Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

1958, FEBRUAR 13, PÉNTEK KWJTMAOV Ar; Érdekes dokumentum a Hold felületén tévő vulkánikus tevékenységről Már 200 évvel ezelőtt is fürdő hírében állt a Sóstó. A egykori krónikás azt jegyezte fel róla, hogy szikes vize „csúz, kös-> vény”, s bőrbetegségek gyógyí­tására igen hasznos. A fennmaradt adatok azt mu- tajták: nem annyira a betegek, mint inkább a nagyon is egész­séges urak jártak ide mulatni a környékből. Mert a szegény­ember nem igen jöhetett el ide, a 150 éves tölgyek alá gyó­gyítani magát a szikes vízzel. — vedig ismerték a íürdö hírét, hiszen 1927-ben hites vegyész elemezte a vizet, s a hatóság Sóstót gyógyfürdőnek nyilvání­totta. Az igazi fejlődés, a belátha­tatlan távlat már a mi társa­dalmi rendszerünkben született, a régi Sóstó már a múlté. Az 1957-ben közel 1000 méter mély­ről felhozott melegvíz teljesen megváltoztatta itt a képet. Tíz­ezreknek teszi lehetővé, hogy itt pihenjenek, üdüljenek, elsősor­ban városunkból és megyénk­ből. De ami talán még ennél is fontosabb, tízezrek gyógyít­hatják itt betegségüket. Mert immár nem ábránd és nem szó­beszéd, hogy gyógyvíz tört fel a sóstói kutakból.. Ismertetjük az illetékes szak­orvosok véleményét: ■ Dr. Bíró Béla városi tisztiorvos 1 ,A víz 50 C fok körüli meleg, sok • konyhasót, kénhydi ogént, jodet, , brómot es fluort tartal­maz, úgy, hogy a fürdő nem­csak meleg türdő, hanem gyógy­hatású is van. Különösen reu­matikus bántalmaznál, idült női-.alhasi gyulladások kezelésé­nél és izületi gyulladások­nál.” f Dr. Arvay László belgyógyász toorvos A víz a j ódos-ás vány vizek # csoportjába tartozik. A megkí-f vánt minimális egy milligramm-X nyi mennyiséget mindkét" vízi tartalmazza, s így mindkettő ai-J kálmazható ivókúra formaja-í hat. többféle betegségnél. Pcl-X dául: csökkent pajzsmirígymű-? ködössel járó golyvánál, érelme-* szesedésnél, s íöleg hörghurut-« nál, A hörghurútnál — főleg ■ annak idült lormaman •— ívo-i kúrán kívül porlasztó készülék-? kel is bevihető és eredményest lehat olyanoknál, akik sok be-? szedre kényszerülnek (tanár,? stb.), vagy akik poros levegő-? ben dolgoznak. A víz továbbá? lúgos-konyhasós-brómos vcltá- X nál fogva ugyancsak ivókúrák! formájában használható a gyo-| mór, az epe megbetegedéseinél 2 is. A víz hasonlít a debreceni? hőforrás vízéhez, de bizonyos? tekintetben a bükkszéki „Sál-? vus” vízhez, vagy a „Málnási”,? vágj’ a „Neuheimi” vizekhez. ? Előadás ] a nők problémáira /♦ Sok olyan jogi kérdés foglal-X közhír a • i, rr • ,.it 1 eaalgx néni, vágj’ csak ritkán fordultak? szakemberekhez. Nos, most a vá-| rosi nőtanács segíteni akar a nő-i kön azzal is, hogy megszervezte? a rendszeres jogi tanácsadást. A? várcel tanácsban tevékenykedő női tanácstagok részére február 23-án délután öt órakor dr. Bácsi Sándor járásbíró tart előadást at gyermektartásról, válásról, a nő-* két érintő egyéb kérdésekről a városi tanács vb. termében. Ez t alkalommal mindenféle probléma-? val felkereshetik á nők a tará s~ t adó járásbírót. Dr. Gyöngy össy Andor kandidat us, nőgyógyász főorvos „A sóstói mélyfúrás különö­sen alKaünasnak ígérkezik iaült lobos nőgyógyászati betegségeit kezelésére is, akár meleg ülő- fürdők, akár í. vizei iszapéivá, külső iszappakolások, vagy hü­velyi iszapkezelések formájá­ban. ’ S itt javasolja a szakorvos, r.ugy az illetékesek tanulmá­nyozzák a hajdúsz'jbos/íói,'il­letve a parádi gyógyfürdő-kjr- ház nőgyógyászati munkáját. — Arra gondol, hogy az