Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

1909. FEBRUAR 10, KEDD KFLPTM4GYAK«»R'S7\(i Fehér László, nyíregyház! atléta sikere Géniben Korábban már beszámoltunk la. púnkban arról, hogy Fehér László, tr. NYYSC válogatott atlétája tagja lett annak a négytagú ma­gyar együttesnek, amely a hagyo­mányos genfi nemzetközi mezei futóversenyen ratjhoz áll. A ver­senyt vasárnap rendezték, melyről az alábbi rövid hír érkezeti: „A genfi nemzetközi mezei futó­versenyt Buhl (NDK) nyerte, a magyar Fazekas 3., Fehér 4. lett. A magyar csapat az NDK mögött a második helyen végzett.“ Gratulálunk Fehér Lászlónak! Meghíztam a Keletmagyaierszágei így köszönt be reggelente a ka­pukon Varga Menyhért, a vásá- rosnaményiak ked­ves Menyus bá­csija. Több, mint negyedszáz éve tartozik a postá­sok nagy családjá­ba. Ez idő alatt, ki tudja, hány földkörüli útnak megfelelő távolsá­got gyalogolt le. — Tagadhatatlan, közben felette is elsétált az idő s lassacskán pihe­nésre kellene gon­dolnia. Pihenni? Csakhogy Menyus bácsi nehezen akar megválni a — sok­szor pedig, hej de nehéz — nagy tás­kájától, a levelek, újságok adta fá­radságos munká­tól. Amikor a Kelet- tnagyarország ol­vasótáborának nö­velése szóba ke­rült, Varga bácsi szívesen állt so- rompóba. Ha reg­gelente nyakába akasztja levelekkel tömött táskáját, még nagy köteg újságot is hóna alá fog s mire elfogy napi útja, kiürül táskája, elfogynak újságai is. Ha azt mondja: jó újság ez, én is szívesen olvasgatom, hitele van szavának. S mert ő is rendsze­resen olvassa, így nem vall szégyent akkor sem, ha va­laki lapunk tartalmáról érdeklő­dik tőle. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Naményban ő szerzett eddig legtöbb előfize­tőt a Keletmagyarországra. Fény­képezőgépünk is munkaközben örökítette meg Varga bácsit: „Tes­sék a napi posta és a Keletma- gjai ország!’1 Hammel József. Mi a helyzet a húsáruk körül? Leve'vk és telefonhívások kértek fel bennünket: tudakol­juk meg, mi az oka a nyír egy- uázi huseüálási zavaroknak? Aztán minden érdeklődő külön felhívta figyelmünket a sertés­hús hiányára. Mielőtt az illetékesek ajtaján kopogtunk volna, magunk is meggyőződtünk a valóságról: bár az év elején a nyilvános­ság előtt írásos megnyugtatást kaptunk a húsellátás idei ala­kulása felöl — esak hiányosan lehet sertéshúst kapni az üzle­tekben. íme az illetékesek válasza: Húsipari Vállalat: „Kapacitá­sunkkal nincs baj, de...“ — Elöljáróban megjegyzem — kezdte Sebők igazgató a válasz­adást — hogy kapacitásunkkal ez idő szerint sincs baj. A szoká­sos mennyiség most is elnagyja üzemünket, csupán az áruk össze­tétele más, mint korábban. Félet­Yaluszol: míthat, mint más megye. Ügy gondolom mégis, hogy a minisz­térium Húsipari Igazgatósága még kielégítőbb választ adhat az olva­sóknak ... Felcsörgettük Budapestet lehető legtöbbet megtesszük...“ Hámori Róbert elv társ vette kérdésünket és válaszolt rá: — Nemcsak a nyíregyházi és szabolcs-szatmári, de országos probléma is egyelőre a korlátlan mennyiségű sertéshús ellátás. — Éppen ezért értelmetlen lenne alaptalanul ígérgetni, hogy má­ról-holnapra megszüntetjük a helyzetet. Amit mondhatunk, — csalc annyi: bár Nyíregyháza va­lóban egy mezőgazdasági megye- székhely, mi mindenkor igyek­szünk a tőlünk telhető menny i­a Húsipari Vállalat a megyei tanács a minisztérium ségű sertéshúst biztosítani. Orszá-j gosan is fennáll a tétel: érthetően az ipari területeket kell elsősor­ban ellátni. Nyugtatásként azon­ban közölhetem, hogy már napok óta foglalkozunk a kérdéssel, erő­feszítéseket teszünk a helyzet mielőbbi felszámolásáért. Több minisztériumot bevontunk ebbe a' munkába, amelyet minden bi-‘ zonnyal eredmények igazolnak a közeljövőben. ★ íme, ez a helyzet a sertéshús- ellátás körül. Reméljük, olva­sóink — ha viszonylag is, —de megértik: felettes szerveink fá­radozása nem lesz hiábavaló, és hamarosan kapható lesz min­den üzletben sertéshús is. (angyal) tes szerveinktől nagyobb mennyi­ségű marhahús feldolgozására