Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
Tiaxuntavári j ti tőjéről (Interht az 5. oldalon.) ★ K ai t arái!« híradó (8. oldal,) Es a Iclciősség a szülőké... «Riport az 5. oldalon.) ★ Kiesi föld (Regényrészlet * 4. oldalon.) XVL ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ara 50 fillér 1959. FEBRUÁR 19, CSÜTÖRTÖK | íjTSNEPELVNK jiienryi emlék, mennyi szívbőljövő és szívbemarkoló *u -lbeszélés kelt szárnyra a szabolcsi emberek ajkán a hosszú évtizedek alatt. Mennyi hőstett, megannyi époszaa történelemnek, amely nem látott papírt és nyomdafestéket. Ilyenkor uradalmi csűrök, ablaktalan cselédviskók tárulnak az emlékező krónikás szeme elé és szinte hallja, ahogy az idős cselédember megeleveníti az orosz frontot, a szenvedést, a nélkülözést és mély sóhajjal emlékezik a doni kozákokról, a pétervári munkásokról, az orosz népről, a bolsevik bátorságról és Leninről. Mert így volt ez negyven esztendőn keresztül. A hadifogságból és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiból hazatért szabolcsiak csak suttogtak a pislákoló mécsesek mellett a nagy változásról, amely megrengette a világot Akkor — 1917-ben — vérrel pecsételték meg odakint és itthon a magyar—szovjet barátságot És 1919-ben az orosz hadifoglyok segítették fiatal Tanácsköztársaságunk élet-halál- harcát, az ezeréves igát lerázni akaró magyar nép mellett fogtak fegyvert. Gondolták volna a veteránok, hogy annyi rabságban eltöltött év után új hadak kelnek Kelet felől és végérvényesen megszabadítják népünket az elnyomástól? Igen, sokan vártak erre, hiszen a' szovjet nép még akkor megígérte, hogy visszaadja a szabadságot, amelyet elragadtak tőlünk az intervenciós fehérgárdista csapatok tizenkilenc őszén. Elérkezett a nap, amikor teljesült az ígéret A szovjet hadsereg vére hullatásával állta szavát, felszabadította hazánkat Élni tudtunk a szabadsággal. Nincs rá lehetőség, hogy felsoroljuk a gazdasági és politikai támogatás megannyi tényét Elég, ha rámutatunk: országunk tervgazdaságának sikereiben oroszlánrésze volt a szovjet segítségnek. A magyar nép függetlensége merő álom lett volna csupán, ha a testvéri szovjet nép nem nyújtja kezét 1956-ban, amikor újra sötét felhők tornyosultak felettünk. „ Ki tagadja, hogy a barátság szálai sokkal szorosabbra fonódtak az ellenforradalmi támadás leverése után?! Mélyebb tartalmat kapott a fogalom, amely a barátságot jelenti. Megyénkben sorra alakultak a magyar—szovjet baráti körök, soha annyi találkozó nem volt azelőtt magyar és szovjet emberek között. A barátság a szívünkben él. Tudjuk, hogy a szovjet tudomány és technika, a szovjet mezőgazdaság és ipar, a szovjet külpolitika bármily sikere a mi népünk sikerét is jelenti. A mi eredményeinknek is nagy része van abban, hogy a szocialista tábor állandóan erősödik. A magyar nép nem mutathat fel olyan óriási eredményeket, mint a Szovjetunió. De a két nép barátságát erősiti azzal, ha túlteljesíti a terveket, ha a nagyüzemi mezőgazdaság útjára lép és ezáltal alkotóan tudja hasznosítani a szovjet kolhoz«*; számos, előnyös módszerét. A mi barátságunk több egyszerű ismeretségnél, hisz sorsunkat örök időkre egymáséhoz kötöttük. Nem lehet már külön vizsgálni a helyzetet, mert tennivalóink is egyek. A hatalmas barát nem kérkedik egyedül új és új felfedezéseivel, s a dolgozók jólétét nemcsak a saját országában akarja fokozni. Jó példa erre Hruscsov elvtársnak a XXI. kongresz- szuson elmondott nagyhatású beszéde is, amelyben rámutatott, hogy a kommunizmus csillagát egyszerre látják meg a szovjet népek és a népi demokráciák népei. Megyénk dolgozói nagy szeretettel és örömmel fogadják a bejelentést. Közel hozzánk a Szovjetunió államhatára. Sok küldöttség járt már itt és innen is sok dolgozó járt a Szovjetunióban. Jól tudjuk, hogy egyre virágzóbb az élet mindkét országban, s hogy együtt menetelve jutunk az emberi boldogság korszakába, legyőzve a sötét erőket. Ezért ünnepeljük teljes szívvel a Magyar—Szovjet Barátság Hónapját! Dr. Münnich Ferenc: R magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szoeializmus építésének útján Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte munkáját, Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosául György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Antoe István, Benke Valéria, Czottner Sándor, Csergő Jáno6, dr. Dole- schall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza. dr. Sik Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, és Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének megfelelően a pénzügyminiszter az 1959. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elnökének benyújtotta. A költség- vetést és a költségvetési törvény- javaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak, Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: A Minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő béke- szerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója, Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1956. november 26-án berekesztett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Dr. Münnich Ferenc el v társ beszéde Néhány nap alatt 10 családdal, 14 taggal ás 40 hold fáiddal gyarapodtak az ököritófülpesi termelőszövetkezetek újabb tíz család jelentkezett a szövetkezetekbe. A belépők között ,annak Oláh Lajos hat. Kelemen .’éter öt és özvegy Balogh Gyu- ■ánc ugyancsak öt holdas, valaA'l egyénileg dolgozó parasztom körében végzendő felvilágosítí munka sikereket hoz ököritófül- pösön is, ahol a Szabad Föld. a Haladó, az Új Élet és a Bek. Őre Termelőszövetkezetekbe má eddig is szép számmal kérték fel vételüket egyéniek. A napokban nint Párizs Zsigmond két és fél holdas dolgozó Parasztok. f hónapban elkéaxül a peineháxi kultúrháx Petneházán rövidesen kultúr- házat avatnak a dolgozók. A községi kultúrház közös erőforrásból épül, még a külső tatarozása és padlózása van hátra. A községi tanács vezetőinek elgondolása szerint még ebben a hónapban befejezik a munkákat. Százharminc lapméter padlót raknak le társadalmi munkában. A szakmunkát két fiatal: Bíró Miklós és Steszkó László vállalták, akik Budapesten dolgoznak, a padlózás szakmájuk, s szabadnapjukon a község dolgozóival együttesen padlózzák le a szobákat. A belső munkáknál mintegy húsz-huszonöt kiszista segédkezik, s a szakmunkával együtt többezer forintot takarítanak meg társadalmi munkájukkal. — A kormányt az új országgyűlés megerősítette tisztségében, most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. — Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt és ezzel népi demokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. — Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a I konszolidáció munkájához, az, első és legfontosabb feladatot úgy határozta meg, hogy a leglényegesebb: az államhatalom erősítése. Mindenki tudja itt ebben a teremben, és ezen kívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. — A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Soktízezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Népfront aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe és rendszeresen részt vesz az állami és társadalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájára, a 24 ezer népi ellenőrre, akik odaadóen, nagy felelősségérzettel végzik önként vállalt feladatukat. — A kormánynyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. •— A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmárok felelősségrevonasát. Nagy körültekintéssel választották külön a volt uralkodóosztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szocialista törvényesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári per- rendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. A kormány 1957. első napjaiban nyilatkozott a napirenden lévő gazdasági fel adatokról — Ma arról számolhatok be a risztéit országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettül», skh túlteljesítettük a népgazdasági terv fő céljait, Megvalósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben bővítsük a népgazdaság álló alapjait, és meggyorsítsuk a népgazdaság tej- lődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Münnich elvtárs ezután adatokat ismertetett az ipar 1956. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakosság élelmiszerellátásával, s rámutatott, hogy a mező- gazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. A mezőgazdaság tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: — A mezőgazdaság a növénytermelés tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A tavalyi mezőgazda- sági termelés így értékben mintegy öt százalékkal haladta meg az 1957-es évit. A termelésen, belül nőtt az állattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. Ezután elmondotta, hogy a közlekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. — Az étetsztnvonal emelkedésének egyik legjobb bizonyítéka. hogy a múlt évben egymiUiárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetét- állománya, amire Magyarországon még nem volt példa. A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforradalom előtti legmagasabb állománynak és négyszerese az ellenforradalom után lecsökkent betétállománynak. Az emberek fokozottabban takarékoskodnak. — Ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett ezeket az igényeket kielégíteni. A korábbinál például több mint kétszerannyi mosógépet gyártanak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasztalhatta, hogy 1958-ban javult a boltokban az áruválaszték. — Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások bérének rendezése. 1968-ra (FoprtwMM a X oldal—.)