építkezé­sek tervezésénél gondoljanak a női termál fürdőkezeléssel kap­csolatos megfejelő vetkőző, vizs- i, gáló, kezelő és pihenő fülkék j 1 létesítésére is. A következők­ben külföldi tapasztalatok fel- I használását javasolja. Dr. Papp Tibor adjunktus rheuniatölógus „A sóstói mélyfúrások vizéből feltétlenül jó gyógyha ás var- ható a mozgásszervi megbetege­dések legszélesebb csoportjánál, így peiüdul krónikus .minks ej nem reumás ízületi gyulladá­soknál, degere’at v mozgásszervi megbetegedéseknél, baleseti és ortopédiai megDetegCucselv utó­kezelésénél, ideggyógyászati megbetegedéseknél előforduló mozgás zavaroknál.” A szakorvos itt javasolja, hogy a személyes megfigyelés és .tapasztalatszerzés céljából tegyék lehetővé, hegy az SZTK reuma szakrendelés bizonyos számú beteg részére fürdőjegyet adhasson az SZTK terhére, ez­által ’orvosi ellenőrzés mellett alakíthatnánk ki a fürdőkúra leghatékonyabb formáját. ★ Olvasóink tapasztalhatják a íaifti szakvélemények" alapján/ hogy számos előnye van gyó­gyászát! szempontból a sóstói melegvíznek. S hogy minél kel­lemesebb környezetben élvez­hessük a Sóstó, áldásait. &■ -vá­Meddig less még a forintok temetője h kisvárdai kazein üzem ? Kisvárdán a vasútállomás .kö­zelében van a kazéinüzem, mely­ben a műanyagok segédanyagát gyártják tejből.1Nehéz cda bejut­ni, főleg azért, mert a Vulkán vasöntödétől az üzeinig, és az üzemben is gólyalábon. kellene járni, olyan nagy a sár. Az élel­mezési miniszterhelyettes elvtárs is megbotránkozőtt. ezen, amikor ott járt. . ... A szeszfínomító. gyártelepéből van kiszakítva a kazein-üzem. A Tejipari Vállalat bérletet fizet az üzemépületekért. Az idő yasfega nagyon kikezdte már az üzemet. Talán azért is hanyagolták el az épületek és berendezések-karban­tartását, mert bebizonyosodott,, hegy az a hely és azok az épü­letek nem |cle!nek v meg a kazeingyártás köve’élményé'nek, egyáltalán: élelmiszer pari .üzem­nek. • * ■ ■ ;■ csepeg, mintha eső esne. Ila meg valóban esik az eső, sok helyen befolyik a víz a ro­zoga tetőn. Mu aka hely, vagy szemétdomb ?! A tejet szállító,,gépkocsi)«, m(üy árkokat szántanak az útón és nyomukban szertefröccsen a 1 Az üzem udvarán összegyűlő vi­zet nem győzi nyelni a csatorna­lefolyó, mert szűk és reT van .du­gulva. Kicsi az udvar, zsúfolva van benne minden. Egymás hejyén-hátán van- . nak a túrós-hordók a szemét­telep tövében (!), a* “rés te­jeskannák pedig a közleke­dést akadályozva, tornyosul­nak egymásra. Sok kannának le ván törve a fü­le és kannafedők hevernek a sár­ban. Vízbeh és gőzben ,.ó$*ó‘4 üzem Szeleinek a gőzvezetékek, úgy, hogy az égész terem gőzfür­dőnek látszik. A gőz lecsapó­dik és a deszkaplafonról úgy Marczi Józsi bácsi a barátság vonatára száll na pvon jóisten tudía!.. . Műnk újságot járatott magának, abbó tudta meg, hegy milyen aljas ér­dekek m.act \ ,yon, C-zek pe : a e-;r>Kovo]-ot # q-zol­gálatot és bujdosott. Debrecen­ben. meg, Miskolcon, s mo6t. hogy titokban újra hazakerült, a kálló- sémjéni csendőrparancsnpk elfo­1' V v ' ; ta'én nem lesz kegyelem. Pedig már vari egy nagj fia ... hőst. Éppen feléje indult a csen- dorpsrancsnok kivörösödött kép­pel, amikor egy beosztott feüszc- kítolta az ajtót: — Menekülés! Közelednék az oroszok . . .!. A bábeli zűrzavarban kedvező - ■ ' ■ 'T . tr ' • ín Marczi Józsi bácsi megszökött, A tanyavilágba indultak, arra, ahol az orosz csapatok közeledtek Sem- jén felé. ; Ilerschel észrevette, hogy fénylő 1 pont izzik a Hold egyik hegye fe- • lett. Herschelnek tíz láb gyutá- j vólságú, k.lenc hüvelyk átmérőjű Newton-féle teleszkópja volt, de ! megfigyeléseket végzett három és .fél láb gyutávolságú akrömatíkai 'teleszkóppal is. í Magellan köziig hogy Ilerschel ugyanebben " az évben máj us 13- jan ‘fcét"'másík kúp "alakú hegyet l.iS felfedezett, amelyek — vélemé- j nye szét it a h.