kap­tunk megbízást, míg a sertésiois- ségek választéka — és mennyi­sébe — alul maradt az utóbbi idő­szakokhoz képest. Ennek ered-1 menye, hogy város- és. megye- szerte panaszok hangzanak el. — Részünkről csak annyit mondha-! tunk: a mennyiséggel ezután sem j lesz baj, de a választék javulá­sára konkret ígéretet nem adha-j tunk, mivel a diszpozíció felettes szervek hatáskörébe tartozik. Bár ez is megnyugtatás, a kér­dés még mindig válasz nélkül maradt. Érdeklődtünk hát a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyán. Mészáros József áruforgalmi csoportvezetőnél: „Elsősorban az ipari kbzpontoKra gondolunk“ — Valóság, hogy rendellenesség mutatkozik a sertéshús terén. ^ téli honapolt során végzik or­szágszerte — és különösképp me­gyénkben — a disznó vágásokat, s ebből következik, hogy a közpon­tilag biztosított mennyiség keve­sebb. Ez azonban mitsem segít Nyíregyháza, és a munkáslakta helyeken. Bennünket az elosztás során az a meggondolás vezérel, hogy a bérből és a fizetésből élő lakosságnak biztosítsunk minde­nekelőtt friss árut. Hogy Nyíregy­házán mégis tapasztalható visz- szaesés, az annak következmé­nye, hogy az évnek ebben a sza­kában csökkentett mennyiséget biztosít megyénk számára a mi­nisztérium. Mezőgazdasági jelle­géből következik, hogy Szabolcs- Szatmár kevesebb élőállatra szá­KiEencven nap, amely után egy negyedszázát! múlva lett virradat Krajnyák néni az eisä ntajyar hajnalra emlékezik M ajd kikapja belőle, ami ér- uekli, én esak úgy moriduitt, ahogy eszembe jut... Es Krajnyák néni negyven év ködéből elővillantja az első ma­gyar hajnalt, ma-st. A kis Kéz utcai szobában emlékezik a 90 napra, i919-re, a forradalomra, a tanácsköztársaságra. Bújod erie az emlékezetes nap. Krajnyik Ber- talannét a háború, a mostoha sors állította a nép sorsának formálói közé. Mikor megalakult a község­ben a helyi direktórium, ö is tagja lett.. Kenyeret, lisztet és más élelmet szereztek a falunak. Akkor ez volt a legfontosabb tény­kedések egyike. S mi lett, amikor elbukott a 'munkáshatalom? — Összeszedtek bennünket. — ejti ki alig hallhatóan; — Behoz­tak Nyíregyházára. A huszárlák- tanyában tartottak őt napig. Az utolsó nap kiállítottak mindenkit az udvarra, kiszabták a büntetést. Engem nem bántottak. A maguk hasznára akartak állítani... De én nem mentém bele... Nem várt rá rózsás sors. Ke­nyeret, munkát nem kapott, mag korábbi lakásából is kitették. A tulajdonos kijelentette: kommu­nistával nem lakik egy fedél alatt férjét is elveszítette harminc­négyben, betegséget kapott a há- Doru a.att. Magára maradt a gyermekekkel. Keserű volt a ke­nyér, ami a mosásból, alkalmi munkából összejött... De özvegy krajnyák Bertalanná kitartott e - gondolásai mellett. Mikor a máso­dik hajnal ráköszöntött, 194tí-ban az elsők között jelentkezett a Kommunista pártba. Még ekkor is futotta erejéből a párununkara. Ma már hetvenhárom éves, bete­ges, a becsülettel feineveít csa- ádjának él. De jól esik, ha má­sok is felkeresik. — Virágot kaptam... — mutat a piros papírba foglalt cserép virágra, — mely legkedvesebb enrilektárgyairnhoz tartozik. A Városi notanács ajándékozta meg .ás hosszú életet kívánt az idős asszonynak;’ aki mintáját adta, hogy a nők is hajlamosak az áldozatra, a megpróbáltatásokra, ha a közös ügyről van szó. Krajnyák néni megérte az időt, ismét kisütött a nap. Ha idős is már, ugyanúgy örül a mának, mint a fiatalok, mert ott látja maga helyett lányait, fiait, akik nem felejtik el az. anyai tanítá­sokat ... (PG) „cVűiF kálók Az Állami Déryné Színházi előadásáról A RENDEZÉSRŐL Elöljáróban mindjárt csuk annyit, hogy az Állami Déryné Színház műsorával meg lehe­tünk elégedve. A színházi szezon közepén néhány produkciójuk után megállapítható, hogy törek­vésük, — amely a közönséget is megszerezni igyekszik, és a tar­talomról, a színvonalról sem akar megfeledkezni, — igen­igen helyes. A vidéket járják, felkeresik a falusi művelődési házakat és bizony a csábítás az mindig jókora, gyakran