Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

KFXfrrVI AfSYAROIlSZAO 1959. MÄRCIUS 21, SZOMBAT Az országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás a 3. oldalról.) lást összekötötték a belső rombo­lással. Ennek egyik lényeges ele­me volt, hogy a diktatúra „eny­hébb kezelését” követelték, a pol­gári „humanizmus” jelszavával fordultak szembe a proletárdik­tatúrával. Pesten a „humaniz­musról” beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martalócai akasztották a kommunistákat. — A „demokrátikus” ellenfor­radalom a fasizmusba torkollott. A humanista frázisok valósága Siófok és Orvogány, a britaniás tisztek kegyetlensége, a huszon­ötéves intézményesített terror lett, mely a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. Az 1956-os ellenforradalmi lázadásról — Az 1956. októberi ellenforra­dalmi lázadás kísérletet tett rá, hogy a nemzetközi imperializmus segítségével megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy-fasizmus tett, a kapitalizmus restauráció­ját. De 1956-ban más volt a hely­zet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi méretekben a szocia­lizmus javára. Az ellenforradal­mi restaurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. — 1919-ben a Horthy-fasizmus fölülkerekedéséhez a Peidl-féle szakszervezeti kormány egyenget­te az utat. 195ö-ban az ellenforra­dalom előkészítésében az ellen­forradalmi készülődés leplezésé­ben a főszerepet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919- ben Horthyék szálláscsinálól, úgy 1956-ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal lep­lezték gyalázatos árulásukat. — A lényeget teliintve, az 1956-os ellenforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához képest. — A szovjetellenesség, a demagóg kom­munistaellenes uszítás, a fékte­len gyilkos fehérterror és a for­radalom vívmányainak kímélet­len megsemmisítése a nemzetközi imperializmusra támaszkodva — ez volt a program és ez volt a cél akkor is, és ez volt 1956-ban is. — De az 1956-os kísérlet, amely negyven évvel akarta visszaper­getni a történelem filmjét, nem _ «került, A szocializmus vívmányaihoz való ragaszkodás kltéphetet- lenül él a magyar nép mil­lióiban. Bár az ellenforrada­lom erői 1956. októberében felülkerekedni látszottak, nem győzhettek, mert a magyar nép forradalmi erői, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt . vezetésével újra szerveződtek, ellentámadásba mentek át, raegvédték a szocializmust. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos, aktív szo­cialista erői a szocialista tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére tá­maszkodhattak. Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a pro­letárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. A párt szívós küzdel­met folytatott az ellenforradalom maradványai ellen, a belső és a nemzetközi revízión izmus ellen harcolva alakította ki politikáját, sikeresen küzdött a dogmatikus és szektás hibák ellen, amelyék az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, meg­könnyítették, előkészítették az ellenforradalmi erők orvtámadá­sát. — A négy évtizedből, amely a Tanácsköztársaságtól elválaszt bennünket, tizennégy év esik a népi demokrácia történetére. Ezen belül több mint egy évtized a szocialista építés, a proletárdikta­túra időszakára. Ez a négy évti­zed csak időben távolította el a Tanácsköztársaság 133 napjának történetét, de az utolsó tizennégy év — lényegét tekintve — köze­lebb hozta 1919 eleven és társa­dalmunkat formáló hagyatékát. Élő, köizell s mindennapjainkban ható emlék ez. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzitásoktól mentes igazi és lel­kesítő képet adjunk a Tanács- köztársaságról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemze­déke forradalmi tűzkeresztséget és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőknek fogtak fegyvert a párt hívó sza­vára a szocializmus védelmére, legyőzve a magas életkor-okozta nehézségeket, 1919-es lelkesedés­sel és elszántsággal ismételten példáját adták a forradalmi elv­hűségnek, áldozatkészségnek, 1919. eszméi és ejnléke évtizede­ken át el nem halványuló forra­dalmi erejének. A Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért ele­ven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytat­ják. — Ma sem kevés a nehézsé­günk, a tennivalónk. De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919-ben volt, mert mérhe­tetlenül megnövekedtek a szocia­lizmus erői, mert létrejött, fejlő­dik és erősödik a szocialista tá­bor. S könnyebb azért is, mert pártunk és népünk tapasztalt, ed­zett, egységes, tanul a munkás- mozgalom nemzetközi tapasztala­taiból és saját történetének tanul­ságaiból Is. — „Legyetek szilárdak, a győ­zelem a tiétek lesz!” — ezzel fe­jezte be Lenin a magyar munká­soknak küldött üdvözletét 1919. májusában. Ma is az 5 útmutatá­sát követjük. Szilárdak vagyunk és szilárdak lesnünk hűségünk­ben a marxizmus-lenlnizmus esz­méihez, a prolejár nemzetközi­séghez, a szocialista táborhoz. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk a nép szolgálatában, az imperializmus elleni harcban. Ezért visszük győzelemre a szo­cializmus ügyét. — Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a Tanács- köztársaság megteremtésének 40. évfordulója. Nemcsak a mi né­pünké, az egész nemzetközi mun­kásosztályé. A hatalmas szo­cialista táboré, a tőkés kizsák­mányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sqk százmilliós tö­megeké. Példája a harcokban ta­núsított szívósságnak, elvhűség­nek, a jövőbe vetett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. — Szívünkben kiolthatatlan lánggal ég, szemeink előtt útmu­tató fényében rajgyog 1919. emlé­ke, a Tanácsköztársaság törté­nelmi dicsősége. ^Tépünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, amelyet elfogadásra az ország- gyűlés elé terjesztünk: — Iktassuk törvénybe a Ma­gyar Tanácsköztársaság emlékét! Dr. Müpnich Ferenc ezután felolvasta a törvényjavaslatot, melyet az országgyűlés tagjai hosszantartó, lelkes tapssal fo­gadtak. Ezután I szavalás követ­kezett, majd R^nai Sándor, az országgyűlés elnöke kimondta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szó'ó törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután a szovjet párt- és kor­mányküldöttség nevében Averkij Boriszovics Arisztov. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának tagja üdvözölte az or­szággyűlést. A. B. Arisztov üdvözlő beszéde A. B. Arisztov beszédének ele­jén átadta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép szívből jövő, testvéri üdvözleteit. — Az 1919-es magyarországi ta­nácshatalom megteremtése — mondotta — a magyar nép törté­nelmének kimagasló eseménye, s egyben nagy nemzetközi jelentő­séggel bír. A proletáríorradalom, amelyet a hős magyar munkásosz­tály negyven évvel ezelőtt vég­rehajtott, örökre bekerül a nem­zetközi munkásmozgalom történe­tébe, mint annak egyik dicső fe­jezete, mint fényes útjelző abban a harcban, amelyet a dolgozók szabadságukért és boldogságukért, a szocializmusért, vívnak. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünnepük a Szov­jetunió népei, a szocialista orszá­gok nénei és az egész világ haladó emberei. — Országaink dolgozóit régi, testvéri barátság fűzi össze. A Szovjetunió nénei nagyra értékelik azt a kiemelkedő segítséget, amelvet a magyar internacionalisták nvűitottak hazánkban a proletárdiktatúra győzelméhez. A nolgárháború éveiben a Vö­rös Hadsereg soraiban a m i gyár munkások és parasztok tízezrei küzdöttek hősiesen a szövitek ha­talmáért, akik az imp°rHi?ta há­ború ideién m'nt hadifoglyok ke­rültek hozzánk. ta Párt 1918-ban és 1919. elején, rövid idő alatt masa mellé állí­totta a munkásosztály, a dolgozó tömegek többségét. A Kommunisták Magyaror­szági Pártía megalakításában kiemelkedő szerepet töltöt­tek be a hazatért magyar In­ternacionalisták. a Nagv Ok­tóberi Szocialista Forradalom, az oroszországi polgárháború résztvevői. » A pórt ♦«vékeov szervezői közé tartozott Kun Béla, a nagyszerű magyar forradalmár, Szamuely Tibor, Landler Jenő, Korvin Ot­tó, * forradalom rettenhetett«! katonái, Münnich Ferenc elvtárs, a mi nagy barátunk, a Magyar Népköztársaság kormányfője és a magyar munkásmozgalom más ki­emelkedő alakjai. — Szovjet-Oroszország dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták a hírt,' hogy Magyarországon győ­zött a proletárforradalom. A nagy Lenin forrón üdvözölte a magyar munkásosztályt. Rámutatott, hogy a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltása meggyőzően bizonyította, mennyire értelmetlenek azok az opportunista elgondolások, ame­lyek szerint a proletárdiktatúra és a szovjet hatalom pusztán va­lamiféle „orosz külön1 í^esség” és nyugati országok számára alkal­matlan. — A proletárforradalom ma­gyarországi győzelme hatha­tós politikai és erkölcsi támo­gatást nyújtott a fiatal Szov- jet-Oroszországnak, amelyet a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom egye­sített erői támadtak. A Magyarországon győztes pro­letárforradalom Közép-Európá- ban lekötötte a reakció, a nem­zetközi imperializmus fegyveres erőinek egy részét, amelynek a Szovjet-Oroszország elleni inter­venciót kellett volna erősítenie. — Hazánk dolgozói ugyanak­kor mindent megtettek, ami erejükből telt, hogy segítse­nek magyar testvéreiknek. Szovjet-Oroszország kormányának felhívására a Magyarországon tar­tózkodó orosz hadifoglyokból 1919 májusában nemzetközi brigád ala­kult Budapesten, s a magyar munkásokkal vállvetve védel­mezte a Magyar Tanácsköztár­saságot. — A magyar munkásosztály, a Kommunista Párt vezetésével, az egyenlőtlen harcban példát mu­tatott az állhatatos, kemény és hősies helytállásra. A magyar munkások ezrei estek el a dol­gozók ellenségei ellen vívott har­cok mezején. A szovjet nép ezekben a na­pokban önökkel együtt tisz­teleg a hős harcosok emléke előtt, akik életüket áldozták a Magyar Tanácsköztársa­ságért. — A Magyar Tanácsköztársaság fegyveres erőinek első soraiban meneteltek a magyar kommunis­ták. Engedjék meg, hogy ma, a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­Egyre Inkább Mag; arországon ragyogó — Magyarország munkásosztá­lya, dolgozói. a Horthy-fasizmus. idején is szilárdan bizta'c elér­kezik a nap, amikor a magyar földön ismét diadalmaskodnak az eszmék, amelyekért az 1919-es proletárforradalom hős harcosai vérüket hullatták. S ez a nap el is érícazett. — A szovjet népnek a hit­leri fasizmus felett aratott történelmi Jelentőségű győ­zelme nagyszerű távlatokat nyitott meg a magyar dolgo­zók előtt. Lehetőség nyílt számukra, hogy most már végérvényesen megteremtsék a munkások és parasztok ha­talmát Magyországon. Egyre világosabban kirajzolódik a szocializmus ragyogó épülete, amelyet a magyar nép lelkes munkával emel. — A szocializmus roppant si­kerei nem hagyják nyugton a munkásosztály ellenségeit. Az im­perialista reakció minden eszköz­zel akadályozni szeretné a szo­cializmus diadalmas fejlődését. Még most sem hagyott fel azzal a reménnyel, hogy a szocialista útra tért országokban visszaállít­sa a kapitalista kizsákmányolást. 