har­cosokat éppen unokáik ,a pirosnyakkendős úttörők köszöntik egy­szerű, megható szavakkal. A kisdobosok pergő dobszóval vonulnak be, átadják szeretetük jelképét, a virágot. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának nyíregyházi ünnepsége kezdődött meg ezzel a szívbemarkoló aktussal, Nyír­egyháza lakossága hajtotta meg pénteken este az emlékezés zászla­ját azok előtt, akik életük kockáztatásával vettek részt az 1919-es forradalmi harcokban. Azok előtt, akik itt ülnek meghatódva és azok előtt is, akik nem jelenhettek meg. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott rövid megnyitó beszédet, amelyben e nap jelentő­ségét méltatta. Ezután került sor Orosz Ferenc elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszédére, amelyet alább kivonato­san közlünk. Orosz Ferenc elvtára beszéde — Negyven esztendővel ez­előtt a feudális maradványokkal [terhelt, háborúverte, az antant- imperialisták által mélységesen megalázott és megfenyegetett Magyarországon, — elsőnek az oroszországi munkások példája nyomán — munkáshatalom szüle­tett. Az 1919-es Tanácsköztársa­ság megteremtése büszkesége munkásságunknak, dolgozó népünknek. Pártunk negyven esztendővel ez­előtt elindított harcának min­denkori célja az volt, hogy a tő­kés-földesúri hatalmat a mun­kásosztály hatalma, a kapitalista kizsákmányolást a kizsákmányo­lástól mentes szocialista társada­lom, az imperialista rabságot a nemzeti függetlenség, a háborút a béke váltsa fel. Negyven éve lobog a párt, a munkáshatalom zászlaja, amelyre legjobbjaink vére írta a szocializmus, a nem­zeti függetlenség, a béke szent szavait. E jelszavakkal indult harcba pártunk 1918 őszén és rövid né­hány hónap alatt meghódítva a munkásosztály, a dolgozó nép többségét, 1919 március 21-én diadalra vitte a Magyar Tanács- köztársaság megteremtésének nagy ügyét. Megtisztítjuk a Tanácsköztársaságot a rágalmaktól Orosz elv társ szólt a beszámo­lóban a nemzetközi imperializ­mus őrjöngő dühödtségéről. amellyel a forradalmat fogadta, arról, hogy % Tanácsköztársaság a világ második munkás-paraszt ál­lama volt, nemzeti történel­münk legjobb hagyományai­nak folytatója. Orosz elvtárs hangsúlyozta: —- Horíhyéknak nagy érdeke fűző­dött ahhoz, hogy meggyalázzák 1919-et és meghamisítsák 1848-at, hiszen a Tanácsköztársaság, a munkásmozgalom arra az igaz­ságra nevelte a dolgozókat, hogy a polgári forradalom után követ­kező lépás a proletárforradalom. Népi demokráciánk 14 eszten­dejében sokat tettünk azért, hogy a nemzet tudatában megtisztítsuk a Tanácsköz­társaságot a burzsoá rágal­maktól, az ellenforradalmi mocskolódásoktól. 'Elmondotta a többi között, hogy ami megyénkben is közvetlen ré­szesei lettek a dolgozók az állam irányításának. Számos községünk­ben elkergették a régi államhata­lom reakciós képviselőit, meg­akadályozták az esetleges zavar­gásokat és szocialista alapon biz­tosították a közigazgatást. A dol­gozók mindenütt a tanácsok mel­lé álltak. A Tanácsköztársaság mélységes demokratizmusát iga­zolja, hogy már április elején or­szágos választásokat tartottak. Nemre, fajra, vallásra való te­kintet nélkül 18 évtől választók és választhatók voltak a dolgo­zók. Most szavaztak először a nők, a fiatalok, az eddigi kizsák­mányolt nincstelenek. Köztulaj-» donba vették az üzemeket, a pénzintézeteket, a kereskedelmet, rendeletben mondták ki a nagy- és középbirtok szocializálását. Bár a nagybirtokokon megalaku­ló termelőszövetkezetekben a dolgozók életkörülményei soha nem sejtett javulást értek el, többségük mégis szívesen vette volna a földosztást. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Lenin elvtárs májusban küldött üdvöz­letében igen nyomatékosan hang­súlyozta, hogy az átmenet hosszú folyamat, és hogy egyik főfeladat az ingadozó középrétegek, első­sorban a középparasztság meg­nyerése. tünk, hogy nagy szükség van az csztályellenség elnyomására. Hűek vagyunk a 19-es eszmékhez Az ünnepi beszámoló ezután a népi demokráciánk eredményeivei foglalkozott, megmutatta, hogy hűek vagyunk az 1919-es eszmék­hez. S bár a szocializmus építé­sében keletkezett hibák okoztak károkat, de ez nem politikánk lényegéből ered, hanem attól ide­gen és nem változtat a párt, a szocializmus alapvető igazságán. Megyénk népe nagy többsé­gében egyre fokozódó aktivi­tást fejt ki, s tettekben nyil­vánul meg az őszinte bizalom, a megbecsülés pártunk és kor­mányunk politikája iránt. Hálásnak kell lenni a dolgozó tömegeknek ezért a bizalomért, amely egyúttal nagy felelősséget ró ránk, jobb és toDb munkát kí­ván pártunk minden tagjától. Ha a mezőgazdaságban is valóra vált­juk a szocializmus építésének kö­vetelményeit, meggyorsul fal- vaink • fejlődése. — Vannak olyan feladataink is hangsúlyozta a beszámoló — ame­lyeket tervszámokban nem lehet kifejezni. Tovább kell mélyíteni a néptömegekben a hazaszeretet és a proletár-internaciona­lizmust, mert ez pártunk lé­nyegéből fakad, s a nép bol­dogulásának, hazánk békéjé­nek záloga. Emlékezünk a múltra, 1919 nagy vívmányaira, az 1918-es év hő­seire és tanulunk a történelem­ből. De nemcsak a múltba né­zünk, hanem előre is. Minden le­hetőségünk megvan arra, hogy győzelemre vigyük 1919 nagy ügyét, a szocializmust. Az ünnepi beszéd után színvo­nalas műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, szavalatok, kó­rus számok hangzottak el, ame­lyek a hősi harcokról beszéltek, majd megkezdték „A 39-es dan­dár” című új magyar film vetíté­sét, amely az ünneplő közönség nagy tetszésével találkozott. A Hazafias Népfront titkársága jutalmakat, okleveleket osztott szét a községek legeredményesebb társadalmi munkásai között Képünk a jutalmazottak egy csoportját örökíti meg. Budapestről küldött távdiagnózis alapián mentették meg a FöídközMengeren a „Tisza” tengeriárá hajé egyik tisztjének életét Drámai küzdelmet vívtak na­pok óta egy magyar tengerész- tiszt életéért a „Tisza" tengerjá­ró hajón, amely akkor az otran- tói szoros tájékán hajózott. A ha­jón megbetegedett Kis Béla ten» gerésztisztnek 40.2 fokos láza volt, állapotát életveszélyesnek látták. Orvosi beavatkozásra azonban nem kerülhetett sor, mert az otrantói szoros tájékán nincs alkalmas kikötő, illatve olyan nagyobb helyiség, ahol kór­ház lenne. A hajó parancsnoka rádión kapcsolatot teremtett Budapesttel, a DETERT igazgatójával és je­lentette az esetet, egyben tájé­koztatta az igazgatóságot a beteg­ség tüneteirőL A DETERT igaz­gatósága azonnal Összekötetésbe lépett dr. Balázs Gyulával, a Korányi Frigyes és Sándor kór­ház belgyógyászati osztályának vezetőjével, aki a tünetek leírá­sából megállapította, milyen be­tegséggel állnak szemben a „Ti­sza" tengerjáró hajón. Nyomban pontos utasítást adott, milyen gyógyszereket kell a betegnek ad­ni. A hajón a szükséges gyógy­szerek megvoltak, mert minden hajót jól felszerelnek gyógysze­rekkel, így antibiotikumokkal is.1 Ezután óránként érkeztek a rá-' dió-táviratok a beteg állapotárólJ Ugyanakkor utasítást kapott a hajó, hogy eredeti útitervétől el­térően Pireusba menjen és ott szállítsák kórházba a tengerész­tisztet. Mire erre sor került volna, aj beteg állapota lényegesen javult.' A Koriilthusi csatornán áthalad­va, már orvos is szállt a hajóra, alá megállapította, hogy a táv- diagnózis kitűnő volt, a beteg ál­lapota annyira javult, hogy már nincs szüksége kórházi ápolásra.' Így' azután a „Tisza” tengerjáró hajó nagyobb kitérő nélkül foly-1 tathatta útját. Látogatás az új nyíregyházi színházban 1919 nagy és felejthetetlen érdemes Orosz elvtárs ezután ismertette, hogy a rendkívül nehéz viszonyok között is milyen szerető gonddal foglalkozott a Tanácsköztársaság a nép minden érdekeivel, a nők, az anyák és a gyermekek védel­mével, a tanulással, szórakozás­sal és a kulturális problémák megoldásával, majd a Tanácsköz­társaság történelmi tanulságaira tért át. — Mindenekelőtt a proletárin­ternacionalizmus erejét emeljük ki — mondotta beszámolójában Orosz elvtárs, majd így folytatta: — A Magyar Tanácsköztár­saság része volt annals az ál­talános forradalmi fellendü­lésnek, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vál­tott ki csaknem az egész vi­lágon. A Tanácsköztársaság dicsőséges korszaka a magyar és a szovjet nép egyik betonszilárd bázisa barátságunk egyik legdúsabban buzgó történelmi forrása, — Ma már nincs olyan erő a világon, amely képes lenne visz- szaállítani a kapitalista rendet a szocialista tábor országaiban, A szocialista országok kölcsö­nös viszonyának elszakítha­tatlan részét alkotja a test­véri segítés. Ebben az igazi proletárnemzetkö­ziség eszxr.éje Ölt testet, s mi ezt az 1956-os ellenforradalom idején éreztük igazán. A másik tanulság, hogy a párt vezető szerepének dön­tő jelentősége volt a proletár- diktatúra idején. őrizzük tehát pártunk egységét és erősítsük vezető szeretjét! A Tanácsköztársaság példájából alapvető tanulságként áll előt­Több, mint 5 éve nincs állan­dó színháza városunknak. Elkép­zelhető, hogy ilyen hosszú idő után milyen nagy várakozással tekint a nyíregyházi közönség a színház megnyitása elé. A tős­gyökeres nyíregyháziak jól emlé­keznek azokra az időkre, amikor rendszeres színházi előadásokat tartottak és arra, is emlékeznek, hogy milyen lelkes, színházsze­rető közönség látogatta ezeket az előadásokat. Nyíregyháza a Csokonai Szín­ház nyári állomása volt. A deb­receni színtársulat abban az idő­ben magánkézben volt és bizony sokszor anyagi nehézségekkel küzdött Alig várták a nyíregyhá­zi nyári színévad megindítását, mert jól tudták, hogy amit ráfi­zettek Debrecenben, Nyíregyhá­zán duplán megkeresik. Nyíregy­háza a legjobb színházi városok közé tartozik, leikés, kulturált közönsége minden időkben meg­becsülte és támogatta a színtár­sulatok működését. Ez a lelkes támogatás még fo­kozottabban nyilvánul majd meg, ha elkészül az új nyíregyházi színház. Októberben már mod.rn, szép és tökéletesen felszerelt szín­házban élvezhetjük a színielőadá­sokat. Milyen lesz az új színház? A kétemeletes épület erkélyes, főbejáratához öt lépcső vezet. Élőiről hárem, oldalt két bejára­ton át jut a közönség a tágas, világos és imponálóan szép elő­csarnokba, melynek közepén a színház pénztára van. Az előcsarnokból a földszin­ten jobbról is, balról is három méter széles, és 15 méter hosszú folyosó vezet. Itt vanak a ruha­tárak. A színházterembe való bejárás is itt történik. A bejárat jobb oldalán lépcső­sor vezet az első emeletre, az ol­dalfolyosókon, itt is ruhatár és toaletthelyiségek vannak. Az emeleti előcsarnokban modern büfé áll. A színházteremben páholysorok nincsenek. Az élesen emelkedő széksorok bármelyikéből kitűnőek a látóviszonyok. A színpad 8x12 méteres és a modern színpadtech­nika kívánalmainak megfelelően készült. A színház 520 személyes, az emeleti erkélyen 151 néző fog­lalhat helyet. Az egész épületet légfűtéssel és szellőztetővel szerelték fel. A színpad baloldalán épült a főkap- csoló-terem és mellette egy nagy díszlettár. A színpad földszintjén két fér­fi és két női öltöző épült. Ott van a portásfülke és a tűzjelző készülékek helyisége is. A föld­szint közepén van a színházi fod­rászat, a díszletraktárakkal szem- > ben áll a bútorraktár. MS van az emelcíen? Az első emeleten világos, tágas színész-társalgó épült, mellette egy női és egy férfi csoportos! öltöző. Itt van az ügyelő szobája] és az színház irodája is. Az első emelet végén helyezték el a mos-t dóhelyiségeket. A második emeleten van a női! zenekari öltöző, mellette a .női! szabóság, majd a kellékraktár ésj a gépész helyisége. A második' emeleten a férfiöltözők állanak, | mellettük a. zuhanyozó; a női ol­dalon külön zuhanyozó épült. Itt! van a színpadi szabóság, mellet­te a férfi tánckari öltöző, s aj férfi szabóműhely. A második, emeletet a rendező szobája és a' könyvtárhelyiség zárja be. A színpad két oldalán az első emeleten szerelték fel a legmo­dernebb reflektorokat, itt áll a vetítő ház is, mellette a tekercse­lő helyiség, az egyenirányító és; az akkumulátor-fülke. Hátul az udvaron hatalmas ké-j ményével áll a kazán- és szivaty-í tyúház. Itt épült fel a gondnoki] lakás Is. Véget ért színházi sétánk, örömmel tölt el bennünket, hogy! végre láthattuk a mi színházunk kát. Abban a jóleső tudatban tá-; Vozunk, hogy télen már a mi színtársulatunknak tapsolhatunk,’ f. a*

Next

/
Thumbnails
Contents