tapasz­talhatják, hogy a ripacskodás- nak, a színpadi giccsnek is lenne sikere, sőt néhány sokat-mondó, mély eszmei tartalmú darab ta­lán meg is bukna. Nagyon dicsé­retes azonban, hogy a középutat igyekeznek megtalálni, és a tar­talom az előadásaikban általá­ban szórakoztató formában je­lentkezik. Jó példa a most be­mutatott: „Sose halok meg” cí­mű darab. A DARABRÓL A plakát szerint a „Sose halok meg" című darab zenés, szatiri­kus vígjáték. Az előadáson azon­ban más derült ki. Szatirikus ez igaz, de inkább bohózatnak mond­hatnánk. Ami az eredetét illeti nem magyar, mert szerzői D»ho- vicsnij—Szlobodszkoj szovjet írók. Viszont Kállai István és Benedek Árpád átdolgozlak, bizonyos ma­gyar vonatkozásokat adtak á da­rabnak és ez szerencsésnek mond­ható. Sikerült ez oly annyira,, hogy a színpad eseményeit köny- nyedén áttehetjük a saját mai életünkbe. A szatíra megnevezése ezúttal azért illik a darabra, meri. a bürokrácia ellen hadakozik, a cselekmény talán ennyiben foglal­ható össze: a bürokratát tönkre teszik a saját intézkedései. Sok­sok mulatságos helyzeten keresz­tül bontakozik ki a darab egyenes és töretlen mondanivalója. A né­zők kacagása mindig akkor a legharsányabb, mikor a szerzők valamilyen formában ítélkeznek, bünteti.: főhősükéi. Jól .megfent éle van ennek a szatírának. A rendező Kalmár Tibor igen alapos munkát végzett. A színpa­don csaknem minden pillanatban valami új és váratlan dolog tör­ténik, egyik mulatságos jelenet váltja a másikat és ez a bőséges h-rnor, lehetőséget ad arra, hogy a valószínűséget túllépő bohózati form-ut kapjon a darab. A rende­ző nagyon ügyesen fölfedezte ez: és sziporkázó ötletekkel tűzdelte tele a jeleneteket. Arra vigyázott, hogy az egyes jelenetek összefüg­gései világosan kidomborodjanak,, azonban a részletekben sok-sok karikírozó momentumot vitt. Paj­kossá és végtelenül elevenné tet­te ezzel az előadást. Kár, hogy az első felvonás utár kevés emelke­dést érzünk. a színészek játékáról Ami a rendező törekvése volt, az megvalósult a színészek játé­kában. Kakas igazgatók a darab főhősét Gerbár Tibor alakította, nagyszerűen. Ebben a szerepben bizonyos emberi változásnak kel­let kifejeződni. Ez az igazgató va­lamikor könnyed és bohém em­ber volt, később vált belőle Dü- rokrata. Most az egykori könnyed­sége és a jelenlegi merevség öt­vöződik. Gerbár Tibor alakításá­ból kitűnt ez a kétféle ember. A harsogó komédia közepén is min­dig valószerűnek, hús- vér lény­nek éreztük. A mértéktartás s a humorának finomsága az átélés ] tökéletességét bizonyították. Utá- \ na mindjárt Sándor Böske játé- j kát kell megemlíteni. A szerzők nagy gondot fordítottak erre a szerepre, és a színész pontosan beleilleszkedett. Sándor Böske sokrétű, eleven humora sokáig emlékezetes marad számunkra. A Fikusz megformálója Hídvégi Elek mozgékonyabb volt a kelleté­nél. Helyenként elhamarkodott, és színpadias. Az epizód szerepekben Vajda Dezső és Csurka László játéka tetszett különösen. — kiss — A jövő szc m é J v géplv öcs i j » George Walkemak, a Ford-mü­vek modellező osztálya vezetőjé­nek elképzelései szerint a jövői gépkocsija a kétlaki jármű es a repülő csészealj kombinációja lesz. Ez azt jelenti, hogy a gép­kocsi képes lesz száraziöldön,. vi­zen, levegőben és esetleg víz alatt is közlekedni. Hajtóerejét kiapadhatatlan atomkapszulák, vagy valamiféle láthatatlan energia fogja szol­gáltatni, amelyet az országutak sugároznak majd ki — mondotta Walker. IJj gyógysxer a TBC ellen Indiai orvosok megállapítottá*, hogy egy közismert indiai nö­vény levelei eddig még közelebb­ről meg nem állapított, de jelen­tős mennyiségű toc-ellenes gyógy­szert tartalmaznak. Ebből a nö­vényből ez ideig is készítettek teát a megfázás és a köhögés ellen,! tbc-ellenes gyógyhatását azonban, nem ismerték. Az új gyógy szeri hatása nem egyenlő ugyan a, steptomicinéval, de nagy meiinyi-j ségben is adagolható, mert at szervezetre teljésen ártaimátla " ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents