Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

193$. MÁRCIUS 20, PÉNTEK KELETMAOTAIUins/'ln 3 Az Elnöki Tanács törvényerejű rende.'ete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működéséről A Népköztár saság Elnöki Taná­csa Törvényerejű rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működésének irányéi veiről. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére — állapítja me; a törvényerejű rendelet — a föld művelésügyi miniszter a Terme­lőszövetkezeti Tanáccsal egyetér­tésben alapszabály-mintát ad ki, amelyet a közgyűlés a rendelet keretei között, a helyi viszonyok­nak és sajátosságoknak megfele­lően kiegészít és elfogad. A termelőszövetkezet által el­fogadott alapszabályt a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága hagyja jóvá és egy­idejűleg kiadja részére a mű­ködési engedélyt, A törvényerejű rendelet szabá­lyozza a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek működését. Ki­mondja, hogy a tag jogosult a termelőszövetkezet jövedelméből végzett munkája arányában ré­szesedni. A közös használatba adott földje titán földjáradék jár. AZ alapszabály rendelkezéseinek megfelelően háztáji gazdaságot tarthat, jogosult a szövetkezeti tagsággal járó szociális kedvez­ményekre. Ha a tag az alapszabályt vagy munkarendet megsérti — mond­ja ki a törvényerejű rendelet — vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelős­ségre vonást kell alkalmazni. A termelőszövetkezetnek vétkesen okozott kárt a tag köteles meg­téríteni.'A kártérítési kötelezett­ség megállapítására vonatkozó el­járás meghatározása után a kilé- jPés, illetve a kizárás rendjéről intézkedik a rendelet. Részletesen intézkedik a tör­vényerejű rendelet a földbeviteli kötelezettségről. Megállapítja: a tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő csa­ládtagok tulajdonában, haszon- élvezetében, haszonbérletben vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földet — ide értve a legelő- és erdőilletőséget is — a törvényesen visszatartható ház­táji föld kivételével — a terme­lőszövetkezet közös használatába adni. Szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló sze- | mély földjét viszont csak gyám- j hatósági hozzájárulással lehet a termelőszövetkezet közös tulajdo­nába adni. A* állam a tulajdonában levő földet ingyenes és örök használatba adja a termelő- szövetkezetnek. A továbbiakban pontos és részletes előírásokat tartalmaz a törvényerejű rendelet a haszon- élvezettel, tartási és járadskkö- telezettséggel terhelt, valamint haszonbérelt földeknek a terme­lőszövetkezeti közös használatba adásával kapcsolatban. Haszon-» bérelt állami tartalékföld bevi­tele esetén — mint a törvény- erejű rendelet előírja — a ha­szonbérlet megszűnik és a tarta­lékföld a termelőszövetkezet in­gyenes és örök használatába megy át. Azt a termelőszövetkezeti tag­gal közös háztartásban élő csa­ládtagot, aki nem tagja ugyan a termelőszövetkezetnek, de saját földje a termelőszövetkezet közös használatában van, földjáradék illeti meg. Az öregek érdekeit szolgálják azok a rendéi kezesek, ame­lyek szerint a családtag ak — ha megélhetésének alapja a közös használatba adott föld — választása szerint vagy földjáradékot vagy a helyben szokásos haszonbért köteles a termelőszövetkezet fizetni. Az idős, élethivatásszerűen me­zőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztokat, akik földjüket a ter­melőszövetkezetbe adták — bár annak nem tagjai — hasonló jo­gok illetik, A