* us •• \ 1 ! származtak, mert azelőtt sohasem [. látta . őket, s egyetlen holdtérké- . pen sem szerepelnek. Magellan levelét a szovjet csil- ilsgászok úgy értékelik, mint | újabb bizonyítékát a Hold felülé- j tón végbemenő vulkánikus jelen- ! ségeknek. Moszkva. (TASZSZ); Mik*, an­nakidején közöltük,' Nyikolaj Ko- zirov leningrádi csillagász 1958. november 3-án vulkánikus kitö­rést észlelt a Holdon, g azt le is fényképezte. Megállapításával összefüggésben igen érdekes az .az eddig ismeretlen levél, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának leningeádi levéltárában fedeztek fel a napokban. Á léve-' let J. Magellen angol tudós (a hí-, rés felfedező utóda) írta 1784-bért Johann Eulerhez, a Péterburgt .Tüdcmánycs Akadémia akkori .titkárához. Johann Magellan tudatja a pe- terbúrgi koUégájávJ, hogy Wil­liam Herschel, a kiváló angol csillagász (1738—1822) működő vulkánt fedezett fel a Hóidon. rosi szervek s. debreceni nagy­erdeihez hasonló termál ledet t- medencet hoztak létre, amelyen már ar utolsó simítások 'foly­nak. A Sóstón nagyon sok--uj fát ültettek az elműt év őszén, s • míg sokat fóghák 'fiz- idén ta­vasszal. A jelen 'égi kádfürdő minden szobáját beépített Ká­dakkal látják- el, festik, fel­újítják a bútorokat.’A fürdő vá­rószobája röviJeseu gyönyörű lesz. minden szobába kézi-zuha­nyozót szerelnek léi. Mire elolvad, a hó, serény munkások fognak-hozzá a.. Sóstó teljes parkosításához. (Holnapi számunkban folytat-i lük.) Kopka János.: Meglepő orvosi vélemények a Sóstó vizének gyógyító hatásáról ^ Nem tejfeldolgozás céljára épí­tették'ezt az tizemet. Ku-nc <..éj amikor ezen a helyen megkezdték a kazeingyártást, az akkori viszo­nyoknak talán megfelelő volt an üzem, de most már nem felel meg. Korszerűs.'tásre vár az üzem j berendezésa is.. A kazeintúróból aJ f vizet például még mindig nehéz' | fizikai munkával préselik ki. Nagyon ideje lenne már, hogy változtassanak ' ezen, mert na­gyobbak a követelmények. A tej- beadás idején például 14—16 ezer liter tejet dolgozott fel az üzem naponta,, mos’ red'g már több, mint 40 ezer litert.' Szép az üzem­től, hogy 1958-ban ilyen nemz körülmények között 107 száza-: lókra teljesítette az export-tervet.! Több millió Torint megtakarításra ran lehetőség: |, Decemberben egy cikkben mjt’ ^felhívtuk az Élelmezési Minisztá- l'Tium figyelmét arra, hogy milyen fciagy szükség, van Kisvárdán egy i ► új kazeinüzem létesítésére. ► A tejszínt be kell szállítani ► Nyíregyházára, ami a rzállító­► kocsik hűtésének hiányában ► minőségi romlásokat okoz év ► havonta mintegy 30 ezer tn? ► rinttal mis eii a költsége,kei. | Többmillió forintot lehetne meg-, t takarítani a gyorsan megtérülő t beruházással. A minisztérium fog- tlalkozik az új üzem építésének | gondolatával és úgy hallottuk, »hogy már készül is az intézkedésii | terv. ► Aaavobb rendet! ► Az új üzem a legjobb akarat ► mellett sem fog máról holnapra { felépülni 1 Ezt látnia kell a kaze.'n- ? üzem vezetőségének. Kozsnyai elv- J társ, az üzem vezetője régi szak- t ’moer a. váilplatnai, Nagjo-b ren-l Edét kell tartania. E Sok problémát megoldhatnák E saját hatáskörükben. Olyano- E kát, amelyek csökkentik a t " ' nehézségeket. * Fordítsanak nagyobb gondot: ► például a karmák és hordók tá^ ► rolására és megóvására. Hozzák ► rendbe a csatornákat, hogy a víz f és szenny lefolyjék. A feldolgozó 1 üzemben is sokat tehetnének tüzért, hogy ne kelljen bokáig érő ► vízben járni. Javítsák ki a gőz­► vezetékeket, hogy az energia ne f vesszen kárba cs kisebb legyen a f nőz.’ az üzemben, Ezzel - azt is el- ’érik, -hogy nem lesz olyan nagy t»i Tpát alecsapódás. -Ne tűrjék, a reá-' I detlenséget! i Mindezeket érdemes magvalóeí­Í tani még akkor ts, ha már kilő- . tásban van az uj kazeinüzem fel­é'"■! í-.: ' O. A­Nem különb a helyzet' a teját­vevő helyen és a feldolgozó üzem- I ben sem. Bokáig ér a víz, mert -I rosszul- működnek a lefolyók. . Uarekuesin hasai elé SEMJÉNTÖL MOSZKVÁIG Ez már csak a meglepetés! Kopog á hírhozó. Marci Józsi öd­est ajtaján, Semjénben, o Kiss Ernő utcán, hogy víkszolja fényesre csizmáját, készítse elő az ünneplő ruhát, mert hamarosan Moszk­vába röpíti a nemzetközi expressz. Józsi bácsi csak áll nagy megle­petten, aztán újra elmondatja az újságot, hátha csak a hallása rom­lott el... De nem így van, motf inár tisztán felfogja az értelme, és csaknem elbódííjg. az öröm: világot lát... Moszkvát... \fe”.Ch'g érő kőházakat, mozgólépcsőt, sok-sok embert... S míg képzeletében ott áll a Lenin hegyen, sétál, a sugáruta­kon, megmozdulnak az emlékei is.,,. '. Semjént is felszabadították, ak-^ k’r pihent n eg egy kicsit... az-' tán maga is útrakelt a íeLszabr.dí- J tó csapattal. Napkor, Kék, Deme-J cs x, Kisvarda .. 1 És amikor a felsőszabolcsi részt] megtisztították a németektől, aj szcv:et t.'szt herekor- o ’ itta szh.? lofalujába Marczi Józsefet. Volt] is nagy ünnep odahaza! Kertes] udvarán nagy kondárba főzték az) ízes ebédet, hogy valamennyit szovjet katona megnyalta utána a* száját. j Irányt Kiér, Moss hr a Így történt, s Józsi bácsi ter-j ipaszfctesnek ve.te 'Mrg sé á'mod-] ta. hogy a harcok után tizenöt j évvel — amikor már maga Is] dupla ötössel „dicsekedhet” — el- J látogathat az ő megmentőinek ég] harcostársainak hazájába. í •— De nagyon jól jön — teszi] hoz halkan. A közelmúltban] csalt a megjét járogattam be, de3 annak is nagy haszna volt az] „Új Életben": baromfjfar.. ' léte-] sítettünk a tiszadoblak példája nyomán. A Szovjetunió mégis- j csak más. Ottan még több okos! dolgot látok majd,' amit minálunk 1 is bevezethetünk < Március végén, a baráigág vo-1 rátán indul Marczi József Moszk-1 va és Kie> felé. ünnepié ruha-1 can, ezernyi oniléiike)..... Még aznap. „orosz katona" lett.lőszert a szovjet katonáknak, lep Négy .no cs négy éjjel hordta' a sebt húpjt.. r íremét, csrk amikor ■ i Jönnek us orottsok...! Tizenöt éve történi Negyvennégy ősze. Huvcs szél, nagy, piszkos sártenger az utcá­kon. Marczi Józsefet hátbadöfi egy táboricsendőr a puskatussal, hogy majdnem orrával túrja a latyakot. Haját szemébe sodorja a szél, s kezén minden lépésnél csörren egyet a láncos vas. Elfog­ták, mégiscsak elfogták! Harminc­kilenc óta , nem sikerült nekik, cs "s. k. m! s r ■ left a véée ... Hogy most mi lesz, azt csak a Bedobták, egy laktanyakapun. á : :h a lt ; ' i ,S r dvül a parancsnok tlé hurcolták. Vlég most is jól emlékszik. Csü- örtök; volt aznap, és a laktanya irkájában a frontról szökött ka­tonákat k noztak Felvették sz adatait és a pa­rancsnok vigyorogva. hajolt át az isztalon: ■ — Itt lennénk hát, Marci úr? Nem —mmit és c r jobban tűzbe hozta az egyenru-

Next

/
Thumbnails
Contents