1956. őszén Ilyen kísérletet tettek az önök országában. A reakció erői arra számítottak, hogy — akárcsak 1919-ben — visszavehe- tik a magyar munkásosztálytól a politikai hatalmat és megsemmi­síthetik szociális vívmányait — Az elleníoradalom számítá­sai azonban kudarcot vallottak. Napjainkban a világ erőviszonyai a szocializmus javára gyökeresen megváltoztak. Ma már nem 1919-et írunk. A szocialista országok népei­nek, hatalmas családja ele­gendő erővel és eszközzel ren­delkezik ahhoz, hogy meg­semmisítő módon visszavág­jon az imperialista reakció bármely kísérletére. — Az ellenforradalmi lázadás napjaiban a magyar nép egész­séges erői, elsősorban az élenjáró munkásosztály, határozottan fel­léptek a rerkció ellen, amely nus­tásának 40. évfordulóján pártunk és az egész szovjet nép forró test­véri üdvözletét tolmácsoljam a munkás- és kommunista mozga­lom dicső vele' ónjainak, az 1919- cs magyar proletárforradalom résztvevőinek és hosszú életet, jó erőt és egészséget kívánjak nekik a szocialista Magyarország felvi­rágoztatásáért vívott harcban. — A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja kitöröi- hetelen emléket hagyott a magyar nép szívében. Nem hiába ontot­ták vérüket Magyarország leg­jobb fiai. Az imperialistáknak és a belső ellenforradalomnak sike­rült ugyan megfojtaniok a Ma­gyar Tanácsköztársaságot, de nein tudták megtörni a magyar nép akaratát, elhatározását, hogy har-, coljon a jobb jövőért, a szo­cializmusért. — A magyar kommunista!!: nem egyszer bebizonyították, hogy mélyen él bennük a nemzetközi proletárszolidarítás. A más or­szágbeli internacionalistákkal együtt sok magyar kommunista harcolt a spanyol polgárháború frontjain. A nemzetközi munkás­mozgalom sohasem felejti el a le­gendás hírű Lukács tábornokot, azaz Zalka Mátét, a nagyszerű írót és harcos forradalmárt, aki a fasizmus elleni harcban a spa­nyol nép szabadságáért és bol­dogságáért halt hősi halált. kirajzolódik a szocializmus épülete kísérelte, hogy erőszakos úton visszaállítsa a régi földesúri-ka­pitalista rendet. E harc vezetését a magyar nép hű fiai ve/ík ke­zükbe: Kádár János, Münnich Fe­renc, Dobi István elvtársak, és sokan mások. A Szovjetunió, a szocialista tábor valamennyi or­szága internacionalista kötelesré­güknek tartották, hogy testvéri se­gítséget nyújtsanak, minden tá­mogatást megadjanak, a m igyar népnek. — A magyar nét> szé+zúzta az ellen forradalmi erőket, gyorsan felszámolta a lázadás követtcczm'5*; nyeit, bebizonyította hűségét a' szocializmus iránt. A szocializmus sikeres építése és a múlt év őszén megtartott országgyűlési és tanácsválasz- tások meggyőzően bizonyítot­ták, hogy a népi demokrati­kus rendszer szilárd és meg­ingathatatlan. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt ma biztosan vezeti a ma­gyar népet új győzelmek felé. — A magyar dolgozók őez-ntén tá­mogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak politikáját. A párt és a nép p.ervsétfe hi7fo<?ít,i;ka a szó­cializmus további sikereinek. A. B. Arisztov a tovább1akban a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXI. rendkívüli kongresszusá­nak jelentőségéről és a Szovjet­unió hétéves tervének ragyogó távlatairól beszélt, majd kiemel-: te­— óriási elméleti és gyakorlati jelentőségű az a tétel, amelyet Hruscsov elvtársnak áz SZKP XXI. kongresszusán tartott beszá­molója és a kongresszusi határo­zat tartalmaz: a szocializmus országai, • szocialista rendszer lehetősé­geinek sikeres felhasználásár val, többé-kevésbé egyidőben jutnak el a kommunista tár­sadalom felsőbb szakaszába. Nincs messze az az idő, ami­kor valamennyi szocialista ország, a Szovjetunióhoz ha­sonlóan, a kommunizmust fogja építeni. (Folytatás az 5. oldalon)] 4

Next

/
Thumbnails
Contents