törvényerejű rendelet elő­írja a földjáradék fizetésének rendjét. A termelőszövetkezeti tagnak a termelőszövetkezet kö­zös használatába adott saját föld­je után földjáradékot kell fizetni. Földjáradék-íízetési kötelezettség alól az 1959, január 1-e előtt ala­kult termelőszövetkezeteknek, in­dokolt esetben a közgyűlés hatá­rozata alapján előterjesztett ké­relmére, a földművelésügyi mi­niszter a Termelőszövetkeze­ti Tanács elnökével egyet­értésben egy évre felmentést ad­hat. A földjáradék mértékét a ren­delet a következőképpen szabá­lyozza. A termelőszövetkezetbe bevitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranyko­ronája után — a közgyűlés ha­tározatától függően — öt-tíz kilo­gramm búza állami felvásárlási áron számított forintértékét kell fizetni. A föld járadékból a föld­adót nem lehet levonni. A ka­taszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál fi­gyelembe vehető mértéke ka- tasztrális holdanként nem halad­hatja meg a 16 aranykoronát, a föld járadék címén kifizetésre ke­rülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső ré­szének 25 százaléka. A rendelet külön és most először szabályoz­za a termőszőlő és termő, gyü­mölcsös, valamint erdő bevitele esetén fizetendő földjáradékot, A háztáji gazdaságok vonatko­zásában a törvényerejű rendelet előírja, hogy minden önálló ház­tartással rendelkező termelőszö­vetkezeti tag, a vele közös ház­tartásban élő családtagjaival együtt, személyes használatára háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendel­kező öreg vagy munkaképte­lenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban része- sül-e vagy sem. A háztáji föld területe a közgyű­lés határozatától függően 0.5—1 katasztrális hold lehet. A törvényerejű rendelet a to­vábbiakban kimondja: a termelő- szövetkezet törvényes birtokosa a közös használatában levő földnek, azon épületeket emelhet. A termelőszövetkezet közös használatában levő. bevitt földek öröklésére és örökölhetőségére vonatkozóan a rendelet előírja: ha az örökös a termelőszövetke­zet tagja vagy ott családtagként rendszeresen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a ter­melőszövetkezet közös használa­tába; ha az örökös a termelőszö­vetkezeten kívül álló és nem élethivatásszerűen foglalkozik me­zőgazdasági termeléssel, földjére — a termelőszövetkezet kérésére — az örökös és a termelőszövet­kezet között tartós, határidő nél­küli haszonbérlet jön létre. Ha a haszonélvezetre jogosult házas­társ termelőszövetkezeti tag. alap­szabály szerinti földjáradék, ha pedig nem tagja a termelőszövet­kezetnek, haszonbér illeti meg. A termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével kapcsolatban a törvényerejű rendelet előírja, hogy a közös gazdálkodást a köz­gyűlés által elfogadott éves ter­melési terv és bevétel-kiadási költségvetés alapján folytatja. A tagok — családtagok — munká­ját a végzett munka mennyisé­gét és minőségét egyaránt kife­jező és a helyi viszonyoknak meg­felelő munkaegységgel kell mérni. A törvényerejű rendelet a to­vábbiakban a termelőszövetke­zeti csoportok működésének alap­elveit szabályozza. Eszerint .ata­gok a termelőszövetkezeti cso­port használatába adott szántó­földeken táblás műveléssel, közös vetésforgóban, közös vetésterv alapján gazdálkodnak. A szántó­földi növénytermelés alapvető munkáit — gépi és fogatos szán­tás, kalászosok vetése — a tagok személyesen, közösen végzik, továbbá a termelést . szol­gáló beszerzést és értékesí­tést. A közös gazdaság fejlesztése céljából fel nem osztható szövet­kezeti alapot, az üzemviteli költ­ségek fedezésére pedig üzemi ala­pot létesítsenek. Sok még a selejt a vásárosnaményi téglagyárbar amit ez a fénykép is bizonyít. Mintegy 150 ezer dars*b nyers-; tégla ment tönkre. Varga Istvánná, a téglagyár vezetője igyekszikI kimagyarázni a dolgot. Azt mondja, hogy ezeket a téglákat még! akkor gyártották, amikor nem volt fagy, de a nyirkos időben, november végén lassan száradtak és a fagy tönkretette őket. „Volt már ennél több selejt is” — mondja az Építőanyagipan Vállalatnál Rezsőfi István r^űszaki vezető. Azt szeretnénk, ha legalább nagyobb sajnálkozással beszélnének a selejtről. A jövő­ben jobban vigyázzanak arra, hogy ilyen dolog ne ismétlődjék meg. Emberek, e§etek, áruk * » Egy délelőtt as Állami Áruházban Hatalmas tömeg áramlik ki-be az ajtón. A háziasszony, aki ta­karítás közben „szaladt” ide egy kis tavaszi ruhaanyagért, mind­járt stoppolócérnát és rezsó be­tétet is vásárol, hiszen nem kell mindenért külön más üzletbe ro­hangálnia. Naponta, s különösen egy-egy hétvégi délelőtt — való­ságos emberáradat indul ide, hogy a heti bevásárlást elintézze. Ilyenkor négy-ötezer vásárló is megfordul az üzletben. Vajon milyenek is, thit vásá­rolnak, hogyan viselkednek az emberek? RÖVIDÁRU OSZTÁLY Kedves, csinos fiatal nő áll a pult mögött. — Mivel szabad szolgálnom? — Köszönöm, egyenlőre csak nézelődöm... — Tessék csak — mosolyog ud­variasan az eladónő, s újra cseng a kedves hang. — Mivel szabad szolgálnom? Egy sötét fejkendős, idősebb néni kerül előre. Megtalált boldogság Lányok az ököritófülpösi nevelőíutézetheu Emberi tragédiák, kallódó éle­tek ... Mennyi panaszt mond, mennyi vágyat érez az otthon, csepp meleg, egyetlen gyengéd szó után az elhagyott gyermek! Akad olyan is, akinek már volt ottho­na, olyan is, aki még nem tudta, mi az, hogy haza ... haza anyu­kához, a családhoz. Ilyenek voltak az ököritófülpö- si lányok. Árván, szülők nélkül, vagy hűtlen, erkölcstelen anyáktól, apáktól magukrahagyva bolyong­tak az életben, az útvesztőkben, amíg a társadalom keze kinyúlt értük. V. Ilonka anyja Felsőzsolcán lakik. Gyenge, zaklatott idegzetű asszony, férjétől elvált, s ütötte, verte, kínozta kislányát. A gyám­ügyi hatóság nem nézte tétlenül Ilonka helyzetét, s idehozta, az ököritófülpösi állami leánynevelő intézetbe. A kislány három napig sírt, félt a szokatlan környezettől, mindenkitől hántást, rosszat várt Ma már négyes tanuló, hatodik osztályos. A „Csipkerózs '.kában ő a tündér, balettezik, s gyönyörű mezoszepránja sok rendezvényen cseng. Az intézetben ugyanis éne­kelni, táncolni tanulhat, akinek kedve, hajlama van hozzá. Még táncruhákat is varrnak maguknak a jövő .művésznői". V. Jutka messziről, Békéscsa­báról került az intézetbe. Anyja idegen férfivel élt, apró kislánya szeme láttára, s a férfi egyszer a kis Jutkával is erőszakoskodni kezdett. A kislány segítségért kiál­tott s a szomszédok a rendőrségre vitték a férfit: 14 esztendei bör­tönt kapott, Jutka pedig az inté­zetbe került — az élettől meg­undorodva, idegösszeroppanással. Ma már VIII-ik osztályos ta­nuló, jól tanul, mert szenvedélyes vágya, hogy gyógyíthasson, hogy orvos legyen. S ha továbbra is ilyen szorgalmas lesz, életvidám, kiváló nő lehet belőle: Dr. V. Ju­dit, orvos... T. Erzsikét 3 hónapos korában tette ki lelketlen anyja a Kőrös­partjára. Már 15 éves, s az ököritó­fülpösi leánynevelő intézetben a VIII-ik osztályt végzi. Anyját mindenütt keresték, de nem tud­nak rátalálni. S Erzsiké anya nél­kül is otthonban, szeretetbsn ne­velkedik. 90 ilyen Erzsiké, Jutka, Ilonka él ebben az. intézetben. A szülők simogatása helyett az igazgató né­ni, meg a másik négy pedagógus becézi és neveli őket. Az öt asz- szony kilencven kislány mamája, s egyik gyermekük sem nélkülözi a féltést, gondot, az okos taní­tást. Hogy milyen egy ilyen intézet élete? Szürke, hétköznapi sza­vakkal nem lehet elmondani azt, ami a napirend mögött van: az örömöket, közös gondokat, izgal­makat, a tanulást, az úttörő-ta­nács gyűléseit. Hiába írnánk, hogy hánykor kelnek, reggeliz­nek, tanulnak, játszanak, — nem adna teljes képet a lányok életé­ről. Egy biztos: bármelyik kis­lánnyal beszélgetünk az intézet­ről, az igazgató néniről, Vali né­niről, vagy bármelyik nevelőről — szavukban melegszik a szeretet, a ragaszkodás. Itthon vannak ők, s ha valaha elkerülnek innen, akármilyen jó is legyen soruk, mindig honvágyat fognak érezni az első örömök, az első jóízű, gondtalan kacagások után. A faluba járnak iskolába, s a VIII-ik osztály után szabadok! — Ki-ki mehet kedve és tehetsége szerint a társadalom további se­gítségével felsőbb iskolákba, vagy szakmát tanulni. De aki akar, ma­radhat az intézetben továbra is, a mezőgazdasági szaktanfolyamon, ahol kertészeti szakképzést kap. Kilencven helyes, talpraesett lány ököritófü’pösön: kilencven megtalált sors, megmentett élet. Vajon ki-ki közülük hová jutott volna a társadalom szeretete, az állam gondoskodása nélkül? ... Győri Illés György — Adjon nekem meddő-tűt..., Az eladónő meghökken, a né­nihez fordul: — Milyen tűt tetszett monda­ni? — Meddő-tűt — ismétli a tü­relmetlen hang. —Ne haragudjon asszonyom, öt esztendeje itt dolgozom, de ilyen nevű tűvel nem találkoz­tam. — Nem is eladónak való ma-t ga akkor — mondja a nénike ésI duzzogva elmegy. CUKORKA OSZTÁLY Szürkekabátos fiatalemberen a sor. — Névnapja van a menyasszo­nyomnak, mit ajánl neki? Az eladó máris szedi elő <t masnis bonbonosdobozt. —Mutat is, finom is és olcsó — mosolyog. — Köszönöm — derül fel a fér­fi, majd zavartan nézelődik to­vább. — Ebből is adjon — mu­tat egy csokiszeletre, s mikor áf-i veszi a dobozt, a csokoládét fél-] szegen nyújtja az eladónak... MŰSZAKI OSZTÁLY Az egyik eladó varrógépnél ül, a gépen női kabát. Befűzi a cér­nát, s máris finoman berreg a varrógép: az eladó próbavarrást mutat a vevőnek, egy néninek. Aztán a vevő ül a géphez, keze gyakorlottan forgatja alatta a kabátot. — Megveszem... Készülünk a tavaszra. S ez úgy jelentkezik, hogy nagy a keletjük a ballonoknak, a tavaszi ruhaanyagoknak, a könnyű szan­dáloknak, az illatszereknek. Az emberek vásárolnak és nézelőd­nek, majd továb sietnek a dol­guk után, Életükhöz tartozik az Áruház, mint a városhoz a villamos, ebéd­hez a kenyér, tavaszhoz a nap­sütés.. GY. I GY. Helyreigazítás Tegnapi számunkban a A béke 7 éves tervéről szóló cikkben fél­reértésre okot adó hiba csúszott be. mivel a kézirathoz viszonyítva a kinyomtatt szöveg eltérő. „X. A 7 éves terv a békeszerető lenini politika folytatása.” — kezdetű harmadik bekezdés utolsó mon­datai helyesen így szólnak:, „Vagy: a II. világháborúban Htt-1 ier fasiszta háborúja megállította és visszavetette egy időre a Szov­jetunió fejlődését. Avagy: a len­gyel és magyar ellenforradalom; visszavetette a lengyel és a ma­gyar nép felemelkedését.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents